Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-12 / 190. szám

SZERDA, 1992. AUG. 12. Az iskolai egészségnevelésről Örömmel olvastam a DM egy korábbi számában, hogy az iskolai egészségnevelés Sze­geden is sokak szívügye. Nem feltétlen szükséges azonban „Szegedi Program" kidolgo­zásába energiát fektetni, ami­kor van egy csaknem kész anyag, amit - súlyos nézet­különbségek esetén - elegendő lenne csak módosítani. A Szarvason elindított két helyi iskolában (615. sz. Szakmun­kásképző Intézetben és a 2. sz. Általános Iskolában) kipróbált, tantárgyi formába öntött isko­lai egészségnevelési anyag, az „Egészségünk alapjai", bárme­lyik iskola számára hozzáfér­hető. A hároméves kurzus anyaga feldolgozható egy, illetve két tanév alatt is, és az általános iskolák 7-8. osztá­lyaitól kezdve a középiskolák 3-4. évfolyamáig bármelyik évbe beiktatható. A kísérlet­ként engedélyezett tantárgyhoz segédanyagokat is biztosítani tudunk. A kétkötetes tankönyv első része szeptemberre az iskolákba kerül, második köte­tét még az idén szeretnénk elérhető áron kiszállítani a megrendelőknek. Hasonló­képpen tudunk biztosítani oktatói segédkönyvet, melyben az órák vázlatai írott és audio­vizuális segédanyagok felso­rolásszerű és órákra beosztott Augusztus 5-én reggel hív­tuk a mentőket, hogy a II. Kórház traumatológiai osztá­lyára szállítsanak, kontroli­vizsgálatra. Azt a választ kap­tuk, hogy szerezzünk be a kórház kezelő orvosától be­tegszállító levelet, vagy hív­junk taxit. Mielőtt taxit hívtunk volna, a lányom megkérdezte a kórházat, hogy engedélyezik-e a hátsó kapun való.bejutást, mivel lábműtétem miatt já­rókerettel, egy lábbal nem tudok a főbejáraton lépcsőn felmenni. Egy női hang a telefonba azt a választ adta, nyugodtan mehetünk, be fognak engedni. Kilenc órára ott is voltunk, ám a portás nem volt hajlandó a taxit beengedni. Egy órán át vártam a taxiban ajánlása található. Az anyag­hoz kapcsolódó makettek, faliképek ugyancsak bárki által elérhetők, megrendelhetők. Évente egyszer továbbkép­zésen szeretnénk összefogni az anyag oktatására vállalkozó iskolákat, hogy a folyamatos „gondozási" munkálatokból senki ne maradjon ki. A prog­ram Csongrád megyei bemu­tatásához kértünk segítséget a megyei ANTSZ Egészségvé­delmi Osztályának vezető fő­orvosától, dr. Kovács Katalin­tól, aki az érdeklődő iskolák jelentkezéseit gyűjti. Mivel Csongrád megye az idei, jú­niusban megtartott, országos­nak hirdetett továbbképzésből gyakorlatilag kimaradt, igény esetén szeptember elején személyesen beszélnénk meg az érdeklődőkkel a program beindításának lehetséges for­máit. Szeretnénk, ha a "Szarvasi Program" csak nevében marad­na szarvasi, és egyre több helyen vonulna be az iskolák tanrendjébe, hiszen az iskolák diákjaikat az életnek nevelik, így nemcsak a továbbtanulásra kell őket felkészíteni, de a „tovább élésre" is. Dr. Gion Gábor Szarvas ülve, addig több magánsze­mély bement kocsival, miután a portással egy kicsit elbeszél­gettek. Közben a kezelő­orvosom is kijött, és kérte a portást álláspontja megvál­toztatására, mivel a traum­tológia betegeire ez a tiltó rendelkezés nem vonatkozik, ám ő hajthatatlan maradt. Az osztály főorvosa telefonon kereste, de nem sikerült elérnie a kórház azon vezetőjét, aki ezt a tiltást három hete elrendelte. Egy óra elteltével a ke­zelőorvosom kíséretével, egy beteghordó tolókocsin vittek be a meglehetősen hosszú úton a vizsgálatra. K. J.-né Augusztus 6-án barátnőm­mel betértünk a József Attila sugárúton lévő Poli-hami gyorsbüfébe. Vásároltunk egy hamburgert és egy hot-dogot. Kifizettük és nekiálltunk elfogyasztani. Meglepetésünk­re a virsli műanyag bőrét nekünk kellett eltávolítani. Második próbálkozásunkra kiderült, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket, ugyanis a virsli még mindig, vagyis már nem volt ehető állapotban. Szagminta alapján nem tűnt romlottnak, de ezt a feltevést nem igazolta az íze. Ezek után szóvá tettük a problémánkat a „konyhafőnöknek" és kértük, cserélje ki egy hamburgerre ­A Mars téri piac - Szeged éléskamrája - szerintem sú­lyosan méltánytalan helyzet­ben van. Sok mindent el lehet mondani a tér „előző rend­szer"-beli koncepciótlan fej­lesztéséről, de az tény, hogy az eladók küldözgetése, az amúgy is szűk helyről való kiszorítása az idei ipari vásár miatt (is) to­vább fokozódott. Olcsó dolog másokra ­például rám - hivatkozni, hogy „De ugye a vásár az tetszett?". Hosszú távon a tér a piac-ipari vásár-autóbuszpályaudvar hármas funkcióból csak egyre alkalmas. (A magam részéről a piacra szavaznék.) Nem hi­szem, hogy bármiféle magya­rázattal a vásár ideje alatt, az úttesten, a buszok mellett a földről árusító néniket-bácsi­kat meg lehetett volna győzni a tér jelenlegi „helyes felhaszná­lásáról". Kisebb városokban (például Vásárhelyen) kiváló fedett asztalos piac működik. Szege­den állandóan küldözgetik az őstermelőket, az eladókat. Volt, amikor a mai Sing-Sing épületében volt piac. Aztán minden helyet tömegesen más­ra kezdtek kiadni. Pedig sze­rintem elsődleges a zöldség­piac, hiszen a többségünk számára az esetleg olcsóbbodó természetesen a különböztet fizetjük. Az úrnak nem tetszett túlsá­gosan ez az üzlet. Megkóstolta az általa forgalomba bocsátott virslit. Halált megvető bátor­sággal, szemrebbenés nélkül lenyelte és közölte, hogy annak bizony semmi baja és szerinte nagyon finom. Kötözködő, taknyos csavargónak és sze­métládának nevezett és felhívta a figyelmememet, addig tűnjek el a büféből, amíg ki nem jön a pult mögül, és az elkövet­kezendő időkben mellőzzem üzlete látogatását és kerüljem a környéket. Kurucsai Zsolt élelmiszerárak döntőek, de a piacból is van önkormányzati bevétel a helypénzekből. Ha már az önkormányzatnál tartok, válasz reményében van egy provokatív kijelentésem. Ha nem tudják a piacot úgy megszervezni, hogy az meg­feleljen egy ekkora város igényeinek, hogy ne küldöz­gessék állandóan a kilózós eladókat arrébb vagy el, ha nem teszik egyértelművé, hogy a nagybani piac a Mars téren, a Cserepes soron vagy Dorozs­mán van, akkor képviselőink pártállástól függetlenül alkal­matlanok posztjukra, s érdem­telenek (többek között) a vál­lalati felügyelőbizottsági pén­zekre. (A nagybani eladók ha­talmas torlódását láttam több­ször a Mars téren, ahol egy tábla a Cserepes sori „nagy­bani"-ra küldi az eladókat, s tudomásom szerint a Mars tér­től árfelhajtóan messze, Do­rozsmán (is) van nagybani.) Várom a szakemberek, az eladók és a vásárlók válaszát, illetve terveit. Illetve normális piacot várok, területnövelés, állandóság, részleges fedettség megvalósításával. Kelemen Gábor Zsitva sor 2/B. Magyar diákok Eringben A Csengelei Általános Is­kola tanulói és a német nyelvet tanuló fiatalokból szervezett csoport a németországi Ering testvérközség meghívására nyolc napos csereüdülésen vettek részt. A cél az élő nyelv gyakorlása volt, valamint megismerni az ottani szoká­sokat, néphagyományokat, a környék nevezetességeit. A gyerekek családoknál kaptak elhelyezést, a programot Peter Hoffman, a község polgár­mestere, Hofberger Rudolf és Paul Hoffman szervezték. Meglátogattuk a község határában épült vízi erőművet, kirándultunk az osztrák Al­pokba, megtekintettük Passau nevezetességeit 5 még a bajor rádió is készített velünk fel­vételt. A község gyönyörű strandja enyhítette a nyári forróságot. Ering polgárainak adomá­nyait a rászoruló családoknak osztottuk szét. Az iskola igaz­gatójától Reischl úrtól kapott német nyelvkönyvek és okta­tási segédanyagok a csengelei gyerekek nyelvtanulását segíti majd elő. Ezúton is köszönjük az eringieknek a szíves ven­déglátását, az adományokat és várjuk őket hozzánk a következő nyáron. Auf Viedersehe! Varga Lászlóné igazgató Amikor P. D.-vel, a Colle­gium Artium művészeti veze­tőjével az egyik éjszakán kö­zöltem, hogy lehetőség nyílna Szász Endre jelenlegi művé­szetét egy kiállítás keretében Szegedre hozni, felcsillant a szeme és ezt mondta: csináljuk meg! Aztán hozzátette: De miből? Az én vállalkozásom ezt nem fogja elbírni... - és legyintett. Pedig az idén májusban az öt év után poraiból vállalkozás keretében a József Attila Tu­dományegyetem erkölcsi és anyagi támogatásával (kedvez­ményes bérleti díjak) újjáélesz­tett Artium szép sikereket könyvelhetett el magának: több nívós komolyzenei hangver­senyt és orgonaestet a Honvéd téri református templomban. A bevételek azonban alig fedez­ték a kiadásokat, a vállalkozás „éppen nullszaldós" volt. Égy Szász Endre kiállítás (elő)finanszlrozása ugyanakkor álomnak tűnt, éppúgy, mintha Dalit vagy Varholt terveztük volna városunkba hozni. A feladat nagysága tette P. D.-t is izgatottá, mert mindig kedvelte a kihívásokat. Az elemző­tervező közgazdásztól pedig nem álltak távol az őrültségek: éppen az „Otthonszülés" című kötet nyomdai finanszírozásán fáradozott dr. G. Á. kérésére. A művész első feltételét, azt, hogy az Európa hírű rendezőt, Valent Edét nyerjük meg az ügynek, nem könnyen, de megoldottuk. Ekkor P. D. gyűjteményes kiállítást ál­modott, de Valent nemsokára lebeszélte. A hely (JATE Központi épület, II. emeleti díszterem, Dugonics tér) kiválasztása után a kiadási oldalt számba véve a kiállftásrendezés, a biztosítás, a világítástechnika, a nyomdai költségek (plakát, katalógus, naptár, szóróanyag), a vagyon­védelem és a kiállítási sze­mélyzet, továbbá a szállít­mányozás merült fel, mind­összesen bruttó értéken: 980 eFt-os összegen. Mindketten elszörnyűl­ködtünk. Alea iacta est! - mondta P. D. és rágyújtott negyvenkette­dik cigarettájára. A tied a Biztosító, a kiállí­tási személyzet egyik része, és az, hogy szponzorokat szerezz a magánszférából, az enyém a többi - adta ki a feladatot. Ehhez képest már nem csodálkoztam el magamon, amikor a Generáli Budapest Rt. vezérigazgatóját meggyőz­tem a kiállítás kizárólagos biztosítási szponzorálásáról, míg ő bútorszövet után sza­ladgált Valent Edének, a kért színben, nyomdákkal tárgyalt, avagy az Inspektor Kft. ügy­vezetőjét kérte fel kedvez­ményes vagyonvédelmi ajánlat megtételére... Közben egy szívélyes han­gú levélben támogatásért folyamodtam az United Way DM Alapítványhoz, akik, te­kintettel a művész kaposvári United Way kapcsolataira, 200 eFt-tal támogattak. Az általam jól ismert bankszférát megkör­nyékezni már nem mertem... Dr. G. Á. könyvénél csak ők segítettek, nekik köszönhettem a könyv kiadását... Sz. L. a vállalkozói szférá­ból ugyancsak 100 eFt-tal támogatott bennünket, külön köszönet érte. (Az ügyet három perc alatt meséltem el neki.) A szegedi önkormányzathoz benyújtott pályázatunk, amely 1,5 mFt-ról szólt, 200 eFt-ot nyert el, kizárólag zenei ren­dezvények céltámogatására, így ebből „kiszakítani" nem tudtunk. És akkor jött Valent és Szász... Valent készített egy csodálatos plakátot (a városban le is szaggatták/ják), valamint egy képeslap-katalógust euró­pai színvonalon. Szász adott ötven grafikát szignózva, egye­sével... Belevágtunk a magán­kiállításba. Előtte eldöntöttük, hogy ha nem bírjuk eladni a plakátot, katalógust, grafikát, akkor mi kifizetjük a különbö­zetet. A kiállítás teljes szállítmá­nyozását P. D. elvégezte, ilyen költség gázolajban mérhető csak. Kollégáink önként jelent­keztek az árusítás és a terem felügyeletének végzésére ­hálával tartozunk nekik. Kö­szönet a Flóra Dekornak a virágdíszítésért, a Nega Vilá­gítástechnikai Stúdiónak a lámpákért és az asztalért, a Gulác'sy Teremnek a fesfő­állványért. (Konkurencia?!) Szász az utolsó este egy „Szeged híres város, Tápéval határos" című grafikát festett, amelyet a közönség nyerhet meg, ha a katalógusban elrej­tett jelet megtalálja. Valenték P. D.-vel két nap két éjjel felállították a díszletet. És jöhetett a TV Híradó (nem kerültünk bele). A hitelkérelmeknél fel kell tüntetni a „saját erőt", amellyel a vállalkozó rendelkezik. Ez lehet készpénz, értékpapír, anyag, áru stb. Mi támogatóink jóvoltából 600 eFt-tal rendel­keztünk a megnyitásnál. Az utolsó este eldöntöttük (saját kockázat!), nem lesz belépő­jegy, jöjjön el, aki akar: fiatal és öreg, párttag és párton­kívüli, hívő és ateista. A megnyitó napján este a Camerata Hungarica játszott, Czidra László vezetésével. Mátyás király és mások han­gulatát idézve. Három német lány megkérdezte P. D.-től, ki rendezte ezt a zenés kiállítást? P. D. széttárta karjait, és azt mondta: szegediek... Most ülök az irodában, alkonyodik, a kiállítás harmadik napja telt el. Vajon önök megtisztelnek bennünket látogatásukkal? Eljönnek? Mert én elmegyek Szentendrére, hogy elhozzam októberben önöknek a nyári tárlatot. Válaszukat várva, tisztelettel: Dr. Kunos József ~ Jogi tanácsok Nyugdíj kérdés K. l.-né olvasónk a nyugdíjemeléssel kapcsolatosan érdeklődik, mivel kevesli az emelés mértékét. Az 1. sajátjogú nyugellátások emeléséről szóló 93/1992. (VI. 10.) Korm. sz. rendelet 2. § (6) bekezdésében foglaltak alapján „a nyugdíjat 13 százalékkal kell emelni, ha a szolgálati idő: a/ legalább 35 év, de a 40 évet nem éri el és az ellátást 1979. január 1-je előtti időponttól állapították meg, vagy: b/ ha 40 évet eléri, és az ellátást 1979. január 1-je és 1982. december 3l-e közötti időponttól állapították meg." Áz ön által leírtak alapján, figyelembe véve a fent idézett jogszabályhelyet, önnek valóban 13 százalékos emelést kellett volna kapnia. Problémájával keresse meg a Csongrád Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságot. A Munkavállaló Résztulajdonosi Programról K. M. szegedi olvasónk a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról érdeklődik. Arról, hogy a dolgozó milyen föltételekkel juthat résztulajdonhoz. 1992. július 14-én hatályba lépett a privatizációs törvények egyik legfontosabbika, az 1992. évi XLIV. tv. a Munkavállaló Résztulajdonosi Programról (MRP). Magyar­országon első alkalommal e törvény teszi lehetővé, hogy Magyarországon bejegyzett részvénytársaság vagy kft. részvényeit, üzletrészeit, melyeket a törvény együtt vagyonrészeknek nevez, a társaság alkal­mazottai szervezett formában megszerez­hessék. Az MRP elindítása gyakorlatilag a társaság alkalmazottaitól függ. Amennyiben a munkavállalók legalább 25 százaléka az MRP keretében vagyonrészt kíván szerezni, egy 3 fős szervezőbizottságot kell választaniuk. A törvény szerint az MRP-ben csak a törvényes munkaidő legalább felében foglalkoztatott azon dolgozók vehetnek részt, akiknek a munkaviszonya a társasággal legalább 6 hónapja fennáll. Fontos rendelkezés, hogy MRP állami vál­lalat átalakulása során is indítható. A szerve­zőbizottság kérésére az állami vagyonkezelő szervezet az állami vállalat elkülönített szervezeti egységének vagyonát elvonhatja és az MRP elindítása céljából társasággá ala­kíthatja. A szervezőbizottság gyakorlatilag előkészíti a vagyonrész megvásárlását, s ha az megvalósíthatónak bizonyul, a dolgozók egy formális, jogi személyiséggel rendelkező MRP szervezetet hoznak létre. Ehhez már a munkavállalók legalább 40 százalékának igenlő szavazata kell. Hogyan történik a vásárlás? Hitelből, részletfizetés útján és az MRP saját pénz­forrásából. A saját rész nagyságát a törvény határozza meg az egy főre átlagosan jutó vételársáv alapján. Ez 0-5 MFt között a sávba tartozó rész 2 százaléka, 5-10 MFt között 100 000,- Ft és 15 százalék, 10 MFt felett pedig 850 000,- Ft és 25 százalék. A fennmaradó részre hitel vagy részletfizetés vehető igénybe, melyek futamideje maximum 10 év. A megvásárolt vagyonrészek az MRP tulajdonába kerülnek addig az időpontig, míg a hitelek vagy a vételár törlesztése teljesen be nem fejeződik. A részvények, üzletrészek ezt követően az MRP-ben részt vevő dolgozók tulajdonába mennek át. A feladatát teljesített MRP szervezetet meg kell szüntetni. Hevesi, Molnár és Tóth Ügyvédi Iroda Szeged, Tisza Lajos krt. A portás OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSYÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 12-825. A kidobott vendég KAPCSOLATOK 11 Piac a Mars téren Tisztelt Névtelen Telefonáló! Augusztus 10-én a Délmagyarországban megjelent Kisgazda-diszkóval kapcsolatos panaszos megnyilvánulását tisztelettel tudomásul veszem. (Csak azt nem értem, hogy miért kell ezt a sajtó nyilvánossága előtt megbeszélnünk, mert én a hét bármely napján délelőtt sztves rendelkezésére állok.) Elnézését kérem, de nem a Független Kisgazdapárt tagjai, hanem a vele szoros együttműködésben lévő Független Ifjúság tagjai szoktak heti két alkalommal zenés-táncos rendezvényt tartani. Természetesen felelősséget érzek, velük és Önökkel szemben is, ezért haladéktalanul intézkedtem az ügy kivizsgálása és a rend helyreállítása érdekében. Elnézését kérem, de be kelt látnia, hogy egy ifjúsági szervezet, ahová több száz fiatal jár, nem mindig tud felügyelni minden idelátogatóra. Sajnos, betévednek olyanok is, akik nem idevalók. Kérem, figyeljék meg, hogy az említett randalírozók kik voltak, esetleg máshonnan jöttek. Nevezzék meg őket, ha lehet, és én megígérem Önnek, hogy azonnal kitiltom minden rendezvényünkről valamennyit. Kérem levelem szíves tudomásul vételét. Bort. búzát, békességet kívánok: Hatvani Zoltán önkormányzati képviselő, a Független Kisgazdapárt szegedi elnöke A magánkiállítás forintjai (Szász Endre tárlata Szegeden)

Next

/
Oldalképek
Tartalom