Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-05 / 184. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1992. AUG. 5. A zene megkérdőjelezhető, az üzleti siker nem Nemrég jelent meg a csapat a második lemeze, s azonnal országjáró koncertturnéra indultak. A „Szállj fel még" című album külön reklámot nem kapott, egyedül a turné kelleti. Megjegyzem magyar csapat bukott már bele abba, hogy ismeretlen lemezzel mentek koncertezni. A forró hangulatú szegedi koncert bebizonyította, hogy a Manhattan ebben is más. A buli végén a rajongók hadán török keresztül - ők a szépfiúkra várnak, én pedig a csapat lelkéhez, vagy eszéhez Környei Attilához igyekszem. - Nincs még egy zenekar, mely ennyire függene a menedzserétől,, mint a Manhattan. - Ez elég nagy baj. - Miért? - A világ másik felében, ahol évtizedek óta minden normálisan működik, ez a legtermészetesebb dolog. Nálunk hosszú éveken keresztül rendszerint a bandák szülték meg a saját menedzserüket, tehát az egyik zenekari tag vállalta magára az ügyintézést. A legelső ilyen menedzsertípus Várszegi Gábor, aki a Gemini együttes vezetője volt, most pedig a Fotex vezérigazgatója - talán ez is mutatja, hogy értett az üzlethez. Az utolsó öt évben, mikor az R-GO-ban játszottam, akkor a zene mindössze tíz százaléka volt a munkámnak, hiszen a zenekar ügyes-bajos dolgait intéztem. De megemlíthetném Pataky Attilát, aki most is ezt csinálja. Elég furcsa szüleménye ennek a társadalmonak, hogy nagy művészek energiájukat ügyintézésre pazarolják. Az R-GO után értékeltem át az életemet, hogy hogyan tovább. Szerencsére jött a rendszerváltás, mely módot adott arra, hogy egy Az üzlet manapság a zenétől sem idegen. Sőt! Már több mint egy éve, hogy Környei Attila érdekes válialkozásha kezdett. Felmérte a zenei piacot, majd megszületett az ötlet, s összeválogatott négy fiút, akikből megalkotta a Manhattant. A zenész szakmában mindenki élénken tiltakozott és erőteljesen fújjolt az itthon még szokatlan eljárás ellen. Végül Környei Attilának lett igaza, a semmiből teremtett csapat lemeze röpke egy év alatt bearanyozódott, a tinilányok bomlanak a szépfiúkért, s az év végén még az Év zenekara címet is elnyerték. más rendszerű gondolkodás alapján dolgozhassam. -Az egyszerű ügyintézés mellett egyre nagyobb a reklám szerepe. - Ez így igaz, csak azt tudom mondani, hogy amikor, az amerikai Ford cég csódbement. akkor a világ legjobb reklámszakemberét vették meg, tehát nem egy konstruktőrt. Nagyon szeretem egyébként a reklámtörténelmet, erről napokat tudnék mesélni. A kereskedelmi kamarában végeztem el a hetvenes évek végén egy kurzust, ez hároméves volt, de még plusz két évig jártam oda, hogy a reklámfilm-szakmában is otthon legyek. Emellett kedvencem a rajz, a külső, a megjelenés, vagyis mindenbe beleszólok a zenekar körül. S ezért is vagyok boldog, mert annyira sokrétű a munkám, hogy beleszakadok - neveti el magát. - Álljunk meg egy pillanatra a reklámfilmes tagozatnál. - Annak idején külkereskedelmi vállalatoknak meghirdettek egy reklám iskolát, akkor épp az M7 együttesben zenéltem, s munkakönyves állásban voltunk a Láng Gépgyárban. Képzeld el, a gyárból senki nem jelentkezett, csak egyedül én, mint gépgyári dolgozó - persze ez fal állás volt, a zene miatt. Természetesen az iskola még nem minden, sok tapasztalat és ötlet is kell még a sikerhez. - A tudatos tervezés és a spontán ötletek hozták meg a Manhattan sikerét is. Nyílt titok, hogy az üzletnek fontos szerepe van a csapat életében. Gondoltál exportra is? - Igen, s pont a napokban küldtük el az anyagokat Koreába és Japánba. Nem mi ajánlkoztunk, ők kérték a Manhattan anyagát. De visszatérve az ötletekhez, ezek magukban kevesek, nagyon sok pénz kellett a megvalósításukhoz, így találtam rá a Craft Kft.-re, akik láttak fantáziát az ötleteimben - megjegyzem egyetlen lemezkiadó sem harapott rá. A kft. igazgatójának egyetlen kikötése volt: január elsejére minimum egy forint nyereség legyen a vállalkozáson. így is történt: a borzalmas nagy kiadások visszajöttek és kevéske hasznot is elkönyvelhettünk. TAKÁCS VIKTOR Devizaárfolyamok Devizanem vételi közép eladási árfolyam, 1 egységre, forintban Angol font 147,94 148,29 148,64 Ausztrál dollár 57.15 57,30 57,45 Belga frank (100) 252,95 253,53 254,11 Dán korona 13,54 13,57 13,60 Finn márka 19,00 19,05 19,10 Francia frank 15,42 15,46 15,50 Holland forint 46,20 46,31 46,42 ír font 138,78 139,10 139.42 Japán yen (100) 60,52 60,67 60,82 Kanadai dollár 65,08 65,25 65,42 Kuvaiti dinár 262,61 263,30 263,99 Német márka 52,09 52,21 52,33 Norvég korona 13,25 13.28 13,31 Olasz líra (1000) 68,94 69,10 69,26 Osztrák schilling (100) 740,29 741,99 743,69 Portugál escudo (100) 61,19 61,33 61,47 Spanyol peseta (100) 81,73 81,92 82,11 Svájci frank 58,15 58,29 58,43 Svéd korona 14,36 14,39 14,42 Tr. és cl. rubel 27,43 27.50 27,57 USA-dollár 77,00 77,20 77,40 ECU (Közös Piac) 106,22 106,47 106,72 Valutaárfolyamok Pénznem vétel közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 146,88 148.28 149.68 Ausztrál dollár 56,69 57,31 57,93 Belga frank (100) 251,03 253,36 255,69 Dán korona 13,45 13,58 13.71 Finn márka 18,86 19,06 19,26 Francia frank 15,33 15,47 15,61 Görög drachma (100) 42,10 42,52 42,94 Holland forint 45.90 46,33 46,76 ír font 137,51 138,81 140,11 Japán yen (100) 60,08 60,68 61,28 Kanadai dollár 64,51 65,21 65,91 Kuvaili dinár 260.75 263,50 266,25 Német márka 51,76 52,24 52,72 Norvég korona 13,17 13,29 13,41 Olasz líra (1000) 68,54 69,18 69,82 Osztrák schilling (100) 734,53 741,34 748,13 Portugál escudoí 100) 60.94 61,49 62,04 Spanyol peseta (100) 81,15 81,91 82.67 Svájci frank 57,91 58,45 58,99 Svéd korona 14,25 14,38 14,51 USA dollár 76,40 77,18 77,96 ECU (Közös Piac) 105,52 106,50 107,48 Halló, ki beszél? A nemzetközi vásáron való megjelenéssel voltaképpen egyéves születésnapját ünnepelte a Szegedi Távközlési Igazgatóság Halló szaküzlete. A júliusi bemutató volt az első, amelyen a vállalat nemcsak szolgáltatóként volt jelen, hanem kiállítóként is. - A szakemberek és a lakosság körében sikert arattak a bemutatott távközlési termékekkel - mondja Bánószki Sándor, a postapalota alatti bolt vezetője - és úgy tűnik, a vásári érdeklődőkből vevők lettek. Az üzlet havi forgalma ugyanis az átlagos 33,5 millióról 4 millióra emelkedett. A távközlési vállalatnak a régióban öt helyen; Szegeden, Békéscsabán, Kecskeméten, Baján és Szentesen nyílt Halló szaküzlete az elmúlt egy évben. A távközlési berendezések (telefonok, központok, faxok) forgalmazása mellett , szaktanácsadást és különböző szolgáltatásokat is nyújtanak. A boltok nyilvános faxállomásként működnek, és vásárló megterveztetheti, beszereltetheti, karbantarttathatja és javíttathatja távközlési rendszerét a vállalat szakembereivel. A szegedi bolt egy éve alatt a legkeresettebbek a 300 méter hatósugarú, vezeték nélküli házitelefonok, az ennél is „erősebb", 30 kilométeres körzetben használható, autóba szerelhető rádiótelefonok, a miniközpontok, és az üzenetrögzítők voltak. Mivel az ígéretek szerint még az idén átadják Szegeden az új, 30 ezer előfizetőt kiszolgáló központot, várhatóan nőni fog a lakosság készülékigénye. A Halló boltok vállalják, hogy a megrendeléstől számított egy héten belül mindenhova kitelepítik a kért készülékeket. Takarmánytermesztők szövetsége Megszűnik a négy évvel ezelőtt alakult Takarmányipari és Kereskedelmi Vállalatok Szövetsége. Az évi 60-70 milliárd forint értéket termelő ágazathoz tartozó szövetkezetek és gazdaságok nagyrésze ezekben a hónapokban átalakul. Emiatt felbomlik az eddigi érdekvédelmi szervezet is. Ugyanakkor szükség van arra, hogy a legnagyobb 40-50 takarmányipari cég új alapokon működő szervezetet alapítson. Ezért határozták el, hogy életre hívják a Takarmánytermesztők Szövetségét. Gyorsuló tőkebeáramlás Továbbra is gyors ütemű a külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországra. Havonta mintegy 100 millió dollár értékű pénztőke érkezik az országba. Az első öt hónapban 606 millió dollárt hoztak befektetési szándékkal külföldi üzletemberek hazánkba. Június végén az előzetes adatok szerint az idén beérkezett pénztőke nagysága meghaladja a 700 millió dollárt. Az elmúlt másfél év során jelentősen gyorsult a múködőtőke-beáramlás. A közvetlen külföldi tőkebefektetés nagysága még 1988ban 23 millió dollár volt, egy évre rá is csupán 215 millió dollárt ért el. 1990-ben megduplázódott a befektetések összege, 569 millió dollár körül alakult. Az első csúcsév e tekintetben 1991 volt, amikor is az össz közvetlen külföldi tőkebefektetés - a korábbi években érkezett pénztőkét is figyelembe véve - 2,1 milliárd dollárra emelkedett. Négy és fél év alatt az országba - június végéig - mintegy 3 milliárd dollár értékű pénztőke érkezett. Nem veszik a mérlegeket Hajban Kapusak kft.- je is A kft. üzleti tervével, elképzeléseivel, miszerint a mezőgazdaság, a kohászat, a bányászat, a közutak és a vasút részére számítógép vezérlésű egyedi mérlegeket szerel össze, nem is volt gond. Az egyharmad-egyharmad részben tulajdonos Agrobank és Investbank készpénzéből, valamint a fennmaradó hányadon osztozó öt magánszemély szellemi és anyagi apportjábol álló 30 millió forintos alaptőke pedig bőven elegendőnek tűnt az indulás finanszírozásához. A termelőüzem felépítéséhez, s a fejlesztésekhez a Mérleg Kft. még 1988-ban a Világbanktól hitelt, az AFI-tól munkahelyteremtő beruházásra kölcsönt vett föl, kedvező feltételekkel. A világbanki hitel összege 120 ezer dollár (közel 10 millió forint) lett volna, folyamatos lehívással, ám ebből az összegből csak 6 millió érkezett meg rendeltetési helyére. A kölcsön öt éves lejáratú, az első törlesztőrészietet 1992 decemberében kellene kifizetni, de a kamatokkal máris tartozik a kft. Az AFI-kölcsönt ugyan csak 2005-ig kéne kiegyenlíteni, negyedévenkénti 75 ezer forintos részletekben, de már háromnegyed éve ennek a kötelezettségnek sem tud eleget tenni a vásárhelyi vállalkozás. A Mérleg Kft.-t a megalakulását (1988. január 1.) követő időszakban a sikercégek között tartották számon Hódmezővásárhelyen. A kezdetek látványos építkezései mind a központi épületben, a Szántó Kovács János utca 122. szám alatt, mind a Tuhutum utcai volt sertéstelepen arra engedtek következtetni, hogy megalapozott a vállalkozás piaca, jövője, anyagi helyzete. Az ok: a piac beszűkülése és elensége a megrendelők (például malfizetésképteíensége. Mindazok mok, mezőgazdasági és kohászati üzemek), amelyek tevékenységéhez nélkülözhetetlen a korszerű mérlegrendszer, vagy a csőd szélén, vagy máris felszámolás alatt állnak. A Mérleg Kft. - mint ahogy azt az ügyvezető igazgatóis az egyik tulajdonos, dr. Rapcsák András még az 1990-9l-es év fordulóján elmondta - érezte a recessziót, de bízott a gazdaság élénkülésében. Ezért is vallotta a Nyugaton bevált filozófiát, miszerint a dekonjunktúra időszakában kell fejlesztésre gondolni. hogy a gazdaság talpra állásakor ugrásra készen állhasson a vállalkozó. A filozófia azonban a hazai körülmények között nem vált be. Tavaly a 150 millió forintos tervezett árbevétel helyett csak 23 millió teljesült. Idén még nehezebb helyzetbe került a cég, április 3-an be kellett jelentenie az öncsődöt. A 90 napos moratórium augusztus 26-án jár le (a bírósági végzés ugyanis május 26-i dátumozású). A hitelezőkkel az első csődegyeztető tárgyalás meghiúsult, mivel - mint ahogy azt Földesi Gyulától, az ügyvezető igazgató helyettesétől megtudtuk - a 79 hitelező közül csak 7 jelent meg. (A következő tárgyalás időpontja augusztus 19-e.) A hét hitelező azt állította, szeretné, ha megmaradna a kft., s elengedné a kamattartozásokat is. A TB pedig levélben jelezte: ha kell, átütemezi az adósságot, amennyiben eztán rendszeresen fizet a Mérleg, s december 31-ig a tőketartozás egyharmadát is kiegyenlíti. A hitelezők követelése különben mintegy 40 millió forint. A tartozások visszafizetéséhez azonban termelni is kellene. Az egyezségi tárgyalás óta azonban áll az üzem, már csak a garanciális javításokat teljefti a cég, azok után viszont nem fizet a partner. A korábbi 47 fő helyett ma 12 a létszám, ami sajnos, nemcsak az emberek. de az egész város számára is tragédia. FEKETE KLÁRA