Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-06 / 185. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. AUG. 6. Veszélyben a vajdasági magyarok Harmincezer magyar volt kénytelen távozni eddig a szerbiai Vajdaságból, elsősorban a boszniai szerb mene­kültek beözönlése miatt - jelentette a BBC brit televízió szerda délutáni híradója. A BBC szerint a magyar kormány az ENSZ-től vár támogatást a Szerbia északi részén kialakítandó biztonsági övezet gondolatához, mivel - úgy­mond - félő, hogy az „etnikai tisztogatás" következő célpontja a helyi magyar kisebbség lesz. A televízió helyszíni iüdóstíasban számolt be arról, hogy a vajdasági magyar falvakba ezrével özönlenek a szerbek Boszniából, azzal a belgrádi ígérettel a tarsolyukban, hogy itt üres lakások várják őket. A hivatalos álláspont szerint a jövevényeknek olyan helyiekkel kell felvenniük a kapcsolatot, akik el akarnak költözni, de gyakori, hogy a szerb menekültek erőszakkal foglalnak lakásokat - mondotta a BBC tudósttója. A meszólaltatott helybéli magyarok elmondták: a szerbek gyakorta éjszakai telefonokkal zak­latják őket és a házukat követelik, nem egy esetben tettleges­ségre is sor került. A házfoglalók sokszor hivatkoznak arra. hogy az ő lakásukat boszniai horvátok sajátították ki. A híradásban beszámoltak egy Boszniában meghalt magyar nemzetiségű sorköteles temetéséről, s a tudósító hozzáfűzte: a helyiek mindinkább tartanak attól, hogy az etnikai feszültség már lakóhelyükön szedi majd következő magyar áldozatait. Ámítás Nem volt hát alaptalan a délvidéki magyarság csaknem egy éve hangoztatott veszélyeztetettsége. Nem volt alaptalan a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének több­szöri felhívása a nemzetközi közösségekhez, azokhoz a fóru­mokhoz. amelyek segíthetnek, vagy legalábbis közvetíthetnek az ottani magyarság létveszélyének eloszlatásában. Mindez, persze, az ottani hatalom számára nem létező probléma. Nem is volt, nem is az és a dölyfös népvezérek számára ez nem is lesz gond soha, hiszen a vajdaságiak bé­kében élnek. Nincs (még) háború, a gazdasági embargó ellenére van mit enni, meg azután a kisebb " villongások,, mellett a szép bácskai rónán még nem volt nyílt, közvetlen nemzetiségi összetűzés! Egyébként is: mit panaszkodnak a magyarok és képviselőik a parlamentben, amikor sehol annyi jogot(milyet?) nem kapnak a kisebbségek, mint Szerbiában... E lehangoló és mélységesen megdöbbentő, a primiti­vizmus minden jelét magán viselő önelégült kijelentések nyilvánvalóan nem fedik a valóságot. Erről győződhetett meg a világ az elmúlt napokban, hetekben. S lassan tudatosodik már a civilizált világ elkényelmesedett szférái­ban is, hogy baj van. Baj van, mert a csaknem négyszázezres magyar kisebbség puszta léte került veszélybe. Azon felül, hogy egy év alatt hozzávetőlegesen harmincezer fiatal, főleg katonaköteles fiatal kényszerült szülőfödje elhagyására, új, választott hazát volt kénytelen keresni magának, a délvidéki magyarság ilyen szétzilált állapotában sem maradhat már ősi földjén. Mert az éjjeli riasztó telefonok, a nyílt fenyegetések, a hatalom szemforgató taktikája, ámítása és végsőkig elnéző magatartása rossz előjel. így kezdődött a szerémségi Her­kócán a horvátokkal! azóta "etnikailag" tiszta a falu. ponto­sabban csak szerbek lakják), tgy próbálkoztak, eredménnyel, az újvidéki (Novi Sad a mai neve) Pétervárad nevű városrésszel, tgy a ruszin és szlovák nemzetiséggel néhány vajdasági faluban. Most a magyarokon a sor. Ők vannak a legtöbben. És feleslegesek. Szerencse, hogy a nemzetközi közvélemény egyre többet tud. informálódik az ottani történésekről. Sajnos, egy kicsit későn jött a tájékoztatás... KISIMRE FERENC Bush Boszniáról Kadhafi-Arafat-találkozó Tripoliban Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője és Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bi­zottságának elnöke megbe­széléseket folytatott kedden este Tripoliban. A tárgyalások középpontjában az Izrael által megszállt területeken uralkodó állapotok, valamint a közel­keleti békefolyamat kilátásai álltak. Az Al-Ahram című egyipto­mi lap palesztin hírforrásokra hivatkozó közleménye szerint szerdától Ammanban arab egyeztető megbeszéléseket tartanak a közel-keleti béke­Mérlegelni kell a katonai beavatkozást tárgyalások következő, augusz­tus 24-én Washingtonban kez­dődő fordulója előtt. Az össze­jövetelen a megszállt terüle­tekről érkező palesztin küldött­ség, a Palesztin Felszabadítási Szervezet több vezetője és a jordán küldöttség vesz részt. Az ITAR-TASZSZ a hír kapcsán egyiptomi sajtójelen­téseket idézett, amelyek szerint az izraeli hatóságok felhívták a zsidó telepesek figyelmét arra, hogy nem engedélyeznek to­vábbi építkezéseket a megszállt területeken. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa kedd esti rövid ülésén elnöki nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítéli polgári személyek bebörtönzését, tá­borokban tartását Boszniában, s követeli, hogy a Nemzetközi V'jrcskéreszt képviselői felke­reshessék ezeket a helyeket. A BT elé azonban - amerikai bejelentés ellenére - egyelőre nem kerül javaslat arra, hogy katonai erővel biztosítsák a boszniai segélyszállítmányok célbajutását. Jól értesült ENSZ­körökben nem is tartják való­színűnek, hogy erről a héten tárgyaljanak. Az elnöki nyilatkozat, amely a Biztonsági Tanácsban a határozatnál kisebb súlyú ál­lásfoglalásnak számít, rámutat, hogy a tanácsot mélyen ag­gasztja az emberi jogok durva megsértése a volt Jugoszlá­viában, külünösen Boszniában. A testület igényli, hogy ille­tékes nemzetközi szervezetek, elsősorban a vöröskereszt kép­viselői kapjanak azonnali, kor­látlan és folyamatos lehető­séget a táborok, börtönök felkeresésére, a kormányok és az illetékes szervezetek pedig adjanak meg minden tájékoz­tatást a lágerekről. A nyilatko­zatot, amely amerikai és vene­zuelai kezdeményezésre szüle­tett, a BT tagjai sorában Ma­gyarország is támogatta. Az ülést megelőzően jelen­tette be Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára, hogy a szarajevói re­pülőtérre zúduló ágyútűz miatt 72 órára ismét felfüggesztik a szerdai ülésén arról dönt majd, hogy 200 rendőrrel, illetve polgári szakértőkkel bővítsék a Korai még a beavatkozás? segélyszállítmányokat. Thomas Niles amerikai külügyminisz­ter-helyettes kedden azt mond­ta, hogy Washington és szövet­ségesei határozati javaslaton dolgoznak, amelyben a BT en­gedelyezné katonai erő alkal­mazását a segélyszállítmányok biztosítására. Mértékadó ENSZ­források szerint azonban e ja-' vaslatot még nem körözik, így valószínűtlen, hogy az a héten napirendre kerüljön. A BT horvátországi békefenntartó erők létszámát. Butrosz Gáli a kérdéssel kapcsolatos jelen­tésében rámutatott, hogy ott a békefenntartók valamennyi körzetben eredményesen mű­ködnek, de aggodalmát fejezte ki az erőszakos kitelepítések, a kisebbségekkel szembeni fellé­pések miatt. George Bush amerikai elnök a USA Today című napilapban szerdán megjelent nyilatkoza­tában úgy fogalmazott, hogy a segélyszállítmányok érdekében való katonai fellépés ugyan lehetséges, de azt „még nem gondolta át". Az ellenzéki de­li•okíűk: punhoz tartozó kép­viselők és szenátorok kedden rendkívül élesen bírálták a kormány tétovázását és azt sürgették, hogy vegyék igénybe az amerikai légierőt és a flot­tát. Emellett szállt síkra Bili Clinton, demokrata elnökjelölt is. A jelek szerint azonban Washington - akárcsak európai szövetségesei - változatlanul vonakodik a katonai lépé­sektől. John Galvin amerikai tábornok, a NATO nemrégiben visszavonult főparancsnoka kedd esti tévé-nyilatkozatában kijelentette, hogy egy boszniai katonai beavatkozás a viet­namihoz hasonló helyzethez vezetne: nagylétszámú erőket kötne le hosszan, veszteségek­kel - miközben a gerillák elleni harc kimenetele bizony­talan. Más amerikai katonai szakértők szerint nem a sza­badcsapatok ellen kellene harcolni, hanem a szerb hadse­reg belgrádi parancsnokságára lecsapni. Lewis MacKenzie kanadai tábornok, volt szara­jevói ENSZ-parancsnok szerint katonai megoldás nem lehet­séges, csak politikai, tárgyalá­sok útján. MacKenzie attól tart, hogy katonai támadás ese­tén a gerillák túszul ejtenék a boszniai békefenntartókat. Fegyverkezés Iránban, Szíriában Irán és Szíria önállóan állít elő vegyi fegyvereket, és Irán az évszázad vége előtt képes lesz atomfegyverek gyártására is. Ezt a Simon Wiesenthal Központ nevű csoport hétfőn Los Angelesben nyilvánosság­ra hozott jelentése hangsúlyozza. A jelentés szerint a két or­szágot csaknem 300 nyugati társaság technológiák átadásá­val és különböző szállítmá­nyokkal segítette vegyi fegy­verek gyártásában, és Iránt nukleáris programjának meg­valósításában. - A nyugati országok ponto­san ugyanazt a hibát követik el most, mint Szaddám Húszéin esetében, és az ok a mohóság ősi szóval határozható meg ­hangsúlyozta sajtóértekezletén Morvin Hier rabbi, a Wiesent­hal-központ dékánja. Az AP jelentése szerint a központ a holocaust feltárásával foglal­kozik és nyomon követi a Kö­zel-Keleten végbemenő fejle­ményeket is. Edward Laurence, a Nem­zetközi Tanulmányok Monte­rey-i Intézetének egyik vezető­je viszont kételkedett abban, hog.y a két ország ennyire előrehaladt volna fegyverke­zési programjában, mint ahogy a jelentés hangoztatja. Indok­lásként felhozta, hogy noha Irak ipari és tudományos kapa­citása jóval felülmúlja Iránét, az Öböl-háború idején mégis képtelennek bizonyult arra, hogy a „Scud" tipusú rakétákra vegyi tölteteket szereljen fel. Floridai repülőszerencsétlenség Lezuhant egy egymotoros sportrepülőgép Floridában. A Cessna. 172 típusú gépen né­gyen tartózkodtak, a katasztró­fát egyikük sem élte túl. Egye­lőre nem ismeretes, mi okozta a floridai erdőségek felett be­következett szerencsétlenséget. Az iszlám országok Boszniáról Irán találkozóra hívta az iszlám országokat, hogy meg­vitassák: tegyenek-e katonai lépéseket a boszniai muzul­mánok védelme érdekében ­közölte szerdán a teheráni rádió. Ali Akbar Velajati, iráni kül­ügyminiszter az Iszlám Kon­ferencia Szervezet (OIC) főtit­kárához intézett levelében ki­fejtette, hogy „tekintettel a rendkívül veszélyes helyzetre, elengedhetetlen az OIC tag­országainak találkozója." Valejati levelében javasolta, hogy az összejövetelen az OIC tagállamok védelmi- és kül­ügyminiszterei mérjék fel, milyen katonai képeségekkel rendelkeznek országaik a szóban forgó térség elnyomott muzulmánjainak megvédésére - jelentette szerdán a Reuter hírügynökség. Zsúfoltság a francia utakon Tizenegymillió autósra szá­mítottak a hét végén a francia közutakon a nagy vakáció kez­detén, de a közlekedésren­dészeti szervek most közzétett adatai szerint még ennél is töb­ben, 12 millióan választották a háromnapos hétvégét arra, hogy szabadságra induljanak. Az eredmény valóságos őskáosz lett: szombaton példá­ul az autópályákon és főútvo­nalakon együttveve 500 kilo­méteres volt a torlódás, főként a dél és a nyugat felé vezető útszakaszokon. A rendőrség számítása szerint legalább egy millió órát vesztegettek el az utazók a torlódásban, pedig könnyen elkerülhették volna a várakozást, vagy a csigatem­pót, ha egy-két nappal elha­lasztják az utat. Mindkét adat sajátos új csúcseredménynek számít az országban. A lassú tempó lehet a ma­gyarázata annak, hogy vi­szonylag kevés volt a súlyos baleset. Csupán a nyitány, a pénteki nap hajnala hozott tömeges összeütközést, amely­nek négy halottja volt. A bal­esetek többsége viszont szeren­csére könnyebb jellegű volt. Bár a vakációzók nagy része csak a hónap végén tér vissza, s a forgalom várhatólag kisebb lesz, mint az elmúlt hét végén, mert egy részük már előbb be­fejezi a szabadságot, a rendőr­ség máris megkezdte az előké­születeket az augusztus végi forgalom valamelyes rendbeté­telére. A közlekedésrendészet szerint már a hónapközi viken­den, augusztus 15-én sok millió autós indul vissza lakóhelyére a déli és a nyugati tengerpart­ról, illetve az Alpokból. Csehszlovák-magyar megbeszélés Jozef Moravcik csehszlovák külügyminiszter kedden fo­gadta Varga György magyar nagykövetet. A miniszter ebből az alkalomból rámutatott a két ország jószomszédi kapcsola­tainak jelentőségére, egyben hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy fejlesszék a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság együttműködését Magyarországgal. A megbeszélésen egyetértet­tek abban, hogy a Bős-nagy­marosi erőmű kérdését mind­két oldalon kielégítő módon kell rendezni. A külügyminisztérium saj­tóosztályának képviselője beje­lentette, hogy a minisztérium szerdán állásfoglalást hoz nyil­vánosságra az erőműről. Üdvözlő távírat Jeszenszky Géza külügymi­niszter táviratban üdvözölte Emilio Colombo-t, az Olasz Köztársaság külügyminiszte­révé történt kinevezése alkal­mából. Botozás a kíváncsi újságíróknak Testi fenyítést helyezett kilátásba a nigériai Kaduna ál­lamban a helyi kormány kabinetirodájának vezetője azoknak az újságíróknak, akik olyan eseményekről próbálnak meg tudósítani, amelyekre „nem hívták meg őket". Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerdai jelentése szerint az újságírók azzal zúdították magukra a kabinetfőnök haragját, mert megtudták, hogy a kadunai kormányzó rezi­denciáján az észak nigériai államok vezetői titkos tanács­kozást tartanak, s a helyszínen próbáltak információhoz jutni. A hívatlan újságírókat gyorsan kidobták a reziden­ciáról, s egyben megfenyegették őket: ha legközelebb is hívatlanul megjelennek, letartóztatják és megbotozzák őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom