Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

SZERDA, 1992. JÚL. 15. KULTÚRA 5 A felzaklatás értelme az elsimítás Vaján született 1935-ben. Középiskolai tanulmányait a nagyhírű Debreceni Református Kollégium zenei tagozatán végezte, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szabó Ferenctől tanult zeneszerzést. Szeged 1960-tól választott hazája. 1966-ig a Zeneművészeti Szakiskolában zeneszerzést és zeneelméletet tanított, majd ekkortól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának tanára. Vántus István zeneszerzői munkájának irányát zenekari művek jelzik, két opera és számos kórusmű; Balassi Bálint, Juhász Gyula, József Attila, Tóth Árpád vagy Weöres Sándor verseinek megzenésítései a lírától megérintett alkotóként mutatják be őt. Nagy összpontosításra képes zeneszerző volt. A művészi technika eszközeit úgy bírta, hogy azok munkájában a művek kiváló szerkesztettségét szolgálhatták. Formái feszesek, szűkszavúak, a korszerű kompozíciós technika szerint működőek. Mindkét operáját a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be. Móra Ferenc regényére komponált, Aranykoporsó című operájáról így ír a kritika Vántus Istvánra emlékezve A zeneszerző fátuma utolérte Vántus Istvánt. Ahogy Vaszy Viktort vezénylés közben érte a halál a szegedi Kisszínházban, úgy ért véget Vántus István élete Debrecenben, az idei kórustalálkozón, a közönségsiker hevében, művének bemutatása után. Amit a zenéről vallott, azt nyújtja zenéje. „Meggyőződésem, hogy igazuk volt a régieknek: van 'szférák zenéje', s valóban 'isteni ajándék' a muzsika. Mert egy kozmikus erejű zúgás vesz körül bennünket, amelynek hullámaira nem csak az énekesmadarak képesek ráhangolódni, hanem az ember is. Ez a 'zúgás', ez a potenciális zene a mozgatórugója a legkifinomultabb hallású európai zeneszerzők műveinek éppen úgy, mint a klasszikus keleti zenéknek, vagy a különböző korok, földrészek népzenéinek. Ha a zeneszerző megérzi és 1975-ben: „Vántus énekcentrikus operát írt, s ami különösen figyelemreméltó korunkban: visszahelyezte jogaiba az emberi hangot. Az énekhang hordozza a cselekményt, az énekszólam fejezi ki a legkülönbözőbb lelkiállapotokat (...) Egyéni, senkiéhez sem hasonlítható hangját egy sajátos ötletnek köszönheti: az ötfokúságot végtelen sorként úgy alkalmazza, ahogy azt előtte még senki nem használta." 1967-ben és 1975-ben Szeged Város Alkotói Díjával tüntették ki, 1976-ban pedig megkapta az Erkjel-díjat. megérti ezt a különös akusztikai rendet, s munkája során követi ennek törvényeit, zenéje tisztán szóló, megtisztító lesz, gyógyítani fog." Vántus István soha nem a kínálkozó könnyebb megoldásokat használta ki. A zenének, ahogy egy 1978-as interjújában mondta, alapvető feladata a .valóság tükrözése - mást nem is tehet. „S mivel az élet jelenségei gyakran riasztók, a zene sem andalíthat el. De tudatosítanunk kell, hogy egyoldalú a kép, ha csak a felzaklató mozzanatok szerepelnek benne, ha sokkolni akar, s megnyugvást nem hoz a zene, hiszen a bennünk munkáló feloldódási igény is része a valóságnak. A felzaklatás értelme az elsimítás - ez minden katarzis alaptörvénye, katarzis nélkül pedig csak ideig-óráig él meg a művészet." Amit mondott, s a zene, amelyen szólt, rajtunk még segíthet. Vántus Istvánt - végakarata szerint - ma helyezik örök nyugalomra Nyárbogárdon, a család sírhelyén. Katona Judit Adalék életrajzomhoz És tartozunk a sarki fűszeresnek: hitelbe adott cukrot, paprikát. Még friss a seb, hol egykor megsebeztek, és árnyainkon sötét árny fut ál. Átvészeltünk vérhast, éhséget, tébét, sok puliszkától puffadt a hasunk, pléhbögréink még horpadtan zörögnek s egy kis jóságért egymásba marunk, és tartozunk a cipőtalpalásért, gyöngykönnyét fűzi anyánk éjszaka: Petőfi-verset olvas, míg elalszunk, mert vézna sorsunk vacog egymaga. Holt apánkat tízkörmű düh kaparja, mit örököltünk sorsunk és nevünk, és tartozunk a sarki fűszeresnek s az ifjúsággal tartoznak nekünk. E vers közreadásával köszöntjük születésnapján a szegedi költőnőt. Fődíjas a Gőzerő Szegedi együttes, a Gőzerő nyerte el a fődíjat a tizenharmadik Kaláka folkfesztiválon, Diósgyőrben. A nemzetközi mezőnyben - a hazaiak mellett amerikai, brit, svéd, francia együttesek is felléptek -, 60 csapatból választatott legjobbnak az éppen az ötödik születésnapját ünneplő Gőzerő: Bajnóczi Sándor (fuvola, szaxofon), Bakró Csuti Antal (dobok, cimbalom), Látó Ferenc (hegedű), Lázár Erika (ének), Metál Sándor (szólógitár), Portörő János (baszszusgitár, bőgő), Szurdi Zsolt (hegedű, koboz) és a hangtechnikus: Kocsis Körte Vilmos. Svéd egyházzenész Szegeden A svéd egyházzenei élet jeles egyénisége vendégeskedik Csongrád megyében a hét második felében. Lars Angerdal - az Uppsalai Dóm zeneigazgatója, a Svéd Orgonaművészek Szövetségének alelnöke - két éve karnagyként látogatott először Szegedre. Most orgonaművészként tért vissza, és két koncertet ad megyénkben. Csütörtökön este 8 órakor Szegeden a Dómban a „Pro Organo" sorozat keretében, szombaton este 7-kor Csongrádon-a Nagyboldogasszony templomban játszik. A program a megszokott szerzők - Bach, Messaen - művei mellett különlegességeket is kínál, nevezetesen svéd barokk és kortárs szerzők (Zellbel, Román, Wiklander, Akerlund) darabjait. Rétyi fúvósok vendégszereplése A Szeged városi MÁV fúvószenekar meghívására, viszontlátogatás keretében városunkban szerepel a Háromszék megyei (Románia) Réty község zenekara. Kelemen Antal karnagy vezetésével. Az ötven tagú együttes csütörtökön este érkezik Szegedre, majd szombaton délután 17-18 óra között a Széchenyi téren közös fellépésen mutatkoznak be a dr. Mucsi Géza karnagy vezette MÁV-fúvósokkal. Művésztelep Csongrádon Két testvérváros, Szeged és Darmstadt támogatásával nemzetközi alkotótelep nyílik ma Csongrádon, a Körös-toroki művészkolónián. A nemzetközi programra Darmstadbó.1, Witerstadtból, Rosdorfból, Eubasburgból, Niddatalból, Berlinből, Krakkóból, Temesvárról, Csongrádról és Szegedről érkeznek művészek. A július végéig tartó közös munkához két kiállítás kapcsolódik: július 17-én Csongrádon, a városi galériában dr. Ványai Éva, Szeged alpolgármestere nyitja meg a művésztelepen résztvevők kollektív kiállítását, majd július 30-ától augusztus 26-áig a szegedi Kálvária Galériában láthatják az érdeklődők az alkotótelepen készült műveket. Az anyag később a darmstadti közönség elé kerül. Új film Farkangyal, avagy: a nőbe bújt férfi Milyen lehet egy férfinak, aki idáig csak játékszerként kezelte a nőket, és egyszercsak átváltozik nővé, természetesen Isten utasítására. A végén azt mondja, hogy mind a két szerep tetszik neki, de ezt nagyon nehéz elhinni. Nem azért, mintha bármelyik változat túl sok jót igémé. Szóval a fim velejét az adja, hogy egy belül férfi, kívül nő tűsarkú cipőkben megpróbál az ex-fiúbarát oldalán eleget tenni Isten kérésének. A kérés az, hogy találjon egyetlen nőt, aki őt szereti, de ám a szívéből, nem csak úgy. Különben a pokolra kerül. Persze, megjegyzendő, az se lehet egy rossz hely, ott is van sok ismerős. Az amerikai filmek listáján nem ez az egyetlen olyan alkotás, amikor a test és a lélek különnemű. így tehát nem marad más hátra, minthogy a szereplő csúcsot alakítson, megspékelve a lehető legtöbb poénnal. De meg is teszi. Mondjuk. Úgy tűnik, hogy a maga nemében minden film jó, csak itt elég felelőtlen eldönteni előre, hogy melyik az a nem. Mert nőnek férfi, férfinek pedig nő. Na, ezt össze lehet adni, bár nem számológéppel, hanem fejben. Női vagy férfi fejben. A haj ugyanúgy PODMANICZKY SZILÁRD C/vidale?bct ittctz.i/c ct Szegedi EZalett Imre Zoltán azt mondja, az ő nemzedékének alapvető szellemi élménye Franz Kafka és műve; az 50-es, 60-as évek diákjai, fiatal értelmiségiek úgy hordozták magukkal a Kafka-köteteket, mint a mai gyerekek a vólkment. Divatja volt akkoriban Magyarországon, csakúgy, mint az egzisztencialistáknak. Most tehát nem kellett mást tennie a . koreográfusnak, mint fölébreszteni az emlékeket. Újraolvasott persze néhány novellát, meg a Naplót, meg egyet, s mást a megszámlálhatatlanból, amit Kafkáról írtak... Nem szeretnék a dolgok elébe vágni, az újonnan elkészült Imre-koreográfiáról lesz mód beszélni majd az ősszel; a Szegedi Balett első bemutatója ugyanis Kafka-est lesz, november 13-án, amikoris az Imre-mű mellett még két Kafka-adaptáció, egy új Juronics-koreográfia és Bozsik Yvette balettje kerül színre. Most hát legyen elég annyi: nem tudni, miféle, titkos úton-módon, de olyan Imrebalett született, amely az eddigiekhez hasonlítva sok tekintetben vonzóan újszerű mozgáselemekkel, egészségesen, hatásosan eklektikus stílusban, zárt, frappáns szerkezetben (dramaturg: Bőhm György), adekvát képekben (díszlet, jelmez: Molnár Zsuzsa) idézi meg a századelő Tegnap főpróba volt a Kisszínházban. Nem tévedés, a Szegedi Balett dolgozik a nyár közepén, ugyanis szombaton indulnak az olaszországi kisvárosba, Cividaleba, ahol az idei közép-európai fesztiválon két előadással szerepelnek. Mint többször hírül adtuk már, Magyarországról három színházi produkciót hívott meg a fesztivál művészeti vezetője, George Tábori: Mészáros Tamás, Taub János és Imre Zoltán csapatai utaznak. Két szegedi táncszínházi produkciót láthat a nemzetközi közönség július 21-én és 22-én: itt jártakor Tábori úr választotta „kafkais" fesztiváljára Juronics Tamásnak az elmúlt szezonban bemutatott koreográfiáját, A képzelet órája címűt, s megrendelt Imre Zoltántól egy Kafka-balettet; elkészült, s az itthoni főpróbán látottak alapján nem nehéz megjósolni az olaszországi ősbemutató sikerét. Közép-Európáját. Prágáját. Kafkáékat. Kafkát. Az életét, a művét. A közegét és a legszemélyesebb, belső világát. A kafkai, a zsidó, a középeurópai zsidó, a közép-európai keresztény - az emberi örök ideiglenesség, a vándorlás-folyamat, az állandóan titokzatos lét táncszínházi kifejezése az új Imre-darab. Minden eszköze indokolt. És FOTÓ: SCHMIDT ANDREA egyenrangú, mint a kromatikus skála valamennyi hangja a tizenkét fokú hangrendszerben. (A koreográfia Álban Berg Lírikus szvitjének részleteire és zörejekre komponált.) Nem tudni, hogy a fesztivál-szereplés, ez a nemzetközi kihívás, vagy a nosztalgikusán megidézett ifjúkori szellemi élmények, vagy az azóta is megőrzött különös érzékenység a „kafkais", éteri, álomszerű, sokféleképpen meghatározható és pontosan sohasem definiálható világhoz, vagy mi más hatott az alkotóra; miféle indítékok, élmények, akaratok, invenciók, erők összegeződtek; tény, hogy nagy a valószínűsége, egyfajta megújulás kezdődik ezzel a „kafkais dologgal" Imre Zoltán művészetében. Azt sem tudni, hogy az együttes ezt érzékeli-e, avagy a szezon utáni rövid pihenő használt, vagy a külföldi szereplés inspirált, vagy éppenséggel minden - tudás, erőnlét, érzékenység - összejött; tény, hogy a táncosok remekelnek. Tény, hogy nem akárkik, nem akármivel fogják hírelni a közép-európai (szegedi) művészetet Cividaleban. SULYOK ERZSÉBET