Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-27 / 201. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. AUG. 27. KULTÚRA 5 Idén nem lesz nagy hiány Tankönyvhelyzet, neuralgikus pontokkal Nagy tankönyvhiány az idén nem lesz, késedelmes megjelentésre csak a kis példányszámú, nemzetiségi iskoláknak való könyveknél lehet számítani - hangzott el tegnap Budapesten, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat közös sajtótájékoztatóján. Az egyetlen magas példányszámú tankönyv amely késni fog, a hetedikes földrajzkönyv lesz, azonban már ez is a nyomdában van - mondotta Dr. Ábrahám István, a Tankönyvkiadó júliusban megválasztott új igazgatója. Idén 1400 cím szerepel a kiadó listáján, közülük 116 megújított, felülvizsgált formában jut el az ország majd 5000 iskolájába. A kiadó részéről a felülvizsgált tankönyvek kisebb arányát a rendelkezésre állott rövid idővel - a tankönyvprogramhoz csak februárban kezdtek hozzá - és a pénzhiánnyal magyarázták. A nyomdai és egyéb költségek nagysága miatt a könyvekre kapott állami támogatás 92 százalékát a Tankönyvkiadó már az első félévben elkölteni kényszerült, holott a költségek további 52 százaléka majd a második félévben jelentkezik. Kiút lehet az a világbanki kölcsön, amelyből - 5 éven belül ­az egyetemi jegyzetkiadást, a felsőoktatási könyvtárhálózatot és a tankönyvek legnagyobb részét meg lehetne újítani. A 150 millió dolláros kölcsön tervezetét valószínűleg idén ősszel teijesztik a kormány elé. A minisztérium részéről Víg István osztályvezető úgy értékelte, hogy az szabadárassá vált tankönyvek által hozott új helyzet miatt most először kötött megrendelési szerződést az oktatási tárca és a Tankönyvkiadó. A könyvek költségének 65 százalékát fedezi az állam, a többit a szülőknek kell megfizetniük. A neuralgikus pontok idén sem hiányzanak. Legelőbb is a terjesztési láncszem legvégén, az iskolákban. Az országban több helyütt - dr. Ábrahám István szavai szerint - az iskolák akadályozzák a terjesztést azzal, hogy nem vállalják a szétosztást. Dunaújvárosban és Székesfehérvárott testületileg elutasították ezt. Hogy miért, az csak utóbb derült ki: a kereskedelmi terjesztéssel megbízott helyi Piért csak 2 százalék jutalékot ígért a szétosztó pedagógusoknak, ami a megemelkedett árak ellenére alig több mint a tavalyi összeg. Szegeden, mint azt Nyári Sándortól, a Dél-Magyarországi Piért kereskedelmi igazgató-helyettesétől megtudtuk, nincsenek ilyen gondok, a pedagógusokkal sikerült megegyezni. Ismét előtérbe került a negyedikes történelem tankönyv immár kínossá váló kálváriája. A Tankönyvkiadó, mint ismeretes, kerek perec elutasította a Magyar Lajos Alapítvány által készíttetett történelemkönyvet, mondván, hogy az túlságosan baloldali szemléletű. A sajtótájékoztatón ismertetett érvek szerint a fehérterrort taglaló könyv alig szól a vörösterrorról, illetve Lenin megítélése sem sikerült elég negatívra. Ezért a kiadó minisztériumi engedélyezésre bocsátott egy huszadik századi történelmi vázlatokból összeállított könyvet, melynek szerzője Rubovszky Péter budapesti történelemtanár. Ez utóbbi fog történelemkönyv gyanánt megjelenni - szeptember 30-ig. Ami lényeges még: jövőre a tanköny vek állami támogatásának több mint 80 százaléka egyenesen az iskolákhoz fog kerülni, amelyek így valódi megrendelőkké válnak. PANEK JÓZSEF Módszer A sikeres egyének klubjá­ban összeül a volt kisz-titkár és a tömegszervezeti székház egykor honos lakója. Föltéte­lezések szerint megvitatják azt, milyen módon lehetne felvirá­goztatni a kisvállalkozásokat, netán a kívánatos jövendő ideológiai-filozófiai-szocioló­giai vetületét is vázolják. Szinte természetesen így fest a kép. Nyakkendőtűs cifra, lehetőleg lila árnyalatú nyakkendőben a férfiak, ha esetleg róluk lenne szó, könnyű kis blézer és finom blúzocska divatos kitűzővel, amennyiben hölgyek a feltéte­lezett szereplők. Nem az a fontos, honnan jössz, inkább az, merre tartasz. Ezt mondja a medve a nyu­lacskának és az egyik mézes odútól átlépdel a tisztáson túli másik méz-lelőhelyhez, A nyu­lacskának előzőleg megmutat­ja, akár három-négy irányt is választhat a továbbúthoz. Csak az a lényeg, fusson, mert aki nem siet lemarad. így a gyors­léptű tapsifüles a bogáncsos gazos mezőről továbbrohanva bele is ugrott a szakadékba, amely félkaréjban körbevette az aprócska erdőt, mit a köz­nyelv a vállalkozók ligetének emlegetett. Itt a vége, fuss el véle (a nyulacskával). Ha akarsz. B.P. A Szeged Táncegyüttes Hannoverbe megy A Nagy Albert vezette Szeged Táncegyüttes felnőtt csoportja hannoveri meghívást nak tesz eleget: a 45 táncos és zenész augusztus 28-tól szep­tember 6-ig résztvesz a városi ünnepségsorozaton. Az utazást megelőző estén, 27-én a Szegedi Nemzeti Színházban lépnek fel, 60 perces műsort adnak a német CDU kong­resszusát záró művészeti prog­ramban. Babérkoszorú és kereszt Két kitüntetés margójára Nem tudom, hányan bök­nének rá helyesen a térképre, ha Sztruga nevű helységet kellene megmutatniuk. A köl­tészet kedvelői viszont bizo­nyára hallottak már erről a ma­cedón városról, ahol a tiszta vizű Drina folyik, melynek hídját méltán nevezik a poéták az Emberiség Hídjának. 1968­ban itt vette át a költőfesztivál babérkoszorúját a feledhetetlen Nagy László, pályatársa és barátja-harcostársa. Juhász Ferenc f^dig a napokban kapta meg ezt az európai rangú elismerést. Tudjuk, ennek a nagy formátumú költőnek hömpölygő époszait, kristály­tiszta dal-sorait borzasztó nehéz más nyelvekre átültetni, s e nyelvi bezártság fosztotta meg - akárcsak Illyést - az irodalmi Nobel-díjra való jelö­léstől. Sztruga európai költőta­lálkozója most elégtételt szol­gáltatott Juhász Ferencnek. Mikor meghallottam a hírt. visszalapoztam, mit is mondott Nagy László 24 esztendeje az „esztergát" jelentő városban. „Ha akadna is valaki, aki a költészet kollektív és humánus szerepében kételkedne, még az sem mondhat le arról, hogy önmagát alakítsa a gond, a gondolat és önismeret vtdia­késeivel. Igy akaratlanul is emberi értéket ad a világnak, ha igazán költő... szerte a világon nyílt, vagy rejtett egyezsége van a költőknek. Mi ellen? Miért? A brutalitás ellen, a szellem áldott gyümölcseiért. Mert egyetemes már a veszély..." Micsoda aktuális szavak. Macedóniá­ban, Sztruga városában költői díjat kapott egy magyar poéta 1992-ben. * Augusztus 18-án ültünk a budapesti Erzsébet téri új csupamárvány, csupaüveg pompás szálloda, a Corvinus Grand Hotel előcsarnokában ültem Fischer Ernő festőmű­vésszel, egykori tanárommal. A Kempinski szállodalánc legújabb gyöngyszemének szobáit szitanyomatai, előcsar­nokát az ő nagyméretű fest­ménye, a Prága ékesíti. Sze­cessziót idéző bútorok között, süppedős fotelokban, fejünk fölött a képpel, Fischer Ernő Szegedről beszélt, meg a fesr tészet szerepéről, megalázta­tásairól, szellem próbatételéről, arról, hogy egész életében el­kerülték az elismerések, kitün­tetések. Nem volt kedveltje az elmúlt évtizedek művészetide­ológusainak, talán azért, mert európai kitekintésű és szellemű piktúráját sohasem alázta meg aktuálpolitikai feladatok válla­lásával. S most kissé szégyen­lősen, kicsit elpirulva, átfogta a vállamat s azt mondta: Lajos­kám, holnap föl kell vennem a fekete esküvői ruhámat. A Parlamentbe hívnak, megka­pom életem első jelentős kitüntetését. S másnap a 78 éves művész átvette Göncz Árpádtól a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Kiskeresztjét ­életművéért. T.L. Fischer Ernő: Énekkík Sikerek, nehézségek árán Nívódíjas a Liszt Ferenc Kamarakórus - A '80-as évek elején a Tömörkény István Gimnázi­umban a fakultációs énekes osztályt tanítottam, nagyon szerettünk énekelni, ebből a társaságból alakult ki egy kamarakórus. Amikor 1984­ben végzett ez az osztály, akkor is együtt maradtunk, és az elmúlt 8 évben a kórus körülbelül 40 fős vegyeskarrá alakult. Sok szép hangver­senyünk volt, Szegeden az alsóvárosi ferences templom­ban léptünk fel legtöbbször, különösen szeretjük ezt a helyet, mert nagyon jó az akusztikai miliő, és a ference­sek is szívesen látnak bennün­ket. Visszatérő szereplői va­gyunk a rádiónak, a Kórus­pódium évente készít velünk felvételi. Fantasztikus élmény volt a salzburgi Szent György­templomban fellépni, énekel­tünk a reimsi katedrálisban és hatalmas közönség előtt a párizsi Notre Dame-ban. A re­pertoárunk igen széles, rene­szánsz, barokk, romantikus műveket éppúgy szívesen énekelünk, mint kortárs zenét. Van egész estét betöltő világi és egyházzenei koncertprog­ramunk is. - Mostanában milyen fel lépésekre készülnek? - Körülbelül 10 évvel ezelőtt egy másik kórusommal énekeltünk egy németországi városban, Clevében, néhány hónapja váratlanul megkeres­tek az ottani barátaim, és meghívtak a mostani vegyes­NHHMMNHHMMMHnMHMMMMMMM Két magas elismerést is kapott a napokban a szegedi Liszt Ferenc Kamarakórus, egyszerre nyerték el a Kiváló Művészeti Együttes kitüntető' címet és az 1992. évi nívódíjat. Korábbi franciaországi sikerükről már tudósítottunk, amikor 1990-ben a dunkerque-i nemzetközi kórusfesztiválon az induló 35 énekkar versenyében elsők lettek. A kórusról és a tervekről Illés Mihály karnagyot, az együttes vezetőjét, a szegedi konzervatórium igazgatóhelyettesét kérdeztük. karral a 750 éves város ünnep­ségsorozatára. Októberben utazunk, egy templomi és egy színházi koncertre kértek fel bennünket. Október 23-án itthon a ferences templomban ünnepi hangversenyt rendez­nek, ahol Kodály Magyar miséjét adjuk elő. - Azt hallottam, erdélyi turnéra is készülnek. - Nagyon fontos számomra, hogy kontaktust tartsunk a ha­táron túli magyarsággal, ké­szülünk a Kolozsvári Leány­karral egy csereprogramra, va­lamint Nagyvárad környékén található egy sóbányából kialakított kiváló akusztikájú hangversenyterem, ahová fellépésre hívtak bennünket. - Ehhez a sok fellépéshez anyagi támogatást hogyan sikerűt szerezni? - Nagy örömmel mondom, hogy a városi önkormányzat és a kulturális bizottság a kórust ebben az évben különösen felkarolta, bár nem elsősorban összegszerűségében volt jelentős ez a támogatás. Ko­moly anyagi nehézségeink vannak, de szinte minden kó­rusnál hasonló a helyzet, a dalosok áldozatvállalására tudunk számítani, akik a kották beszerzéséhez és az útiköltség­hez több ezer forinttal járulnak hozzá. Fontos elmondanom, hogy amíg minden megyeszék­helyen van egy megyei mű­velődési központ népművelő­egyéniségekkel, addig Szege­den megbántott emberek tá­voztak ezekről a helyekről, s nincs aki az amatőr művé­szeteket - a szó reneszánszi értelmében, ahol „molto dilet­tante"-nak nevezték őket ­felvállalná, propagálná, szer­vezné a koncertjeiket. 1960 körül Szegeden és környékén 35 felnőttekből álló kórus működött, pályakezdő korom­ban a '70-es évek elején már csak 26, ma pedig mindössze 4-5. Az amatőr jetző mintha pejoratív értelmű lenne Sze­geden, pedig ma is szükség van arra a lelki kultúrára, amit ilyen amatőr művészeti kö­zösségek adni tudnak. HOLLÓSI ZSOLT A honfoglalás 1100. évfordulójára Magyarország reneszánszáért A honfoglalás 1100. évfordulója a múltba nézésre és a számvetésre, az 1996-os Expo az ország erejének és életrevalóságának demonst­rálására alkalmas. így aztán természetes, ha arra készülünk, legszebbik arcunkat mutassuk meg a négy év múlva esedékes rendezvénysorozaton. Az ország reneszánsza jön el, ha mindannyian részesei leszünk a készülődésnek - mondja az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara, a Honfoglalás Bt. és a Településüzemeltetők Országos Szövetsége. Kezdeményezésükre alakult meg augusztus 20-án az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a Település­fejlesztők és Felújítók Társasága. A társaság célja - tudtuk meg Szűcs Györgytől, az IPOSZ elnökétől -, hogy elődeink Kárpát-medencébe érkezésének és lete­lepedésének 1100. évfordulójára falvaink és városaink tereinek, utcáinak, település­központjainak, valamint országunk történelmi emlékhelyeinek, templomainak és műemlékei­nek nagyszabású felújítása húzó erővé, s egyúttal a nemzeti összefogás jelképévé váljanak. Az egyesület olyan építési és felújítási program elindítását javasolja, amely az elmúlt évszázadok építészeti és környezeti értékeit ötvözi az új minőség, az eljövendő XXI. század követelményeivel. Kezdeményezik, hogy a falu és a város egy-egy utcáját, terét, épületét fejlesztő és felújító társulások alakuljanak. Ezek lehetnének a „fiatalítás" helyi gazdái. De egy ilyen nagyszabású fejlesztés országos vállalkozás létrejöttét is indokolja. Sőt: világ­banki, Phare és más külföldi tőkeforrások mellett a kormány és a minisztériumi költség­vetési források közreműködését is. A társaság ópusztaszeri üzenetében felhívta az önkormányzatokat, a köztársasági megbízot­takat, a kormányt, a minisztereket és a fő­hatóságokat, hogy támogassák e kezdemé­nyezést. Az ipartestületeket, a gazdálkodókat, a vállalkozókat, az ország polgárait pedig aktív részvételre szólította föl. Az egyesület meggyőződése, hogy ez a mozgalom előmoz­dítaná a nemzeti összefogást, lehetővé tenné több tízezer új munkahely létesítését. Magyar­ország falvainak és városainak megújulásával közelebb kerülnénk Európa fejlett régióihoz. A társaság céljainak megvalósítása érde­kében, a fejlesztések és rendezvények üzleti háttereként és katalizátoraként, a konkrét tennivalók elvégzésére részvénytársaság megalakulását kezdeményezi. A társaság megalakulásáról és elképzeléseiről a szervezők az augusztus 20-i nagygyűlés után tájékoztatták Szabad Györgyöt, az Országgyűlés elnökét is, aki megígérte, tanulmányozza a dokumen­tumokat. A Habitat Hungaria Rt. alapításának szándéknyilatkozatát az ópusztaszeri ünnepségen 35 szervezet aláírásával is támogatta. A szervezők elképzelése az, hogy szeptember közepéig várják az egyesülethez és az rt.-hez csatlakozni szándékozók je­lentkezését, majd összehívják az rt. alapító tagjait, s létrehozzák ezt a gazdasági társaságot. ÚJSZÁSZI

Next

/
Oldalképek
Tartalom