Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-06 / 158. szám

1992. július 6. IIISPDHTJA 3 Testépítő terem nyílt fflgyön Július első napja egy nagy álom valóra válását jelentette jó néhány algyői sportbarátnak. A labdarúgópálya szomszédsá­gában, a Barakk étterem mellett ugyanis megnyílt a település első testépítő terme. Az erősödni és mozogni vágyó algyőiek egyéb­ként délutánonként, 15 órától 20 óráig jelentkezhetnek a hely­színen, Kazán Attilánál. Pénteken és szombaton, a Móra-parkban Szászi Beáta magyar A MASZ megbízásából szombaton az újszegedi Liget­ben a Szegedi Vasutas SE és a Csongrád Megyei Atlétikai Szövetség közösen rendezte meg az 1992. évi junior férfi 20 és női 10 km-es, valamint az SZVSE országos meghí­vásos gyalolgló versenyét. A különböző korosztályokban 101-en indultak. Eredmények. Junior 10 km. Bajnok: Szászi Beáta 49,02 (SZVSE, edző: Kéri Ferenc), 2. Zsoffai Klári 51,36 (BEAC), 3. Gruber Orsolya 51,57 (Bp. Honvéd). Csapatbajnok: BEAC (Zsoffai Klára, Lukoviczki Katalin, Rakics Rita). Junior 20 km. Bajnok: Csobán László 1:39,38 (SZVSE, edző: Kéri Ferenc), 2. Tárnics István 1:44,28 (Szombathelyi H.), 3. Dras­kóczy Gábor 1:47,29 (DAC),... 5. Börcsök Zoltán 1:56,05 (SZVSE), 6. Balassa Levente 1:56,28 (SZVSE). Csapat­bajnok: SZVSE (Csobán László, Börcsök Zoltán, Ba­lassa Levente) Meghívásos számok. Felnőtt férfi 20 km: 1. Dudás Gyula (SZVSE) 1:24,55, 2. Faragó Károly (Testvériség) 1:32,10, 3. Kovalcsik Lászlós (SZVSE) 1:32,45. bajnok Női nyílt 5 km: 1. Puskás Éva (Bp. Honvéd) 24,23, 2. Török Andrea (Bolyky DSE) 25,10, 3. Jánosi Anett (Bolyky DSE) 25,27. Ifjúsági és serdülő fiú „A" 10 km: 1. Ozsváth Gábor (SZVSE) 44,12, 2. Breznai Béla (DAC). 44,51, 3. Vozár Attila (Békéscsaba) 46,38, 4. Bondor Csaba (SZVSE) 48,16. Serdülő „B" fiú 8 km: 1. Fazakas Tibor (Komlói Bá­nyász) 44,45, 2. Ádám Ákos (Vitalitás) 47.00, 3. Cselényi Richárd (Vitalitás) 47,28. Serdülő „B" fiú 5 km: 1. Jakus Zsolt (Komlói Bányász) 27,03, 2. Papp Ferenc (SZVSE) 34,38. Serdülő „B" leány 3 km: 1. Bondor Krisztina (SZVSE) 15,57, 2. Keszera Orsolya (Bolyky) 16,29, 3. Czuczi Viktória (Vitalitás) 17,02, ... 6. Benko Anita (SZVSE) 22,19. Nevezést még elfogadnak Már csak négyet kell aludni, s olyan sportesemény kezdődik Szegeden a Móra parkban (Stefánia), amelyhez fogható tavaly volt először. Igaz, a 12 órás futásra előszőr 1987-ben szólították az atlétákat, de a duplaidejű „körözésre" tavaly vállalkozhattak először, még­pedig az Ultrafutók Nemzet­közi Szövetségének (IAU) jóváhagyásával. Az elmúlt évhez hasonlóan Szeged, a pénteken 19 órakor rajtoló 24 órás futásban, az egyik állo­mása az Európa Kupa sorozat­nak. Ez pedig eléggé nagy elismerés, hiszen a volt keleti tömb országai közül mindössze Szeged kapta meg a rendezés jogát. így a Tisza-parti verseny olyan „bejáratott" helyszínek társaságában szerepel a nem­zetközi versenyprogramban, mint a svájci Basel, a holland Apeldoorn, az osztrák Wör­schach, a belga Torhout, az an­gol Birmingham, a német Köln, valamint a francia d'Ar­cueil és de Niort. Pilsen hosszú ideig volt házigazdája az Euró­pa Kupa-sorozatnak, de most hiába keressük a rendezők között... A szegedi verseny legna­gyobb konkurense az ausztriai Wörschach, ahol július 18-án találkoznak a 24 órás futók. Duplázásra, a két verseny kö­zötti rövid idő miatt, nincs lehetőség, így a két rendez­vény között megoszlanak az Július 10-11-én ismét Szegedre figyel az ultrafutók nemzetközi szervezete. (Fotó: Gyenes Kálmán) „erőviszonyok". Lehet vetél­kedni, hol indulnak többen... A július 10.-11-diki IAU 24 órás Európa Kupa futamának és a Délmagyarország nemzet­közi 12 órás futóversenyének szervező bizottsága már hó­napokkal ezelőtt munkához látott. Volford László verseny­igazgató vezetésével működő stáb a legapróbb részletig ki­dolgozta a kétnapos rendez­vény programját, s elosztotta a feladatokat. így a verseny­bíróságot Szokol Lajos irá­nyítja, a versenyirodát Kovács István működteti. A technikai igazgatói tisztséggel Kókai Zoltánt bízták meg. A frissí­tőállomás veztője Takács István, a programszervező Ba­lassa Levente, a műsorvezető Burján Attila, míg a hangosító Nógrádi Nándor lesz. A verseny eddigi két legnagyobb támogatója a Magyar Olaj- és Gázipari Rt (MOL Rt), vala­mint a Szeged Városi Sport­igazgatóság. Kedvcsinálóként felsorolnék néhány kiegészítő programot, amelyek a sportversennyel egy időben zajlanak a Múzeum előtti részen. A pénteki rajtot követően a River countri együttes játszik. Aztán a Telin TV videofilmekkel fogja szó­rakoztatói a nagyérdeműt, éj­féltől pedig diaporáma-bemu­tató lesz. Szombaton délelőtt body buildingesek veszik át a színpadon a főszerepet, majd rock 'n' roll-ra szaporíthatják lépéseiket a futók, amelyhez a zenét a Dollár Boys együttes szolgáltatja. Végül szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy aki kedvet érez, úgy a 12, vagy a 24 órás futásra, annak nevezését a 6726 Szeged, Csanádi u. 15. címre várja még Volford László. SÜLI JÓZSEF Hat aranyáram A német tartományi liga vonzóbb (lenne) a magyar NB ll.-nél Födi alighanem marad a saját „földjén"... Valamikor 1990 végén ő volt az első „Arc a megyei I. osztályból". Úgy értem, itt ná­lunk, a lapban. A helyi tehetségeket feltérképező és bemutató sorozatunkat persze nem véletlenül kezdtük a mórahalmi labdarúgócsapat rendkívül ügyes csatárával, hiszen Födi Zsolt azon az őszön tizenötször bombázott, gurított, pöckölt, fejelt az ellenfelek hálójába. A még ma is csak 22 esztendős, villámgyors és abszolút kétlábas focista azóta semmit sem felejtett: a legutóbbi bajnokságban 31 találatot jegyzett és (természetesen) gólkirály lett. Vagyis újfent elérte, hogy a Szeged SC vezetői mindent megtegyenek leigazolásáért. Más kérdés, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint Födi szeptembertől is a mórahalmiakat erősíti, azaz marad a saját „földjén". Hacsak a hétfő délelőtti (utolsó?) tárgyaláson nem győzik meg arról: a Tisza-parti stadionban komolyan veszik - és értékelik - őt... A legutóbbi bajnokságban Fődi Zsolt (képünk bal oldalán) elől csak ritkán lopták el a védők a labdát. (Fotó: Gyenes Kálmán) Készülök. Még egyszer át­futom azt a cikket, amit jó másfél éve írtunk erről a fel­nőttesen gondolkodó fiatalem­berről. „Megtudom" (már másodszor...), hogy Zsoltot négy esztendővel ezelőtt a megye kettőből, egészen pon­tosan Ásotthalomról csábítot­ták el Mórahalomra. Nem ka­pott luxusvillát, csodaautót, sztárgázsit az aláírásáért, csak egy diszpécseri állást a Víz­műveknél, no meg egy őt min­den szempontból befogadó kö­zösséget. Saját magát már ak­kor is rapszódikus alkatnak titulálta, olyannak, aki bizony­talan ideig tartó „kóválygás" után talál egy-két gólt, és eldönti a pontok sorsát... (A Dél Sportja, 1992. április 13. Kistelek-Móraha­lom 0-1. 42. perc: Ügyes bal oldali mórahalmi támadást követően Fődi a 16-oson be­lül gyönyörű íveléssel szer zett vezetést, 0-1.) Azt is elmondta, hogy a küzdőképességébe még senki sem szeretett bele, viszont már ifista korában - középhát­védként és beállósként! - is gyakorta hatalmába kerítette őt a gólszerzési vágy. Ezért is kellett idővel belátnia: a számára kijelölt vadászterület valahol a „másik" tizenhar tosnál kezdődik... (A Dél Sportja, 1992. má jus 4. Mórahalom-SZVSE 2-4. 10. p.: Kószó hosszú in­dítását Fődi lekezelte, majd 15 méterről a bal felső sarok­ba bombázott, 1-0.) Fődi Zsolt már 1990-ben sem zárta ki annak lehetőségét, hogy egykor magasabb osz­tályban futballozzon. Roppant diplomatikusan fogalmazott; „... sokat köszönhetek a mó­rahalmiaknak, de ha 1-2 év múlva egy NB l-es vagy egy NB ll-es gárda hívna, nem biz­tos, hogy nemet mondanék..." Nos, a maga által szabott idő letelt. Ülünk a Hágiban, és arról beszélgetünk, hogy mi a csudán töpreng, miért nem „dedikálja" kapásból a Szeged SC-nél kínált szerződést. So­rolja az okokat. Megszokta, megszerette Mórahalmot, ahol a magánéletében biztos háttere van, a csapat tagjai pedig jó ideje igazi baráti társaságot al­kotnak. A szegediek ugyan már két éve „kóstolgatják", de ez idáig még nem sikerült megegyezniük. És nem azért, mert Zsolt már az aláírás pilla­natában meg akar gazdagodni. Bár szerintem ez a fiú ponto­san tudja, hogy mennyit is ér... (A Dél Sportja, 1992. má­jus 25. Szőreg-Mórahalom l-l. 20. p.: Egy kontratá­madásnál Fődi üresen kapta a labdát, és a védők mellett nagy nyugalommal a hálóba gurított, 0-1.) Kérdezem, mit szól a Szeged SC ajánlatához edzője (barátja, példaképe), Gerecz Péter, akire mindig is hallga­tott. Péter egyik szeme sír, a másik meg nevet - így a felelet. Merthogy valahol büsz­ke arra, hogy egyik játékosára a Felső Tisza-parton is felfi­gyeltek, ám búslakodhat is, ha elveszti azt a csatárát, aki egy 3. helyen végzett csapat 57 góljából egymaga harminc­egyet vállalt. Persze, a „Mes­ter" nem befolyásolja Zsolt döntését... Közlöm vele, hogy még mindig nem értem, miért vacillál. Kiböki. Az ötvenes években, ha valaki sportoló volt, jól élt. Manapság - annak ellenére, hogy sok a „jóllakott" ember - nálunk nem lehet a focira építeni. Nyugaton..., igen, ott érdemes lenne... Provokálom: kimennél? Kitér a válasz elől. Azt fejtegeti, hogy anyagilag jobban járnak azok a külföldi kapcsolatokkal rendel­kező labdarúgók, akik a ma­gyar NB I. és NB II. helyett a német tartományi ligában, munka mellett rúgják a bőrt. És ezen el kell gondolkodni... (A Dél Sportja, 1992. jún. 1. Mórahalom-Tápé 3-1. 46. p.: Hevesi futott el a bal oldalán, beadását Fődi fejjel továbbította a kapuba, 1-0.) Szóval, Zsolt csak 25 száza­lék esélyt lát arra, hogy hétfőn megállapodnak a Szeged SC vezetőivel. Akik egyébként ezen a nyáron talán először vélték úgy: „nagy halak" üldözése helyett hasznosabb (és olcsóbb) időtöltés , ha helyben körülnéznek... Gerecz Péterhez hasonlóan mi sem akarunk „beleszólni" Fődi Zsolt életébe, csak egy­szerűen elképzelünk egy - a jelek szerint még (már) nem aktuális - „akciót". Amit A Dél Sportja, 1993. június elején így írna (írt volna) le: Szeged SC-Debrecen 2-1. 85. p.: Puskás a jobb oldalról nagyszerűen ívelt középre, az egész évben remekül futbal­lozó Fődi pedig 8 méterről bevágta a hazaiak számára NB 1-es szereplést jelentő gólt, 2-1. Elvégre álmodozni nekünk is szabad... RÉTHI J. ATTILA A magyar senior úszó vá­logatott, lényegében a Buda­pesti Senior Úszó Klub 15 versenyzője Indianapolisban szerepel (Egyesült Államok), ahol javában zajlik a Masters Games, vagyis a veterán világ­bajnokság. A sportágban már tradíciónak számít, hogy a hajdani világsztárok kitűnően helyt állnak. Az ötvenes-hat­vanas évek magyar válogatott­jai is főszerepet játszanak az ilyen és hasonló erőpróbákon. Most sincs másképp, a vetél­kedés első három napja után már hat világbajnoki arany­érem, számos helyezés (három második és négy harmadik), valamint egy világ- és két Európa-csúcs jelzi, hogy az egykori kitűnőségek most is remekül felkészültek. Eredmények. Világbajnokok: 200 m férfi hát (60-64 évesek korcsoportja): Nyéki Imre 2:49.36 p - világcsúcs. 50 m férfi hát (70-74): Bánki Horváth Béla 38.99 mp ­Európa-csúcs. 100 m férfi mell (55-59): Fábián Béla 1:18.26 p - Európa-csúcs. 50 m női hát (45-49): Egervári Márta 37.53 mp. 4x50 m férfi-női gyorsváltó: Patoh, Filep, Cse­kőG„ Nyéki 2:21.65 p. Ezüstérmesek: Fábián Béla (50 és 200 m mell, 55-59). Csikány, Balázsi, Csaba, Nyéki (4x50 m férfi vegyesváltó). Bronzérmesek: Virág Katalin (50 és 200 m női hát, 25-29), Patoh Magdolna (50 m női hát, 40-44), Csikány József ( 50 m férfi hát, 45-49).

Next

/
Oldalképek
Tartalom