Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18 / 169. szám

KOLYOK SZOMBAT, 1992. JÚL. 18. Boszorkánysziget HOGYAN IS SZÓL A NÓTA? Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány! Pedig annyi, mint a réten a fűszál! Engemet is megrontott egy boszorkány, Mégpedig egy kökényszemű barna lány. Vigyázz kislány, jól vigyázz a szívedrei Ki ne menjél a Boszorkányszigetre! Oda jár a szegedi lány, valahány. Ott ragad rá a boszorkánytudomány! HENZELMANN EMMA RAJZA Tudtátok? Keverjünk verset! Múlt heti felhívásunkra megérkezett az első verskeverék. Gyuris József (Szeged, Kátay u. 21.) Petőfi Sándor János vitézét rendezte át egy kicsit... íme: Izzadott a török véres verítéket, Azután nyergelték a királyi széket, A sok boritaltól nem folyt víz vér helyett, Már a török holttest lóra kerekedett. * Volt ám szörnyű strázsa, száját feltátotta, Sok vén szipirtyó, egymás mellé rakva, Vad oroszlán álla széjjelterpeszkedett, Térdig ért szakálla, fényeként reszketett. Gyuris József ezenkívül az összes Kölyök-odalbeli rejtvényt megfejtette, így a mintának föladott versturmixot is, amely Arany János Családi kör című költeményéből készült. Gratulálunk a „költőnek", természetesen őt is megjutalmazzuk. Várjuk a további verskeverékeket! Minden sportág, minden nemzet" Az olimpiai játékok újkori története Hát most már nekünk is lesz egy Boszorkányszigetünk. Hogy ez mire jó? Miért? Neked nincs szükséged a boszorkánytudományra? Hogy nem tudod, mi az? Pedig sokat olvastál róluk. Persze te bizonyára nem akarod haragos szomszédod tehenének tejét elapasztani, nem akarod álmában fekete macska képében összekarmolni, vagy kénkövet fújó tehén formájában megtaposni, szarvad hegyére tűzni. De azért egy kis bosszúságot szívesen okoznál neki ugye? Aztán meg vannak az életben csuda kellemetlen pillanatok, amelyeket jó lenne elkerülni valamilyen praktikával. Radnóti Miklós is megírta azt a kis követ, amely békésen rejtőzött a többi között a járda szegletén. Arra kellett iskolába menet rálépni, ha valaki nagyon nem akart aznap felelni. Jó lenne tudni, vannak-e még ilyen kövek aszfaltos útjaink valamelyik peremén. Jó lenne tudni, mit csináltok ti mai szegedi lányok, amikor a kifürkészhetetlen szerencse útjait akarjátok kilesni, szeszélyes akaratát befolyásolni. Mert hát ebből áll a boszorkánytudomány. Milyen lusta a lajhár? Gaál István Amit rosszul tudunk című könyvében ezt olvassuk: „A dél-amerikai lajhárok olyan ősi szabású, groteszk megjelenésű emlősök, hogy semmi csodálnivaló nincs rajta, hogy sokáig túlzottan hamis képet festettek róluk. Sokan azt hiszik, hogy a levegőből él, mert még senki sem látta enni." Más források szerint nyolc-kilenc percig tart, amíg egyik lábát a másik után teszi, s közben ugyanennyit pihen. A fára, ahol az élelmét találja, egy nap alatt jut föl, és addig el nem hagyja, amíg egészen le nem ette; ekkor összekuporodik, leesik, és megkezdi hosszú utazását egy másik fához. Hízott, mikor az egyik fát elhagyja, s lesoványodik, mire a másikat eléri. Cuvier francia tudós volt az első, aki helyes szemszögből ítélte meg a lajhárok sajátos lényét, s így jutott el a tudomány - írja Brehm - sok téves és ferde nézet után a lajhárok igazabb méltánylásához. Ezennel rehabilitáljuk a lajhárokat. Tagadhatatlan, hogy a földön fáradságosan, kínnal vonszolják tova testüket, de a fákon ügyesen kúsznak; emellett feltűnően ügyes úszók. Tehát nem olyan lusta az a lajhár, amilyennek mondják. Mozgását életmódja határozza meg. Ravasz-e a róka? A költészet rókája meg a közönséges róka a valóságban két különböző állat. Aki teljesen elfogulatlanul megfigyeli, az nem talál És ahogy elnézzük, manapság több is elkelne belőle, mint amennyi van. Talán még arra is telik a varázslatból, legyen munkája a családfenntartóknak, és ne figyeljük riadtan az országút szélén állva a felénk hömpölygő háborús menekülteket. Szóval, elkelne egy kis boszorkánytudomány, éppen ezért arra kérünk benneteket, írjatok nekünk olyan történeteket, amelyek veletek estek meg, vagy amelyeket csak hallottatok, és amelyekben az ügyes kis mai boszorkányoknak sikerült kifogniuk a süket, ostoba „felnőtt balszerencsén." Leveleiteket „Boszorkánysziget" jeligére várjuk a szerkesztőségbe, és a legügyesebb boszorkányokat meg is jutalmazzuk valamivel. Esetleg kaphatnak egy új seprűt. Ne tessék mosolyogni, egy igazi boszorkány ügyesebb, mint egy ufóvezető, mert minden tárgyon tud repülni, a reprűre csupán azért van szüksége, hogy elsöpörje nyomát az égen. Senki ne találjon rá! Ezt mi is megértjük, és amelyik kis boszorkányunk meg akarja őrizni nevének titkát, azt mi is tiszteletben tartjuk. Lányok, várja soraitokat a Boszorkánysziget, de ha fiúk írnak, az se baj. Jelszavunk: varázsolni nem boszorkányosság! benne semmi kivételes tulajdonságot. A többi ragadozó állatot, nevezetesen a farkast semmiképpen nem szárnyalja túl, legfeljebb annyit lehet elismerni, hogy ez a nagymértékben üldözött, zaklatott állat ügyesen alkalmazkodik a természeti viszonyokhoz. A vadászok tudják, hogy az öreg rókák között is sok ostoba akad. Tulajdonképpen földönfutó szegény kópé. A mesterségét érti, azt ti., hogy a maga módja szerint szerzi meg a táplálékát, de valójában nem érthető, hogy ravaszság dolgában miért került a többi állat elé. ÓÓÓÓÓR 1894. június 23-án Párizsban a világ sportküldöttei megalapították a Nemzetközi Olimpiai Sportbizottságot és összeállították a versenyszámokat. Az angol sportok mellé - atlétika, rögbi, evezés - felvették a német tornát, és más hagyományos francia és olasz sportokat, pl. vívás, tenisz, lovaglás. 1981-ig csak olyan sportolók indulhattak az olimpián, akik nem kerestek pénzt a versenyzéssel. Megalkották az olimpiai jelképeket is: a fehér zászlón egymásba kapcsolódó öt színes karika az öt földrészt szimbolizálja. A latin jelmondat citus - altus - fortis magyar jelentése „gyorsabban, magasabbra, bátrabban". A győztesek ma már nem olajágat, hanem arany-, ezüst- és bronzérmet kapnak. Az első újkori olimpia megszervezésének jogát Athén kapta. A magyarok hét versenyzővel képviseltették magukat. Közülük Hajós Alfréd a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban első helyezést, Szokoiy Alajos 100 méteres síkfutásban és Kellner Gyula maratoni futásban harmadik helyet ért el. 1908-ban Londonban választották szét a téli és a nyári olimpiai jáékokat. A XX. században, az első és a második világháború miatt sorra lemondták Európában a nemzetközi találkozókat. 1945 után a sportviadalok fokozatosan elvesztették eredeti értelmüket, s egyre gyakrabban váltak kétséges politikai célokat szolgáló tiltakozások fórumává. Mindezek ellenére azonban mindig új és új csúcsok születnek, amelyeknek nem lehet határt szabni. (A jövő heti mellékletben az olimpiák történetének néhány kimagasló teljesítményét elevenítjük fel.) • NARANCS, A BANÁN, » ALMA, + SZÓLÓ, * SÁRGABARACK Angol rejtvény Reméljük, most induló rejtvénysorozatunk nem csak jó szórakozás és nyerési lehetőség lesz számotokra, de egy kis nyelvgyakorlás is. A tíz függőleges és egy vízszintes sorba ezúttal gyümölcsneveket kell beírni - méghozzá angolul. Könnyítésül öt oszlop magyar megfelelőjét adtuk meg. A hiánytalanul kitöltött ábrát küldjétek be a „Kölyök-oldal" címére. Határidő: július 27. Kelemen László Három rajz - három megoldás. A megfejtéseket július 22-éig küldjétek be. Múlt heti keresztrejtvényünk megoldását (Napozás és Tisza-part) nagyon sokan beküldték. Sajnos, mindenkit nem jutalmazhatunk, de azért a többiek se keseredjenek el... Ezúttal Kálmán Csaba (Bordány, József Attila u. 40.), Gergely Genovéva (Szeged, Vajda u. 5B. I. 4.), Balázs Barbara (Szeged, Szilléri sgt. 7.), Ördögh Elvira (Kübekháza, Rózsa út 559.), és Molnár Endre (Szeged, Berzsenyi u. 1. III. 14.) volt szerencsés. A nekik szóló ajándékot postán küldjük el. A lóugrás-rejtvény sem volt nehéz. Megfejtése: Jobbadán, Aranyeső, Kerékpár, Visszaad. Jutalmat Dobó Balázs (Szeged, Petőfi Sándor sgt. 40/C.), Szűcs Mónika (Kistelek, Jókai u. 36/B.), Magyar Mária (Sándorfalva, Kossuth u. 10.), Csikós Andrea (Tiszasziget, Szabadság u. 12/B.), és Fürtön Brigitta (Szeged, József Attila sgt. 75.) kap. Külön is megdicsérjük a Szentmihályon (Fehérpart u. 58.) lakó Horváth testvéreket, Mónikát és Gábort, korábbi nyerteseinket: szorgalmasan beküldik a rejtvények helyes megoldásait. Képrejtvény A láng és az ötkarikás zászló az olimpiai eszme szimbólumai A XIX. század végén egy francia báró, Pierre de Coubertin arra a következtetésre jutott, hogy a sport a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a világ összes népét egybefogja, és közöttük barátságot alakítson ki. Az antik olimpia újjáélesztését egy felfedezés is ösztönözte. Ernts Curtius, német régész rábukkant az antik Olimpiára.