Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-05 / 184. szám

Orosz fegyverszállítások Szerbiának? Oroszország semlegességi ígé­rete ellenére titokban hadianyagot, alkatrészeket és üzemanyagot szállít Szerbiának, készpénzfizetés ellenében - jelentette eheti szá­mában a U. S. News című amerikai hírmagazin. A lap értesülése sze­rint a szállítmányok túlnyomó része vasúton érkezik, Ukrajnán és Románián át. Amerikai megfigyelők nincse­nek tisztában azzal, hogy az orosz katonai vezetés, amely a szállít­mányokért felelős, tájékoztatta-e azokról Borisz Jelcin elnököt ­írta a lap. Oroszország az ENSZ Bizton­sági Tanácsában korábban meg­szavazta a Szerbia elleni bojkott intézkedéseket. Az Opel-Rupesky Szalon és a DÉLMAGYARORSZÁG izgalmas nyereményjátéka. (Opel-Rupesky Szeged, Fonógyári út 2-6. T.: 24-800) Szombattól űjra keresheti a részleteket, hogy egészben nyerhessen! irf^f' Szegedi politikusok népszerűségi listája (3. oldal) Találkozó az egyetemen Dr. Farkas László államtitkár, a dél-alföldi régió köztársasági megbízottja kedden a József Attila Tudományegyetemen találkozott a régió legnagyobb felsőoktatási intézményének vezetőjével, dr. Csirik János professzorral, a JATE rektorával. A találkozón megbeszélést folytattak az egyetem, a szegedi' universitas fejlesztésének aktuális kérdéseiről és távolabbi ter­veiről. Felvetődtek azok, az egyetemen legsürgősebben megol­dandó problémák, amelyekhez a kormányzat támogatása szükséges. Szó esett például arról, hogy az erősen megnövekedett hallgatói létszám miatt a JATE-nak kollégiumi elhelyezési gondjai vannak (az új tanévre felvett 900 elsőévesből mindössze 240-nek tudnak diákotthonban szállást adni). Enyhíthetne ezen az, ha az Öthalmi területi volt szovjet laktanya hasznosításának ügyében végre előrelépés történne, ott ki lehetne alakítani egy jó éves alapos munkával kollégiumi helyeket, lakásokat, sportlé­esítményeket az egyetemisták számára. Másik fontos kérdéskörként a beszélgetés témája az volt, hogy az új közalkalmazotti törvény hatáskörébe kerültek az egyetem dolgozói is. A helyzetváltozásukra ható konkrét rendelkezéseket azonban még nem kapták meg az egyetemiek az illetékesektől, s ez hátráltatja, bizonytalanná teszi például az átsorolásokat, a szabadságok, a végkielégítések, stb. kérdéseinek rendezését. Felvetődött az államtitkár és a rektor eszmecseréjén a felsőok­tatás változásainak számos más kérdése is. Elsősorban az egye­temi képzés nyitottabbá válásáról, az egyetemek újfajta, normatív finanszírozási rendszere bevezetésének szükségességéről beszélgettek. SZABÓ MAGDOLNA Biztonsági fórum A közrend- és közbiztonság helyzetéről, valamint a tenni­valókról lesz szó augusztus 6­án, csütörtökön délután 5 órától Mórahalmon a műve­lődési házban, lakossági fórum keretében. A lakossági tájé­koztató és véleménycsere sajnálatos időszerűségét a megszaporodott külterületi lopások, bolti betörések adják. A nyilvános véleménycsere a pillanatnyilag 11 tagú helyi polgárőrség munkájáról is képet ad, s lehetőséget biztosít a kisváros és környezete ér­dekében az önzetlen szervezeti munkába kapcsolódásra. A polgármester és a helyi rendőr­őrs parancsnok vezetésével tartandó fórumot megelőzően Mórahalmon tartja ülését az országos polgárőr szövetség megyei bizottsága. Kényszeres kúra Lehalászott jövedelmek Mostanra kiderült, szakmai szempontból értelmezhetetlen az a tény, hogy ma is talpon van még a mezőgazdaság. A bejósolt élelmiszerár robbanás, az anyagi érdekeltség hiányá­ból következő belső ellátási feszültségek a mai napig még nem jelentkeztek. Erre csak egy magyarázat van, nem tud leállni az ágazat, mert a köz­gazdasági logikával ellentétes kényszerhatások működtetik. Az emberek nem mondanak le egykönnyen munkájukról, megélhetésükről, s inkább vál­lalják azt, hogy veszteségeiket a korábban felhalmozott va­gyon pénzzé tételével, elhasz­nálásával kompenzálják. Ez a logika előrevivő is lehetne, ha csak átmeneti, 1-2 éves idő­szak nehézségeit kellene ily­módon áthidalni. A jelek sze­rint a válság ennél mélyebb, és lassúbb lefutású. A realitásokból célszerű kiindulni, ha az elmozdulás lehetséges hajtóerőit kutatjuk. A költségvetés hathatós be­avatkozása szinte elképzel­hetetlen. Ahogy most, úgy egy év múlva sem lesz jobban el­eresztve. A rendszerváltáskor fennálló ezer milliárd forintos belső eladósodást a halmozódó költségvetési hiány révén négy év alatt „sikerülhet" megdup­lázni. Egyetlen forrás a lakos­ság pénze, amely a kamatkölt­ségek révén a későbbiekben fogja megzabolázni a költség­vetés lehetőségeit. Az agrárgazdaság szereplői az utóbbi 2-3 évben egyre szaporábban adnak hangot lehetetlen helyzetüknek. A beszűkült piacoknak betudható relatív túltermelés, a felhasznált ipari termékek és az energia árának töretlen emelkedése nyomán a termelés gazdaságossága mélypontra került. Számos termék önköltsége még úgy sem térül meg, hogy a következő ciklusok megalapozásához szükséges beruházások is sorra elmaradnak. Nemrégiben a közgazdász Horváth Gábornak, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége főtitkárának okfejtését hallhattam erről a kérdéskörről. A privatizációs bevételek a munkahelyteremtés csatorná­ján kerülhetnének he az agrár ágazatba. Érdekegyeztető har­cok eredményeként ezek az összegek nem kerülnek a költ­ségvetésbe. Erreföl nemrégi­ben elhangzott egy nyilatkozat, hogy a pénz nagyrésze már foglalt, s felhasználása a pri­vatizációs irányelveknek meg­felelően történik. A munka­FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ helyteremtést nem tekintik feladatuknak. A dolog pikan­tériája, hogy ezeket az irányel­veket csak szeptemberben tárgyalja a Parlament. Szóval pénzre innen sem lehet szá­mítani. A jövedelmezőségen az árpozíciókat rontó relatív túltermelés megszüntetése is lendíthetne. A terméktanácsok szerveződése lassú, a nekik szánt jogkörök soványkák, így mire többek között az önkor­látozás eszközeivel élhetnének, már késő. Amennyiben az élelmiszer árakba is beépítik a 10 százalékosra tervezett áfát, újabb fizetőképességi korlátja támad a valós termelői árak érvényesítésének. A mezőgazdasági termelők­nek nem marad más útjuk az érvényesülésre mint, hogy az élelmiszergazdaság adott vertikumában kényszerítsék ki az összességében meglévő jö­vedelemből nekik is elfogad­ható mértékű osztozást. Az ágazat kétharmadát jelenleg kitevő szövetkezetek a forgal­mazási és export szférában jelentéktelen szerepet játsza­nak. Amennyiben nem lépnek, megteszi helyettük más. Az önkizsákmányolást jelentő békés beletörődés tartalékai a végükhöz közelednek. T. Sz. I. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Megnyílt a nemzetközi színházi fesztivál Alkalmi alternatívák Tegnap délután a JATE központi épületének belső udvarán nyitották meg a Szabad Színházak második nemzetközi találkozóját. A fesztivál szervezői nevében Fábián Zsolt, a Magyaror­szági Alternatív Színházi Központ (MASZK) vezetője magyarul és angolul köszöntötte a résztvevő társulatokat és a közönséget, majd Balog József a Szegedi Színházi Páholy elnöke néhány mondatban szólt a fesztivál céljáról, a szabad színházak jelentőségéről. Végül Nikolé­nyi István, a Szegedi Szabadtéri Játékok igaz­gatója és Csirik János, a JATE rektora kívánt az együtteseknek sikeres szereplést, a közönségnek jó szórakozást. A találkozó nyitánya a jászbe­rényi Pont Színház társulatának improvizációja volt a Dugonics téren, majd az Alkalmi Színház Lorca: Bernarda Alba háza című drámáját- mu­tatta be a JATE Auditórium Maximumában. (Az első produkcióról szóló írásunk a 3. oldalon.) A kisfiú odébbtotyog, amúgy galamb-mód­ra és nem figyel édesanyjára, hogy a galamb az nem kacsa. Újra csak azt mondja: háp-háp és ezzel részéről a dolog el van intézve. Tet­szik neki a billegve odébblépdelő madár, te­hát lehápogja, miközben követi. A villamos­megállóban vagy húszan kapkodunk levegő után, az örömteli pelenkás aprósággal teljes szolidaritásban módjuk szabadon: háp-háp. Nyári kép, egy villanás délidőben. Ekkor ha­tározom el, már sokkal ritkábban fogok a gyerekeimnek arról mesélni, hogy régen, amikor gyerekeskedtem a nyár még nyár volt és a tél az tél. Mert most alaposan rácáfolt az időjárás a múltidéző nosztalgia-szólamokra. Amúgy minden rendben, csak arra kell ügyeinunk, mindig időben mondjuk a háp­háp-ot. Mert ez annyit jelent, szabályszerű ütemben igyekszünk venni a levegőt. Ha bizo­nyos bosszúság érne, úgy is mint: ki akarna esni az autónk kereke, vagy a boltban adott napon kizárólag csak megsavanyodott tejet árulnának, esetleg a villamoson átesnénk a megroggyanva, hátizsákostól üldögélő, kö­vetkezésképpen óhatatlanul nyújtott lábú turista fiatalok sportcipőjén, ne kezdjünk dü­höngni. Mondjuk teljesen kiegyensúlyozottan azt: háp-háp. Ne figyeljünk túlzottan a sirámokra, mi­ként azt halljuk, hogy az udvaron negyven fok volt tegnap délután, árnyékban. Nem nagy kunszt manapság negyven fok, különben a jó pálinka még annál is több. Szóval panaszkod­nunk nem kell, jóllehet sokunk úgy érzi, ár­nyék nincsen is, még ott is hőség perzsel, ahol árnyéknak kéne lenni. Ne szóljunk sem­mit, gondoljunk arra, mennyiszer fölrójuk: nekünk mindég az élet árnyékos oldala jut. Becsei Péter SZERDA, 1992. AUG. 5., 82. ÉVF. 184. SZÁM : 10,10 FT

Next

/
Oldalképek
Tartalom