Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)
1992-08-04 / 183. szám
6 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. AUG. 4. OLIMPIAI EGYVELEG * OLIMPIAI EGYVELEG * OLIMPIAI EGYVELEG Álomból - csalódás... FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Sajnos, a (nem túl sok lehetőséget kapó) szegedi Mezei Richárd sem nőtt tarsai fölé a csoportmérkőzéseken... Túlzás nélkül állíthatjuk: a magyar férfi kézilabda-válogatottól a szurkolók és a szakemberek is sokkal jobb és eredményesebb játékot vartak az olimpiai torna első négy fordulójában. A rutinos (talán a kelleténél is rutinosabb...) játékosokra épülő gárda eleddig csak a brazilokat tudta legyőzni, a svédektől, az izlandiaktól és a koreaiaktól pedig sima vereséget szenvedett. Vagyis az egyértelműen csalódást okozó Jodsz-legénységnek „idő előtt" le kellett számolnia érmes reményeivel. A mai utolsó csoportmérkőzésnek Donáth többet várt... A magyar férfitornászok fényesebb lapokat is frtak már a barcelonainál a spfrtftg aranykönyvébe. Legutóbb például négy éve Borkői Zsolt volt bajnok lólengésben. Aki ilyesmire, netán éremre számított, az túlzottan optimista volt. A csapat a kilencedik helyen kötött ki, a harminchatos döntőben sem kellett remegniük Scserbóéknak Supolától és társaitól, és a szerenkénti döntőkben is mindössze három fellépési lehetőség adódott a magyarok számára - két szeren. Az összmérleg: egy ötödik és egy hatodik hely. - Csalódott vagyok, ennél sokkal többet vártam! - kezdte az értékelést Donáth Ferenc szövetségi kapitány. - Igaz, valamit érezhettem előre, hiszen előzetesen a csapat elé a Olimpiai éremtáblázat (128 szám után) Arany Ezüst Bronz Egyesített Csapat 26 ' 18 18 Egyesült Államok 16 17 17 Németország 14 10 16 Magyarország 10 7 2 Kínai NK 9 13 6 Ausztrália 6 8 5 Koreai Köztársaság 6 1 3 Kanada 5 1 4 Spanyolország 5 -Románia - 4 5 6 Olaszország 4 5 7 Nagy-Britannia 4 3 3 Japán 3 5 5 Franciaország 3 4 12 I .engyclország 3 4 5 Kuba 2 2 5 Cseh és Szlovák SZK 2 2 1 Törökország 2 1 Bulgária 1 4 1 Norvégia 1 2 Brazflia 1 1 Észtország 1 -Görögország 1 Egér a sátorban Gyulayék álmosan kezdtek Egy, magyar aranyoktól (is) „hangos" hét után tegnap viszonylag csendes napra ébredtünk. A barcelonai olimpián hétfőn egyetlen magyar sportolótól sem „követeltünk" aranyérmet, pusztán honfitársaink tisztes helytállásában reménykedtünk. Kajakosaink délelőtt kissé ránk ijesztettek, sőt kezdetben szabadfogásó birkózóink sem sziporkáztak. Az atlétáktól, az íjászoktól, az ökölvívóktól ezúttal is elfogadható teljesítményt vártunk, és a négy közé vágyó pólósok sikerében is bírtunk. Szóval, tegnap „csendes" napunk volt... az ellenfél Csehszlovákia tulajdonképpen már csak egyetlen „tétje van, nevezetesen az, hogy északi szomszédaink esetleges legyőzésével Marosiék felkapaszkodhatnak a negyedik helyre. (A harmadik helyen tanyázó koreaiak a pont nélkül álló brazilokkal mérkőznek.) Az A csoport állasa a 4. forduló után: 1. Svédország 4 4 - - HK-6X 8 2. Izland 4 3 1 - 83-74 7 3. koreai Közt 4 2 - 2 84-84 4 4. Csehszlovákia 4 1 1 2 76-72 . 3 5. Magvaro. 4 1 - 3 82-90 2 6. Brazília 4 - - 4 70-95 0 6-9. helyek valamelyikének megszerzését tűztem ki célul. Jobb lett volna a hatodik pozíció. Sajnos Csollány az előírtakban súlyosan hibázott, s ugyanígy Supola sem bírta el az idegi terheket. A napok múltával fokozatosan felőrlődött a dunaújvárosi tornász, ami meglepett, nem ilyennek ismertem Európa-bajnokunkat. Az idegi gondok fizikai értelemben is visszavetették. Rá,adásként még. Pánczélws magsérült a csapatviadal szabadonválas?töttjaiban, a talaj után öt emberünk maradt, s az alsó érték maradt benn a folytatásban, ami kifejezetten hátrányos volt az együttes számára. - Kerekperec: kisiklás Barcelona? - Valami olyasféle... Szabó Bence a döntőben „feloldódott" A vasárnap esti eredményhirdetést egyszerűen nem lehet elfelejteni.A vívócsarnokban lengtek a magyar zászlók, harsogott a „Szép volt Bence!". Az érmeket Rolland Boitelle, a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) ez év végéig hivatalban lévő elnöke adta át a világ legjobb három kardozójának. A medálok mellé járó virágcsokrot Marin és Szabó Bence is a szurkolóknak dobta, mintegy megköszönve a bíztatást. A döntő utáni nyilatkozatok: Szabó Bence, a magyar kardvívás 12. egyéni olimpiai aranyérmese: - Egész nap gyengén ment a vívás, mert nagyon akartam. A görcsösség miatt nem minden úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Mindig egy-egy asszóra tudtam csak felkészülni, mindig a következőre. Ez nagyon sok energiát kivett belőlem, mostanra elfáradtam. Mit is mondhatnék mást, nagyon boldog vagyok. Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke: - Kis jubileum ez számunkra, hiszen ez a tizedik magyar arany. Vívódöntőben ilyen fölényes győzelmet el sem tud az ember képzelni. Fantasztikus volt, amit Bence produkált. Dr. Kamuti Jenő, a Magyar Vívó Szövetség elnöke: - Kimondhatatlanul boídog vagyok. Bence az évek során bizonyította, hogy bárkit meg tud verni. Eddig a nagy akarás miatt nem jött ki az igazi eredmény. Megérdemelte a győzelmet. A magyar vívásnak is tiogypjptaOetft/jJU siker, és kellett ez azért is, hogy folytatódjon a kardhegemónia. Most megint bizonyítottuk, hogy kardnemzet vagyunk. Nagyon szép vívással nyert Bence, s ez azért is örvendetes, mert csattanós válasz azoknak, akik a kardvívást kezdték temetni. Most láthatták, őrzi régi szépségét, ha mesterek művelik. Zarándi Csaba, a bajnok mestere: - Nagyon nagy öröm ez számomra. Születésnapi ajándékul kaptam Bencétől az aranyérmet, hiszen augusztus 8-án leszek 64 éves - mondta elcsukló hangon, könnybe lábadó szemmel a mester. - Igazi magyar kardvívást láthattunk. Kovács Tamás technikai igazgató: - Nem kerülhetett jobb kezekbe az aranyérem. Bence három éve ott van az élen, Világ Kupát nyert, világbajnoki döntőben szerepelt. Most végre sikerült neki a (lágy éredméfty. Fantasztikus volt? Eddig nála a döfitőben a nyolcból a négy közé való jutás volt a kritikus. Ez volt a választóvíz. Amikor ez sikerült neki, mint ezúttal, szárnyakat kapott, megtáltosodott. Köves Csabát is a döntőbe vártam a vigaszágr^frszámomra Nébald Gyuri kiesése ellenére is nagy vívó. Hatalmas nyüzsgés folyt a castelldefelsi kajak-kenu pálya partmenti sávjában, csakúgy, mint a vízben hétfőn reggel, amikor is elkezdődtek a sportág ötkarikás küzdelmei. Az olimpiára, hatalmas költséggel épített vadonatúj síkvízi versenyszfnhelyet a tavalyi előolimpián avatták fel, s Gyulay Zsolt szerint kellemes létesítményt teremtettek elő a semmiből a vendéglátók. - Már voltam itt, kipróbáltam korábban is, mondhatom, jó és gyors a pálya - értékelt röviden a kissé még álmosnak tűnő honvédos kajakos, aki négy éve Szöulban 500 méteren harcolt ki olimpiai aranyérmet. Jó a véleménye a Canal Olympic-ről Kőbán Ritának is - aki Gyulayhoz hasonlóan három számban próbál szerencsét a XXV. nyári játékokon. A hölgyek rangidős kiválósága elmondta, hogy lassan átköltözik a magyar csapat Castelldefelsbe, egy itteni szállodába; a női „részleg" például szerdán hagyja ott az olimpiai falui. - Nem mintha nem volna megfelelő a sportolók nagy közös lakhelye, nekem nagyon is tetszik, kifogástalan a konyha is. Csak éppen praktikusabb közelebb lenni a pályához, ahol az életünk a következő napokban zajlik. További magyarázattal Vajda Vilmos szövetségi kapitány szolgált, aki elmondta, hogy a közlekedési, szállítási tapasztalatok alapján döntöttek a közelebb költözés mellett, nem kockáztathatják ugyanis (egy járat kimaradása következtében, vagy azért, mert a tülekedésben nem férne fel a buszra), hogy bárki is lekésse a futamát. A hétfői előfutamokhoz sajátos aláfestő „zenét," szolgáltatott Dónusz Éva, aki a magyar sátorban, miközben .rakodtak ki a poggyászból, hatalmasat sikoltott. Az ijedtség oka - egy kisegér volt, „aki" elbújt az egyik kempingágyban... Valódi ijedtségre adott viszont okot Gyulay Zsolt, aki elsőként szállt hajóba a magyarok közül. Címvédőhöz méltatlanul csak harmadik lett, s mivel futamonként ketten jutottak tovább a középdöntőbe, Gyulay ismétlésre, az egyik késő délutáni reményfutamra kényszerült. Még szerencse, hogy javítási lehetősége maradt azért... - Úgy látszik, korán van. Zsolt nem ébredt fel még mondta inkább csak magának Vajda Vilmos. Nagyon is kialudta magát viszont és rendkívül frissen mártogatta a vízbe a lapátját Pulai Imre, a kenu egyesek 500 méteres viadalának második próbájában, ahol az olimpiai bronzérmes bolgár Nikolai Buhalov mögött másodikként érkezett be. (Futamonként az első három ment tovább). Olimpiai döntőnek is beillett Kőbán versenye, ahová rajta kívül még három világklasszist sodort a sors(olás). - Legfeljebb este újból próbálkozom, ha netán most nem sikerül „prognosztizált" a magyar világbajnoknő, szöuli olimpiai ezüstérmes. Szerencsére a duplázásra nem volt szükség, a sokszoros világbaj nok. a 30 évesen is elnyűhetetlen egykori keletnémet Birgit Schmidt (lánynevén Fischernek ismerte meg a kajakvilág) mögött másodikként haladt át a célvonalon. Utána végzett a sokáig német, egy ideje pedig már olasz színekben remeklő Josefa Idem és a doppingeltiltását letöltve ismét versenyző lengyel Izabella Dylewska is. Aztán viszont, miközben az olimpia kezdete óta először eleredt az eső, benn a vízben Csipes Ferenc és Gyulay Zsolt révén újabb hidegzuhany érte a magyarokat. A külön-külön olimpiai és világbajnoki érmek tömegével rendelkező kajakkirályok ezúttal együtt nem sokra vitték. Féltávnál a negyedikek vojtak, aztán 500-nál már csak a hatodikként csorogtak be a célba... Gyulayra tehát immár a második reményfutambeli szereplés szokatlan kötelezettsége várt... Hol volt a cédula, Bíró úr? Növiköv, Jarigin és mások... Hiába várt bővebb információkat hétfő reggel, a szabadfogású birkózók olimpiai rajtja előtt az újságírók tábora, szinte semmit nem lehetett megtudni a vasárnapi kongresszus kulisszatitkairól. Az MTI már vasárnap hírt adott a szabályváltoztatásokról, azonban a versenyek közben egy és más azért kiderült a lelátón folytatott beszélgetésekből. így az is. hogy az elnökségi tagságának meghosszabbításáért „küzdő" Bíró Mihály: a Magyar Birkózó Szövetség elnöke a szavazatok számlálásakor a sajátját például sehol sem találta. Annál jobban megszervezte korteshadjáratát az olasz Matteo Pellicone és a kanadai Mario Saletnig. Több olyan voksolólap is előkerült, amelyen mindenki más neve ki volt húzva, csak az övéké nem. Ez pedig szabálytalan, mert az öt elnökségi tagságra hét jelölt akadt, és csak kettőt volt szabad kihúzni. Két eset lehet. Többen nem ismerhették a szavazás szabályait, vagy nem akarták ismerni... Más kérdés. Bíró Mihály újabb hat évre elnökségi tag és alelnök maradt a nemzetközi testületben. Milán Ercegan, a FILA jugoszláv elnöke azt firtatta, hogyan fordulhat elő, hogy a Független Államok Közönségéből egyszerre négy jelölt is akadt. Felolvasta, hogy Novikov mellett Jarigin is pályázott, továbbá Koleszov és Boriszov is. Boriszov felállt, és előadta, ő maga és Koleszov nem kíván harcba szállni, pusztán Novikov ellen Jarigint kívánják menedzselni. Erre Novikov tartott egy harcos beszédet, amelyben előadta, őt két évvel ezelőtt négy éves időtartamra választotta be az elnökségbe a nemzetközi testület, s az Orosz Birkózó Szövetségnek nincs joga megkérdőjelezni az ő helyét, bármennyire is elégedetlen munkájával Jarigin. Jarigin egyébként évek óta az Egyesített Csapat szabadfogású válogatottjának vezetőedzője, s most is a szőnyeg mellett dirigál. Végül a FILA illetékes bizottsága úgy döntött, Novikovnak marad a helye, Jarigint elutasították. Háttérinformációk szerint erre jó'okuk is van, mert nem szeretnének soraikban látni egy olyan képzett szakembert, aki esetleg bizonyos reformötletekkel állna elő. Márpedig Jarigin az a fajta ember! Eme hírekhez annál is könnyebben hozzájuthatott a tudósító a lelátón, mert Elekes Endre (68 kg) bemutatkozása roppant gyengén sikerült. Hat másodperccel a lefújás előtt kétvállal kikapott az 1989-es vb-ezüstérmes japán Akaishitól. Úgy, hogy a távol-keleti vqzetett 6:0-ra. Ritka balszerencsés volt a svájci Küng, aki az orosz Fadzajev elleni mérkőzésén súlyos könyökficamot szenvedett, hordágyon vitték el a teremből a kórházba. A 100 kilósok között Kiss Sándor szerencsére feledtette az Elekes-féle vereség utáni keserű szájízt, a jól képzett szenegáli Diof ellen 7:3-as pontozással mutatkozott be az olimpián.