Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

SZERDA, 1992. JÚN. 10. BELPOLITIKA 3 FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Üvegláz? Sör-bor-bon A Klapka téri barakk-ABC belső ajtaján meglepő cédula fogadja a belépőt: július l-jétől szörpös-, befőttes- és konzervgyári üveget egyáltalán nem vesznek vissza, sörös-, boros- és pezsgős- palackokat is csak akkor, ha a vevő az ü zletben korábban kapott bonnal igazolja, hogy az italt ott vásárolta. Utóbbi mechanizmus már működésbe is lépett. A megyeházán székelő fogyasztóvédelmi felügyelőség illetékese nem tud olyan rendelkezésről, amely érvénytelenítette volna azt a szabályt, miszerint az egyes boltokban az általuk forgalmazott áruk betétdíjas üvegeit kötelesek ugyanott visszavenni. Ugyanakkor az is igaz, hogy „üvegláz" fenyeget, az üzleteket elárasztja a törékeny göngyöleg, ezért egy Élike r-bolt vezetőhelyettese megértéssel fogadta a Klapka téri intézkedést. A palackozott italokat árusító üzletek gombamód szaporodnak, viszont csak eladnak, vissza nem vesznek semmit... Ezért aztán a többi boltban próbálnak szerencsét a vásárlók. A Klapka téren ezután már hiába. S ha elvész a bon ? Akkor - az Óperenciás tengeren túl, de még innen az üveghegyen - keresünk egy szemeteskukát, és belehajítjuk a fölösleges palackot. NYILAS Országgyűlés Zsúfolt nap patthelyzettel Az Országgyűlés keddi ülésnapján megkezdte a szövetkezeti átmeneti törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat általános vitáját. A hárompontos javaslat feletti vita a mintegy háromórás tárgyalás során, a kárpótlás és az átmeneti szövetkezeti törvények általános vitájává változott. A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat harmadszori nekifutásra megkezdett határozathozatala során csak a koalíciós frakciók tagjai szavaztak, s létszámuk nem érte el az előírt 50 százalék plusz egy főt, ezért a szavazást nem lehetett tovább folytatni. Salamon László (MDF) a házszabály által biztosított lehetőséggel kívánt élni, s javasolta, hogy a gépi szavazásról álljanak át a kézfeltartással történő határozathozatalra. Ezt a Ház ugyan megszavazta, de a határozathozatal mégsem folytatódott. Dornbach Alajos ugyanis jelezte, hogy a kézzel történő szavazás esetén is fel fogja tenni a kérdést: ki szavazott nemmel, és ki tartózkodott, tehát a jegyzőkönyv szempontjából így sem lennének jelen azok, akik nem nyilvánítottak véleményt. Ekkor Suchman Tamás (MSZP) javasolta a házbizottság soron kívüli összehívását, amit az elnök - szavazás nélkül - elrendelt. Öböl J

ÁTÉK. Egy férfi és egy nő. Alapeset. Egymással szemközt ülnek le, sört és narancslét rendelnek, valamint két kis papírt és tollakat. Rajzolnak valamit, azután a kocsma füstjébe bambulva kombinálnak, hogy egy-egy szó, vagy betű kiejtésével lázba hozzák a másikat. Középen a korsó és a váza, ezekkel takarják egymás elöl a papírjaikat. Fordul néhányszor a pincér, megkérdezi: mit játszanak? Azután ottragad, figyeli a lépéseket, tenyerével az állát dörzsöli, homlokát ráncolja, mintha világbajnoki sakkdöntőt követne figyelemmel, s mert a szomszéd asztaloktól hiába hívják, azok telepednek át ide. Másutt is kérnek papírt, tollat. A feladat roppant egyszerű: értelmes magyar szavakat kell kirakni, s aki a legtöbbet képes kisakkozni, az nyer. Játszik a kocsma. Szól a blues, újra értelme, mozaikból épülő jelentése van a szónak. Meg pontértéke. Mindent közösen, de egymás ellen hoznak létre. Minden asztalnál játszanak és számolnak. Egyre közelebb vannak már a szóhoz. Patikai privatizáció - még az idén? (Budapesti tudósítónktól.) A Magyar Gyógyszerész Kamara - a CIBA-GEIGY-BIOGAL Pharma Kft. támogatásával - egynapos szimpóziumot tartott tegnap Budapesten a Hiltonban az új Európa egészségügyének politikai és gazdasági kihívásairól. A tanácskozás sajtótájékoztatóval kezdődött, amelyen a Délmagyarország a „gyógyszerügy" időszerű kérdését tette fel: mi a helyzet a gyógyszertárak privatizációjával? A válasz: a gyógyszertáraknak mindenképp meg kell őrizniük közegészségügyi szerepüket, a privatizáció kizárólag a személyi jogra épülhet. Ami magyarul annyit tesz, hogy ötvenegy százalékban gyógyszerész tulajdonában kell majd lennie minden privatizált patikának. A gyógyszerészek olyan helyzetben éltek és dolgoztak, hogy nem gazdagodhattak meg. Nem vettek részt a korábbi - s a mostani? - adok-kapok korrupciós népi játékban se, így pénzük arra, hogy privatizálhassanak, nincs. Kedvezményes hitelkonstrukciókkal fognak segíteni rajtuk. Már ma is mintegy százhetven gyógyszertár van magánkezekben Magyarországon, s naponta adnak ki új engedélyeket. Ami azonban korántsem jelenti a gyógyszertárak privatizációjának folyamatát. A Kamara azon dolgozik, hogy még az idén, a harmadik és a negyedik negyedév fordulóján ez is megindulhasson. (Megvannak egyébként a gyógyszergyártás privatizációjának a jelöltjei is, illetve ahol még nincsenek, ott hónapokon belül kijelölik őket.) Az új törvénytervezet szerint egy gyógyszertárnak ötezer főt kell majd ellátnia. A társadalombiztosításnak a gyószertámogatás finanszírozásában óriási gondjai vannak. Ezért bizonyos készítményekre nem ad támogatást. Ilyenek például a külföldi fogamzásgátlók. Véleményük szerint a hazaiak közt is vannak nyugati színvonalúak. (Németországban például egyáltalán nem támogatják a fogamzásgátló tablettákat, abból kiindulva, hogy a terhesség lehet ugyan váratlan, de semmiképp se betegség...) Magyarországon évente 150 dollárt költhetnek egy ember gyógyszertámogatására. Ausztriában 1400, Németországban 1600, az USA-ban pedig 2700 dollár ugyanez a szám. Ám minálunk mások az árviszonyok. Annak ellenére is ezt állítják a szakértők, hogy az újonnan forgalomba hozott hazai gyógyszerek árai lassan a nyugati magasságokba érnek. így is úgy tartják az orvosok, a patikusok, hogy még mindig túl sok gyógyszert eszünk. Tragikusan nagy mennyiséget fogyasztunk az antibiotikumokból! Németországban egy gyerek a felnőtt korba eljut antibiotikumok nélkül, nálunk pedig évente több kúrán is átesik. Az orvosoknak a rendelőkben is törődniük kellene ezzel. Hiszen minálunk naponta kétszázezer ember van betegállományba. A nagy gyógyszergyárak mellett szerepük lesz majd a kis gyógyszergyártó cégeknek is. Ok fogják előállítani azokat a készítményeket, amelyekre a nagyok valamilyen ok miatt nem tudnak, nem akarnak ráállni. Az egészségbiztosítási rendszer kimunkálásának következő jelentős állomása lesz 1992. július 1., amikor életbe lépnek a társadalombiztosítási törvénynek az egészségbiztosítással kapcsolatos szabályai. E szabályok tételesen meg fogják határozni azokat a szolgáltatásokat, amelyekre a kötelező egészségbiztosítás kiterjed. A törvény mellett megjelenik az a kormányszintű szabályozás is, amely rögzíteni fogja azoknak a szolgáltatásoknak a finanszírozási módját, amelyekre a kötelező egészségbiztosítás nem terjed ki. Az egyik finanszírozó például a saját zsebünk lesz. Hajrá reformkonyha, egészséges életmód! Aki beteg, többet fizet. Nincs döntés a MÁV-nál OKT-vélemény a közoktatásról Ismét nem született megállapodás a vasúti dolgozók 13. havi bérének kifizetéséről a MÁV vezetősége és a szakszervezetek között - -mondta el az MTI kérdésére kedden Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke. Mint ismeretes: a vezetőség a vasutasnapon esedékes 13. havi bért két részletben szeretné kifizetni dolgozóinak. Gaskó István elmondta: a keddi tárgyaláson erről azért nem született érdemi döntés, mert a szakszervezetek előzetes kérése ellenére, a vasút vezetősége nem indokolta számadatokkal a két részletben történő kifizetést. A szakképzési, a közoktatási és a felsőoktatási törvények tervezeteit is megvitatja az érdekegyeztető tanács. Ezt megelőzően, keddi ülésén az Országos Képzési Tanács véleményezte a törvénytervezeteket. A munkavállalói oldal elsősorban a szakképzési törvénnyel kívánt foglalkozni, rámutatva: szerintük a most előterjesztett törvényjavaslat számos ponton visszalépés a korábbi változathoz képest. Nem értik például, miért a szakminisztériumok kapnának jogot a tananyagok, tanterv meghatározására, mikor a gazdasági élet szereplői, a vállalkozások, azok kamarái ítélhetik csak meg igazán, milyen szakképzettséget igényel a versenyképes termelés. A kormányzati oldal válaszában kifejezte: a minisztériumok nem a tananyagot, tantervet, hanem a követelményszintet határoznák meg. A minisztériumok a jogköröket, hatásköröket csak az ennek átvételére megfelelően felkészült érdekképviseleti szervezeteknek. kamaráknak adhatják át. A kellő feltételeket mindehhez a kamarai törvény adja meg. Az Országos Képzési Tanács az ülésen elhangzó véleményekről összegzést készít az érdekegyeztető tanács részére. MA MÉSZÁROS JÓZSEF, az 5-ös választókerület képviselője fogadóórát tart az Űrhajós Utcai Általános Iskolában, 18—19 óráig. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Szeged városi koordinációs bizottsága kibővített ülést tart 16.30 órai kezdettel, a Csap utca 62. szánt alatti pártházban. Napirend: Tájékoztató az MSZP májusi kongresszusáról. Meghívott előadó: Géczi József, az MSZP országgyűlési képviselője. AZ MDK-székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. TELLÉR GYULA szociológus Gazdasági és szociális elégedetlenség a politika előterében címmel tart előadást 18 órakor, a Földvárv utca 3. szám alatt (Honvéd térnél). A rendezvény nyitott. A VAJDASÁGI MAGYAROK Demokratikus Közössége Szegedi Tagozata összejövetelt tart este 7 órakor Újszegeden, a Fő fasor 5ben. Vendégeket várnak Vajdaságból, a VMDK legfelsőbb vezetőségéből. Egészségügyi szimpózium Hazai és külföldi egészségügyi szakemberek véleményés tapasztalatcseréjét kívánta elősegíteni az az egész napos szimpózium, amelyet a Magyar Gyógyszerész Kamara rendezett kedden, Budapesten. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke elmondta: a kamara a Népjóléti Minisztériummal kölcsönös egyetértésben kidolgozta a gyógyszerellátó rendszer privatizációjához elengedhetetlen törvénytervezeteket a gyógyszerről, a gyógyszerészetről és a gyógyszerész kamaráról. Júniusra már a fizetőképességét is helyre tudja állítani a Szentesi Baromfifeldolgozó Részvénytársaság - írtuk két héttel ezelőtt. Ez annak köszönhető - nyilatkozta lapunknak Mag Pál elnök-igazgató hogy az OKHB hat vállalatnak 30 millió márkás, kedvezményes, 20 százalék alatti kamatozású devizahitelt nyújtott. Ám ez a segítség önmagában nem lett volna elég. Szükség volt a 360 milió forintos alaptőke megemelésére, amire - szerencsére - a minap, június 5-én, áldását adta az rt. közgyűlése. így a most már 480 millió forint a szentesi baromfi rt. alaptőkéje, amiből 30 százalék, 172 millió az olasz Menozzi része (a külföldi cég a korábbi 20-ról 30 százalékra emelte részesedését). Ötven százalék alá csökkent ellenben az ÁVÜ korábbi 56 százalékos tulajdonhányada. Kilencvenhárommillió forinttal új részvényesként lépett be a tagok sorába az ÖKHB. a cég által fölvett hitelek fejében. A „kicsik" közé a környék baromfitenyésztő gazdaságai tartoznak. EK.