Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-24 / 198. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. AUG. 24. Végy szüretre egy turistát! Finn programcsomag a Dél-Alfóldnek A napokban elutazott az a tíztagú finn főiskolai csoport, amelyik a Progress Alapítvány meghívására két hetet töltött Csongrád megyében. A Porvoo-i Business Colege - kétéves főiskola - nyolc tanulója és két tanára azt a feladatot kapta, hogy a finnek által támogatott Progress Alapítvány üzleti tervéhez csatlakozva tanulmánytervet készítsen Csongrád megye kiaknázatlan idegenforgalmi lehetőségeiről. A finnek „telibe kapták" a kánikulát, egy közülük nem is tudta megszokni, pár nap után haza kellett utaznia. De legalább személyes tapasztalatokat szerezhettek az alföldi nyárral kapcsolatban a hidegebb éghajlathoz szokott főiskolások. Ami azért nem baj, mert a diákok a főiskola befejezése után különböző idegenforgalmi irodákban dolgoznak majd, ahonnan programokat ajánlhatnak - most már személyes ismeretség alapján - honfitársaiknak. A finn delegáció szinte az összes Csongrád megyei településen járt, a polgármesterek mindenütt segítőkészen fogadták őket. A küldöttség tagjai olyan tapasztalatokra tehettek szert, amik alapján október végéig komoly tanulmánytervet, helyzetértékelést írhatnak. Emellé összeállítanak különböző, a turistáknak ajánlható programcsomagokat is. S, hogy mi az, amit a finnek már tudnak, és mi még nem? Úgy tűnik, újabb adottságokat ők sem fedeztek fel, ezek szerint mi is tudjuk, milyen területeket - termálenergia hasznosítása, vadászat, halászat, vizi turizmus fellendítése - kellene fejleszteni. Azt azonban jól látták a külföldiek, hogy tőke htján is többet lehetne adni az udvariasságra, a higiéniára, a közlekedés megszervezésére, vagyis a csoportok Budapestről Szegedre utaztatására. Szerintük finn honfitársaikat érdekelnék a népi hagyományok, s lehet, hogy nem nyáron, hanem a szüretek tájékán lehetne a legtöbb csoportot az északi országból a Dél-Alföldre csábítani. A turisták maguk is szívesen részt vennének a munkálatokban. Jó ötlet az is. hogy egy megyének az év minden szakában különböző programcsomagokkal kell rendelkeznie. Amelyeket nem szabad túlszervezni, hanem hagyni kell, hogy a vendég minél több szabadidővel rendelkezhessen. A finnek különben kényesek az étkezési szokásaikra, tehát nem árt, ha a magyarok ezekről időben tájékozódnak. Szerintük érdemes lenne elgondolkodni azon is, miként lehetne sort keríteni finn állampolgárok itteni gyógyüdültetésére. A finnek megígérték, hogy a januárban Helsinkiben sorrakerülő idegenforgalmi vásáron a Csongrád megyeiek ingyen juthatnak kiállítási területhez. F.K Ismét a földadóról Korábbi lapszámunkban már szóltunk a földadóról (DM, '92. aug. 12.), a nagy érdeklődésre való tekintettel azonban most kissé bővebben ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat - az APKH Csongrád Megyei Igazgatóságának tájékoztatása alapján. Állampolgárságtól függetlenül annak a magánszemélynek kell földadót fizetnie, akinek használatában az év első napján mezőgazdasági rendeltetésű külterületi szántó, kert, gyümölcsös, gyep vagy nádas művelési ághoz tartozó földterület van. Az adót az állampolgár önmaga állapítja meg a Magyarországon használatában lévő összes földterületének adatai alapján, fizetnie pedig az önadózás szabályai szerint köteles. Ennek első részlete augusztus 15-ig volt esedékes, viszont jó tudni, hogy egyéni kérelmek!!) alapján ez a határidő későbbi időpontra csúsztatható. Mentes a földadó alól az az adóalany, akinek a használatában levő földterület a 6000 négyzetmétert nem haladja meg. Ideiglenes mentességet kapnak a fizetés alól azok a magánszemélyek. akiknek újonnan telepített gyümölcsösük vagy szőlőjük van; azok a mezőgazdasági vállalkozók, akik 1990-ben vagy azt követően kezdték meg a gazdálkodást; és akik kárpótlás jogcímén megszerzett vagy mezőgazdasági üzemből kivitt földterületen folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. A Növényegészségügyi Állomás által igazolt környezetkímélő technológia alkalmazása 50 százalékos adókedvezményre jogosít. Az aszálykár mellett mérsékli vagy elengedi a földadót az adóhatóság az állampolgár kérelmére elemi csapás esetén, amennyiben a károsult az erre vonatkozó kérelmét az adóhatósághoz az elemi csapást követő 30 napon belül benyújtja. Az adó alapját az adóalany használatában lévő adóköteles földterület adja, mértéke pedig az egy hektárra jutó, átlagos kataszteri tiszta jövedelem szerint aranykoronánként számítandó. Eszerint először a földhivatalok nyilvántartása alapján be kell szerezni az adó kiszámításához szükséges adatokat: az adóköteles földterület nagyságát, művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét. Ezt követően a hektáronkénti átlagos aranykorona értéket 3 ágazatcsoportra elkülönítve kell megállapítani (1. szántó, 2. kert, gyümölcsös, szőlő, 3. gyep. nádas), és így kell kiszámítani az adót. A számítás során a töredékhektárt 4999 négyzetméterig el kell hagyni, az 5000 négyzetméter vagy az ennél nagyobb töredéket egész hektárra kell kerekíteni. Ha a területegységre jutó átlagos aranykorona érték töredékszám, akkor a töredéket 49 fillérig el kell hagyni, az 50 fillért vagy annál magasabb töredékértéket egész aranykoronára kell kerekíteni. Ha az éves szinten számított adófizetési kötelezettség a 100 forintot nem éri el, úgy az adót nem kell megfizetni. A földadó fizetésének részleteiről az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága ad további tájékoztatást. Szegeden a Bocskai utcában, Makón, Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Csongrádon az ügyfélszolgálati kirendeltségeken, Mórahalmon pedig a polgármesteri hivatalban várják az érdeklődőket. V I. P. Keressen, mert megnyerhet! A második hónap nyereményszelvényének és a játékszabályok ismétlése. Megfejtő neve: I I Címe: I I I I L, Beérkezési határidő: 1992. szeptember 7. 1200 óra Beküldési cím: Opel-Rupesky Szeged, Fonógyári út. 2-6 I Kedves Olvasó! Augusztus 8-án jelent meg autós nyereményjátékunk második havi szelvénye. ígéretünkhöz híven, az előzó hónaphoz hasonlóan, most ezt a szelvényt is újra közöljük mindazok kedvéért, akik netán elvesztették, és a játékszabályokat is megismételjük. Kik játszhatnak és nyerhetnek? Mindazok, akik előfizetői a Délmagyarországnak, vagy ez év decemberéig azok lesznek. Mi a játék lényege? 5 hónap alatt havonta > egyszer-egyszer, kivágható szelvény formájában egyegy Opel márkájú gépkocsi fényképét közöljük, 12 db részre felosztva. (Az első hónapban a szelvényen egy Astra, most egy Vectra fotója szerepel.) Ugyanezt a 12 db részt a kivágható szelvény közzétételének hónapjában, egyenként elrejtjük lapunk valamelyik oldalán. A játékos feladat az, hogy ezeket a részeket megkeresse, kivágja és a szelvényen a megfelelő helyre ragassza. Amikor mind a 12 rész a helyén van, a szelvényt a rajta feltüntetett címre kell beküldeni. Ui.: Amennyiben nem előfizetője a Délmagyarországnak, de játszani akar, még nem késő. Decemberig bőven van alkalma arra, hogy a lap népes előfizetői táborának tagja legyen. Ennek érdekében a Délmagyarország hátsó oldalán megtalálhatja az előfizetői telefonszámot (12-836), hetente pedig három alkalommal kivágható és ingyenesen feladható igénylőlap segfti az előfizetésben. Hány kitöltött szelvénnyel lehet nyerni? Már eggyel is. De ha az 5 hónap alatt mind az 5 szelvényt helyesen beküldi valaki, esélyei 5-szörösére emelkednek. Sőt! Hogyha havonta több újságból vágja ki a szelvényt és a részecskéket, és azokat mind beküldi, még ennél is többre. És végezetül a legfontosabb kérdés: Mit lehet nyerni? Egy Opel Astra személym. gépkocsit, decemberben. (Ennek decemberi f sorsolásán, az 5 hónap alatt beküldött összes szelvény részt vesz!) Havonta pedig (5 hónap) egy-egy színes televíziót. (A televíziót kizárólag az aktuális hónapban beküldött szelvény tulajdonosai között sorsoljuk ki. A második sorsolás időpontja szeptember 7. (hétfő) 15 óra. Helyszíne: OpelRupesky, Szeged, Fonógyári út 5-6.) A szerencsés nyertes nevét szeptember 10-én, q szerdán közöljük lapunkban. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a következő (har- ff\ madik) játékhónap nyereményszelvényét szép- • tember 5-én, szombaton közöljük lapunkban.. Integrált forintok A szocializmus időszakában a magán árutermelő gazdaságok tevékenységét úgynevezett integrátorok fogták össze. Helyenként, időnként és termékenként más-más játékszabályok voltak érvényben. Az együttműKödés tartalma is hol sekélyesebb, hol érdemibb volt. E közbeiktatott láncszem a fizetsége egyrészét állami támogatásként vette fel, de a felvásárló vállalatoktól is csurrant-cseppent egy kis felár, vagy más jogcímen kiutalt összeg. Ha jól mentek a dolgok, az integrátornak jogában állt ezt a summát megosztani partnereivel. Azért, hogy minél több kistermelőt megnyerjen az adott cég, olykor a másokétól eltérő, előnyös feltételeit szerződésbe is foglalta. A zákányszéki Sebők Istvánnak és több társának az előnyök mellett a fonákságokból is kijutott. Több mint két éve lapunk is foglalkozott az ügyükkel. A Dél-Alföldi Állattenyésztő Állami Gazdaság jogelődjével kötöttek szarvasmarha bérhfzlalási szerződést. A vitás esetek személyenként más formában jelentkeztek, elmaradt felár, prémium, felszámított kamat képében. Akkor az állattenyésztő állomás vezetői elhárították a felelősséget, mondván, a bérhizlalás másfél éves ciklusa alatt lecsupaszodott az állami ösztönzőrendszer, s ezért nem tudták a beígért plusszokat kifizetni, illetve magukra vállalni. S itt lépett elő az akkori köztudatba beivódott szokásjog, mely nem is feltételezte, hogy a partnerek egy súlycsoportban lennének. Kiküldték a szerződést módosító leveleket, s aki nem válaszolt, annak a hallgatását beleegyezésként könyvelték el. Akkoriban az a nézet járta, hogy a szerződések felületes, hiányos, kibúvókat rejtő megfogalmazásai miatt még a valós sérelmek orvoslására sem sok az esély. Ennek ellenére Sebők István és Bigors Imre vállalták az időigényes és bizonytalan kimenetelű bírósági hercehurcát. Nem is annyira az összeg miatt, hanem virtusból: mégse járja, hogy a paraszttal minden békát lenyeletnek. A bíróság idén áprilisban hozta meg döntését, amely azóta már jogerős. A két gazdálkodónak 17 ezer forintot, s annak kamatait Ítélte. E példa tanúsága szerint ma már másként mérlegelik az egyoldalú szerződés módosításokat. A történet azonban nem itt ér véget. A nyertesek máig sem jutottak a pénzükhöz. Mint megtudtam a gazdaságnál csődeljárás folyik. A győzelem így (egyelőre?) csak erkölcsi lehet. T Sz. I. Start augusztus 24-én Árverési belépő Föld - „étlap" szerint? Az augusztus 24-én kezdődő kárpótlási földárverésekre igyekvőknek tisztában kell lenniük néhány tudnivalóval, hogy ne csak a nézőknek fenntartott helyen foglalhassanak helyet. Az „ellenőrök" éberen fognak ügyelni arra, hogy jegy nélkül, vagy érvénytelen jeggyel ne lehessen a „földre utazni". Az árverés előtt a licitálás elkerülése érdekében köthetnek ugyan egyezséget az érintettek, de fgy is át kell esni az alapvető formaságokon. A résztvevők hiába személyes ismerősök, az árverést bonyolítóknak mindenki köteles bemutatni a személyi igazolványát, vagy a meghatalmazó okiratot. Földet mindenki csak a saját jegyével vásárolhat. Ennek ellenőrzése érdekében a kárpótlási határozatot és a jegyek banki igazolását is kérik. Azok, akik az augusztus 15-ig beadott kérelmük alapján részesülnek soronkfvüli, 60 napon belüli elbírálásban, majd a jegyük letéti igazolását fogják bemutatni. Az sem mindegy, hogy az árverési „étlap" melyik helyszínére esik a választás. A lehetséges változatok: ahol a jogosultnak az eredeti földtulajdona volt; vagy ahol az illető most téesztag és '91 január 1-én is az volt; illetve 1991. június elsején azon a településen volt az állandóra bejelentett lakcíme, ahol a szövetkezet található. Az eddig felsoroltak csak „belépőül szolgálnak" az árverésre. A föld kiválasztása, ára és sok más fontos kérdés a helyszínen dől el. Nem szabad elfeledkezni arról a lényeges körülményről sem, hogy az újdonsült tulajdonosnak nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy földjét 5 évig nem vonja ki a mezőgazdasági művelésből, gondoskodik annak hasznosításáról, fertőzés- és gyommentes állapotban tartásáról. T. SZ. 1.