Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-28 / 177. szám
ORSZÁG ARA: 10,10 FT Ujabb arany 400 m vegyesen! Darnyi, aki győzelemre született „Bakot" lőttek az öttusázók, kikaptak a kézilabdások Biztosan bennem van a hiba, de hétfőn este korántsem éreztem akkora belső feszültséget hétköznapibb kifejezéssel élve: gyomorideget - mint vasárnap, a „kis" Egerszegi négyszázas döntője alatt. Vélhetően azért, mert tegnap egyszerűen el sem tudtam képzelni, hogy Barcelonában, a 400 méteres vegyesúszás fináléját Darnyi Tamáson kfvül valaki más is megnyerheti. Hogy a délelőtti időfutamok során egy Eric J. Námesnik nevű amerikai úr nála is gyorsabban úszott? Nos, ez a tény végképp nem zavarta meg lelki békémet. Tamásnak teljesen mindegy, hogy a négyes, vagy az ötös pályán kell mindenki előtt célba csapnia - nyugtatgattam magam, mintha egy abszolút szabályos pulzusű embernek szüksége lett volna ilyesmire. Nem egészen egy perccel azután, hogy a nyolc fiú belevetődött a medencébe, a laikusok elégedettségével állapítottam meg: Dávid Wharton tulajdonképpen „öngyilkosságot" követett el. Olyan iszonyatosan erős tempóban kezdte ugyanis a pillangót, mintha egy négyszázas futó (maradjunk az alapsportágaknál) a táv negyedét, mondjuk, 9,8mp alatt tette volna meg. Vagyis kívülről úgy tűnt. Wharton előre eldöntötte: ha már nem szoríthatja meg Darnyit, „ijesztgetésképpen", jó 100 méteren át megpróbál előtte haladni. Persze Tamás, no meg Namesnik és az olasz Sacchi nem olyan ijedős fiúk, így talán még Wharton számára is természetesnek tűnt, hogy a második és harmadik százon ők hárman már csak egymásra figyeltek. A viszonylag szoros küzdelmet hozó hát és mell után, az utolsó 100 méteren Darnyi gyorson robbantott, és végül, jó szokásához híven, meggyőző fölénnyel szerezte meg a második magyar (úszó) aranyérmet. Azaz Szöul - és seregnyi világverseny - után újfent igazolta: ő bizony győzelemre született! Férfi 400 m vegyes: olimpiai bajnok: DARNYI TAMÁS (MAGYARORSZÁG) 4:14,23 p, új olimpiai csúcs, 2. E. J. Namesnik (USA) 4:15.57, 3. L. Sacchi (Olaszország) 4:16,34. * A 400 méteres vegyesúszás B döntőjében Czene Attila 4:21,28-as idővel diadalmaskodott, így összesítésben 9. lett. A nőknél a 200 méteres mellúszás B döntőjét Csépé Gabriella 2:31,15-ös idővel (új országos csúccsal!) nyerte, vagyis ő is a kilencedik helyen végzett. * Férfi kézilabdázóink első csoportmérkőzésükön a kellemetlen stílusú koreaiakkal találkoztak, és szomorú szenzációt szolgáltatva, gyengén játszva, négy gólos vereséget szenvedtek. Koreai KöztársaságMagyarország 22-18 (11-11) * Súlyemelésben az 56 kg-osok küzdelmét a koreai Kwan nyerte 287,5 (132,5,155) kg-os eredménynyel. Karczag Tibor 255 (120, 135) kg-mal hatodik, Lénárt 252,5 (112,5,141) kg-mal kilencedik lett. * A vívás és az úszás után élen álló magyar öttusacsapat szenvedett a harmadik tusában, a lövészetben. Mizsér 191 körrel (1135 ponttal) a hetedik. Káinoki Kis 185-tel (1045) a harminckettedik, Fábián pedig 170-nel (820) csak a hatvanharmadik helyen végzett, így sajnos jelentősen gyengítettek saját pozíciójukon. Az összetett egyéni verseny állása három versenyszám után: 1. Skrzypaszek (lengyel) 3372 ... 4. Mizsér 3241 ... 18. Fábián 3138 ... 22. Káinoki Kis 3113 pont. Csapatban: 1. Lengyelország 9627 2. Egyesttett Csapat 9595 3. USA 9514 4. Magyaror' szág 9514 pont. Bankbotrány és gyanú Jamniczky Zoltánné és társai ellen hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás során az Országos Rendőrfőkapitányság vizsgálati főosztálya hétfőn gyanúsítottként hallgatta ki Nagy Imrét, az Ybl Bank ügyvezetőjét. A nyomozás adatai alapján alapos a gyanú arra, hogy nevezett - mint a többmilliárdos hitelt felvevő HEPTACsoport vezetője és a hiteleket folyósító pénzintézetek résztulajdonosa - közreműködött abban, hogy a pénzintézetek a hitelnyújtásra és a váltóforgalmazásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségeiket megszegjék, ezzel a betéteseiknek többmillió forintos vagyoni hátrányt okozva. Nagy Imre ellen - szabadlábon védekezése mellett - a nyomozás folyamatban van. Erről Pajcsics József ezredes, az ORFK vizsgálati főosztályának helyettes vezetője tájékoztatta a távirati irodát hétfőn délután. ENSZ-döntés A gyerekek maradnak Szarajevóban Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) úgy határozott, hogy egyes emberi jogi csoportok nyomása ellenére mégsem fogják tömegesen elszállítani a gyerekeket az ostromlott Szarajevóból. Tempójelzés Megvan az első arany! - kurjant a család a tévé előtt, s baracklekvárom lesülhet, az ismétlésre csak átteszem székhelyem a konyhából a szobába. Derűsen kéklik az uszoda vize és Egér úszósapkája, ragyog Katalónia fényes Napja rá, a boldog lányra, akinek sikerült bearanyoznia július utolsó vasárnapját. Az embernek ilyenkor csak közhelyek jutnak eszébe: egy nemzet büszke Krisztinára, együtt dobog vele tízmillió szív, könnyesre hatódjuk magunkat mindjárt a Himnusz hallatán. De nem tudok könnyezni. Az első taktusnál föltűnik már: mintha nem ugyanaz volna a nemzeti ima, mint aminek évtizedeken át megszoktam. Talán a tempója, és igen, a hangszerelése - derűs, kéklő és aranylóan bizakodó. Az alkalomhoz illő. Az alkalomra átírt? - kérdezem magamtól, s elrémülök. Már azt is nehezen vette be a gyomrom, amikor a Híradó, amihez pedig korábban órái lehetett igazítani, egyszer csak nem nyolckor vette kezdetét, hanem némi kötelezően fölvállalt reklámklip letudása után. Akkor azt hittem, véletlen, de mert ez már szinte naponta ismétlődik - az Egyenleggel is -, rá kellett jönnöm: itt már mindent szabad. Semmi sem szent, a kezdés és a folytatás sem. De azt azért álmomban sem gondoltam - s persze már nem a televízióról meditálok , hogy egyszer megérjük: átírják a Himnuszt is. Majdhogynem derűsre tempírozva, lendülettől duzzadőra, bizakodóra hangszerelve. Egy kis nép nagy sportszeretetéhez, átütő sportsikereihez méltatlan volna a régi, a borongós, az áhítattal teli, az imaszerű - így gondolkodhatott, akinek fejében megszületett a Megoldás. S lazán kitörölte'a tempójelzést a kotta első sora fölül. Rémülten hallgatom a fölpörgetett Himnuszt. Ez a tempó! Jelez valamit? Pálfi Katalin Mint az UNHCR szóvivője elmondta, döntésüket gyakorlati problémák (nincs megfelelő személyzetük a szállításhoz és a távozók kiválogatásához), valamint a biztonsági kockázatok magyarázzák. (Ez utóbbi kapcsán a Reuter utalt rá: a repülőtérre vezető út egy olyan szakaszon halad át, amelyen rendszeresen lövik a kocsikat.) - Nagyon veszélyes lenne az embereket a repülőtérre vinni. Ha szétlőnének egy gépkocsit, vagy lelőnének egy repülőgépet, ez egész itteni tevékenységünket megbéníthatná - mondta a szóvivő, hozzátéve: egy tanulmányuk szerint sokkal nagyobb hasznot jelentene élelmiszerek és gyógyszerek, valámint gyermekorvosok vitele Szarajevóba, mintsem az, ha megpróbálnának onnan embereket kihozni. 9B Borulato politikusok Londonban a balkáni válságról (2. oldal.) Tömegverekedés Szanazugban Lövések, török, üvegek (3. oldal.) Kiválás és kivárás Szövetkezeti hezitálások (4. oldal.) Nyári Egyetem '92 / Aruló-e a honi értelmiség? A tegnapi első előadó, Agh István kérdezte, vajon nem az értelmiség önzése olvasható-e ki e témaválasztásból, mint a nyári egyetem idei kérdésköre, hogy tudniillik, miféle új szerepeket választanak, miket hagynak el a régió értelmiségei, egyáltalán, hogyan vesznek részt az átlakulás elentmondásos, sok ingerültséggel, olykor durva személyeskedésekig elhullámzó folyamataiban. Nem, dehogy önzés, válaszolt maga az előadó, hiszen végtére is lényeges történelmi kérdésekről van szó, s ha az értelmiség magáról, saját identitásáról beszél, akkor e tisztázás az ország alapfolyamatainak is jót tehet. Mert bizony ezekben az eseményekben az értelmiség egyáltalán nem elégedett magával. Legalábbis ezt tükrözte mind Agh Attila, mind pedig Hankiss Elmér véleménye. Aruló-e a honi értelmiség? Erre a kérdésre ad választ a tudósításunk lapunk 5. oldalán. Tábor hétpróbás kincskeresőknek FOTÓ: SCHMIDT ADREA Ha nyár és Szeged, akkor bizony Kincskereső-tábor. Szombaton nyitotta meg képzeletbeli kapuit a Boldogasszony sugárúti volt Ortutay kollégiumban a hagyományos olvasó- és alkotó tábor. A betű és az irodalom szeretetével beoltott gyerekek egy része az országban működő Kincskereső klubok küldötteként érkezett, a többiek pedig a lap irodalmi pályázatain szerepeltek eredményesen, s jöhettek jutalmul a táborba. (írásunk az 5. oldalon.)
