Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-31 / 180. szám

PÉNTEK, 1992. JÚL. 31. BELÜGYEINK 3 Szegeden is házimozi! Ügyfélszolgálati irodát nyit a Kábeltévé Rt. Havi 535 forint előfizetési díj ellenében október 10-étől hétköznap hat, pénteken és szombaton nyolc órán át nézhetjük a nemzetközi filmtermés klasszikusait, drámáit, vígjátékait saját televíziónkon, havonta száz filmet, ráadásul magyarul. Természetesen ennek egyik előfeltétele, hogy lakásunkat bekössék a kábeltelevíziós rendszerbe, a másik pedig, hogy rendelkezzünk egy dekóderrel. Ez utóbbi 7 ezer forintba kerül, de mint azt Gulyás Gyula, a Szegedi Kábeltévé Rt. igazgatóságának tagja elmondta, ezért a készülékért mindössze 500 forint letéti díjat kell fizetnünk. Amennyiben ráunnánk a házimozira, visszaadhatjuk a dekódert, s visszakaphatjuk ötszáz forintunkat is. A Kábeltévé Rt. új szolgáltatásának az az alapja, hogy szerződést írt alá a Kábelkom (több amerikai cég által létrehozott magyar vállalat) Kft.-vel. A Kábelkom mellesFOTÓ: NAGY LÁSZLÓ leg a magyar városokban a helyi kábeltévékkel működik együtt. A sokcsatornás rendszerben kap helyet a HBO, a kódolt házimozi-csatorna. A Kábeltévé Rt. „ajándékot" is ad: október 1 -10-ig már foghatjuk a HBO-t a tévénken, de a szolgáltatásért még nem kell fizetni. A házimozira szeptember 15-étől lehet jelentkezni, a Kábeltévé Rt. új ügyfélszolgálati irodájában, a Tisza Lajos körút 2-4. szám alatt, ahol a jövőben az összes leendő előfizetővel, no meg a reklamációkkal is foglalkoznak. Az iroda különben augusztus 15én nyílik, de - mint ahogy azt a tegnapi sajtótájékoztatón megtudtuk -, már a mai naptól fogadja azokat a szegedieket, akik halaszthatatlan ügyben jelentkeznek. Az ügyfélszolgálat reggel 8-tól délután 4-ig tart majd nyitva. A régi, Csongrádi sugárúti irodában ezt követően már csak a műszakiak maradnak. Augusztus l-jétől pedig rádiótelefonon is el lehet érni az ügyeletest. A Szegedi Kábeltévé Rt. a múlt pénteken közgyűlést is tartott. Ezen többek között az is elhangzott, hogy a közel 17 millió forintos alaptőkével 1989 júliusában megalakult társaság eddig több mint 23 ezer lakást kötött be a hálózatba. F~K Bűvös határon a munkanélküliség (Budapesti tudósítónktól.) A kényszerű nem dolgozók a mai kemény munkaerőpiacon nem kelendő gyengébb teljesítőképességű és csökkent munkaképességű emberek közül kerülnek ki, köztük sok a cigány. Másik nagy csoportjukat azok alkotják, akik a gazdasági visszaesés következtében veszítették el állásukat. A munkaközvetítő központok túlterheltek, nem fejlődnek olyan ütemben, ahogy a munkanélküliség növekszik. A társadalom még ma is az egyének, nem pedig saját hibájának tekinti a munkanélküliséget, nem kiesek irigylik a ,jó kis segélyt", ami gyakran magasabb mint a törvényes minimumot alig meghaladó bérért dolgozók fizetése. Ez szemléleti hiba, normális országokban a munkanélküli állapotot a betegséghez hasonlítják, vagy annál is roszszabbnak tartják. Igaz, ott nemigen fordul elő senkivel, hogy ezért a „státusért" küzdjön. Tavaly 51-53 milliárd forintot tett ki a munkanélküliség költsége, az idén, a szocialista párti Csintalan érdekvédelmi ügyvivő szerint decemberre elérheti a 170 milliárdot. Vagyis ez a probléma közügy, nemcsak a kormányé, nemcsak az ellenzéké. Az MSZP többek között azt javasolja, hogy a privatizációs bevételeknek ne tizenöt, hanem harminc száForró témákról tartott sajtótájékoztatót tegnap délben az MSZP országos központjának érdekvédelmi ügyvivője, Csintalan Sándor és Jánosi György alelnök. Csintalan Sándor a munkanélküliségről mondott összefoglalót, abból az alkalomból, hogy ez elérte a tíz százalékos, bűvös határt, ami a szocialisták szerint pszichikai, politikai és morális küszöb. A magyar munkanélküliek száma már idén április végén meghaladta a félmilliót, s az év végére hét-nyolcszázezren lesznek. Jövőre egy millió munkanélkülit jósol az MSZP, ami az ideinek a duplája: 19-20 százalék. Északkelet-Magyarországon már most 15-16, míg a fővárosban csak 4-5 százalékos a munkanélküliség. zalékát fordítsák új munkahelyek teremtésére. Támogassák a munkanélküliek és álláskeresők önsegélyező szervezeteit, az elbocsátások kezelésébe, megakadályozásába, szervezésébe vonják be a szakszervezeteket. (A svéd hajópar jelentős részét például fölszámolták, de átképzéssel, átirányítással, amit a szakszervezetek szerveztek.) A kormány egyházpolitikájának újabb ellentmondásairól beszélt a pesti Köztársaság téri székházban tartott tájékoztatón Jánosi György alelnök. A katonai tábori lelkészi szolgálat kiépítésére a HM-ben elkészült egy tervezet, ami négy főesperesi lelkészi hivatal felállítását irányozza elő. A négy hivatalnak csak a személyi kiadásai elérik a százmillió forintot, s több száz milliót visz el a fölállításuk. „Miközben válságágazatok alakulnak ki - mondta Jánosi alelnök -, az államapparátus bővítésére mindig jut pénz." Az MSZP egyetért azzal, hogy a katonák is gyakorolhassák a vallásukat, de elfogadhatatlannak tartja, hogy a papság a honvédség keretei közé kerülve, az uniformizált ideológiai nevelés területévé tehesse a honvédséget. A tervezett honvédségi egyházi rendszer újabb összefonódásra ad alkalmat az állam és az egyház között. Az egyház, mint civil társadalmi szervezet, a HM-en belül ellenőrizhetetlen költségvetési pénzekhez juthat. A HM keretein kívül teremtsék meg annak a lehetőségét, hogy a katonák vallásukat gyakorolhassák, s adjon ehhez a Parlament pénzügyi támogatást. Autósgond A Hungária Biztosítónál nem nőtt lényegesen a Casco kötések száma azt követően, hogy az Állami Biztosító ideiglenesen felfüggesztette gépjárműbiztosítással foglalkozó szolgáltatásait. Megyénk és a szomszédok A változások gyorsítása, a fejlődés érdekében számos felmérés, elemzés, terv készül országszerte. A dél-alföldi régióban is. Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-NagykunSzolnok megyék helyzetének feltérképezése számos tanulságos adattal szolgál a közös fejlesztések lehetőségeinek feltárásához. A következőkben ezekből villantunk fel néhány jellemzőt; Csongrád megye össznépessége 1990-ben 438 ezer fő volt, Bács-Kiskuné 544 ezer, Békésé 411 ezer. Jász-NagykunSzolnoké 426 ezer. Szűkebb pátriánk a szomszédokhoz képest erősen urbanizált, a népesség 73 százaléka a megye hét városában élt 1990-ben (a bácsiak közül 53%, a békésiektől 60%, a Szolnok megyeieknek 60%-a a városi). Csongrád magas fokú urbanizációja a szakemberek szerint arra enged következtetni, hogy a megye (viszonylagos) gazdasági előnyei a városközpontú (pl. szolgáltatói, oktatási, ipari) tevékenységekre épülnek. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben végbement változások sokkal jobban kényszerítették a csongrádiakat egy iparibb szerkezet kialakítására, mint a szomszédos megyéket. Az iparban, a kereskedelemben foglalkoztatottak aránya magasabb, mint a velünk határos megyékben. Több az értelmiségi is: 24 százalékos értelmiségi munkaerejével Csongrád jócskán megelőzi a szomszédokat, ahol ez a mutató csak 20-21 százalékos (az országos átlag 25%). Szűkebb pátriánk az ország teljes ipari termeléséből 5,5 százalékot mondhat magáénak, a szomszédos megyék csak 3-4 százalékot (bár azoknál az utóbbi időben fokozatos, folyamatos emelkedés érzékelhető, míg nálunk stagnálás van). Megyénkben a mezőgazdasági termelés nem tudott lépést tartani az országos növekedéssel. Az építőiparunkra az országos átlagnál gyorsabb ütemű munkahely-leépítés a jellemző, az itteni munkateljesítmények azonban jobbak a bácsi és a szolnoki átlagnál. Az infrastruktúrát tekintve: Csongrádban az utóbbi évtizedben nem épült országos főútvonalnak számító út, kevesebb ilyen van nálunk, mint a szomszédos megyékben. A kereskedelemben viszont sokkal jobban állunk náluk, a foglalkoztatásban ezen ágazatnak lényegesen nagyobb részesedése van mifelénk. Megyénk kereskedelmét mostanra a kis- és a magáncégek uralják, előbbre tartunk a privatizációval a szomszédainknál. SZABÓ MAGDOLNA Anyagi garancia a szervezettől A vásárló termelői áron vesz Az Első Mngyar Direktmarketing Szövetség Csongrád megyei szervezete arra törekszik, hogy az érintett vállalkozók, cégek és magánszemélyek érdekeit képviselje, munkájuk szervezettségét elősegítse, informáltságukat javítsa. Mint megtudtuk, vállalják a direktmarketing módszerek oktatását, piaci információk beszerzését, a fejlesztéshez szükséges eszközök forrásainak felkutatását, s a szövetségi tagok abban is bízhatnak, hogy anyagi garanciavállaláshoz találnak partnert a szervezet közreműködésével. S van még egy fontos terület, amelyen az EMDSZ részt kér magának: munkalehetőséget kíván teremteni a gyártók, vállalkozók és termelők bevonásával. A szövetség piackutatással lát dologhoz: országosan felméri, mire lenne szükség akár a termelésben, akár a szolgáltatások területén. Majd megkeresi a megfelelő gyártót. Létezik Magyarországon egy nonprofit szervezet, melynek elsődleges feladata, hogy az értékesítési és reklámterjesztői lehetőségeket tagjai szolgálatába állítsa - olyan ötletek megvalósításával, melyek hatékonyan segítik az üzleti, eladási szándékokat. Ez a szövetség tehát a „direktmarketing" jelszóval tevékenykedik a múlt év októbere óta. Bő egy hete már Csongrád megyében is. illetve forgalmazót és a kettő között kapcsolatot épít ki. Ebben rejlik tevékenységének direkt jellege - a fogyasztó termelői áron jut a kívánt termékhez, kikapcsolható a kereskedelem láncszeme. A szövetség adatbank-hálózata országos lesz - kiépítése várhatóan október közepén fejeződik be. Az adatbankhoz kapcsolódik majd mind a 19 megye és Budapest valamennyi kerülete, az ott tárolt információkhoz persze csak a szövetségi tagok - akik természetes és jogi személyek is lehetnek - juthatnak hozzá. A közelmúltban életre hívott Csongrád megyei szervezet vezetői szerint körülbelül kétezer tag közreműködésére számíthatnak. Az érdeklődők részletesebb tájékoztatást kaphatnak a következő címeken: Rehákné Lamper Éva, Szeged, Rókusi körút 9/b„ T: 25-753; Karancsi Ilona, Hódmezővásárhely, Királyszék utca 69., T: 46-651; Hargitai Dávidné, Hódmezővásárhely, Sallai utca 10., T: 46-385; Nagy Péter, Csongrád, Juszth Gyula utca 2.; Rékasi Sándor, Csongrád, Öregvár utca 60.; Bárányi Lászlóné, Szentes, Széchenyi utca 21., T: 14-308; Üvegesné Dóczi Zsuzsa, Szentes, Mátyás király utca 15. Hirosima-emléknap Tanácskozás a békéről A Magyar Békeszövetség, a Csongrád Megyei Önkormányzat, az Európa Ház (Budapest), az Orvosok a nukleáris háború elhárításáért (IPPNW) egyesület magyar tagozata, a Bizalom Alapítvány és a Mérnökök a Békéért Alapítvány közösen szervezi meg augusztus 6-án azt a nagyszabású előadói konferenciát, amely A békéért egy változó Európában címet viseli. A Hirosima-emléknapon tartandó rendezvény témái között szerepel Egy város pusztulása - egy korszak kezdete, A demokrácia esélye Európában, Szabadka a békéért. A helsinki csúcstalálkozó és Magyarország, Új utakon az orvosok együttműködése Európában című előadás. Az előadók pedig dr. Sztanyik B. László, főigazgató - főorvos, egyetemi tanár, Jósé Palau (Spanyolország), Kasza József, Szabadka polgármestere, Taubner Zoltán, Külügyminisztérium és dr Varga Tibor, az IPPNW magyar tagozatának titkára. Kötelező vámbiztosíték Tízezerrel külföldre Augusztus l-jétől a külföldre utazó magyar állampolgárok az eddigi 2 ezer forint helyett 10 ezer forintot vihetnek magukkal a határokon túlra. Az új intézkedéssel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban elmondották: mivel szintén augusztus 1-jétöl jelentősen szigorodnak a vámszabályok, ezért a devizajogszabályokat is változtatni kellett. A jövő hónapban ugyanis már csak akkor lehet behozni valamilyen vámköteles külföldi terméket a határon, ha az állampolgár helyben kifizeti a vámot, az általános forgalmi adót, az esetleges vámilletéket, vagy a fizetés teljesítésére biztosítékot ad. Hogy ne legyen akadálya ennek, ezért emelték föl a keretet 10 ezer forintra. Ezt a pénzt ezer forintos, vagy annál kisebb címletekben viheti magával a turista. Aki nagyobb értékű árut vásárol külföldön, annak valószínűleg a 10 ezer forint nem lesz elég, hogy fizetési kötelezettségeit teljesítse. A Vámés Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán ezzel kapcsolatban elmondották: a megoldásra általános receptet nem tudnak adni. Járható útnak bizonyul az, ha valaki külföldi útjára - ha vásárlási szándékkal indul — jelentősebb összeget visz magával, s ezt a határon, a Vámhivatalnál letétbe helyezi. így a visszaút során nem okoz gondot a letétben elhelyezett pénzből a behozott árura vámbiztosítékot nyújtani. Ez a megoldás elsősorban a magánforgalomban behozott gépjárművek esetében lehet kedvező. Egyéb vámbiztosítékra ugyanis kevés lehetősége van annak, aki külföldön magánemberként vásárol gépjárművet. A vámkiszabás a behozott autók esetében továbbra sem a határon, hanem a belterületi vámhivataloknál történik. Ennek az az oka, hogy a határállomásokon továbra sem készültek fel erre a szakértői tevékenységre. A Vám- és Pénzügyőrségen elmondották azt is, hogy az első fél évben 25 782 magánforgalomban behozott gépjárművet vámkezeltek, jóval többet, mint a múlt esztendőben. Tavaly ugyanis az első félévben alig L0 ezer gépkocsi érkezett be az országba ilyen formában.