Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-17 / 168. szám

/ Atlagzárlat Evek óta szokásom, hogy a szegedi vásárban napokig a tömegben bóklászva „fülelem" a közhangulatot. (A saját szememmel, fülemmel szerzett tapasztalatot ugyanis mindig alapvetően fontosnak tartottam ahhoz, hogy egy újságíró hiteles lehessen, képviselhesse, illetve befolyásolhassa a KÖZ-t.) A vásárlátogatóktól, megnyilvánulásaiktól idén valahogy szomorkás és aggodalmaskodó lettem. Mert olyan új feszültségelemek vibrálnak KÖZ-iinkben, amik akár rövidzárlathoz is vezethetnek. A vásárlátogatók többsége az úgynevezett átlagemberek közé tartozott: és ingerülten reagált az átlagon felüliekre. A tehetősebbeknek szánt (millión felüli árú) hálószobabútort, fürdőkádat, autócsodákat látva „morgott" azon, hogy míg ő egyre csak szegényedik, egy ügyeskedő csoport megszedi magát, s gazdagodik. Néhány fennhéjázó modorú üzletember viselkedéséből ítélve meg a többieket is (általánosítva) kritizálta, vámszedőknek titulálta őket. Már-már személyes ellenségének. Mint azokat is, akikről a büfébódék előtt egy-egy sörösüvegbe beledünnyögték (ugyancsak általánosítva), hogy élősködők. Mert felmarkolják havonta a munkanélküli segélyt, és közben feketén dolgozva jó pénzeket szereznek. Vagy „ rokkantosítják " magukat, s a havi járadékuk mellé többet keresnek, mint a munkahelyükön nyolc órát dolgozók. Akiknek a borítékjából, zsebéből ugyebár kiveszik a pénzt, hogy e méltatlanokat támogassa az állam... Aggódom. Mert a fejlettebb országok példái nem azt bizonyítják, hogy gazdasági fellendülés, társadalmi megbékélés olyan helyeken következnék he, ahol KOZellenség az üzletember, a munkanélküli, a rokkantnyugdíjas - általában. Szabó Magdolna Mekkora lesz a terhelés? (4. old.) Szegedi búvárúszók a vb-n (5. old.) FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Megkezdődtek a La Mancha lovagja próbái a Dóm téren „Okos" aratás Az idei aratás nem teszi próbára a kombájnokat. A korábbinál kisebb területen, 85 ezer hektáron termeltek megyénkben kalászost a gazdaságok. Ebből 50 ezer hektár a búza, melynek eddig háromnegyed részét takarították be. A jelek szerint a '9l-es 5,4 tonnás átlaghozammal szemben most 3,3 tonnával kell beérnünk. Ez az országosan várt 4 tonnánál is kevesebb. A napokban tett határszemle során a fölművelésügyi hivatal munkatársa az okokat is megjelölte. A május végéig lehullott csapadék 150 milliméterrel maradt el a sokévi átlagtól. A gabona nagyon megsínylette az aszályt, a medárdi esők már csak szerény mértékben tudtak a szemfejlődésre hatni. Az utóbbi húsz év negatív csúcsa nem nem írható teljes egészében az időjárás számlájára. A nehéz pénzügyi helyzetbe került gazdaságok zöme fémzárolt velőmag helyett a leromlott termőképességű árunövény magvát vetette el. E kényszerű spórolás hatását még fokozta a tápanyag visszapótlás elmaradása. Az évek óta mérséklődő műtrágya felhasználást figyelembe véve is ötödére csökkent a kijuttatott dózis a korábbi esztendőhöz képest. A 260 ezer tonna körüli gabonatermés legnagyobb vevője ma is a helyi gabonaforgalmi és malomipari vállalat, de más forgalmazók is aktívan bekapcsolódtak. E mennyiségre mindenképp a keresleti pozíció a jellemző, de a készletezés pénzügyi terhei miatt alig akad a teljes tételt kifizető vásárló. A gazdaságok mérlegelésén, kapcsolatain múlik, hogy a tonnánkénti 6700-7000 forint között mozgó étkezési búza árajánlatokat és a változó fizetési feltételeket összevetve melyiket választják. A homokvidék adottságai a gabonatermesztésben mindig mostohábbak mint a kötött talajokon gazdálkodóké. Itt bizony sok helyen legyőzte a gaz a földből épphogy kilátszó kultúrnövényt. Az újjáalakult Rúzsai Népszabadság Termelő Kereskedő és Szolgáltató Szövetkezetben például az árpa és a búza egyaránt a szokásos hozam harmadát adta. A búza 1 tonna alatti átlagához az is hozzájárult, hogy száz hektáros nagyságrendben nem nevelt kalászt. A rozs tűrőképességét jelzi, hogy ebből „csak" feleződött a termés, s talán meglesz a másfél tonna. A kizsarolt földön már nem ismételhető meg a mostani „takarékos" gazdálkodás. Aki az ősszel is gabonát akar vetni, s az önköltséget kifutó hozamot célozza meg, meg kell vennie a fémzárolt vetőmagot, s műtrágyára is célszerű áldoznia. Amennyiben tömegesen jutnak a gazdálkodók olyan helyzetbe, hogy nem tudják az ehhez szükséges pénzt előteremteni, idővel még a mostani aratás is a szép emlékek közé sorolódhat. TÓTH SZELES ISTVÁN Spanyol szakszervezeti küldöttség megyénkben A spanyolországi Valencia tartományból a Confederacio Sindical de Commissions Obrereres szakszervezeti szövetség kéttagú delegációja Csongrád megyébe látogatott. A küldöttséget Antonio Montalbán, a CSCO tartományi főtitkára vezeti, aki az európai szakszervezetek szövetségének küldötte is. A spanyol szakszervezeti delegációt az Magyar Szakszervezetk Országos Szövetségének megyei képviselete látja vendégül - tájékoztatta lapunkat Tóth József, a képviselet vezetője. A spanyolok szerdán találkoztak az MSZOSZ képviseleti fórumával, s beszéltek saját szakszervezetükről, tájékozódtak a magyarországi helyzetről. A megyei közgyűlés elnöke, Lehmann István is fogadta a delegációt. A találkozón - többek között - szó esett a megye mezőgazdaságáról, az értékesítés nehézségeiről. A spanyol szakszervezeti tisztségviselők ellátogattak az ópusztaszeri emlékparkba, csütörökön találkoztak a szegedi városgazdálkodási vállalat, a téglagyár, ma pedig a szalámigyár vezetőivel és szakszervezeti tisztségviselőivel. Tapasztalataikat ma délután megosztják az MSZOSZ képviseleti fórumával. Szombaton, a szegedi városnézés után elutazik megyénkből a spanyol szakszervezeti delegáció. Határon túli vállalkozókkal (is) A Magyar Vállalkozói Kamara főként szakmai segítséget képes nyújtani a határon túli magyar vállalkozók szervezeteinek - foglalt állást elnökségi ülésén a Magyar Vállalkozói Kamara. A testület azért foglalkozott a témával, mert a közelmúltban alakult meg Székelyföldön: Széken és Gyergyón egy-egy vállalkozói tcstvérszervezet. A Magyar Vállalkozói Kamara úgy látja, hogy a határ két oldalán lévő magánvállalkozók már a közeljövőben sikeres vegyes vállalatokat hozhatnak létre. Felfüggesztés és vizsgálat A volt igazgató is pályázik A Tisza Füszért államigazgatási felügyelet alá helyezésének első érdemi eseményeként az ipari és kereskedelmi miniszter július 17-i hatállyal felfüggesztette Kelle István vezérigazgatót, s egyben vizsgálatot rendelt el a vállalat helyzetére vonatkozóan. Az átalakulást vezénylő privatizációs biztost az Állami Vagyonügynökség várhatóan a jövő héten nevezi ki a vállalat élére. A vizsgálat összefüggésben áll azzal, hogy Kelle István több magánszemély, illetve pénzintézet bevonásával júniusban szándéknyilatkozattal fordult az ÁVÜ-höz a Tisza Füszért, valamint több más állami, illetve többségében állami tulajdonú vállalat privatizációjával kapcsolatban. Ez a lépés összefügg a Füszért és a Vanrozo vállalalkozás országos hálózatépítő programjával. Az átalakulás alatt a cég működése mind a szállítói, mind a vevő partnerek szempontjából zavartalan lesz ígéri a volt vezérigazgató. KOVÁCS ÁRA: 10,10 FT Mai mellékletünk: p TV3-DEL ALAPÍTVA PÉNTEK, 1992. JÚL. 17., 82. ÉVF. 168. SZÁM ^^•••••paMa^^WHBaHaHaH^HB Washington elítéli Szerbiát Az amerikai kormány szerdán erélyesen bírálta Szerbiát, amiért Bosznia-Hercegovina bizonyos területeiről más népcsoportokhoz tartozó lakosokat űz el. Szerbiából és Montenegróból továbbra is szerb csapatok érkeznek a boszniai szerb offenzíva támogatására, ami a Jugoszlávia ellen hozott ENSZhatározatok durva megsértése. A Reuter szerint ezt Richárd Boucher, az amerikai külügyminisztérium szóvivője jelentette ki. hangsúlyozva, hogy a washingtoni kormány elítéli és sajnálja a nem szerb lakosságnak a harcok területéről való elűzését.