Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-28 / 177. szám

» 4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. JÚL. 28. Választhat a vállalkozó Változás a jövedelemadó előlegének fizetésében Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági kistermelők személyi jövedelemadó előlegének levonási szabályai jelentősen változtak. A korábbi, minden kifizetésre vonatkozó adóelőleg levonási szabály - ami ellen az érdekképviseletek korábban tiltakoztak és megváltoztatását javasolták módosult. (A Magyar Közlöny I992.cvi 36. számában tették közzé.) A változás lényege - mint arról a Csongrád Megyei Agrárkamarától tájékoztatást kaptak a napokban tagjaik -az egyéni vállalkozók esetében ( a 2 milliós árbevétel feletti mezőgazdasági termelőknél is) az, hogy a jövedelem kifizetésekor kötelező adóelőleg levonása megszűnt, helyette a vállalkozó maga választja meg, hogy a bevétel megszerzését követő hónap 20-ig befizeti az adóelőleget, vagy negyedévenként kiszámolja a tevékenységből származó jövedelmét (bevétel csökkentve a költséggel) és a jövedelem 20 százalékát fizeti be adóelőlegként. (Mezőgazdasági termelőknek állati termék 0,5 százalékát, minden egyéb bevétel 2,5 százalékát kell számolni.) Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akiknek az előző év veszteséges volt nem kell adóelőleget befizetniük. Mentesek az előlegfizetés alól azok is, akik tevékenységüket ebben az évben kezdték el. A mezőgazdasági kistermelő (a 2 millió forint éves árbevétel alatt termelő) adóelőleg fizetési rendje attól függ, hogy a 750 ezer forintos adómentes bevételt választotta, vagy a bevételeivel és a költségeivel tételesen számol el. Ha a 750 ezer forintos adómentességet választotta, a kifizető mindaddig nem von le adóelőleget, mfg a kistermelő nyilatkozik, hogy a 750 ezer forintos árbevételi határt nem érte el. (Jó tudni; a 750 ezer forintos mentesség családon belül is személyenként értendő!) Nem kell adóelőleget levonni akkor sem, ha a kistermelő írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az 1992. évben összevonás alá eső jövedelme a 100 000 forintot - nyugdíjas esetében a 108 ezer forintot - nem haladja meg. A tételes költségelszámolást választó kistermelőnél is mód van arra, hogy ha évi jövedelme nem éri el a 100, illetve a 108 ezer forintot, akkor adóelőleg levonásra ne kerüljön sor. Ha viszont az évi jövedelme várhatóan meghaladja az adómentes sávot, akkor kell adóelőleget fizetnie, de nem a kifizetett összes bevétel, hanem annak jövedelemtartalma alapján. Az a szabály, hogy a már levont adóelőleg csak év végén az adóbevallásban igényelhető vissza nem változott. Az adóelőlegfizetés módja az adóéven belül nem módosítható. Sz. M. Adóznak-e az üzletrészek után? Mentességek a vagyonfelosztáskor A szövetkezeti vagyonnevesítéskor, a szövetkezeti üzletrész megszerzésekor, a tulajdonosnak nem kell adót fizetnie, ugyanis az nem számít bevételnek - derül ki abból a tájékoztatóból, amit a Földművelésügyi Minisztérium juttatott el az MTI-hez pénteken. A vagyonnevesítés és az így szerzett szövetkezeti üzletrész adókötelezettségével kapcsolatban számos Télreértés keletkezett. A szaktárca tájékoztatója például leszögezi: az érintetteknek egészen addig nem kell adózniuk, amíg az üzletrészt a szövetkezetben tartják. Előfordulhat viszont, hogy a szövetkezet átalakul, és az üzletrész helyett valamilyen értékpapírt kap a tulajdonos. Ebben az esetben is érvényes az adómentesség mindaddig, amíg az értékpapírt az átalakult Teljes ellátással és színes programokkal várunk 6-10 éves korú gyermekeket, nyári, táborunkba. (1000 FMÍkhét). Bővebb felvilágosítás: 21—021 -es telefonon, ' 12-15 óráig. szövetkezetből ki nem vonja az állampolgár. Amennyiben a magánszemély a szövetkezeti üzletrészt ingóságok, vagy pénz formájában kiveszi a szövetkezetből, de ezt a vagyoni értéket egyéni vállalkozóként hasznosítja, vagy társas vállalkozásba, illetve más szövetkezetbe viszi be, az innen való kivonásig ugyancsak mentesül az adófizetés alól. A szerzett üzletrész vagy értékpapír abban az esetben adóköteles, ha a magánszemély az üzletrészt eladja, illetőleg a kiváláskor kapott ingóságot, pénzt nem fekteti be semmilyen vállalkozásba. A tájékoztató szerint ilyenkor az. üzletrész, névértéke alapján kell a kivonás évében személyi jövedelemadót fizetni. Ez a jövedelem azonban nem része a tulajdonos adóköteles összjövedelmének, azaz a „ progresszív adót elkerüli. Az üzletrész névértéke után tehát a forrásadót kell alkalmazni, aminek mértéke 20 százalék. Végezetül a tájékoztató beszámol arról is, hogy a termőföld szerzése ugyancsak adómentes, elidegenítésekor pedig a személyi jövedelemadónak az ingatlanátruházás általános szabályai szerint kell eljárni. Komp eladó, nagysága 14x5,5 m. Kevés javítással újra üzembe állítható, esetleg más célra (discohajóként 1 használható. Nagykörű Polgármesteri Hivatal. „Sörforrás" A Forrás Szállóban - hideg csapolt sörök, -fagyi. „Olimpiai tévésarok, jó sör mellett, sok izgalom." Szövetkezeti hezitálások A szövetkezetekről szóló átmeneti törvény szerint a vagyonnevesítést követő 75 napig kell a kiválásra, szétválásra vonatkozó igányeket bejelenteni. E határidő a korábbi közgyűlés időpontjának megfelelően helyenként eltérő. A Földművelésügyi Hivatal munkatársai figyelemmel kísérik a folyamatot, így az eddigi tapasztalatokról tőlük kértem információt. A legtöbb téeszben, szakszövetkezetben csak egyéni kiválásra van példa, s az érintett vagyonrész is elenyésző, pár százalékra tehető. Csoportos kiválásra vagy szétválásra csak néhol szánták rá magukat a tagok, A lapok újraosztására leginkább a közepesen gazdálkodó szervezetekben mutatkozik igény. Talán abból a megfontolásból, hogy itt azért akadnak eszközök, melyek a személyes érdekeltség keretében az eddigieknél hatékonyabban működtethetők. A ma is prosperálókat nem hajtja a változtatás kényszere, míg a lerobbant gazdaságok terheletlen vagyona oly csekély, hogy nem teremt alapot a vállalkozások megindításának. Ásotthalmon például a három szövetkezet egyikében sincs kiválás. Ezzel kapcsolatos, érdekes jelenség, hogy több helyen meghosszabbították a 75 napos határidőt, illetve annak törvényes volta felől puhatolóznak. Szatymazon mindkettőre akad példa. A Homokgyöngye Tszben az eredeti határidón belül senki sem akarta otthagyni a közöst. Az eljárás többféleképp minősíthető. így a vezetőségi határozat a törvényhez képest többlet jogot biztosít az üzletrész- tulajdonosoknak. Ugyanakkor hátsó szándék is belemagyarázható e lépésbe, úgymond az átalakulás elhúzása további vagyonfelélésre ad időt. Csanádpalotán maga a FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Kiugrás utáni dilemma: vajon milyen lesz a talajfogás? vezetőség kívánta a szövetkezés jelenlegi formáját kikezdeni, de erőteljes rábeszéléssel is csak a kisebbséget tudta erre rávenni. A szétválásra Mindszent a legismertebb példa, ahol háromfelé ágazik az út. Arról is hallani, hogy Apátfalván egy kis téesz szerveződik. Forráskúton száznál több az „egyéniség", s több csoport az üzemágak mentén szeretné széttépni a babaruhát. Vásárhelyen, a Dózsa téeszben ugyan csak a tagok harmada szeretne leszakadni, a maradni akaró elnök számára leginkább az okoz fejtörést, hogy az egész irodai személyzet elpártolt. Most egyezkednek, hogy a könyvelésre és egyéb, nélkülözhetetlen feladatok ellátására megoldást találjanak. A tisztán látást nehezíti, hogy az átalakulással párhuzamosan csőd- vagy felszámolási eljárások is folynak. A szervezeti változásba a hitelezők is beleszólnak, hisz szeretnének némi garanciát a szétosztott adósság visszafizetésére. A két kisteleki, a mórahalmi és a mártélyi szövetkezetben eredményes volt a csődegyezség. Ópusztaszeren sikertelenül próbálkoztak, így felszámolási eljárás kezdődik. Pusztamérgesen már januárban csődöt jelentettek, de a bíróság egy felszámolási kezdeményezés miatt nem tette közzé. Állítólag akkor már nem állt fenn az ominózus tartozás. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon vár sorára, a 80 kiválni kívánó a döntésig moccanni sem tud. Általános tapasztalat, hogy az emberek zöme csak a határidő lejárta előtt egy-két nappal nyilatkozik terveiről. A döntések kilátástalanság miatti halogatása éppúgy lehet ok, mint a taktikai megfontolások. Az információk, számadatok ennek megfelelően rendkívül gyorsan változhatnak. A viszonylagos mozdulatlanság, a sok együttmaradó szövetkezet megítélése változatos. §okak szerint nincsenek meg a váltás gazdasági alapjai, mások szerint a terjengő tévhitek, szándékos félrevezetések ingatják meg a tagokat. Helyenként alapvetően eltérően értelmezik a jogszabályokat, melyek homályos megfogalmazása erre számtalan lehetőséget kínál. így eltérő a felfogás az üzletrésszel rendelkező nem tagok mozgásteréről. Kiválni csak a teljes vagyonrésszel lehet, s ezzel megszűnik a szövetkezeti tagság, de más azt olvassa ki a paragrafusból, hogy az üzletrész egy részének benthagyására is lehetőséget kell adni. A lebonyolításban sok múlik a szövetkezeti vezetők emberségén, tisztességén, tájékozottságán. A kép igen változatos. TÓTH SZELES ISTVÁN Fiiszértes váltakozások s Átalakulás előtti „Tisza" túra - A kiélezett piaci verseny, az általános recesszió ellenére a forgalmi adatok azt bizonyítják, hogy a Tisza Füszért stabilan tartja a helyét a piacon. Az első félévi teljesítés alapján a tervezett kilenc milliárdos éves forgalom reálisnak tűnik. Az árualap és a működéshez szükséges hitelek rendelkezésre állnak. Ebből is látszik, hogy feladatom kimondottan a vállalati átalakulás gyorsítása. A konkrét forma és megoldások még alapos vizsgálódást igényelnek. Egy biztos, e hihetetlen tömegű árut megmozgató, zömében nagykereskedelmi tevékenységre hosszú távon is szükség van. - Önt régi füszértesként ismerik a szakmában. Életének erről a szakaszáról is mondjon valamit! - Kereskedelmi gyakorlatom két évtizedéből több mint tizenkét évet töltöttem itt, s most öt és fél esztendő után kaptam a megbízást. Abban a szerencsében lehetett részem, A Csongrád és Bács megyében élelmiszereket, vegyiárukat és más közszükségleti cikkeket forgalmazó Tisza Füszértet a hónap elején az Állami Vagyonügynökség a tulajdonos jogán állami felügyelet alá vonta. Kzt követően július 17-től a vállalat vezetésére privatizációs biztosként a korábban itt dolgozó Jójárt Miklóst nevezte ki. A kereskedelmi partnereiknek küldött levelekből került egy a kezembe. Ebben tömören az áll, hogy a biztos feladata a vállalat átalakításának és privatizációjának előkészítése és levezetése. Egyben biztosítani kívánja ügyfeleit arról, hogy az eddigi cégés munkakapcsolatok továbbra is zavartalanul fejlődhetnek. E sorok keltették fel az érdeklődésemet, hogy a pár nap alatt szerzett benyomásairól, a vállalat helyzetéről alkotott véleményéről kérdezzem. hogy azoktól a nagy elődöktől tanulhattam, akik szívós munkával kialakftották a két megyés vállalatot. Szakmám csúcsának éreztem, hogy a ma már nyugdíjas Jankó Imre igazgató helyetteseként dolgozhattam. A sors úgy hozta, hogy most a vállalat élére térhettem vissza. - Okoz-e zavarokat a vezetőváltás a napi munkában? - Felelősséggel állíthatom, nem. A munkatársaim nem felejthették el a dolgukat. - Ilyen feladatot csak akkor válal az ember, ha némiképp optimista. Ön mire alapoz? - A mozgékonyságot kifejező tényekre. A 35 ezer négyzetméternyi raktárfelületnek hatodát lefoglaló Standard raktáráruházak már a nagykereskedelmi forgalmunk 30 százalékát produkálják. A gyors kiszolgálást segítő vonalkódos rendszert megkedvelték a kereskedők. A piac szereplőinek szaporodása igényli az új megoldásokat. Mfg két éve 6-7 ezer , most közel 11 ezer vevővel állunk kapcsolatban. Szállítóink száma is hasonló mértékben gyarapodott. Az IBM rendszerű, SZÜV által támogatott, s általunk alkalmazott programok biztosítják a gyors döntésekhez szükséges információkat. A tulajdonos akaratától függő, a kereskedelem öntörvényeit figyelembe vevő változások nem egyik napról a másikra történnek. Egy ilyen alapvető cikkeket értékesítő cég nem lehet a „ megreformáljuk, s esetleg az egészet visszacsináljuk" típusú kísérletek színtere. A fogyasztót csak egy érdekli, lehetőleg az eddiginél is jobb ellátásban legyen része. T. SZ. I