Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-15 / 193. szám

SZALTO SZOMBAT, 1992. AUG. 15. Októberben Kaszparovék következnek Lékó Peti, az EB és a „kárpótlás" Ez a nem egészen 13 esztendős fiúcska egyszerűen fantasztikus. Talán ezzel a tökéletesen ráillő jelzővel magyarázható, hogy az újságírónak (és persze az olvasónak) akkor is tud újat, érdekeset mondani, ha éppen egy „bekalkulált" siker után van. Lékó Péter, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet SE ifjú sakkozója (nemzetközi mester!) a héten egyébként nem csinált semmi különöset, „csak" megnyerte a 14 évesek Európa-bajnokságát. És nem is akárhogy: veretlenül, a világbajnokot két teljes ponttal megelőzve... - Peti! Néhány hete, a duisburgi vb-n csupán negyedik lettél, noha ugyanannyi pontot gyűjtöttél, mint az első helyet megkaparintó Tyihonov. A rimaszombati mezőny gyengébb volt a németországinál, vagy ezúttal nem akartad a „progresszív mezőnyértékszámításra" bízni a dolgokat? - Az EB-re közel olyan tudású ellenfelek jöttek el, mint a világbajnokságra. A brazilok ugyan értelemszerűen hiányoztak, de a fehérorosz Tyihonov, a bolgár Papazov és a görög Tzouerbas egyaránt asztalhoz ült. - Te meg szépen visszavágtál nekik... - Hát, volt miért... A vb-n egyesek szerint nem is velük játszottam, hanem felnőtt szekundánsaikkal, akik a nyomtatásban megjelent játszmáimat lépésről lépésre kielemezték, és felkészítették a fiúkat - a döntetlenre... Most én is „rafináltabban" készültem az igazán komoly partikra (magyarul bizonyos állásokban igyekeztem abszolút váratlant húzni), és ennek köszönhetően hat mérkőzésből hat győzelmet szereztem. Az utolsó három mecscsen már csak arra ügyeltem, hogy ne kapjak ki, így végül is nyolc ponttal lettem Európa-bajnok. Ez a cím pici kárpótlást jelent nekem a balszerencsés vb-szereplésért. - Gondolom, két világverseny után most a pihenés napjai következnek. - Esetleg a többieknek... Szeptemberben az egész éves anyagból kell vizsgáznom a Dózsa György Altalános Iskolában, és nagyon nem szeretném, ha becsúszna egy-két négyes... - Megelégszel csupa kettessel és hármassal?! - Ez, ugye, csak tréfa volt?... - Tehát egy ideig a sakktábla közelébe sem mész? - Az túl nagy luxus volna. A közelmúltban meghívtak az októberi (direkt kieséses) tilburgi viadalra, amelyen többek között Kaszparov és Anand is indul. Mondanom sem kell, nem akarok „leégni"... Réthi Szörnyű négy betű. Még azokon is végigfut a borzongás, akiknek jelenleg a médiákon és más forrásokon át tudomásukra jutottakon kívül - semmi közük az egészhez Aki már volt olyan helyzetben, amikor élete kevésen múlott, netalán súlyos, ámbár jól kezelhető, jobb esetben gyógyítható betegségen esett át s tudja, mi az a halálfélelem, könnyebben megértheti, mit érezhet az, akivel közlik négybetűs betegségét. A legjobban azonban mégis azok tudják, akik e pusztító kór részeseivé váltak. Nem kell lélekbúvárnak lenni ahhoz, hogy azért némi sejtése legyen az embernek „azokról": érzelmeikről, gondolataikról, gyötrelmeikről, annak ellenére, hogy idehaza olyan nagyon túl sokat (mondhatnánk, szinte semmit) nem hallani ezekről a kérdésekről. Talán egy kicsit ebben is ott kullogunk Európa, hát még Amerika mögött. Mert nézzük, hogyan történik az „ott". Kapcsolja az ember a műholdas adást, mondjuk a TV5-öt - AIDS. Kapcsolja tovább, máshová, AIDS. Nemcsak orvosok, „kóklerek" (bocsánat, álfeltalálók) és egyéb érdekeltek beszélnek, de betegek is. Hogy mit, azt ugyebár sokszor nem tudjuk, merthogy azért mindent nem tudhat az ember, de az biztos, nem a napfogyatkozásról. S hogy mi ebben a sport? A nagy „Magic" Johnson a legtermészetesebb módon beszél bajáról, vigyorog, ahogyan azt évekig megszoktuk tőle, tervez, cselekszik és továbbra is varázsolja a golyót a gyűrűbe. Nem is akárhol, az olimpián. Nem titkolja a gyilkos kórt, nem bújkál vele a hegyek legmélyebb barlangjába, még könyvet is ír róla, pedig látja az út végét... És akkor itt van társa, akiről nem is oly' régen úgy tudtuk, ismét felcsatolja félelmetes motorosszemüvegét (feltehetően már nem a gyorsasága okozta légellenállás leküzdesére), hogy mint NBA talán „legeslegveteránabb" bedobója, egy-két villanással idézze a múltat, de a kór itt is közbeszólt. Mit tesz erre Karem Abdul Jabar? Producer lesz. Filmet csinál (mégpedig feketékről szóló, mély mondandójút), már a fejében van a következő is és minden, ami ezzel együtt jár. Irigylem ezeket az embereket. Irigylem őket - na nem azért a szörnyű négy betűért, mert óriási bajuk ellenére teljes életet élnek, irigylem a közeget, amely nem rekeszti ki őket s amelyből ők sem rekesztik ki magukat, de legjobban azért, mert emberek marad(hat)tak. Kell ehhez Amerika? Pigniczki József Variációk a fejetlenségre Gyenes Kálmán felvételei j í 0 4 1 í VTÜr >•.. w 4 Jj JM^m^ |ísy f M „ ^ ^^ L ^ ^ J| i j L.H gjEzSC^ Maradona: mégis Nápoly? Örülhetnek az SSC Napoli szurkolói, mert kedvencük, az „isteni" Diego, azaz Maradona visszatér az olasz városba. Igaz, csak azért, mert nincs más választása. Zürichben háromórás tanácskozás után hozták meg ezt a döntésüket az illetékesek. Marcos Franchinak, Maradona menedzserének és Dániel Bolotnicoffnak, a játékos ügyvédjének nem sikerült elérnie a szerződés felbontását, amely 1993 júniusáig a Napolihoz köti az argentin sztárt. - Jobb lenne máshol játszani, de legalább újra futballozni valamilyen tétmérkőzésen - nyilatkozta Maradona. Hozzáfűzte, a felesége sírt, amikor megtudta a döntést. A rajongók és a nápolyi csapattársai viszont tárt karokkal várják a dél-amerikai ász érkezését. Jonas Thern, az olasz együttes svéd középpályása így vélekedett Maradonáról: - ő nem egyszerűen egy labdarúgó, hanem nagy művész. Ember, küzdj... a sikeredért! - SUN angolul napot, illetve dicsőséget jelent, a DAN a keleti nyelvekben szintet. A párosítás utal a keleti és nyugati mozgáskultúra ötvöződésére, s így együtt a „Dicsőség Szintjet" jelenti. - Mivel támogatja a klub a helyi sportot? - A támogatásnak három fő területe van. Az első a Bakai János-féle fitness centrumhoz kapcsolódik. (Bakai úr egyébként a SUNDAN SC eínöke - a szerk.) Ebben a nyugati színvonalon berendezett sportcentrumban a válogatott sportolók ingyen használhatják a legkülönfélébb erősítő gépeket és sporteszközöket, későbbi terv, hogy a város sportegyesületeinek első osztályú kiválóságai is ugyanebben a teremben szerezzék meg a jó szerepléshez elengedhetetlen kondíciót. A második rész a négy hónappal ezelőtt elkezdett „küzdőszellem tréning", amelyet - ezt sikereik bizonyítják - válogatott versenyzők esetében is eredményesen alkalmaztunk. (Minden sportág speciális anyagát kazettára írjuk és hamarosan terjesztjük is a megyében.) A harmadik táA napokban tartotta Szegeden alakuló ülését a hangzatos nevet viselő SUN-DAN Sport Club. Mit takar ez a két nyelvből összerakott név? A válaszokat Gazdag Lászlótól, a klub ügyvezető elnökétől kaptam. mogatási forma: a tehetséges élsportolók anyagi elismerése. - Csak a versenysport pártfogolását vállalják, vagy az amatőrök is reménykedhetnek? - Amatőr sportolók részére ingyenes előadásokat, tanfolyamokat tartunk, edzésprogramokat készítünk, mi több, az arra rászorulóknak fogyasztási tanácsokat is adnak a fitnesscentrum szakemberei. - Hány tagja van a klubnak? - Tizenöt alapító tagunk van, de a tagfelvétel természetesen folyamatos. - Ön a taekwondo karate mestere. Ez azt jelenti, hogy a tagok között van egy Bizonyos orientáció a küzdősportok iránt? - Mivel tanulmányaim során sokféle sportmozgást megismertem, az a filozófiám, hogy minden egyes sportág jo hatással van az egyén testi és személyisegbeli fejlődésére. Ezért a küzdősportokon kívül a SUN-DAN SC „programtervezete" vonatkozik az öszszes sportág támogatására, az atlétikától a tekéig. A harcművészet titkainak ismerete segít a pszichikai felkészítésben, a testi mozgás és pszichés funkciók összhangjának kialakításában. - Hol van a klubiroda, hol lehet további felvilágosítást kérni? - A központunk a fitnesscentrumban van, az SZVSEpályán. Itt mindennap reggel 7- tői este 9-ig lehet érdeklődni. - Kik lehetnek tagjai a SUN-DAN klubnak? - Amatőr és versenysportolók egyaránt, függetlenül a hivatalos egyesületi tagságuktól. Olyanok, akik érzik, hogy sportteljesítményük a mi együttműködésünkkel bizonyos százalékban még növelhető. Végül, álljon itt a SUNDAN Sport Club mottója: „Akinek szívügye a sport, az ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte." Hárs László Modellezésben a kínaiak a menők Nálunk csak kézfogás és gratuláció jár az aranyérL - Sokan a mai napig nem igazából tartják sportnak a modellezést. Mivel tudnád meggyőzni a kétkedőket? - Ez csak abból fakadhat, fölületesen ítélnek meg minket, pedig nálunk is rengeteget kell gyakorolni egy-egy jobb eredmény eléréséhez - mondta a korából fakadó lazasággal, majd így folytatta: - Mint minden technikai sportban, itt is óriási figyelemre, helyzetfelismerésre és koncentrációra van szükség. Persze ezek mellett nem árt egy megbízható hajó sem. - Mikor határoztad el, hogy modellező leszel? - Tulajdonképpen nem én döntöttem. A családunkban apu is versenyzik, ezért ő szerettette meg velem ezt a sportágat. Talán hároméves lehettem, amikor először „gyalultatta" velem a vizet és azóta is az „öregem" irányítja a felkészülésemet. Mellette a klubom (Városi Modellező SE) szakosztályvezetőjének, Rábel Andrásnak köszönhetek még sokat, aki a jelenlegi hajómat tervezte. Néhány héttel ezelőtt Sánta Attila (a Csonka János Szakközépiskola tanulója) a Csurgón megrendezett országos modellező bajnokságon az elektromos navigációs kategóriában a legjobbnak bizonyult. No persze, számára nem jelentett ez akkora szenzációt, mivel először 10 évesen utasította maga mögé a hazai élmezőnyt. Beszélgetésünk apropójául már ez a diadal is szolgálhatott volna, csakhogy Attila - ha lúd, legyen kövér elvet követve hazaérkezése előtt az ugyanott rendezett Európa-bajnokságon is (ifjúsági világcsúccsal) a dobogó legfelső fokára állhatott. Ezt kővetően csevegtem az öreg kontinens ifjú bajnokával. - Ha már a hajót szóba hoztad, megkérdezhetem az árát? - Körülbelül 60 ezer forintot ér, de a következő évre ismét újat kell építenünk. - Vannak szponzoraid? - Tudom, manapság rengetegen keresnek támogatókat, de én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy többen is láttak bennem fantáziát. A Procontroll Elektronics Ltd. és az egyesületem anyagilag, míg a Szegedi Vízművek és Fürdők az edzéslehetőség biztosításával segített. - Térjünk rá az Európabajnokságra. Esélyesnek számítottál? - A válogatott szakvezetői és magam is dobogó körüli eredményben reménykedtünk. A közel 20 fős mezőnyben leginkátt a két bolgár, Popov és Natshev győzelmére tippeltünk az esemény előtt, így még inkább örülök, hogy sikerült felborítanom a papírformát. - Mit ér ma egy EB-arany? - Az eímúlt évben 25 ezer forintot fizettek érte, de a mai gazdasági helyzetben már egy kézfogásnak ós a gratulációnak is örülni kell... - Jövőre Németországban világbajnokságot rendeznek. Hányadik helyre várod magad? - Nálunk a kínaiak uralják a terepet és őket megverni nem könnyű feladat. Ettől függetlenül nagyon szeretnék a harmadik hely közelében végezni. Csonka László