Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-13 / 191. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. AUG. 13. BELÜGYEINK 3 Bahá'i-ok Szegeden „A Föld egy ország, s az emberek az állampolgárai" Olya Roohizadegan hosszú és kalandos úton érkezett Szegedre. Hazájában, Iránban nevét halállistára Irta fel az iszlám forradalom. Az ok: Khomeini rendszere nem tűrte a bahá'i vallás gyakorlását, 1983-ban a síiták a közösség sok képviselőjét megölték, börtönbe zárták, vagy vallá­sának megtagadására próbálták kényszeríteni. Egész családok pusztultak el így. Olya Roohizadegan fényképeket mutat: a 16 éves Monát, aki azt kérte kínzóitól, ót öljék meg utolsónak, hogy minél tovább imádkozhasson szeretteiért és önmagáért. Nem jelentett védelmet az öregség sem, a legidősebb kivégzett ember 85 éves volt... Olya asszonynak szerencséje volt, Pakisztánon keresztül Angliába tudott menekülni. Iránban a „fekete esztendő" után hosszú ideig csend volt, de az idén már­ciusban. ha lényegesen kisebb mértékben is, de újrakezdődtek az üldöztetések (nem csupán a •fizikai erőszak, hanem a vagyonelkobzás és a munka­helyek elvesztése), amelyek­nek egyetlen áldozata volt, Bahman Samandari. Az idei esztendő a bahá 'i-ok szent éve: pontosan egy évszá­zada hunyt el a vallásalapító, Bahá 'u 'lláh, akit a bahá 'i-ok ­Ábrahám, Mózes, Buddha, Zoroaster, Krisztus és Moha­med után - Isten új prófé­tájának tekintenek. Hitük szerint egyetlen Isten van, a próféták mind az ő üzenetét hozzák (a bahá'i vallás iszlám környezetben - a múlt századi Perzsiában - alakult ki; tör­ténetét szívesen állítják Az új próféta ifjú követői. A falakat az emberek és a vallások közé maguk az emberek emelték - tartja Olya Roohizadegan Angliából, Nagy Andrea Szegedről, Emília Mazlum Olaszországból, Nasr Khadem az Egyesült Államokból és Maartje Habraken Hollandiából párhuzamba a zsidó gyökerű kereszténységgel): béke *s testvériség, az emberiség szolgálata, a vallások megbé­kélése. A bahá'i-ok között nincsenek papok, egyházi vezetők; szent irataikat: prófétájuk írásait, a Bibliát, a Koránt, a Védák Könyvét az emberek maguk tanul­mányozzák. A hívók világszer­te - összesen 6 millióan vannak, a lexikonok szerint földrajzi értelemben ez a második legkiterjedtebb vallás - közösségekbe tömörülnek. Amely településen a lélekszá­muk meghaladja a 9 felnőttet. helyi szellemi tanácsot válasz­tanak (egyéni vezetőjük nincs); s működik országos tanács is. Központjuk az izraeli Haifában az Igazság Egyetemes Háza, a bahá'i-ok nagytanácsa. Talán kevesen tudják, hogy Szegeden is élnek bahá'i-ok, s - mert létszámuk 15 (Ma­gyarországon 160) - tanácsuk is van. ide, a Tisza-parti városba gyülekeztek a napok­ban a hívők a világ minden tájáról, a bahá'i Light in the Darkness együttes a szeretet és az egység üzenetét közvetítette Dugonics téri koncertjén, a fiatalok az Eötvös Kol­légiumban beszélgettek sze­gedi kortársaikkal. Nem térí­teni jöttek, csupán informálni ­hangsúlyozzák szerkesztősé­günkben, de beszámolnak arról, hogy sok bahá'i fiatal hagyja abba tanulmányait egy­két évre, és indul missziós útra a világ különböző tájaira, s válik belőle erre az időre pionír, a hit terjesztője. A néhány napos szegedi tartózkodás után Békéscsabára látogatnak, s utána - irány: Albánia. Amíg tart a szent év, szakadatlanok az utazások is. ól. A tanácsadó cégek általában ingyen kínálják szolgálta­tásaikat. De tehetik is, hiszen kormánytámogatást tudhatnak a hátuk mögött, valamint a jövőnek dolgoznak: az ingye­nes segítségnyújtás ugyanis később ragyogó üzleteket hozhat annak, aki helyisme­rettel rendelkezik. A napokban is egy ön­kénteseket tömörítő, s pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül tevékenykedő szervezet képviselői tárgyaltak a szegedi városházán. Dániel Deaver, az amerikai Nemzeti Szolgálati Liga (NSL) kelet-európai igazgatója és Andrew Stim­mel, az NSL pénzügyi szakértője Tűhegyi József alpolgármesterrel, önkormány­zati képviselőkkel, a vállalko­zói réteget tömörítő ér­dekképviseletekkel, valamint bankszakemberekkel találkoz­tak. Kiderült, hogy az NSL Szeged városától támogatást remél egy olyan kisvállal­kozás-finanszírozó program megvalósításához, amelyet az USA-beli hitelszövetség (credit unions) mintájára, de Hogyan „csináljunk" hitelszövetkezetet? A rendszerváltás óta egymásnak adják a kilincset a szegedi városházán a különböző nyugati tanácsadó szervezetek képviselői. Ötleteket adnak a gazdaság talpraállításához, átszervezéséhez, miközben maguk is fölmérik a terepet: vajon milyen előnyös helyzetbe kerülhetne saját cégük, ha éppenséggel a tipp nagy sikert aratna? Magyarország jelenlegi gaz­dasági helyzetének figyelembe vételével alakítanának ki. Létrejöhetne egy bank (hitel­szövetkezet?), amely úgy mű­ködne, hogy a tagok betéteket helyeznek el egy közös számlára, ebből pedig rövid lejáratú kölcsön formájában segítenék egymást a vállal­kozás beindításában, vagy a vállalkozás fenntartási illetve fejlesztési költségeinek fe­dezésében. Az NSL önkéntesekből álló stábja nemcsak megtervezné és bevezetné ezt a „banki me­chanizmust", de a pénzügyi alapból kölcsönt igénylő tagoknak is segítséget nyújtana az üzleti tervek elkészítésében. Az amerikai szakemberek azt is elmondták, náluk hogy működnek ezek a hitelszö­vetkezetek. A szegediek tehát megtudhatták, hogy a hitel­szövetkezet tulajdonosai ma­gánszemélyek, akik a közösen kibocsátott kötvényeken, részjegyeken osztoznak. A hitelszövetkezet különben pénzintézetként a tagok igényeit elégíti ki. A tagok betéteket* helyezhetnek el benne, amelyek után osz­talékot, kamatszerűséget kap­nak. Emellett kölcsönöket is folyósíthat tagjainak, úgy, hogy az adósoktól ennek a pénznek a használatáért vala­mekkora kamatot szed. Ebben az értelemben a hitel­szövetkezet a bankhoz hasonló feladatokat lát el. A hagyo­mányos bankoktól azonban eltér abban a vonatkozásban, hogy csak azoknak folyósíthat kölcsönt, akik ott betéttel rendelkeznek. (Betéttel viszont csak azok rendelkezhetnek, akik tulajdonosai a közösen kibocsátott kötvényeknek.) Amennyiben a szegedieket érdekli az NSL elképzelése, úgy mihamarabb 5 főből álló önkéntes csoportot küldenek a Tisza-parti városba. A döntésre azonban föltehetően még várni kell. FEKETE KLÁRA | Rendkívüli árengedmény! w * I Csak 10 napig! 0 0 I A MAGÉV « (Szeged, Dorozsmai űt 76. sz.) ® az engedményes gépakció keretén belül az 0 5 műveletes MQ 473 kínai komb. S faipari gépeket 280 00 Ft helyett 160 000 FVéŰ 0 <§ árusítja, áfával 0 | Kérjen tájékoztatót! 0 I Telefon: 62/61-611/36 | Fax: 62/61-611/42 W $ Kiszolgálás az előjegyzés sorrendjében. 2>§M /A ¥§ljd©3[SI?AKÍf®Kl3 KANÁRI-SZIGETEK, MALLORCA, KRÉTA, KORFU - ősszel sokkal olcsóbb! USA: 17 programból választha (kérje prospektusunkat) KÖRUTAZÁS IZRAELBEN - október, november decemberi indulással TUNÉZIA egy- és kéthetes turnusokban REPÜLŐJEGYEK RENDKÍVÜLI ÁRAKON: Tokió: 109 000 Ft, Hong Kong: 90 460 Ft, Sydney, Melbourne: 125 000 Ft, MORTON'S UTAZÁSI IRODA Szeged, Petőfi S. sgt. 7. Tel.: 62/51-477. oyuney, m MORTON Halál a síneken Az „ismeretlen" cserbenhagyó Szeged belterületén, a Pulz utcában az SZVSE-páiya hátsó bejáratától 15 méterre történt: a 75 éves Á. J.-né, Kismartoni utcai lakos kerékpáljával szabályosan közlekedett a Pulz utcában, amikor vele szemben, a Vásárhelyi utca irányából ismeretlen sebességű személygépkocsi elütötte. A jármúvet egy kb. 175-180 centiméter magas, szőke hajú, elöl kopaszodó, erős testalkatú férfi vezette. Az ismeretlen forgalmi számú delfilkék színű kocsi áttért az úttest menet irányi bal oldalára, s így okozta a balesetet. A villamossínekre esett asszonyt a kocsijából kiszálló ismeretlen férfi a sínek mellé húzta, majd eltávozott a helyszínről. Á. J.-né a kórházba szállítás után elhunyt. A szemtanúk egyértelmű állítása szerint a halálos balesetért a cserbenhagyó ismeretlen férfi a felelős. S Megtalálta a rendőrség az „ismeretlen" cserbenhagyót. A szegedi H. M. - elmondása szerint - a szembejövő sávban haladt Daciájával. A kocsiban lévő biztosítékot akarta ellenőrizni, s már csak azt vette észre, hogy átment a másik sávba és elütötte az idős asszonyt. Végül a mentőket egy szemtanú értesítette, aki tájékoztatta a rendőröket a gépkocsiról. Ennek alapján tartóztatta fel a rendőrjárőr a vétkest. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A NEMZETI KISGAZDA ÉS POLGÁRI PÁRT székházában (Szeged, Victor Hugó u. 5.) 17 órától jogi tanácsadást tart dr. Lévay Endre ügyvéd. HOLNAP Az MDF-székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. A HÉT KÉRDÉSE Mi a véleménye Szeged idegenforgalmáról ? A nyár derekán vagyunk, jócskán a vendégjárás szezonjában. Régebben ezidőtájt már sok szó esett arról, mennyien fordulnak meg a városban és a vonzerő miben rejlik. Nem sokat szólunk újabban e témáról. Talán Borvendég Béla jeles építész és közéleti szegedi polgár minap megjelent cikke kicsit felkavarta a szótlanság hónát. Ez is ösztönzött bennünket, amikor feltettük a hét kérdését. Hézső Sándorné banki főelőadó: - Úgy gondolom, sok min­den hiányzik a város vonz­erejének megteremtéséhez. Természetesen a sajnálatos külső körülményt figyelembe kell venni, mert a háborús, nyugtalan déli szomszédság komolyan befolyásolhatja a vendégforgalmat. Nem lehet viszont külső okokra hivat­kozni vég nélkül. Vagy tisztázzuk, akarunk-e idegenforgalmat és teszünk érte átgondoltan valamit, vagy pedig megmaradunk a pangásnál. A gyors meggazdagodásra, a vendég kizsarolására nem lehet idegenforgalmi elképzeléseket építeni. Miként a szemetes, gondozatlan utcák és terek se lehetnek vendégszerető város vonzó arcvonásai. Ha rajtam múlna, akár a munkanélküliek bevonásával, közmunkával is gondoskodnék arról, hogy Szeged a szebbik arcát mutassa. Vad János nyugdíjas főfű­rómester: - A magam tapasztalatai alapján igen csökkenni vélem a szegedi vendégforgalmat. Lehet, nem az első év a mostani a vonzerő elveszí­tésében, de jobban szembe­ötlik. Nyugdíjas társakkal együtt jó tíz éven át dolgoztam nyaranta a szabadtérin, s közben láthattam ahogy mind kevesebb külföldi jött már a 90-es évek fordulóján. Pedig szerintem Szegedhez hozzátartozna a vendégforgalom, a szíves vendéglátás, különöst nyáron. Van olyan adottság itt, amire építeni lehetne, csak azokat a lehetőségeket jobban át kellene gondolni, szervezni és propagálni. Hazaiak és külföldiek előtt egyaránt. Megkérdezhetném, teszünk-e eleget azért példaként, hogy tudomása legyen az ideérkezőnek mondjuk a vadaspark létéről. Németh Erzsébet női fodrász: - Ha Szegeden nem tudunk elegendő kultúrált helyet biztosítani, ahol olcsón és nem kinézett, lenézett emberként fogyaszthat el a szomjas nézdegélő egy hideg tonicot, csupán azért, mert nem fagylaltkelyhet igényel, akkor még van mit meglátnunk szeplóként idegenforgalmi tükrünkben. Sajnálatos dolognak tartom, hogy mind gyérebb a vendégforgalom. A város alapvetően szép, kedvező fekvésű, olyan látnivalókkal rendelkezik, mint történetesen a múzeum, vagy az európai szépségű zsinagóga. Valójában a kiállítóhelyek is adnak nyári kínálatot a szabadtéri mellett. Lehetne több kiállítás, átgondoltabb propaganda. Még valamit, a szolgáltatásokról: egyik szombat délután bejöttek ide a fodrászüzletbe és kérték, adjuk el a vázában lévő csokor rózsát. Nem találtak nyitva tartó virágüzletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom