Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-08 / 187. szám

4 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. AUG. 1. Olimpiai egyveleg % Olimpiai egyveleg * Olimpiai egyveleg Kovács, Mizsei és Béres is bronzérmes... FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Kovács István, nem kis meglepetésre, nem került a döntőbe... Ökölvívásban a magyar re­ménység, Kovács István világ­bajnok pénteken az észak-koreai Choi Chol Su ellen lépeti szorítóba és pontozásos vereséget szenvedett az 51 kilósok súlycsoportjában, így nem jutott a vasárnapi döntőbe és harmadikként bronzérmet szer­zett. Az aranyérmes remények ak­kor kezdtek „elszállni", amikor a nap nyitómérkőzésén szorítóba lépett a kubai Gonzalez az ameri­kai sötét bórű Austin ellen. A küz­delem ugyancsak az 51 kilósok súlycsoportjában a másik ágon mindössze 116 másodpercig tar- • tott, mert a nagy ütőerejű kubai pillanatok alalt végzett ellenfelé­vel. és technikai k.o.-val nyert. Nincs kétség afelól, hogy ennek a súlycsoportnak ő a legnagyobb esélyese. Kovács és Choi mérkőzéséről iúl sokai nem lehet beszámolni. A magyar versenyző az első menetet könynyedén vette és ennek az lett az ára, hogy az észak-koreai ver­senyző Kovács kifordulása ulán támadásba lendült és jól irányított két egyenesével pontokat szerzett. A némi előny után a második me­netben az öklözök már bátrabban küzdöttek, különösen Kovács igyekezett támadásba lendülni, de ellenfele kitért a nagy ütések elől, amelyek (gy csak a levegőbe men­tek. Ugyanakkor Choi egyenesei­vel és lengőivei újabb pontokai szerzett. A harmadikban még hevesebbé váll a harc, de Kovács pontatlanul ütött, és védtelen arcára sorozatokat kapott. A ponto­zás (gy alakult: 2:0, 6:3, 10:5 az észak-koreai versenyző javára. A továbbiakban sem kísérte siker magyar öklözök szereplését. A 71 kilósok súlycsoportjában Mizsei György ellenfele a kubai Lemus volt, aki végig biztosan küzdve, fölényesen győzte le az egyébként nagy akarással harcoló magyar versenyzőt. Az első menet amolyan ismerkedésekkel és némi kubai fölénnyel kezdódött. A laposra vert orrú Lemus balegye­nesekkel és szurkálásokkal tartotta magától távol Mizseit. A második menetben Lemus balkezű indításait jobbhorgok követték. A harmadik­ban két jobb csapott lengő után Mizseire rászámoltak, de végül is derekasan állta a szorítóban a küz­delmet. Kár, hogy Mizsei kevés­szer érte el az ugyancsak sokat mozgó Lemus arcát, pedig egyszer a vezetőbíró papirzsebkendővel meg is törölte a versenyző véres orrát. A pontozás alakulása: 2:0, 6:1, 1QÍ2 a kubai javára. A 81 kilósok csoportjában Béres Zoltán is derekasan küzdött, de a nálánál nagyobb ütóerejű Zau­licsnij (Egyesített Csapat) ellen csak felvillanásai voltak. A küzde­lem 14 másodperccel a befejezés előtt azzal ért véget, hogy a Béres­re háromszor is rászámoló veze­tőbíró döntő fölény miatt leléptette a magyar öklözőt. Zaulicsnij már az első menetben bemutatta, ho­gyan kell a balegyenes felvezetése ulán jobblengővel félelembe hozni az ellenfelet. A második menet elején Béres rövid időre „feltá­madt". de láthatóan kiütötte erejét, és ettől kezdve már „felbillent" a szorító. A harmadikban belharcok után jöttek és pontosan érkeztek Zaulicsnij jobbegy.enesei, amelyek végleg megpecsételték a magyar öklöző sorsát, és a harmadik rászámolást visszaléptetés követte. A pontozás 5:2, 17:4, majd lelép­tetés. Papp László szövetségi kapi­tány véleménye szerint a három dobogós hely végül is azt bizo­nyttja, hogy öklözőink helyt álltak. - Úgy láttam, hogy Kovács Pisti nem volt igazán formában, és emiatt nem tudott a döntőbe jutni. A többiek, Mizsei és Béres komoly sikernek könyvelhetik a bronzot. Az öröm jele a kopaszság Barcelonában jó dolguk van a fodrászoknak, legalábbis a magyar sportolók adnak nekik munkát: többen boldogságuk­ban frizurát igazíttatnak. A kardban aranyérmet nyert Szabó Bence után ugyanis a tízpróbázó Szabó Dezső (25 éves) is „hajatlan" lett péntek­re. Mérei László szövetségi kapitány Igy kommentálta az eseményt: — Dezső annyira örült a ne­gyedik helynek, a fantasztikus eredménynek, hogy az éjjel le­vágatta a haját. Most meg állandó izgalomban él, telefont vár, figyeli az érkező híreket, ugyanis otthon bármelyik pil­lanatban megszülethet második kisbabájuk. Éppen ezért szom­baton már haza is utazik. Az atlétika legnehezebb, sokoldalú versenyzőt igénylő számában született a nagyszerű eredmény. - Valóban szenzációs siker, a külföldi szakemberek, ver­senyzők is elismerik Dezső tel­jesítményét. Nagy neveket sikerült megelőznie. Igaz, vol­tak bizonytalanabb számai, de versenyzése szenzációs volt. Magasugrásban lényegesen jobbat tud, diszkoszban is többre képes. Most például a harmadik kísérlete diszkoszve­tésben nagyon jól sikerült, de a dobást érvénytelenítették, mert cipője hozzáért a szegélyhez. Sportban nincs értelme azon „rágódni", mi történt volna, ha... Dezső teljesítménye óriási, minden dicséretet megérdemel érte - mondta a kapitány. 099 OLIMPIAI EREMTABLAZAT (190 szám után) Arany Ezüst Bronz Egyesített, Csapat 35 29 21 Egyesült Államok 25 30 25 Németország 18 16 23 Kínai NK 16 20 15 Magyarország 10 7 2 Koreai Köztársaság 10 5 10 Spanyolország 10 1 ­Franciaország 8 5 43 Ausztrália 6 8 9 Kanada 6 2 6 Olaszország 5 5 7 Kuba 5 3 8 Nagy-Britannia 5 3 7 Románia 4 5 7 Japán 3 7 10 Lengyelország 3 4 7 Koreai NDK 3 ­3 Hollandia 2 3 6 Cseh és Szlovák SZK 2 2 1 Indonézia 2 2 1 nyertek a milliomos hazai sztárok ellen, akik fgy elbúcsúzhattak a dobogótól. Az újabb összecsapás szinte a szó szoros értelmében szikrázó küzdelmet hozott. Alig néhány perccel a befejezés előtt ­egypontos angolai vezetésnél ­három hispán kosaras zuhant a dobáshoz készülődő Dias nyakába. Sokan úgy látták, hogy a személyi hiba szabálykönyvben képpel bemutatott esetével van dolguk, a játékvezető, a horvát Danko Ru­dics azonban bedobást ftélt. Elsza­badultak az indulatok, az angolai kosaras hiába mutogatta elszakadt mezét. Nagy lökdösődés után ne­hezen állt helyre a rend. A sötétbő­rú fiuk megértették: nem feléjük lejt a hazai pálya. Vereséget is szenvedtek három ponttal. A következő találkozón az Egyesített Csapal és Horvátország vfvott késhegyig menő csatát a döntőbe jutásért. Mindössze 1.6 mp­cel a befejezés előtt - egypontos horvát vezetésnél - az orosz Vol­kov emelkedett volna a gyürú felé. amikor csattanás hallatszott a keze felől, a labda pedig kipattant az alapvonalon túlra. A játékvezető ­valami furcsa véletlen folytán ez­úttal a spanyol Francisco Fajardo oldalról ítélt bedobást a pirosmezes Egyesttett Csapat javára. Az ered­mény nem változott, gyözött és finalista lett a horvát együttes. Az amerikai játékosokat min­denről kérdező újságfróknak az egyik NBA-kiválóság, Scottie Pippen a két esettel kapcsolatban fgy válaszolt: - Minket nem arra tanítottak, hogy a bírót verjük, hanem az ellenfelet. Ez egyébként eddig minden mérkőzésükön megtörtént, s fgy biztosan jutottak a fináléba. A litvánok elleni tízperces vastapsot kiérdemelt kosár-show lefújása után egy másik amerikai sztár, Michael Jordán röviden nyi­latkozott: - Ideje lassan belejön­nünk a játékba, hiszen még egy hét, és véget ér a nyári szabadság. Kez­dődik a komoly munka az NBÁ -ben. Vereség és békejobb A palánk mellől... Az olimpiai férfi kosárlabda­torna helyosztói egyre izgal­masabb, érdekesebb mérkőzéseket hoznak. A tucatnyi jelzővel illetett amerikai sztárcsapat végső győzel­méhez továbbra sem férhet kétség, azonban a többi találkozón előfor­dult néhány furcsa pillanat. Má­sodszor lépett pályára egymás el­len a házigazda spanyol és az angolai válogatott. A selejtezőkben az afrikaiak meglepetésre biztosan Pénteken délelőtt az utolsó előtti összejövetelre gyülekezett a szabadfogású birkózó olimpia résztvevőinek azon töredéke, amely még érdekelt volt a záró csoporttalálkozókon. A magyarok közül mindössze Dvorák László (82 kg) lépett szőnyegre, de csak egy helyosztón, 3:l-es pontozásos vereséget szenvedett a kanadai Hohltól, fgy 10. lett. Ez is bi­zonyíték rá, hogy miután a kana­daiak két éve leszerződtették ed­zőnek az egykori szuperklasszis ukrán Szergej Bjeloglazovot, hazájukban nagy előbbre lépés történt a sportágban. A délutáni és esti műsorban csak tétlen szemlélők maradtak a magyarok, ekkor bonyolították le négy súlycsoport helyosztóit, majd a birkózás elköszönt a katalán fő­várostól. Búcsúzott Hessky Pál is, miután a kiváló mérkőzésvezető hosszú évek remek helytállása után a jövőben nem kíván bíráskodni, s ez alkalomból ünnepélyesen meg­köszönték neki a Nemzetközi Birkózó Szövetség vezetői a tevé­kenységét. Délelőtt kerüli sor egy nagy kibékülésre is. A májusi szabadfo­gású Eb után Kaposvárott Kovács István, a magyar szabadfogású válogatott volt szakági mestere olyan nyilatkozatot tett, amely sok vitát váltott ki. Milán Ercegan. a FILA jugoszláv elnöke is sérel­mezte a Kovács által elmondo­takat. Azóta Kovács távozott a vá­logatott éléről, ám eljött Barce­lonába. Ercegan és Kovács pénteken délben rövid beszélgetést foly­tatott. A magyar edző ennek tar­talmát (gy foglalta össze az MTI-nek: - Ercegan úr szerint az egész egy félreértett ügy, sajnálatos dolog. Mint mondta, nem harag­szik rám, békejobbot nyújtott, s tá­mogatásáról biztosított a jövőmet illetően. Hat döntő magyar krónikája A párbajtőröző csapat csü­törtöki bravúrezüstje után vajon hány és milyen színű éremmel gazdagítják a magyar medálkollekciót a kajakosok, kenusok? - szólt a nap kérdése pénteken a sportági döntők nyitányán. A castelldefelsi „lapátolós," birodalomban az 500 méteres számok hat döntője szerepelt a kínálatban, valamennyi magyar szereplővel. Mindjárt az első­ben rajtolt a férfi kajak-egye­sek között a 9-es pályán az ed­dig nem túl meggyőző Gyulay Zsolt. A táv szöuli olimpiai bajnoka azonban nem vélet­lenül lett klasszis: gyengébb forma, baljós előjelek oda, a Bp. Honvéd kajakkirálya re­mekelt. Az élbolyban jött el a starttól, a táv felénél vezetett is, az utolsó métereken lecsús­zni látszott a dobogóról, aztán egy utolsó utáni húzássál a második helyre hozta be ma­gát. Ezüst az első számban, kezdetnek nem rossz! A győzelmet általános meglepe­tére egy „nevenincs" finn versenyző, a néhány nap múlva 28 éves Mikko Kolehmainen szerezte meg. -Végül is elégedett vagyok az olimpiai ezüstéremmel, különösen azok után, hogy csak szerencsével kerültem tovább, s a selejtezőben nem ment igazán - értékelte produ­cióját Gyulay Zsolt. A C-l 500 méter döntője elótt Vaskuti István olimpiai bajnok, jelenleg a kenus szak­ág vezetője így vélekedett: - Ha nem lenne hetek óta tartó sérülése Pulainak, szebb reményeink volnának, így azonban valószínűtlen a dobo­gó­Pulai Imre, az olimpiai hatodik helyezett, tavaly vi­lágbajnoki negyedik óriás rá­adásul alaposan elrontotta startját: beragadt, s bár hosszú hajrát nyitott, csak az ötödik helyig tudott előtörni. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN „Mindenféle színű érmet akarok szerezni Barcelonában! Ezüst és bronz már van, az arany következik!" - hajtogatta a szombati döntő előtt Kőbán Rita A nap magyar részről talán legnagyobb várakozással kísért fináléja következett, a női kaja­kosok, köztük Kőbán Rita közreműködésével. Az egyéni­ben vb-ezüstérmes, négy éve olimpiai negyedik csepeli ver­senyző hosszú-hosszú ideje ott áll az „aranykapuban", de a legutolsó lépcsőfokot még nem sikerült átlépnie. Sajnos, ezút­tal sem... A (kelet)német Birgit Schmidt, aki már 1980-ban olimpiai bajnok volt, amellett tizenhatszoros világbajnok, megint legyőzhetetlennek bi­zonyult. Bár Kőbán nagyon igyekezett, talán kissé görcsö­sen is, képtelen volt befogni. Újabb ezüst tehát, ami bár­mennyire kedves, azért még­sem eléggé „aranyos,,... - Ha minden összejön, elkapjuk a ritmust, akkor talán elcsíphetjük a bronzérmet, de még az is nehéz, olyannyira ki­egyensúlyozott, sűrű a mezőny - adott prognózist a férfi ka­jakkettesek 500-as döntője elótt Csipes Ferenc, aki e távon 1988-ban Ábrahám Attilával olimpiai, 1991-ben pedig Gyu­lay Zsolttal világbajnoki har­madik volt. Ezúttal a Csipes, Gyulay egység próbálta meg az éremszerzést, de hiába. Á duó csak hetedik lett a castell­defelsi pályán. - Aki duplázik, az általában kimerültebb, én is éreztem a karomban az 500-as döntő fáradalmait. Amellett nagyon erős kettősök alkották a finálét - értékelt röviden Gyulay Zsolt. A kettesek második dön­tőjében, amelyben a kenupáro­sok voltak érdekelve, Pálizs Attila - tavaly Szabó Attilával ebben a számban világbajnoki titulust harcoltak ki - új tár­sával, Kolonics Györggyel megismételte Csipesék fél órával korábbi teljesítményét, vagyis csak a hetedik helyet szerezte meg a duó. A pénteki utolsó döntőben a magyar színeket Kőbán Rita és Dónusz Éva igyekezett diadal­ra vinni. Csak részben tudták ezt megtenni. Pedig pompásan jöttek fel a rajtnál, biztosan ve­zettek a svédek előtt, s az utób­bi két évben világbajnoki győztes Portwich, von Seck német páros is mögöttük volt a női K-2 500-as fináléban. S következzék innen Kőbán Rita, aki az eredményhirdetést kö­vetően így idézte vissza a történteket: - Éreztük, hogy elől va­gyunk. Nyomtuk, ahogy bírtuk, persze, hogy elfáradtunk a végére. Négyszázötven méter­nél is még vezettünk, aztán nagyon elkészültünk az erőnk­kel, csak az vezérelt, hogy érjünk be végre. Akkor derült ki, hogy a hajrában mindkét vetélytársunk elénk került. - Még vagy ötven méter lehetett hátra, amikor hirtelen elszállt az erő a karomból, mintha kiszippantották volna. Úgy éreztem, zsibbadásszerű lett az egész. Kegyetlenül ki­hajtottam magam - mondta a láthatóan megviselt, s a har­madik helytől éppenséggel nem boldog Dónusz Éva. Azt viszont már szinte egyszerre hangsúlyozták, és ugyanúgy: „Majd szombaton, a négyesben még jobbak leszünk! " - Bízom a lányokban, jó erőben és formában vagyunk, a pénteki fáradtság múltával a szombati döntőben nagyot fogunk menni. Különben is most már mindenféle színű érmet akarok szerezni itt, Barcelonában - fgy Kőbán. Csak emlékeztetőül: a bronz és az ezüst már megvan...

Next

/
Oldalképek
Tartalom