Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. JÚL. 13. Jalta régi-új határa ZFLHI MIKLÓS Magái olvasni nehezen hagyó, többszöri nekirugaszkodásos szöveg M. Csernusov cikke a Nemzetközi Szemle július-augusztusi kettős számában. Igaz, nem ma, hanem pontosan tíz évvel ezelőtt. A címe: Jalta - nem vita tárgya! Az a fajta politikai szász, amiben elsüllyed a szem, amikor olvassa, s az ember rég arra gondol, jó lenne randevúzni, fagyizni, napozni. És csak akkor döbben rá, valójában mit csinál, amikor megint lapozni kell. Jalta nem vita tárgya... Összenéztek a szerkesztő urak nyólcvankettő nyárelőn, „na ezt még betesszük a dupla számba", mondták és elladáztak a Balatonra. Hevertek a homokon, nézték, ahogy a Bakonyból szálldosó helikopterek bal- meg jobb-rakétáin megcsillan a nap. És tudták, valahol Jalta mellett, krími üdülőjében, most Brezsnyev elvtárs is épp így napozik. Együtt vagyunk. Csak ez a Brzezinski ne volna, aki folyton a jaltai határozatok felrúgására bíztat! „ Veszélyesek és a legsúlyosabb következményekkel járnak a II. világháború kimenetelének felülvizsgálatára irányuló nyugati kísérletek" összegzett Csernusov, aki a nemzetközi életben nem szerzett magának olyan jól csengő nevet, mint Brzezinski, személyét ígyen homály fedi. Eszméi pedig lejártak. Vagy mégse? Jalta - amit a mi javunkra sose tartottak be, mert a fifti-fifti nyugati és keleti befolyás helyett nálunk hosszú ideig száz százalékos szovjetizálás folyt - nemcsak a testvérországok közé emelt falat, hanem a nemzetek közé is. Az erdélyi magyaroknak, fölülről választott vezetői szájával 1968-ban például meg kellett tagadniuk a magyarországi magyar kultúrát. Először Ceausescu gyűlésein, aztán nyilvánosan meg is tették ezt. Kimondva, hogy Erdély magyar kultúrája önellátó, nincs szükségük az „anyaországra". A budapesti testvérpárt teljes mértékben respektálta ezeket a határozatokat, olykor azonban alattvalóira is kellett kacsintania. Amit fekete bajsza alatt bazsalyogva, meg is tett. A fölszabadulás huszadik évfordulóján, 1965. április 3-án használja fel az Élet és Irodalom Leonyid Pervomajszkijnak, Petőfi ukrán fordítójának háborús emlékezését. „Nagyszalonta táján léptem magyar földre - írja a második világáborús ukrán katona. - A Csonkatorony, Arany János szalmatetős parasztháza volt első útjelzőm azon az úton, amelyen aztán hónapokig jártam: Magyarország felszabadításának tavaszáig." Mi tudjuk, hogy ti tudjátok, súgta a szemhunyorítás. Sőt, láthatjátok, még a szovjet elvtársak is tudják, dehát a háromhatalmi Jalta ellen ők se tehetnek semmit. A szovjet-gyűlölettel telített korabeli Romániában pedig azt gondolták, hogy a magyarok, amit azelőtt a németek, azt most az oroszok segítségével akarják megszerezni... És ápolták tovább a jaltai határokat. Amik mára mégis elolvadlak. Ha a Cseh és Szlovák Köztársaság elválik, Magyarországnak északon se lesz jaltai határa. Ha Románia megkapja Moldáviát, az is egy új jogi helyzet. És ezt az új jogi helyzetet, nyilván lelkesen el fogjuk ismerni. Hiszen Jalta legkülső határa, Ausztria és Magyarország között, a páneurópai piknik órái után, visszaállt. Lement újra a vasfüggöny. Most, amikor baj van, már nem járható át ez a határ. Odáig mindenki mehet, odáig bármi történhet. Az európai stoptábla ott megálljt szab az eseményeknek. Nincs már messze augusztus 20. A drótvágás, az Ausztriába átmenekülő németek, az európai határnyitás emlékét Szent Istvánkor ezentúl mindig megünnepeljük! Ezt a ma is kormányzó Magyar Demokrata Fórum ígérte és szervezte. Tavalyelőtt még nagy erőbedobással, tavaly már csöndeskén. Az idei piknik, hogy fog múlni a Sopron fölötti európai - hegyekben, Jalta határán ? / Szerb folyosó Eszak-Boszniában A szerb fegyveresek két kulcsfontosságú horvát, illetve mohamedán települést foglaltak el vasárnap Bosznia északi részén, és ezzel folyosót hoztak létre a Boszniában és Horvátországban lévő szerb települések között. A boszniai szerb katonai körökre hivatkozó Tanjug-jelentés szerint a szerb egységek elfoglalták Gradacac és Odzak településeket. A helybeli szerbek aránya egyik helyen sem éri el a 20 százalékot. A dpa szerint az újabb harci sikerrel a szerbek Bosanski Brod és Orasje települések kivételével az összes fontosabb várost birtokolják. Az újabb harci sikerrel a szerbek létrehoztak egy szerb ellenőrzés alatt álló folyosót. A Bosznia-Hercegovinában kikiáltott szerb köztársaság vezetése Belgrádba teszi át a székhelyét. Ezt a BH-Press bosnyák hírügynökség közölte boszniai rendőrségi forrásokra hivatkozva. A lépést a köztársaságban kialakult helyzettel indokolta a boszniai szerb vezetés. Közben sikerült eljuttatni Szarajevó Dobrinja kerületébe az ENSZ segélyszállítmányát. A vasárnap reggeli háromórás tűzszünetet kihasználva, teherautókon mintegy száz tonna élelmiszert és kötszert vittek a városrészbe, ahol 30 ezer ember próbálja meg túlélni a közelben fekvő repülőtér ostromát. Horvátország nemzetközi katonai beavatkozásra szólította fel az ENSZ-et a volt Jugoszlávia területén. A Hina horvát hírügynökség vasárnapi jelentésére hivatkozva az AFP beszámolt róla, hogy Zdenko Skrabalo horvát külügyminiszter Butrosz Gáli ENSZfőtitkárhoz intézett levelében kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását és a nemzetközi katonai intervenció megszervezését. Az európai kormányokhoz is elküldött levelében a horvát politikus arra hivatkozik, hogy a szerb erők támadásai következtében a horvátországi és boszniai frontokon Szarajevónál, Slavonski Brodnál és Mostarnál ismét fellángoltak a harcok és új tűzfészkek is keletkeztek Gorazde, Travnik, Bugojno és Jajce térségében. A horvát kormány azzal vádolja Belgrádot, hogy kettős célt követ. Egyrészt a nagyarányú katonai akciókkal el akarja foglalni a tervezett nagy Szerbia területét, másrészt pedig el akarja űzni az általa ellenőrzött területekről a horvátokat és a mohamedánokat. Ezzel kapcsolatban a miniszter emlékeztetett rá, hogy szombaton húszezer személy kelt útra Észak-Boszniából a horvátországi Szlavóniába. Mivel Horvátország lehetőségei kimerültek, nincs más hátra, minthogy Nyugat-Európába küldjék tovább ezeket a menekülteket. Zágráb szerint ebben a helyzetben egyetlen eszköz maradt: összehívni a Biztonsági Tanácsot és megszervezni a nemzetközi katonai intervenciót - írta Skrabalo. Bosanski Brod - légitámadás után Ismét többórás várakozás Ismét több órát kell várakozniuk a határátkelőhelyeken a Románia és Jugoszlávia felé útnak indulóknak - tájékoztatta a Határőrség Országos Parancsnoksága az MTI -t vasárnap este. A várakozási idő Nagylaknál személygépkocsik részére több mint 17 óra, teherforgalomban pedig eléri a 24 órát. A gyulai határállomáson a személygépkocsik 4, a tehergépjárművek 10 órát kénytelen vami az átjutásra. A Romániába indulóknak a Határőrség a biharkeresztesi átkelőt javasolja, mivel ott mérsékelt a fennakadás. A személygépkocsik 1, a teherautók 2 óra alatt juthatnak át a határon. A Jugoszlávia felé tartók közül legtöbben a röszkei és a tompái határátkelőt veszik igénybe, ezért mindkét helyen többórás a várakozás. Röszkénél a személygépkocsik 10, a tehergépjárművek 6 órát állnak, Tompánál a személyforgalom 4,5, a teherforgalom 10 órát kénytelen várni a továbbjutásra. A Jugoszlávia felé most útnak indulók tehát jobban teszik, ha a kevésbé zsúfolt hercegszántói határátkelőt választják. Naponta kilenc halott A boszniai fővárosban, Szarajevóban naponta kilenc ember hal meg az ostrom miatt, és túlnyomó többségük (átlagban napi hat vagy hét) a polgári lakosok köréből kerül ki. Ezt a szarajevói közegészségügyi intézet vezetője mondta el a Reuter tudósítójának, hozzátéve: az áldozatok főként az orvlövészek akciói, illetve az ágyúzás miatt vesztették életüket. A professzor egyébként elmondta: a nemrégiben beindított, humanitárius segélyeket szállító légihíd az elmúlt tíz napban a város gyógyszerszükségletének egyharmadát, élelmiszer-szükségletének pedig mindössze 11 százalékát fedezte. Ráadásul Bosznia-Hercegovina más terű letein még a Szarajevóinál is rosszabb a helyzet: a legtöbb helyre csak jelképes segély jut el, a pénzrendszer összeomlott, és az emberek már utolsó élelmiszer-tartalékaikat élik fel. A boszniai főváros megsegítését szolgáló ENSZ-légihíd egyébként szombaton is működött, ám a világszervezet tisztségviselői szerint a segélynyújtást egyedül akkor lehetne fokozni, ha végre szárazföldi folyosót nyitnának az ostromlott Szarajevóhoz. Mwaidj , Sziluett "-vásár l a szezonban 40% árengedménnyel, ¥ amíg a készlet tart. i Divatáruboltjaink: Oskola u. 17., Csongrádi sgt. 78. ! Várjuk kedves vásárlóinkat! MAV MUVELODESI KOZPONT RÁKÓCZI ÚT 1. JÚLIUS 15-17. (Nyitva 8-17) Kedvezmény QOf.tftl 30-70% >') 11 lUI Tapéta csak 3 napig! Deszki Maros Mgtsz az alábbi ingatlanokat értékesíti - Szeged, Pille u. 30. panellakás 64 nm, - Tráper rendszerű 550 fh. tehenészeti telep hozzá kapcsolódó raktárépület 3200 nm, - központi iroda helyiségei bérbeadása, - III. sz. volt baromfitelep 9 db fedett ól, mely kb. 4000 nm - homokbánya-telepek, - különböző alapterületű raktárépületek. Érdeklődni július 14-én, (kedden) 8 órától Sáfrány Mihály felszámolónál 71-307, 71-407. központi iroda. A Szegedi Postaigazgatóság versenytárgyalást hirdet Kiskundorozsma, Negyvennyolcas u. 44. sz. alatti ingatlan (régi postaépület) értékesítésére. Telek alapterülete: 2219 nm. Főépület: 262 nm. Az ingatlan a helyszínen megtekinthető: 1992. július 16., 9 óra. Az ingatlan hivatalos forgalmi értéke alapján meghatározott kikiáltási ár: 3 240 000 Ft. Az ajánlatokat írásban. Szegedi Postaigazgatóság beruházási és fenntartási osztály, Szeged, 6746 címre kell benyújtani. Versenytárgyalás ugyanitt, 1992. augusztus 17., 10 óra, ezt követően eredményhirdetés azonnal. Az ingatlan tulajdonjogát a legmagasabb vételárat felajánló versenyző szerezheti meg, akivel az adásvételi szerződés megkötésére közvetlenül az eredményhirdetés után sor kerül. r # Ets. / / i •• UK^z&^u-a^af0 július 13-tól Szeged, Kárász u. 3. sz. Arany ékszerek 10% Ezüst ékszerek 20% Karórák 10% Kozmetikai cikkek 10% Miben állunk még rendelkezésére? - Legkedvezőbb áron vásároljuk fel tört aranyát - hozott anyagból készítünk egyedi, különleges ékszereket - hibás kopott ékszerét megjavítjuk, felújítjuk és ingyen kitisztítjuk. Minden vásárlónak +meglepetés /{^i/fOftf é&s'zer# Sri— Ruházati Diszkont (Szeged, Horváth M. u. 7.) Import konfekciótermékek. Blúzok, pólók, szoknyák, kosztümök, kabátok, dzsekik, farmeráruk és egyéb ruházati termékek gyermekpaplan, szalvéta, törlőruha, frottírtörölköző diszkontáron. Nyitva: 9-17 óráig hétfőtől péntekig 9-13 óráig szombat. Keresse fel - megéri.