Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-04 / 157. szám
SZOMBAT, 1992. JÚL. 4 VÁSÁRI LAPOK V. Formák Ennyi autót, ennyi gyártó és forgalmazó céget még egyik szegedi vásárnak sem sikerült egy udvaron - legtöbbjük ugyanis a Bebrits udvarán állított ki - összehozni. Ennek megtekintése akár egy önálló programmal is felér, s olyan előnyei is vannak, hogy nem kell körbejárni a szegedi autókereskedéseket, gyári dealereket. hiszen aki igazán számít nem maradhatott el a vásárról. Nissanok, Mercedesek, Opelek, Mazdák,... de inkább nent sorolom, hátha kimarad belőle valamelyik márka. Helyette azt ígérem, hogy a vásár végére mindegyik „ szóhoz jut" valamiképpen. A kiállítási standok változó színvonalúak, egyik cég túl sokat akar mutatni, s közben az autók egymást takarják, a másik beéri egyetlen darabbal is. Mai, Nagy László készítette képösszeállításunkban egy fekete sport Nissant mutatunk meg, amely nyitható tetejének köszönhetően ugyancsak praktikus ebben a kánikulában. Az ezüstmetál Mazda a legújabbak közül való, s ahogy egy kollegám kedvesen megjegyezte, olyan - kerek - mint egy kopott szappan. Akad jármű, amely kevesebb kerékkel is beéri, s bár a hölgy kétségkívül mutatós, a motor is megérdemel néhány pillantást. Kovács Kaput nyitott a vásár A változások tükörképe a most megnyílt, immár 136 esztendős szegedi vásár is. Nem csak nevében, de arculatában és hangulatában is változott a kiállítás. Míg az elmúlt harminc-negyven évben a mamutok, azaz a nagyvállalati kör uralta a vásárt, most sok kis- és középvállalkozás mutatkozhat be. Nem is csoda, hogy a vásár történetének eddigi legnagyobb kiállítását produkálták az idén a szervezők: több mint 330 kiállító közöttük tucatnyi külföldi cég és még több vegyes vállalat mutatkozik be most a Mars téren több mint 36 ezer négyzetméteren. Több újdonságot is tartogat az idei vásár. Az első meglepetés mindjárt a főbájaratná! éri a látogatót. A már megszokott, nem éppen esztétikus és praktikus „szocreál" kapukat lebontották, s új főbájaratot emeltek. Meglepetés a bejárattal szemben felépített új pavilon is, ahol a cipőipari bemutatkozóktól a számítógépes cégekig sok kiállítóval ismerkedhetnek meg a látogatók. Az idén is fix pontja a vásárnak a két bevásárlóutca, ami - szándékosan - szerényebb és egységesebb megjelenésű, mint korábban volt. Igazi újdonságnak számít viszont a Bebrits Szakközépiskola udvarán megrendezett autós-show, ahol a Szegeden márkaképviselettel rendelkező összes nyugati autóscég képviselteti magát: a Renalut-tól, a Nissan-on át, az Opelig. A vásár, legalábbis a látogatók számára, nem elsősorban az üzletkötés és a tárgyalás színtere, hanem show is, ahol látnivalót keresnek, sót szórakozni is akarnak. Most első ízben erre is nyílik lehetőség, hiszen a C pavilonban, a Sing Sing diszkó helyén egész napos kulturális és szórakoztató programok kapnak helyet. Többek között divatbemutókat tartanak itt, de a vásár neves vendégeivel is itt találkozhatnak és beszélgethetnek a látogatók. Este pedig marad a szokott diszkó. Az első séta után igen csak nehéz lenne bárkit is kiemelni a vásári forgatagból. A sok kis cég szinte mindent kínál, mindent árul, reklámoz és persze igyekszik üzletet kötni. Az idei vásárból a médiumok is igyekeznek kivenni részüket: többek között lapunk naponta rendez Délmagyarország talkshow-t a C pavilonban, de az is újdonság, hogy egyszerre három vásári rádió is közvetít a helyszínről. Ennek ellenére természetesen érdemes személyesen is megtekinteni a vásárt, hiszen a hamisítatlan vásárvárosi hangulatot semmi sem pótolhatja. Jó tudni, hogy a vásár naponta 10-től 19 óráig tart nyitva, a felnőtt belépők ára 60 forint, míg a kedvezményes jegyekért 30 forintot kérnek. Azt is érdemes tudni, hogy a vidékről érkezők 50 százalékos MÁV-kedvezményt kapnak, ha a július 12-éig nyitvatartó vásárra utaznak Szegedre. R.G. Vasvirág és hologram Jóstehetség nélkül lefogadhatjuk már a nyitás óráiban, hogy lesz a vásárnak olyan része, amit minden látogató felkeres. Korra, nemre, érdeklődési körre való tekintet nélkül. Azon egyszerű oknál fogva, hogy vásárló. S ha már elneveztek róla, kijelöltek számára két utcát a rendezők ott a helye. Annál is inkább, mert tágasabb, rendezettebb hely, mint a korábbi vásárokon. Az ilyen-olyan árusítóbódék helyett kellemes látványt nyújtó, egységes pavilonsorok hívogatnak. Nézelődni, vásárolni. Mindenfélét, mit vásárolni szokásos meglelhet bennük a kedves vevo. Csak a bóvli kevesebb (hál'istennek), mint régebben volt. Meg az ár - itt-ott, az élelmes, jó kereskedőknél. A Magév például 35 százalékkal leszállított áron kínálja műanyag edényeit, tálcáit, kosarait. A Centrum pavilonjában a gyermek szabadidőruhák olcsóbbak, az árkülönbözetből spórolt pénzt szinte észrevétlenül költi a vásárló ott, azonnal olcsó(bb) Mars szeletre vagy kávéra. Ez utóbbiból a helyszínen frissen pörkölt is csábít „brazilos illattal". Akit esetleg más illat vonz, az pár lépéssel odább márkás kozmetikumok között válogathat. Sok van belőlük. Mint a különböző divatárukból. Menő (minő!) butikbluzok, elasztikus sportruházat, strandcuccok, papucsparádé. „Ellenállhatatlan" gyermekjátékok. Mellettük bőrdíszmű, kerámia, lakberendezési tárgyak panelba, palotába. Portára cirkalmas vaskaput ajánlanak. A töméntelen felsorakoztatott nyugati tisztítószer valamelyikével talán még „szidolozrii" is lehet őket... A „fényesítés" a vásárlóutcai választékra is ráférne egy kicsit. Valami olyaféle patina hiányzik, mint amilyennel a vasvirágos kapuk mellett szerényen üldögélő és dolgozó csipkekészítő hölgy hitelesíti a portékáját. Illetve azok a kézművesek, akik „behúzódtak" nemesebb termékeikkel a nagyobb pavilonokba, vagy a kereskedőudvarba. A vásálók utcáin mindent egybevetve azért vásári a hangulat - s üzleti a szellem. Igazán nem merném például „szellemtelennek" minősíteni azt az „elmés", vízsíkosan kézből kiugráló, megfoghatatlan tömlőcskét, amit gyerekjátékként kínálnak és érte kapkod (hiába) minden felnőtt. Az is, aki a büfék söröskorsóin izmosítva kedvét érkezik a tetthelyre, s az is, aki esetleg a szomszédos pavilonnál hallgatta még fél perce az agródiszkontosok ingyenes növényvédelmi tanácsadását. Jókedv és komolykodás, a feketeribizli csodájának reklámja és a hologramkészítés, a rovarevő különleges növények és a közismert gyógyfüvek, és még annyi minden más is békességben „összevásározódnak". S mire a vásárló utcáinak végére ér, természetesen megszomjazik, megéhezik. A technikumi vásárlóutca végén igazi újdonsággal várják: koleszterinmentes, kalóriaszegény tésztacsemegével. Egy finom, frissen sült fokhagymás, sajtos vagy kakukkfüves Shiskelli tészta, egy pohár üdítő, s már mehet is vissza az új erőre kapott látogató a vásárlóutcákba. Mert azoktól valahogy az idén is nehéz hazafelé venni az irányt. Különösen vásárfia nélkül... Szabó Magdolna