Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-12 / 190. szám

Augusztus 24-én kezdődnek a földárverések A DM KFT. KÁRRENDEZÉSI MELLÉKLETE Magyarország legnagyobb földtulajdonváltása előtt Az első határidő: augusztus 15. Az Országgyűlés június 23-án törvényt hozott arról, hogy az I. Kárpótlási Törvény alapján kárpótlásra jogosultak - a mezőgazdasági termelés folyamatosságához fűződő érdekekre figyelemmel - közül soron kívüli elbírálás alá esnek azok, akik jegyüket termőföldre kívánják váltani. Ennek egyik feltétele, hogy az igényt augusztus 15-ig be kell jelenteni a megszerezni kívánt föld fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat hivatalában. A Megyei Kárrendezési Hivatal az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmeket 60 napon belül bírálja el. Az a jogosult tehet bejelentést, aki a megszerezni kívánt termőföld árverésén az I. sz. Kárpótlási Törvényben foglaltak alapján megjelenhet. A gyorsított ügyintézés feltétele még, hogy a jogosult az őt megillető összes, vagy legalább 100 ezer forint értékű kárpótlási jegyét fordítsa földvásárlásra. A további határidők: a Il-es kárpótlási törvény alapján kárrendezésre jogosultak október 5-ig, a III-as törvény hatálya alá esők pedig október 30-ig adhatják be termőföldtulajdonának megszerzésére vonatkozó igényeiket. Tudnivalók a termőföld tulajdonjogának megszerzéséhez Az igénybejelentéstől az árverésig A termőföld tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó igénybejelentéshez az általam legfontosabbnak vélt tudnivalókat szeretném ismertetni az alábbiak szerint: Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által rendszeresített, és a postahivatalokban 30 forintos egységáron kapható formanyomtatványon kell bejelenteni a termőföld vásárlására vonatkozó igényét a kárpótlásra jogosultnak, a megszerezni kívánt föld fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában. A formanyomtatványon történő igénybejelentés nem azokra a személyekre vonatkozik, akik nem nyújtottak be kárpótlási igényt. Ellenkezőleg, azokra a két tulajdoni kárpótlási, illetőleg egy személyi kárpótlási törvény alapján jogosult személyekre, akik nyújtottak be kárpótlási igényt, de kárpótlási jegyükért mielőbb termőföldhöz szeretnének jutni. A fentiekből kitűnően lényegét tekintve soronkívüliségi körülményt -, hivatalunk a lehetőségekhez képest, de még inkább az igénybejelentések elbírálhatósága alapján veszi figyelembe, illetőleg azokat a benyújtásuktól számított 60 napon belül bírálja el. Ez idáig is ismertünk olyan tényezőket, amelyek alapján tudtunk következtetni termőföld vásárlási szándékra. Ezek a tanya körüli földek elővásárlásáról nyilatkozók, illetőleg a mezőgazdasági vállalkozási támogatást (utalványt) igénylők nyilatkozatai voltak. Mindezeken kívül azonban minden kárpótlásra jogosult számára lehetővé kívánjuk tenni a termőföldhöz jutást. Az előzőekben említetteken kívül további két lényeges körülményt kell figyelembe venniük a jogosultaknak: Akik százezer forintot el nem érő értékű kárpótlási jegyükért kívánnak termőföldet vásárolni, és a kérelmük elbírálásához szükséges adatok rendelkezésünkre állnak, valamint kérelmüket hivatalunk soron kívül elbírálja, úgy azoknak összes kárpótlási jegyükért termőföldet kell vásárolniuk. Akiknek százezer forint értéket meghaladó kárpótlási igényük kerül elbírálásra, azoknak a személyeknek a fentiek fennállásán túlmenően legalább százezer forint értékű termőföldet kell vásárolniuk. Akik ezeknek a lehetőségeknek az alapján bejelentett kárpótlási jegyeiket termőföld vásárlásra nem használják fel, úgy azokat 1993. aug. 15-ig (1991. évi XXV. törvényben meghatározott, I. kptv) más célra sem használhatják fel. Amennyiben az igényjogosultak kérvényét soron kívül elbíráljuk, az őket megillető kárpótlási jegyeik banki letétben maradnak. Az árverésen a jogerős határozaton kívül a banki letéti igazolással lehet részt venni mindazoknak az igényjogosultaknak, akik jogosultak termőföld tulajdonának megszerzésére, tehát: A.) elvett termőföldjük gazdálkodó szerv tulajdonában, vagy használatában van, B.) 1991. jan. l-jén a termőföldet árverező szövetkezetnek tagja (ÁG-nak alkalmazottja volt), és az árverés időpontjában is tagja (alkalmazottja) lesz, C.) 1991. jún. l-jén abban a városban, községben volt a lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. Dr. Szabó József hivatalvezető A kárrendezési folyamat következő lépéseként hamarosan megkezdődnek a földárverések. Ezek eredményeként mindeddig példátlan mértékű változások következnek be hazánk termőföldjeinek tulajdonviszonyaiban. Az árverések mikéntjéről és a velük kapcsolatos egyéb tudnivalókról dr. Szabó Józseftől, a megyei kárrendezési és kárpótlási hivatal vezetőjétől informálódtunk. A törvény előkészítésekor meghatározók voltak a mezőgazdasági termelés folyamatosságához fűződő országos érdekek. Ennek figyelembe vételével mihamarabb rendezni kell a tulajdonviszonyokat, hogy megszűnjön a jelenlegi „már nem és még nem" állapot. Vagyis az, hogy a szövetkezetek a tulajdoni bizonytalanságok miatt nem szívesen művelnek egyes területeket, amelyeknek viszont még nincs meg az új tulajdonosuk sem. Hogy miért választotta a törvény az árverések módszerét? Mindenekelőtt azért, mert az esetek nagy többségében szinte lehetetlen lett volna úgy visszaadni a régi földeket, hogy másnak tulajdoni sérelmet ez ne okozzon. Ugyanakkor viszont mindenképpen szükségesnek látszik a névre szóló, valódi földtulajdon viszszaállftása akkor is, ha ez nem zárja ki azt, hogy a tulajdonosok a jövőben is szövetkezeti keretekben működjenek együtt. A csoporttulajdon szovjet mintája lehetetlenült el ugyanis, nem pedig maga a szövetkezeti forma, amely tiszta tulajdoni helyzetben nagyon is eredményesen működhet a jövőben is. Ami az árverést, a licitálást illeti, az valóban idegen a magyar parasztembertől. Mégis, szükség van rá. Az elmúlt évtizedekben ugyanis - a mezőgazdasági támogatások sajátos föltételei miatt — egy szövetkezet akkor járt jól, ha leértékelte földjeinek minőségét. Magyarán: minél rosszabbnak tüntették föl földjeiket, annál többet kaphattak az államtól. A licitálás során várhatóan a piacihoz közelítő érték alakul majd ki. Csongrád megyében egyébként mintegy 42 ezer ügyet kell rendezni. Dr. Szabó József Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól 1. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre, kivéve az 1991. évi XXV. törvény 25. § (1) bekezdésében meghatározott AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésének kötelezettségét. 2. Az ingatlanok adatai és térképe az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetőtábláján és a szövetkezetnél, valamint az árverés helyszínén megtekinthetők. 3. Az ingatlanok AK értéken kerülnek árverezésre. Amennyiben az igénybejelentés alapján egyezség jön létre, úgy az 1000 Ft/AK értékben kerül átszámításra, az egyezség tényét az árverésen be kell jelenteni, ha egyezség nem jön létre, egy AK érték az 1991. évi XXV. törvény 22. § (1) bekezdése alapján 3000 Ft/AK kikiáltási áron indul. 4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet és (vagy) mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványt (banki letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20 %a az árverési előleg, mely a vételárba beszámít vagy visszaadásra kerül. 5. Az árverésen az 1991. évi XXV. törvény 21. §-a alapján az őt megillető kárpótlási jegyekkel (utalvánnyal) és a banki letéti igazolással az a kárpótlásrajogosult vehet részt: a) akinek az elvett termőföldje a gazdálkodó szervezet tulajdonában vagy használatában van; b) aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január l-jén és az árverés időpontjában is a tagja, állami gazdaságnak 1991.január 1jén és az árverés időpontjában az alkalmazottja; (Folytatás a II. oldalon.)