Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-03 / 182. szám

2 HIT SPORTJA 1992. augusztus 3. Ellőtték az ér Érem nélkül maradt a magyar sportlövő válogatott Barcelonában, csupán helyezések kerültek a „tarsolyba", Még azon melegében próbált magyarázatot adni dr. Hammerl László technikai igazgató a várakozáson aluli teljesítményre, ez azonban nem nagyon sikerült a szakembernek. - Bármennyire is fáj, be kell vallani, jóval a kitűzés alatt teljesítettünk. Érmet nem szereztünk, nem is beszélve az aranyról. Így frissiben nem lehet magyarázatot adni, az edzőtársakkal otthon össze kell ülni értékelni, s megpróbálni kideríteni: mi okozhatta ezt a gyenge szereplést, miért maradt egy-két versenyző mélyen a tudása alatt. Aki hozta, amit tud, az a döntőbe került. De ez is kevés volt. - Elemezné külön a számokat':' - A női puskások számszerű eredményével, azaz az elért kör-teljesítménnyel elégedett vagyok. Fórián Éva például egyéni csúcsot lőtt. Ez azonban nem volt elég az éremhez. Férfi puskában Vári Zsolt összetettben dicsérhető, sajnos a döntőben már nem tudott kiugrót teljesíteni. 0 azonban a jövő embere, bízom benne, fejlődni fog. Záhonyi Attila a térdelő testhelyzetben maradt el a várakozástól. Gáspár Olivér jóval tudása alatt teljesített. A női pisztolyosok, Ferenc Ágnes és Gönczi Anna iégpisztolyban arra képes, amit produkált, a reális helyzetet tükrözi eredményük. Sportpisztolyban viszont nagyon elmaradtak a várttól. A sketteseknél Vasvári Erzsébet harcban sem volt a 24-be kerülésért, IpaLy Dianának volt esélye rá. a vétf-' K7F gén omlott össze. A gyorstüzelő pisztolyosokról annyit mondhatok: teljes csőd. Pálin- • kás Lajos a második napon javított ugyan, Kacskó Sándor viszont nagyon mérsékelten szerepelt. Férfi pisztolynál Agh Istvánt dicsérni lehet, Papanitz Zoltán viszont a végén összeomlott. A traposoknál Bodó Zoltán egy hajszálialt maradt el a 24-es folytatástól. A futócéllövők közül Sike József csak dicséretet érdemel, nagyon jó eredményt ért el. Solti Attilának se a lassú, se a gyors lövése nem sikerült. Ilyen nagy hibákat nem szabad ejteni! Egyszerűen nem tudok mit mondani. Az azonban biztos, hogy több van ebben a csapalban, csak ez valami miatt nem jött ki. A felkészülésben nem látok hibát, mert a versenyzők formája jó volt, az utolsó edzések is ezt bizonyították. Otthon higgadt fejjel kell mindent átgondolni... - összegzett csalódottan dr. Hammerl László. Horváth Balázs: Kesztyűsök önbizalma Szántó Imre, az ökölvívó válogatott edzője változatlanul derűlátó, tán még a korábbinál is jobban. Legalábbis ez tűnt ki szavaiból, amikor a vasárnapi sűrű program magyar érdekeltségű mérkőzései, az esélyek kerültek terítékre. - Béres Zoltán és Lakatos Pál után mindhárom, még álló fiunkat is továbbjutónak, vagyis a nyolc közé várom mondta a szakember. Hitében osztoznak a bokszolók is, akik így látták fellépésük előtt: - Egy dán fiúval verekszem, megoldható, könnyű ellenfélnek ígérkezik fogalmazott magabiztosan az 51 kilós világ- és Európa-bajnok Kovács István, aki Jesper Jensennel az esti műsor második párjában szerepelt. - Eddig kétszer bunyóztunk egymassal, mindkétszer enyém volt a meccs, nem hiszem, hogy most másképp történhetne... Egyébként harcos, verekedős ez a fordított alapállású fiú, de nem túl erős. Amellett igen nagy a respektem is nála, amikor találkozunk, mindig élőre köszön... „Egzotikus" ellenfelek vártak a délutáni kesztyűs műsorban ringbe szólított két magyarra, Szűcs Lászlóra (63,5 kg) és Mizsei Györgyre (71 kg). Előbbi a zambiai Dániel Fulansevel, utóbbi áz indonéz Hendrik Simangunsonggal mérkőzött. A csata előtt ezt mondták: Szűcs László: - Magasabb nálam az afrikai srác, szikár, elég kemény. Viszont lassúbb, mint én, tehát egyik legfőbb fegyveremet, a gyorsaságomat kitűnően kamatoztathatom. A taktikám az, hogy néhány gyors pofont kiosztok, aztán mindig ellépek. Mizsei György: - Nem sokat láttam eddig indonéz ellenfelemből, remélem, meg tudom verni. Ha már EB-bronzérmes voltam, ez el is várható tőlem. Még mindig téma a Blaugrana-csarnokban Hajtós Bertalan péntek esti döntőjének eredménye a japán Koga ellen. -Én már túltettem magam azon, hogy Kogára mutatott a két oldalbfró, a lengyel és a tajvani - mondta Hajtós Bertalan, aki korlátlan jókedvvel vette tudomásul szombaton közel éjfélhez, hogy Csák József űjabb ezüstérmet szerzett. Putnik Bálint, az Európai Cselgáncs Unió (EJU) egyik sportigazgatója félrehívott, és elmesélte: azóta összehívtak egy bírói konferenciát, és „újrapontozták" a döntőmet. Kiviláglott, hogy - mivel nem volt értékelhető akció - az úgynevezett félpontokkal, indítási kísérletekkel én nyertem. Ezt be is jelentették, persze nem ilyen megfogalmazásban. A bírói testület vezetői rosszallásukat fejezték ki a két oldalbíró tevékenységét illetően. Magyarán: Hajtásé volt a győzelem, de nem az aranyérem. További, ezzel kapcsolatos hír szerint a közreműködő bíróknak ajánlották: az olimpia végéig „pihenjenek". Nem tiltották el őket, de „várólistára" kerültek. Aligha kapnak már döntőt. Mindez persze csekély vigasz Hajtós Bertalan számára. Csák a második ezüstös... Bármennyire is vigyáznak az ázsiaiak - Hajtós esete! Magyarország lassan a cselgáncsnagyhatalmak közé sorolandó. Szombaton este egy újabb éremmel gazdagodott a hazai sportág medállgyűjteménye: Csák József a 46 65 kg-os versenyző között bizonyult a második legjobbnak. Európa-bajnokunk a következő állomásokon jutott el a fináléba: a zairei Mavatikut verte - ahogy az kezdő ellen illendő is - ipponnal, majd a szintén nem túl nagyágyú • bolgár Netovot győzte le egy öt pontot érő akcióval. S jött a cseh „vitéz" Petrov, az EB ezüstérmese, akinek meg kellett hajolni az EB-aranyérmes magyar fiú előtt. Könnyebb volt a következő lépés. A belga F. Laats ellen nagyon tisztán két hétpontos akcióval nyert, mint ahogyan jobbnak bizonyult, a döntőbe jutásért vívott mérkőzésen, a kubai Hernandeznél is. A fináléba a brazil sajnos simán nyert, így Csák József ezüstérmes lett. Olimpiai éremtáblázat (105 szám után) Arany Ezüst Bronz Egyesitett Csapat 22 14 15 Egyesült Államok 15 15 15 Németország 11 10 11 Magyarország 9 5 2 Kínai NK 8 12 5 Ausztrália 5 8 5 Koreai Köztársaság • 5 3 Spanyolország 4 -Lengyelország 3 4 4 Nagy-Britannia 3 3 2 Japán 3 2 5 Kanada 3 1 3 Franciaország 2 3 9 Olaszország 2 3 5 Kuba 2 2 4 Románia 2 2 4 Törökország 2 1 Bulgária 1 4 1 Cseh és Szlovák SZK 1 1 1 Norvégia 1 1 A 32-es vigaszágas tábla első akadályán csak nagy nehézségek árán jutott tűi Köves Csaba. Az első asszót simán elvesztette görög ellenfelével, Karaciosszal szemben 5:l-re. A második asszóban a magyar tábor már nagy vészt érzett, ugyanis 3:l-re megint a görög vezetett. Kövesnek ekkor azonban hallatlan akaraterővel sikerült fordítania, és így kiegyenlített. A döntő asszó már egyértelműen az övé volt (1:5, 5:4, 5:2). Meg kell jegyezni, hogy Köves elég gyakran reklamált, fegyelmezetlenségéért sárgalapos figyelmeztetésben is részesült. Szabó Bence fölényes magabiztossággal győzte le kínai ellenfelét, Zhenget 2:0 (5:0, 5:2)-ra. Sajnos, Nébald összeakadt nagy mumusával, a kanadai Jean-Marie Banossal. Bár mind a két asszó szoros volt, de vereséget szenvedett a világbajnok, 6:5, 6:5 volt mindkét asszónak az eredménye. Megjegyzendő, hogy a bíráskodás kritikán aluli volt, Nébald többször vitatható találatokat kapott. Vereségével a vigaszágra került. Az egyenes ágon folytatta azonban Köves és Szabó. Köves ellenfele a fiatal, 20 éves Egyesített Csapatbeli Alekszandr Sirsov volt. A mérkőzés elején összefutott a két vívó, ezután Köves ápolásra szorult, fagyasztani kellett a kezét, mert ellenfele fegyverének kosara megütötte. - Nagyon fáj a kezem, de nem zavaró. Vívás közben elfelejtkezem mindenről mondta Köves. Nos, valóban elfelejtkezhetett fájdalmairól, ugyanis 2:0ra (6:4, 5:2) nyert, és továbblépett. Szabó Bence szintén „mumust" kapott, a német Félix Becker személyében. Az „Úszó nagyhatalommá váltank..." A

Magyar Olimpiai Bizottság még jóval a játékok megkezdése előtt meghívást nyújtott át a kormánynak. kérve, hogy képviselője legyen jelen a magyar sportolók versenyein. Így tartózkodott a kormány részéről Barcelonában a játékok első felében a sportmozgalmat felügyelő Horváth Balázs tárcanélküli miniszter, aki a Budapestre történő visszautazása etlőtt tapasztalatait így összegezte a Magyar Távirati Irodának: - Sok lábon áll a magyar sport, s ennek bizonyítékát szolgáltatta már az olimpiai játékok első felében is. Az úszók, birkózók, cselgáncsozók, tornászok aranyai mellett a többi sportágak ezüstjei, bronzai és értékes pontot jelentő helyezései igazolják, hogy sportolóink— élvezve a nemzet, az ország, a kormány bizalmát - rászolgáltak arra a támogatásra, amelyet a Parlament adott részükre. Sikerük dicséri azoknak a szakembereknek a jó munkáját is, akik felkészttették legjobbjainkat a világ sportolóinak nagy küzdelmére. - Altalános benyomásként szeretném hangsúlyozni annak értékét, amelyet a rendszerváltozást megélt országok soraiban elértünk. Az eddigi szereplés is igazolja, hogy a magyar sport a békés politikai rendszerváltoztatást nemcsak kibírta, hanem képes volt minőségi eredményekkel fémjelezni a fejlődést. Úgy érzem, mindenkinek meg kell köszönni az eddigi eredményeket, azoknak is szóljon a köszönet, akik lehetővé tették a gondtalan felkészülést, kezdve a parlamenti képviselők költségvetést megszavazó támogatásától egészen a szponzorokig, akik anyagi segítséget nyújtottak a MOB-on keresztül a sportolóknak. Ide sorolnám a sajtót is, amely bírálatai ellenére is jószándékból fakadóan adott hangulatilag is fontos támogatást. - Ma már úgy ítélhetjük meg, sportoloink képesek arra. hogy a hazai várakozásokat teljes egészében nemcsak megvalósítsák, hanem reményeink szerint azt túl is teljesítsék. Elég arra utalnom, hogy a magyar sportban talán még soha nem volt példa egyéni sportágban öt arany megszerzésére. Ezzel az eredménnyel úszó nagyhatalommá váltunk. Ez egyben hazai feladat megvalósítására késztet bennünket. A Parlamentnek, a kormánynak elő kell segíteni az ország uszodaépítési programjának megvalósítását. Sikeresen megindítottuk az Ezer tornaterem akciót, ehhez hasonló lépésre van szükség most az uszodák építésénél is. Célunk az. hogy minél többen tanuljanak meg úszni, egészségesen, sportolva élni és akkor ez megtérül a költségvetési kiadás másik oldalán is. - Tapasztalatként szólnék arról, amit Barcelonában a létesítmények építésénél láttunk. Tudjuk, hogy egy olimpia nagy beruházásokat, kiadásokat igényel. Hatalmas infrastruktúrát kellett a spanyoloknak kiépíteni, de ez többszörösen kamatozik. Magyarországon is, amikor például tárgyalunk az úthálózat fejlesztéséről, akkor ebből a programból nem hagyhatjuk ki a kerékpárutak kialakítását sem. A későbbiekben összegezni kell a lá-, tottakat, de máris leszögezhető: hazánknak is arra kell törekedni, hogy minél több nagy világverseny színhelye legyen egy-egy sportágban. V

égezetül örömmel szólnék arról, hiszen ez is barcelonai tapasztalat, hogy sportolóink sikereiben egyre hatékonyabban veszi ki részét a magyar vidék. Nyíregyháza. Békéscsaba, Veszprém és a többi város olyan versenyzőket nevel a magyar sportnak, akik már olimpiákon is sikerrel állnak helyt. Joggal állapíthatjuk meg: Barcelonában nemcsak Budapest, hanem az egész ország nevelte sportolók arattak, aratnak győzelmeket. Reményeink szerint túlszárnyalva a magyar versenyzők szöuli diadalát, megközelítve sporttörténelmünk minden idők legnagyobb helsinki csillogását. bald lei Hí A magyar vívók becsületét, a nyolcas döntőbe jutásával, Szabó Bence mentette meg... első asszót simán nyerte Szabó, aztán a másodikban megint jöttek a fordított bírói Ítéletek, (2:5), de összeszedte magát (5:2). A vigaszágra kényszerült Nébald talán minden hitét elvesztette, amikor a lengyel Róbert Koscielnikowskival csatázott. Nagyon simán, 5:3, 5:l-re kikapott.