Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-03 / 156. szám

PÉNTEK, 1992. JÚL. 3. UNIVERSITAS 5 Egyetemi kinevezések Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke tegnap, a Parlamentben tartott ünnepségen rektori és egyetemi tanári kinevezéseket adott át: a József Attila Tudományegyetem rektorává nevezte ki dr. Csirik Jánost. A szegedi tudományegyetem három oktatóját egyetemi tanárrá nevezte ki a köztársasági elnök: dr. Szabó Andrást (Állam- és Jogtudományi Kar), dr. Makk Ferencet (Bölcsészettudományi Kar) és dr. Varga Károlyt (Természettudományi Kar). * 1992. júlis 1-től a JATE két karára új dékánokat bíztak meg: az ÁJTK dékánja dr. Bérezi Imre egyetemi docens, a Böcsészettudományi Karon pedig dr. Pál József látja el a dékáni teendőket. Ugyancsak július 1-től egyetemi docenssé nevezték ki dr. Wojtilla Gyulát, dr. Trócsányi Lászlót, dr. Paczolay Pétert, dr. Stipta Istvánt, dr. Ördögh Évát, dr. Szalma Józsefnét, dr. Pukánszky Bélát, dr. Vidákovich Tibort, dr. Vágvölgyi Andrást, dr. Rudi Józsefet. * A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen oktatási rektorhelyettesi megbízást kapott dr. Dux László egyetemi tanár, akit a Klinikai Központi Kémiai Laboratórium vezetésével is megbíztak. A Radiológiai Klinika igazgatói teendőinek ellátására dr. Csernav László egyetemi tanár kapott megbízást. Dr. Gál György egyetemi tanár nyugdíjazása mellett továbbra is ellátja a Vértranszfúziós Állomás vezetését. A Pathológiai Intézet további vezetésére - nyugdíjazása mellett - dr. Ormos Jenő tanszékvezető egyetemi tanár kapott megbízást. Az Orvosi Biológiai Intézet vezetésével dr. Pónyi Sándorné dr. Nyilasi Júlia egyetemi adjunktust bízták meg. A SZOTE új docensei: dr. Borbély László, dr. Dombi György, dr. Iványi Béla, dr. Mihály András, dr. Prágai Béla; főiskolai docenssé nevezték ki dr. Horváth Gyöngyit, tudományos tanácsadói kinevezést kapott dr. Tóth István. A Semmelweis-nap alkalmából a Népjóléti Minisztériumban ketten vehettek át kitüntetéseket: Pro Sanitate emlékérmet kapott dr. Ormos Jenő tanszékvezető egyetemi tanár; a Népjóléti Minisztérium Díszoklevelét vehette át dr. Gál György egyetemi tanár. Hétfőtől a Deákban Tanácskozás a nemzetközi érettségiről 1992. július 6-10 között a szegedi Deák Ferenc Kéttannyelvü Gimnázium ad otthont az International Baccalaureate Organisation (IB = nemzetközi érettségit adó szervezet) első európai nyári munkaértekezletének. 31 ország több mint 250 tanára vesz részt a tanácskozáson, melynek programjában az IBtantervben szereplő 20 tárggyal kapcsolatos módszertani továbbképzések szerepelnek. Az IB-program ma az egyetlen nemzetközi tanterv; öt kontinens kb. 500 iskolájában tanítják. Magyarországon az első iskola, mely diákjainak lehetőséget ad a nemzetközi érettségi megszerzésére, várhatóan 1992. szeptemberében nyílik meg Budapesten. IB-tanulmányokat 16-19 év közötti tanulók folytathatnak és 2 éves képzési idő után nemzetközi érettségi bizonyítványt (IB Diploma) szerezhetnek. A program célja, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson a tanulóknak és előmozdítsa a nemzetközi érvényesülésüket, elismerésü ket. A tematika átfogó és magas követelményeket támaszt, de a jól felkészült hallgatók a világon bárhol el tudják sajátítani. Mivel nem egy ország sajátosságain alapul, célja, hogy a különböző nyelvi, kulturális, oktatási háttérrel rendelkező diákoknak megfelelő, a felnőtt világban majd szükséges intellektuális, szociális, kritikai szemléletet nyújtson. A nemzetközi érettségivel rendelkező diákokat a világon mindenhol felveszik az egyetemekre és más felsőoktatási intézményekbe. Az a teljesítmény, melyet e tanulók Oxford, Cambridge, Yale, MIT, Harvard, Tokio egyetemein nyújtottak, hozzájárult a nemzetközi érettségi oktatásü gyi-egyetemi elismeréséhez, általános elfogadásához. A szegedi tanácskozás újító szándékú és az első olyan IB-rendezvény, mely közös munkára hívja Európa keleti és nyugati részének tanárait. Az International Baccalaureate európai irodája szeretné folytatni az ilyen típusú nyári tanácskozásokat az elkövetkező években is. Negyvenhatosok, helyzetben Beszélgetés dr. Csirik Jánossal, a JATE új rektorával - Miért döntött úgy, hogy indul a reklorválasztáson? - Nem lehet mondani, hogy ez az a kérdés, amelyre a legkönnyebb válaszolnom... Szinte az egyetem elvégzése óta eléggé kritikus szellemű emberként tartottak számon; visszatekintve úgy látom, hogy talán meggondolatlatlanul is bíráltam, olyasmit is, amit nem kellett volna. Idővel természetesen fölmerült a kérdés, hogy vajon tudok-e alternatívát? Képes vagyok-e a más véleményemet tettekkel is alátámasztani? Mivel nem l'art pour l'art kritizáltam, csak úgy, az ellentmondás vágyának engedve, hanem azért, mert mindig is határozott elképzeléseim voltak arról, hogy mit és miért csinálnék másként elvállaltam a jelöltséget. - Az egyetem hallgatói jelölték rektornak; a rossz nyelvek szerint azért, mert ifjúsági rektorhelyettesként mindent megtett a bizalmuk elnyeréséért. - Kétségtelen, hogy meglehetősen liberálisan gondolkodom a hallgatókról. Felnőtt emberek, akiknek bizonyos, rájuk tartozó kérdésekben ugyanolyan jogaik vannak, mint más kérdésekben az oktatóknak. Ilyen például az ösztöndíjak elosztása, az ehhez kapcsolódó gazdasági témák, vagy a hallgatói önkormányzat ügyei. Mindezeket az elmúlt időszakban kellett szabályozni, a munka természetes módon vitákkal járt együtt, s én a vitákban határozottan hallgatópárti voltam. Abban hiszek ugyanis, hogy a diákok alapvető érdekei megegyeznek az egyetem alapvető érdekeivel; hogy a hallgatók mégegyszer mondom - felnőttek, akik tisztában vannak vele, hogy a minél jobb szakmai felkészültség megszerzése elemi érdekük. - A „ választási programjában " az egyetem egyik legalapvetőbb érdekeként szerepeltette a versenyképesség fejlesztését. Van már verseny? - Megkezdődött. A törvény előkészítése során szembesült a magyar felsőoktatás a többi között Dr. Csirik János professzor, a József Attila Tudományegyetem új rektora júlis 2-án vette át kinevezési okmányát Göncz Árpád köztársasági elnöktől a Parlamentben. A készülő egyetemi statútum részét képező, újonnan megállapított választási rend szerint három jelölt közül választották meg ez év márciusának végén; a JATE-n 1969-ben végzett és azóta is a szegedi tudományegyetemen dolgozó, 46 esztendős egyetemi tanár tavaly április óta az ifjúsági rektorhelyettesi teendőket látta el. Két esztendeje vezeti a Számítástudomány Alkalmazásai Tanszéket. Tudományos kutatómunkájában kezdetben a számítástudomány alkalmazásának területeivel foglalkozott: az orvosi képek, az izotópdiagnosztikai vizsgálatok számítógépes feldolgozása témaköréből írta kandidátusi értekezését. Később elméleti jellegű számítástudományi témák foglalkoztatták, akadémiai doktorátusát is ebből készítette. Egyetemvezetői kinevezése alkalmából adott interjút a Délmagyarország számára.ü azzal az adattal, hogy hozzávetőlegesen 90 egyetem és főiskola működik az országban; ez bizonyosan világcsúcsot jelent, ha hozzávesszük, hogy Európa országai közül itt járnak a legkevesebben egyetemre. Míg Magyarországon a 18-22 éveseknek mintegy a tíz százaléka diák ebben a sok, apró intézményben, addig Európában a korosztály 25-30 százaléka tanul - jóval kevesebb intézményben. Vagyis nagyobbak, korántsem ennyire széttagoltak az európai egyetemek, tehát racionálisabban, gazdaságosabban lehet működtetni őket. Az adatokkal való szembesülés már önmagában elindított egy egészséges folyamatot: nyilvánvalóvá vált, hogy a minél nagyobb diáklétszám, a szakok, diszciplínák minél szélesebb választéka kívánatos; és máris megindult a verseny új szakok alapításáért, a hallgatói létszám emeléséért. - Rektori programjában nyilván ezért emelte ki, hogy határozottabban óhajt tenni a szegedi univerzitásért. De mit? - A következő években egyszerre, együtt képzelem el a JATE és a Szegedi Universitas fejlesztését. A jelenlegi Szegedi Universitas Egyesületet alkotó intézmények máris elég széles választékot kínálnak - „mindössze" a hallgatók jogosítványa hiányzik, hogy bárhol fölvehessenek órákat. Mindazonáltal nincs még közgazdász-menedzser képzés, de vannak kísérletek a beindítására. Igen sok hallgatót vonzana Szegedre a színvonalas pszichológusképzés. Hiányoznak a művelődés-, és a művészettörténet tanszékek. Úgy látom, a JATE mindhárom karán erős a törekvés új szakok indítására és igyekszem mindent megtenni, hogy ezek rövid idő alatt sikeresek is legyenek. Egyszersmind remélem, hogy az eddigieknél több konkrét lépést teszünk az Universitas felé, amire egyebek mellett az is följogosít, hogy ezentúl a SZOTE és a JATE részéről egyaránt a rektorok vállalják a képviseletet az Egyesület igazgatótanácsában. - Érdekli-e, hogy milyen az egyetem és a város kapcsolata? - Nagyon érdekel, mert az egyetem a városban van - és remélem, hogy ott is marad. - Jobb, vagy más kapcsolatot tart kívánatosnak az eddiginél? - Jobbat és mást. Már az előző válaszomban is arra céloztam, hogy meggyőződésem szerint közös érdekünk: az egyetem maradjon a városon belül és a hallgatói létszám növekedésével se kelljen kiköltöznünk mondjunk azÖthalmi útra... - Ön és a helyettesei 1946-os születésűek. Van valami különös jelentése ennek? - A rektorhelyettesek közül a hölgy, dr. Zentai Mária persze jóval fiatalabb... De mi mindhárman valóban a középkorosztályhoz tartozunk, s ennek talán az a jelentése, hogy nem máskor, most kaptunk esélyt bizonyítani: nemcsak kritizálni tudunk... SULYOK ERZSÉBET FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A bizalom légkörében Egy kitüntetés és holdudvara Legutóbb arról tudósítottunk, hogy dr. Csernay László egyetemi tanár, mint a Szegedi Operabarátok Egyesületének titkára, beszélgetést vezetett a konvervatóriumban. Előtte arról számoltunk be, hogy egy nemzetközi tőkés csoport hatalmas laboratóriumi beruházását vezényli és persze arról is tájékoztattuk olvasóinkat, amikor egy új izotópdiagnosztikai műszer került laboratóriumába.Most pedig kettős apropója is van a beszélgetésnek: néhány napja vette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, s július elsejétől a SZOTE radiológiai klinikájának vezetésére kapott megbízást. - Ez az elismerés a magyar polgári személyeknek adható legmagasabb kitüntetés. Úgy tudom, a szegediek között első, aki ezt átvehette. Az indoklásban mindenekelőtt az szerepel, hogy a klinikai nukleáris medicina hazai megteremtését ismerték el. Mit jeleni ez a kitüntetés? - Komoly feladat, nagy kihívás, siker esetén rendkívüli öröm, ha az ember a teljes szakmáján belül olyan részterülettel tud vagy mer foglalkozni, amely működése előtt külföldön már élt, jövője nem pontosan volt körülhatárolható, s mégis lett bátorsága ezt a szakterületet elkezdeni, fölismerve a perspektívákat. A nukleáris medicinával, mint klinikai lehetőséggel 1964-ben Herlangenben mint fiatal belgyógyász-gasztroenterológus ismerkedtem meg. Az izotóp méréstechnika ugyan már ismert volt hazánkban, de távlatai nem voltak világosak. Ottani benyomásaim alapján úgy ítéltem meg, e klinikai módszernek perspektívája óriási. Hazajövetelem után az I. számú belklinika izotóp laboratóriumában dr. Julesz Miklós professzortól minden támogatást megkaptam, csakúgy, mint utódjától, dr. Varró Vincétől, akinek támogató egyetértésével Magyarországon elsőként önálló nukleáris medicina intézet jött létre, ahová az évek során olyan munkát szerető és teljesítményorientált kollégák nevelődtek, akiknek segítségével olyan tényleges produktumot hoztunk létre, mely nemcsak hazai viszonylatban bizonyult sikeresnek. A mi izotópdiagnosztikai laboratóriumunk Magyarország vezető intézete, s irritatív módon kü lföldön is bennünket azonosítanak a magyar nukleáris medicinával. Ennek volt következménye, hogy mint az európai társaság elnöke Magyarországon rendezhettem meg - elsőként a volt szocialista országok között - az uerópai társaság kontinens-kongresszusát. Évente 22 ezer vizsgálatot végzünk, a nukleáris medicina kultúrájának kialakítottuk működő környezetét, a jelenlegi létszám, módszertani tárház és felszereltség - a PET (Pozitron Emissziós Tomográf) kivételével - közel jár az európai élvonalhoz. - Meglepő hír, hogy Önt július elsejével megbízták a nemrég megü resedett radiológiai klinika igazgatói teendőinek ellátásával. Ez a klinika az elmúlt időszakban a SZOTE egyik neuralgikus pontjának számított. Miért vállalta ezt a feladatot? - Amikor először találkoztam a klinika munkatársaival, azt mondtam, hogy ez a klinika veszélyes üzem. Az elmúlt évtizedekben vezetői vagy idő előtt meghaltak, vagy búcsút mondtak Szegednek. Erre a posztra engem másodízben kért fel az egyetem vezetése. Az első ajánlat még Petri Gábor rektorsága idején ért. Most úgy látom: az egyetem vezetése úgy ítéli meg, hogy megbízásom a klinika működőképességének fenntartását, esetleges javítását szolgálhatja. Abban a pillanatban mosolygó arccal adom át a helyem, ha olyan viszonyok közé kerülök, amelyek lehetetlenné teszik működésemet, elképzeléseim megvalósításait. Egyszerre két intézmény vezetője vagyok, de ez a kettő personal unió, azaz egymással ugyan rokon, de két különálló intézet. Az átmeneti időszakban mindent meg fogok tenni, hogy az intézeti működés modelljének - ami az én eddigi laboratóriumomban sikeresnek bizonyult - értékes elemeit megpróbáljam adaptálni. Addig szolgálok, amíg bizalmat kapok. - Milyen új hírekkel tud szolgálni a Szegedre telepítendő IMC-centrum, a korszerű diagnosztikai központ telepítéséről? - Megkaptuk a miniszter elvi hozzájárulását, az izraeli beruházó és a Közti tervezői helyszíni szemle után alakítják a konkrét terveket. Készül a klinikák, a kórházak és rendelőintézetek, valamint a környező városok igényeinek felmérése, összesítése. Ezen adatok alapján születik majd meg az a javaslat, amely alapját képezi az IMC és társadalombiztosítás közti tárgyalásnak. Remélem, hogy pozitív döntések a közeljövőben megszületnek. T. L.