Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-22 / 197. szám

SZOMBAT, 1992. AUG. 22. ÓPUSZTASZER 3 A nagygyűlés szónoka: Szabad György „Holdvilágnál nem sül meg a cipó" Kérdések - a „pogány" templom előtt Honfoglaláskori magyar és szkíta szimbólumok díszítik az ópusztaszeri emlékpark legújabb építményét, az Erdők Templomát, ami majd 11 épületből áll. Most az erdők és az ember kapcsolatát bemutató tárlatot, a magyarság összetartozását reprezentáló kiállítótermet, az ökumenikus kápolnát nézhették meg a látogatók. Az ősi magyar építészeti technikával két hónap alatt felhúzott épületegyüttest ökumenikus istentisztelettel avatták fel augusztus 20-án. Istennek katolikus, református, ortodox és evangélikus szolgái az új kápolna előtt celebráltak misét az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett ünnepség nyitányaként. A pogány ősök világát is idéző épületegyüttes előtti istentiszteleten az igehirdetés, a közös elmélkedés központi gondolata volt a magyar népnek István utáni sóvárgása. Mert a magyar múlt, a nagy magyarok szellemisége hova lett? kérdezhetjük a hétköznapi vitákra gondolva. A múlthiány mértékhiány - idézte Ancsel Évát az igehirdető, majd Csoóri Sándor gondolatát ajánlotta figyelmünkbe: első feladatunk az önismeret katartikus élményének felismerése. Mire jutna velünk István király, ha visszajönne és terve volna velünk? A szónoki kérdésen nem árt eltöprengeni. A válasz megleléséhez bűnbánatra kell jutnunk. Mert a bűnbánat nem keresztényi kategória - utalt most Szolzsenyicinre Isten szolgája. Elkezdődött a bűnbánat vagy magunkon kívül keressük a felelősöket? A bűnbánat kell, mint magasugrónak a nekifutás. A mai magyarok a prófétátlanság miatt is sóvárognak István után. Szent királyunk Gellérteket, pedagógusokat hozott az országba, de hol vannak ma a a gyerkeket szolgáló, a következő nemzedékeket elkötelezetten okító pedagógustömegek? Hol vagy magyar nép? Téged Európa kíván... Ú. I. Alkotói díjak Idén 250 ezer látogatót fogadott az emlékpark. Ezt a számot szaporította az augusztus 20-i „népvándorlás" 12-16 ezerre becsült sokasága. A népünnepély „hivatalos" részén, a nagygyűlésen a hőségtől pihegve néhány százan figyelték, mi történik az Arpád-emlékmű lépcsősorán. A nagygyűlés elnöksége Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás, a Parlament alelnöke, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékbizottság elnöke, Farkas László köztársasági megbízott. Eke Károly, a térség országgyűlési képviselője, Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke és Kecskeméti János, Ópusztaszer polgármestere továbbá Bratinka József és Póda Jenő országgyűlési képviselők, Lippai Pál, Szeged polgármestere, megyei és szegedi önkormányzati képviselők, az egyházak, a politikai pártok és a nemzetiségek képviselői délelőtt 10 órakor érkeztek az emlékműhöz. A Himnusz hangjai után a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Szabad György Házelnök lépett a mikrofonhoz. Szent István emléke előtt tisztelegni kilenc évszázados hagyomány. Ehhez kötődött az Országgyűlés, mikor törvényt alkotva állami ünnepi rangra emelte március 15-e és október 23-a mellett augusztus 20-át. Ezzel a magyar Országgyűlés kimutatta, hogy vállalja történelmünket, múltunkat, felragyogtatja azokat az értékeket, melyekkel jelt ad jelennek és jövőnek - jelentette ki a szónok. A nemzet sorsa azon múlt folytatta -, hogy tudott-e ragaszkodni örökségének örök értékeihez, melyek békéjét biztosították, jövőjének alapjául szolgáltak. István király tetteit legjobb hagyományaink között tartjuk számon. Ezek közül kienmelte a törvények fontosságát. Magyarországon István idején kialakult egy olyan, akkor korszerű. a nyugati minták szerinti rendszer, melyben a király akarata találkozott az országgyűlés döntéseivel, s törvénynek csak az számított, amit az országgyűlés elfogadott vagy megerősített. „Az országalapítás bölcsője, az otthonteremtés szimbóluma, a második honfoglalás, azaz a földosztás jelképe Ópusztaszer. A Nemzeti Történeti Emlékpark legújabbkori történetének kezdetét az augusztus 20-i állami ünnep rendezvénysorozata, a közös múltidézés, a családi és baráti együttlétre alkalmat adó szórakozás jelenti" - mondta a nagygyűlést megnyitó köszöntőjében Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke. Az emlékpark a hazafiság, a nemzeti egység tudatosítását szolgálja. így a honfoglalás 1100. évfordulója ünnepségsorozatának méltó központja, az Expo legfontosabb alföldi zarándokhelye lehet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A törvényes rend, az István alkotta intézményrendszer segítségével az ország a tatár, a török, a német császár jelentette megpróbáltatásokat túlélte. Az intézményrendszer 1848-as megújulása után az orosz cári és az osztrák császári nyomást, majd a két világháború megpróbáltatásait, Trianon fájdalmas döntéseit is átvészeltük. 1956-ban pedig Á FOTÓK: ENYEDI ZOLTÁN ismét példát mutattunk a világnak. leráztuk az igát, ha csak egy pillanatra is. Mára, minden nehézséget átívelő módon sikerülhet a rendszerváltozás. A siker záloga az alkotmányos rend, a törvények tisztelete. A demokráciákban a törvényeket a többség hozza, de mindig tisztelnie kell a kisebbségnek az Alkotmány által biztosított személyes és kollektív jogait. A törvényeket, ha már megalkottuk, be kell tartanunk, azokat csak egy új többség változtathatja meg. Az átalakulás nehézségeit ecsetelte szónoklata következő részében a Házelnök. Rajtunk van ezer teher, de nem szabad csüggednünk, a bajokon úrrá tudunk lenni - jelentette ki. Az első lépések között említette a szövetkezetek átalakulását valóságos társulásokká, a kárpótlást, mely sokak számára lehetőséget teremtett, hogy nekivágjanak a jövőnek, a gazdaság megújulását. „Mindenki tegye a magáét!" - szólította föl hallgatóságát, mert „Holdvilágnál nem sül meg a cipó." - idézte Kossuth szavait, mert „Segíts magadon, az Isten is megsegít!" - utalt a közmondásra, „Aki akar tenni, tud is tenni!" - ismételte első szabad kormányunk elnökének jelmondatát. „Bizonyítsuk be, a magyar megint tud akkorát tenni, amit ámulva néz a világ, mint 1848ban, 1956-ban, 1989-ben!" Ehhez - a szónok szerint - a bankokban lustán heverő 100 milliókat is mozgósítani kellene. A pénzt műtrágya és gépek, nem márkás autók vásárlására kellene fordítani. Most nem a cifrálkodás idejét kéne élnünk. Olyan világ következett el, hogy ha józan döntéseket hozunk, semmiféle diktatúra réme nem fenyeget. Demokráciában élünk, mindenkinek módja lesz választani: a jelenlegire vagy egy új polgármesterre, országgyűlési képviselőre, kormányra szavaz. „De addig közös tevékenységre szólítom Önöket. Csak valamennyiünk tettei nyomán újulhat meg és emelkedhet magasabbra az ország, biztosabb állásba, mint valaha volt" - jelentette ki a szónok. Most nem foghatjuk törökre, német császárra, orosz cárra (legyen fehér vagy vörös), hogy miatta nem haladunk. Nincs ilyen mentségünk. Nekünk kell megmutatnunk, mire vagyunk képesek. „Augusztus 20-án arra tegyünk fogadalmat, hogy minden erővel az önkifejezésre igyekszünk, minél több boldogságot nyújtunk családunknak és nemzetünknek" fejezte be beszédét Szabad György. Alkotói díjakat adott át ezután Lehmann István. Az ünnepi nagygyűlést a Szózat hangjai zárták. ÚJSZÁSZI ILONA Az állami ünnepen, augusztus 20-án Csongrád megye kiemelkedő jelentőségű alkotói részesültek a területi önkormányzat elismerésében. A Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói díját három személyiség és két közösség kapta meg. A kitüntetéseket Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke adta át az ópusztaszeri ünnepi nagygyűlésen. Alkotói díj azoknak az egyéneknek és közösségeknek adományozható, akiknek kiemelkedő jelentőségű vagy színvonalú tevékenysége a megyéhez kötődik - mondja ki a közgyűlési rendelet. Az Alkotói díj éremből, oklevélből és pénzjutaloméi áll. Ebben az elismerésben részesült dr. Mihálka György (képünkön) öt évtizedes kórusvezető tevékenységéért, a megye zenei életében eddig végzett munkásságért; Tóth Béla, Csongrádon élő szobrászművész, életművéért, köztéri szobrászati teljesítményéért; dr. Trogmayer Ottó, tudományos és múzeumvezetői munkásságáért; a Szegedi Balett társulata, kiemelkedő színvonalú művészeti tevékenységéért (a kitüntetést Imre Zoltán tagozatvezető vette át); a Szentesi MAV Fúvószenekar, nagy műltra visszatekintő, eredményes működéséért (a kitüntetést Mihály Béla karnagy vette át). Az ünneplők között: Póda Jenő, Lippai Pál, Bratinka József és Ványai Éva Csoóri maradt az elnök A Magyarok Világszövetségének küldöttközgyűlése elfogadta a szervezet új alapszabályát, és megkezdte a személyi javaslatők vitáját. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke rámutatott: a tanácskozást áthatja az a kívánság, hogy a régióban ne az előítéletek határozzák meg a nemzetek kapcsolatait. Hozzátette: ennek érdekében minden revízióra - nem határ, hanem erkölcsi revízióra - szorul. Csoóri Sándor elmondta azt is: a Magyarok Világszövetsége ezentúl négyévenként szeretné megrendezni a kongresszusát. * A Magyarok Világszövetségének elnökévé újra választották Csoóri Sándort. Az alábbi három alelnök személyében egyeztek meg a küldöttek: a Kárpát-medence magyarságát Dobos László (Pozsony) képviseli. Az óhaza lakóit Fónay Jenő, míg a nyugati diaszpóra képviseletét Jakabffy Érnő (Svédország) látja el. A főtitkárt az elnökség pályázat útján jelöli ki. KÖZÉLETI NAPLÓ HÉTFŐN A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Csap u. 62. szám alatti pártházában 16-18 óráig ingyenes jogi tanácsadást tartanak. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.1. cm. 123.) dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZUSZ Földváry u. 3. szám alatti irodájában, 16-17 őráig. Tartja: dr. Pesti Gábor ügyvéd. baj!" bökte oldalba egyik a másikat. Csak ugye a kommunisták, meg a kormány, és persze az többi parlamenti párt. De oda se neki! „Jóska" most is megmondta: ha október 23ig nem lesz rendszerváltás, a kisgazdák veszik kezükbe az események irányítását. Ez igen! Ezért érdemes volt még Győrből is ide jönni. Aztán az se semmi, hogy az élelmesebbje „Jóska" kezéből kaphatott egy darab kenyeret. Mert „Jóska" szavakat és kenyeret osztott... A tribünön állt, kezet fogott azokkal, akik ezért álltak sorba, autogramot adott, aztán már ott se volt. A pusztaszeri tömegen szirénázó vezérautó védelmében vágta keresztül magát „Jóska". Fekete luxuskocsija ablakából intett búcsút az „annyira szeretett magyar nép fiainak". Ú. I. Jóska", a kenyérosztó Botrányszag terjengett az ópusztaszeri ellentribün környékén. Már csak heccből is a kisgazdapárt sátra felé indult a „hivatalos ünnepség" után mindenki, akit a politikai huncutság csak egy kicsit is érdekel. Torgyán, mint tapasztalt népszónokhoz illik, az emelvényre állt, de kivárt. A teherautó platóján mikrofonhoz engedte a helyi kisgazdák vezérét, a pártnak ezt a szárnyát még fölvállaló országgyűlési képviselőt, a néptáncosokat, s még ki tudja kiket. Aztán, amikor már többen is „Jóskát!" követelték, kieresztette hangját. Mint a népszínházban: a jólismert, mert sokszor ismételt szóvirágok és fordulatok hallatán örömmel, sokat sejtetően egymásra kacsintva tapsolt és ujjongott a közönség. A tagság megbizonyosodhatott: a párt és a vezér erős. „Az égatta világon semmi