Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-12 / 190. szám

SZERDA, 1992. AUG. 12. BELÜGYEINK 3 Aszály, jégverés - adót csökkenthet Feketén is öntöznek Határidő: augusztus 15. Az elmúlt hetek csapadékmentes és rendkívül sok napsütéstől forró időszaka minden képzeletet felülmúlt - így kezdődik az Alső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság híradása, amelyből az is kiderül, hogy miképpen igyekeznek segíteni a víz után szomjazó mezőgazdasági területeken, s hogyan veszik fel a harcot a , fekete öntözők" ellen. Augusztus 15-e a földadó első részletének befizetési határideje. E dátumhoz közeledve hasznos lehet felidézni néhány tudnivalót. A Földművelésügyi Hivatal munkatársa, Cserjési Lajos volt ebben segítségünkre. Az érintettek köre a 6 ezer néjjyzetméternélnagyobb, hektáronként 10 aranykoronat meghaladó minőségű területet művelőkre terjed ki. A vízügyi és mezőgazdasági szakemberek föllélegezhettek a júniusi kimagasló, s a július közepéig tartó elfogadható csapadékmennyiség láttán. Azóta viszont kegyetlen aszály sújt bennünket, s a károkat minden erővel csökkenteni kell. Erre az öntözhető mezőgazdasági területeken van lehetőség - de ez a lehetőség sem korlátlan... A folyók vízállása minimális, s ez csökkneti a szivattyútelepek működésének hatásfokát. Az igények viszont ugrásszerűen megnőttek. Aki csak teheti, öntöz. Még akkor is, ha erre nincs joga. Ha meg is értjük indítékaikat, kevéssé várhatunk megértést azoktól a termelőktől, akik elől elveszik a vizet a „feketén" öntözők. A rászorulók többsége a föld alól is előteremti a pénzt az öntözésre, viszont lassanként komoly veszélyforrássá lépett elő néhány fogyasztó: ők összesen mintegy 9 millió forint (!) szolgáltatási díjjal tartoznak, ugyanakkor nagyteljesítményű berendezéseikkel elveszik a vizet azok elől, akiknek jogosan lenne igényük rá. Szolgáltató és jószándékú, fizető fogyasztó közös érdeke, hogy a feketén öntözőket kizárják maguk közül. Ez viszont nem mehet máról holnapra, ezért az Ativizig megoldást keresett az átmeneti időszakra is. Vállalva a nem csekély többletköltségeket, az igazgatóság újabb szivattyút állított rendszerbe, amelynek működésével 25-30 százalékkal növelhető a teljesítőképesség. Ez elegendőnek látszik a fekete öntözők okozta veszteségek pótlására. Ezt megelőzően az Ativizig Szentesi Szakaszmérnöksége vízkorlátozást rendelt el, amelyet már föl is oldott, mert a tilalom időszakában folyamatosan emelkedett a főcsatorna vízszintje, s öntözhetővé váltak a rendszer végén fekvő területek is. Az aszálykár elhárítására tett gyors intézkedés példa a segítőkész, gyors beavatkozásra; a sor mostmár nemcsak az „esőfelelősön" van, hanem mindazokon, akik tehetnek valamit a mezőgazdaság talponmaradásáért - így zárul az Ativizig tájékoztatója. NY. P. A magántermelők önbevallással adóznak, s ennek beadása jövő év márciusáig esedékes. A? adóelőleg befizetése viszont most aktuális. A kiadások mérséklésére azonban van néhány lehetőség. Kezdjük a kézenfekvővel, az aszálykár beszámításával. A kérelmet az APEH önálló jogi csoportjánál lehet benyújtani. Ezen fel kell tüntetni a területnagyságot, a helyrajzi számot, a terméskiesés s a kért adómérséklés mértékét, valamint az egyébként esedékes adó összegét. A károsodott növénykultúráktól, függően folyamatosan adhatók be az igénylések. így például már célszerű a kukorica hozamcsökkenését jelezni, amelyet a betakarításkor számításokkal kell pontosítani. Érdemben azt a veszteséget lehet figyelembe venni, amely a három éves átlaghoz mért, 25 százaléknál nagyobb mértékű kiesésből adódik. Időponthoz köthető elemi károkat, mint például a jégverést 30 napon belül kell bejelenteni. Azok a vállalkozók, magántermelők akik most kezdték el a földművelést, s nem szolgálhatnak összehasonlító adatokkal, az FM Hivataltól kérhetik annak megállapítását. A számításokat bizonyítani kell, ennek formai kritériumairól is a hivatal ad tájékoztatást. A szakmai elbírálásra is ők jogosultak, s ennek keretében helyszíni szemlét is tarthatnak. Az eddigi tapasztalatok szerint a kérelmek alig 2 százaléka származik a magántermelőktől. A nagyüzemi gazdaságok jártassabbak az efféle ügyek intézésében. Földadó mentesség jár azoknak a mezőgazdasági vállalkozóknak, akik 1990-ben vagy azt követően kezdték meg a gazdálkodást. Szintén nem kell fizetni az új telepítésű szőlő és gyümölcsös után. A Növény egészségügyi Állomás által igazolt környezetkímélő technológia alkalmazása 50 százalékos kedvezményre jogosít. Érdemes a lehetőségekkel élni, ha most az előlegnél ezt még nem is tudják figyelembe venni, a végelszámolásnál jól jöhet. T. Sz. I. „Nincs hová mennünk...,, Arasznyi víz a padlón Sajnos, ismerős képlet: aki úgy érzi, bezárult a kör, megkeresi a sajtót. Mintha attól, hogy „kiteszik az újságba" megoldódna a probléma - esetünkben: lakást kaphatna a panaszos. Történetét közreadjuk, ennyit tehetünk. Tavasz utca 4. Nyolcvanszáz évesnek látszó ház, alsó lakásainak ablaka kevéssel a járda szintje fölött, odabenn a vizes padló jóval lejjebb. A június végi felhőszakadás szó szerint kiöntötte a hat éve ideiglenesen ott lakókat. Az udvaron csak a virágok feje látszott ki a szürke léből... Jó harminc centiméternyi szenynyes víz hömpölygött a szobakonyhában. A két nyugdíjas ember nem győzte vödörrel meregetni a vizet, a tűzoltók viszont csak három órval a bejelentés után tudtak kijönni, hiszen minden erejükkel a város sok épületét elöntő víz kiszivattyúzásán dolgoztak. A lakók azt se tudták, mihez kapjanak: szárazabb helyekre rakták amit csak lehetett, de így is többezer forintos kár érte őket: cipőket, kabátokat kellett kidobni, a régi szekrény is tönkre ázott, darabjai a kamrában vátják sorsukat. Az IKV-lakást azonnal lakhatatlanná nyilvánították, s a két embernek váltólakást biztosítottak (ott sem felhőtlen az életük, hol az elektromos vezetékeket, hol a gázberendezéseket kell javíttatni, s a nyugdíjukból erre nem futja. Szerencsére, az IKV méltányosságból a segítségükre van. Egy hónapos „száradási idő" után most vissza kellene költözniük a Tavasz utcai lakásba, ahol egy mesterember most szépen körbetapasztja a falakat, még meg is kopogtatta a kőműveskalapácsával, hogy milyen kemény a vakolat, azt ugyan nem dúlja le a víz. Igen ám, de ha nagyobb eso jön - s ez évenként kétszer megtörténik -, újra bejön a víz, mert az utca csatornái nem bítják elvezetni a csapadékot, s még a szennyes lé is visszabuggyan. Erről a sarki élelmiszerbolt vezetője is beszámolt, ők már számítanak a rendszeres áradásra, s úgy pakolnak az üzletben, hogy nagy kár ne éije őket. Csak a pultok mennek tönkre. A lakást is a bolt raktárán átfolyó víz önti el, lezúdulva az öreg ház kövekből kirakott, nyitott folyosóján. Az épület lassan megérik a bontásra, ezért nem költenek rá sokat. Az alagsor másik két lakását már régen nem adják ki, nincs rá lakhatási engedély. A két lakó viszont valószínűleg kénytelen továbbra is itt tengődni, mivel lakásra legföljebb két év múlva számíthatnak - ha ugyan sorra kerülnek akkor. A váltólakásban nem maradhatnak, vissza nem hajlandók költözni. Megoldás nincs. Marad a kérdés, amit gyakran föltesznek a városért aggódok: meddig lehetünk még megbízható csatornák, és épülő lakások nélkül? Ny. P. Kóstolgatják a magyar mezőgazdaságot Mint arról nemrégiben hírt adtunk, május végén, június elején a Csongrád Megyei Agrárkamara tíztagú delegációja vendégeskedett az Iowai Farmerszövetségnél. A mezőgazdászok tűzközelben, farmercsaládoknál gyűjtögethették a tapasztalatokat az amerikai viszonyokról. A látogatást az iowaiak viszontlátogatása követte ezúttal az amerikaiak ismerkednek a magyar farmer- és szövetkezeti gazdálkodással. A vendégek augusztus 1-je óta tartózkodnak Magyarországon, a budapesti, debreceni és békéscsabai programok után tegnap, kedden érkeztek Csongrád megyébe. Mary Boote-t és férjét Tóbiás Ernőné - aki a vásárhelyi Hód- Csillag Tsz főkönyvelője - és családja, Greg Forristallt és feleségét Földi János, a Pankotai Állami Gazdaság igazgatója és családja fogadja otthonában. Narh Haines és Glen Sampson a Tangazdaság vendégszeretetét élvezheti. Az amerikai farmerek több téeszt, állami gazdaságot, valamint magángazdálkodót látogatnak meg, tapasztalataikról pedig augusztus 18-án számolnak be. F. K. KÖZÉLETI NAPLÓ MA DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester a 18-as választókerület képviselője 15-17 óráig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán (Széchenyi tér 11.). HOLNAP A NEMZETI KISGAZDA ÉS POLGÁRI PÁRT székházában (Szeged, Victor Hugó u. 5.) 17 órától jogi tanácsadást tart dr. Lévay Endre ügyvéd. Megszűnik az intézményes érdekképviselet A társadalombiztosítási járuléktartozások esetében szeptember elsejével megszűnik az intézményes érdekképviselet - mondotta az MTInek Szeremi Lászlóné, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa. . Eddig a tartozásokért kirótt bírságok és késedelmi pótlékok mérséklésének vagy eltörlésének ügyében a megyei Társadalombiztosítási Tanácsok automatikusan képviselték az érintetteket. A tanácsokat augusztus 31-én megszüntetik, így szeptember elsejétől az adósoknak, bírság esetén egyénileg kell az érdekvédelmi szervezetekhez szakszervezetekhez vagy a MOSZ-hoz - fordulniuk. Ez utóbbiaknak pedig, szeptemberig megfelelő tájékozottságot kell szerezniük méltányossági ügyekben is. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a háztáji földterületek címén felvett pénzösszegek járulékmentesek. Szintén nem kell tb-járulékot fizetni a dolgozó családtagjaira jutó üdülési hozzájárulás után. Csak a hozzájárulást nyújtó munkáltató dolgozójára eső összegrész járulékköteles. „Csak az l-es villamos és talán a 9-es troli gazdaságos" Egységes városi közművek? A városfejlesztési, környezetgazdálkodási és műszaki bizottság - ennek az alelnöke Básthy Gábor - nagyívű prekoncepciója ugyan már több mint egy esztendeje elkészült, de az önkormányzati testület még nem választotta ki erről az étlapról az aktuális menüt, azaz nem döntött a városfejlesztés prioritásairól. A szocialista képviselő Így a szerinte fontos kérdéseket tudta csak kiemelni. Alapvetőnek tartotta a városi vagyongazdálkodás rendbetételét. Az arra illetékes bizottság ezt - részint koncepció hiányában, részint pedig csipcsup ügyekben történő lekötöttsége okán - nem tudta végrehajtani. Fogas kérdés az is, hogyan lehetne hatékonnyá tenni az önkormányzati vállalatok (VGV, SZKV stb.) gazdálkodását. A képviselő - nyugateurópai tapasztalataira hivatkozva - egységes városi közművek létrehozását javasolta: ez lénye- Mindig kellemetlen helyzetbe kerülök, ha megkérdezik tőlem, van-e már várospolitikai koncepciója az önkormányzatnak. Ugyanis be kell vallanom, hogy nincs. E hiányt rögzítő kijelentést Básthy Gábor helyi - szocialista képviselő tette tegnapi, várospolitikai kérdésekkel foglalkozó előadásában, amelyre az MSZMP belvárosi alapszervezetei kérték fel. gesen olcsóbb lenne (hat vállalati adminisztráció helyett csak egy volna), s lehetőség nyílna így az egységes műszaki fejlesztésre is. Hatalmas problémahalmaz a csatornahálózat és a tömegközlekedés. Utóbbit - az országban talán egyedülálló módon két vállalat üzemelteti, az ilyen esetben elkerülhetetlen marakodásokkal (bérletbevételek, támogatások elosztása). Égetően szükséges a járműpark felújítása, de erre hiányoznak a helyi erőforrások. A villamosüzemű tömegközlekedés környezetbarát, de rendkívül költségigényes - csupán az l-es villamos és talán a 9-es troli járatai gazdaságosak. (NyugatEurópában a városi tömegközlekedés jelentős tartományi és állami támogatásban részesül.) A Dégáz és Démász vállalatokban az önkormányzat csekély, mintegy 8 százalékos üzletrésszel bír (35ÍMOO millió forint, összes állami vállalati részvényei körülbelül egymilliárd forintot érnek). E vállalatok privatizálására - Básthy Gábor hírei szerint - angol és francia cégek jelentkeztek, sajnos az önkormányzat erről hivatalosan semmit sem tud. Bármi sorsra jussanak is, a díjemelések elkerülhetetlennek látszanak, mindegy, hogy profitorientált külföldi befektetők ösztönzik, vagy az európai árszínvonalhoz alkalmazkodó kormány emel két éven belül kétszeresére. Mindezek jelentős terheket rónak majd a lakosságra, a tervezett 10 százalékos áfa (gáz, áram) bevezetéséről nem is szólva. Könnyen kirúghatja a sámlit az önkormányzati gazdálkodás alól a kormánynak az az elképzelése, hogy a települések részesedését a befolyt személyi jövedelemadóból 50 százalékról 30-ra kell mérsékelni. Nem növelné a helyi bevételeket az önkormányzati lakások eladása, a tilalmi lista feloldása, az értékes belvárosi otthonokat ugyanis a jelenlegi szabályozók szerint csak elkótyavetyélni lehetne. ÓT