Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06 / 133. szám

SZOMBAT, 1992. JÚN. 6. Megyei egyszeregy (3.) Sok hang, egy hangzás? BELPOLITIKA 3 10 1112 13 A megyék: 1. Baranya, 2. Bács-Kiskun, 3. Békés, 4. Csongrád, 5, Fejér, 6. Hajdú-Bihar, 7. Heves, 8. Jász-Nagykun-Szolnok, 9. Komárom-Esztergom, 10. Pest, 11. Tolna, 12. Veszprém, 13. Zala. A megyegyűlésről szólótudósításainkban többször hangsúlyoztuk: a Csongrád megyei közgyűlésben a pártszempontok nem dominálnak. Nézzük, mit mutatnak a számok, az arányok! Érdekes tény: a párttag képviselők aránya Békésben a legnagyobb (46%), Csongrád 32 százalékával a megyék között a harmadik, a sort Hajdú-Bihar (16%) zárja. Az egyes pártok jelenlétének súlyát jelzi, hogy az MDF valamennyi megye közgyűlésében ott van - legalább 1 fővel, mint Csongrádban, de Pest megyében dominál (több mint 37%). AZ SZDSZ Hajdú-Bihar megye kivételével (21,4 %-kal) szintén jelen van minden területi önkormányzati testületben. A Kisgazdapárt 2, a KDNP 4, az MSZP 6 megyében nem rendelkezik képviselővel. A KDNP leginkább Csongrádban erős, itt minden negyedik képviselő kereszténydemokrata. A megyegyűléseken belüli pártok erősorrendjében a KDNP a negyedik, az MSZP az ötödik. A Fidesz megyegyűlésen belüli jelenléte kuriózum, a 13 értékelt megyéből csak 6-ban van jelen (két helyen 2-2 fővel, négy területen - például Csongrádban - 1 képviselővel). A kormánykoalícióhoz tartozó pártok képviselői a párttag közgyűlési tagok többségét (55,6%) adják. A parlamenti pártokon kívül 8 megyében egyéb politikai szervezetek is képviselteteik magukat a közgyűlésben. E sokszínűség ellenére - talán a függetlenek magas aránya miatt - a megyegyűléseken nem jellemző a pártküzdelem és viszálykodás. A közgyűlések összetételének hasonlósága pedig a területi önkormányzatok közös érdekeinek megfogalmazását, az együttes fellépést segítheti. Közreadta: Ú. I. Kupa az Akadémián Jövőre több jut az egyetemekre A tudományos kutatás és a felsőoktatás finanszírozásának kérdéseiről folytattak kötetlen beszélgetést Kupa Mihály pénzügyminiszterrel az Akadémia vezetői és egyetemi rektorok pénteken Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében. A találkozóról Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke elmondta: örömmel tölti el, hogy a stratégiai kérdésekben teljes az egyetértés a tudomány képviselői és a Pénzügyminisztérium között. A pénzügyminiszter is azt hangsúlyozta a találkozó után, hogy a szellemi erőforrásokba történő befektetéseknek meghatározó szerepük van Magyarország felemelkedésében. Az idén a meghatározott összegeknél többet nem tud fordítani a költségvetés a tudományra. 1993-ban már több jut majd a felsőoktatásra az ideinél 6000 hallgatóval többen tanulhatnak majd az egyetemeken jövőre - és kétezerig több tízmilliárd forint jut majd a humán erőforrások fejlesztésére. Kódex A kormány sürgősséggel az Országgyűlés elé terjeszti ratifikálás céljából az Európa Tanács legfontosabb európai egységokmányát, az „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről" - közölte a kormányszóvivő a kabinet előző napi döntéseiről beszámoló sajtókonferencián. A ratifikálás után lehetőség nyílik arra, hogy magánszemélyek és jogi személyek forduljanak az Emberi Jogok strassbourgi Bíróságához, ha úgy érzik, hogy olyan jogsérelem érte őket, amelyeket hazájukban nem tudtak orvosoltatni. A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap az MTI-hez eljuttatott közleményben nyilvánosságra hozta Antall József miniszterelnöknek a köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogkörével kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz intézett kérdéseit. A kérdések a következők: „1. A köztársasági elnök kinevezési, illetve felmentési jogkörének gyakorlása szempontjából - megvalósulhat-e az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara kőzveA miniszterelnök kérdései tetten, egy szabadságjog sérelme által; - az államszervezet demokratikus működésének fogalma magában foglalja-e az egész társadalom demokratikus működését, beleértve az egyes szabadságjogok maradéktalan érvényesülését is, vagy csak a szűkebb államszervezethez tartozó, a törvényhozói, a bírói és a végrehajtói hatalmat gyakorló szervek működését; - jelentheti-e a sajtószabadság sérelmét a miniszterelnök a közszolgálati tájékoztatási eszköz vezetője felmentésére irányuló, a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően előterjesztett javaslatának teljesítése. 2. Támaszthat-e a köztársasági elnök feltételeket (például egy törvény elfogadását) a kinevezési, illetve felmentési javaslat teljesítésével kapcsolatban. 3. Felmentésre irányuló előterjesztés esetén mire terjed ki a köztársasági elnök mérlegelési jogköre (tekintettel az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban foglalt, a kinevezés esetében fennálló, korlátozott mérlegelési jogkörre). 4. A kinevezési, illetve felmentési javaslat teljesítésének megtagadása esetén terheli-e és milyen körben a köztársasági elnököt indokolási kötelezettség. Budapest, 1992. május 25. Dr. Antall József' Az Alkotmánybíróság június 8-án, hétfőn 11 órakor nyilvános ülésen hirdet határozatot a benyújtott kérdésekről. Sarokba szorítva 15. S ha az. Országgyűlés egyszerű többséggel „megbélyegzi" az elnököt, annak milyen jogi konzekvenciái lehetnek? Mivel a Parlament csak kezdeményezheti a felelősségre vonási eljárást, de nem minősítheti az elnök magatartását, ezért az ilyen döntés alkotmányellenes, azt az Alkotmánybíróság valószínűleg megsemmisíti. 16. Azt nyilván nem mondja ki az Országgyűlés, hogy az elnök alkotmányt sértett, de felhívhatja-e, hogy tartsa be az Alkotmány szabályait, vagy hogy tartózkodjon az alkotmány rendelkezéseinek megsértésétől? A Parlament egyszerű többségi alapon bármilyen határozatot hozhat, még azt is „elrendelheti", hogy a Duna az ellenkező irányba folyjék, ám ettől a folyás iránya nem változik. Felhívhatja tehát az elnököt is egyszerű többségi határozattal, hogy rendesen viselkedjék, de ezt csak alkotmánysértéssel teheti, az előbbiekben is jelzettek miatt. Ebben ugyanis benne van, hogy az államfő megsértette az Alkotmányt. Ugyanolyan, mintha azt mondaná az elnöknek, hogy ne lopjon, vagy ne hasmisítson „erős felindulásban" bélyeget. Ezt nem mondja, mert nem állítja, hogy lopott, Vagy hogy bélyeget akar hamisítani. Ha azt állítja, hogy Alkotmányt sértett, indítsa meg az eljárást, ha nem állítja, ne hozzon semmiféle ilyen jellegű határozatot. 17. Az elnökre vonatkozó parlamenti határozatnak tehát semmiféle hatása nincs? De igen. Nem jogi, hanem erkölcsi, politikai nyomás alá helyezi az államfőt, jelezvén, hogy „elvesztette az Országgyűlés tagjai egy részének bizalmát". Az elnöknek, persze, nem kell bírnia a Parlament.bizalmát, tehát emiatt nem kell lemondania, mint pl. a kormánynak ilyen esetben. 18. Az elnök tehát nyugodtan nézhet egy őt „megbélyegző" parlamenti határozat elé? Az ilyen akciók nem veszélytelenek. Az Olvasó emlékezhet Nixon ameriki elnök esetére a Watergate-ügy kapcsán. Fölmerült akkor ott, hogy megindítják ellene az ún. impeachment, azaz az alkotmányos vád alá helyezési eljárást. Ez olyan bonyolult, nehézkes és hosszadalmas, hogy alkotmányjogi szakértők szerint már 3-4 következő elnök megbízatása is régen lejárt volna, mire a döntés Nixon ügyében megszületett volna - ám ő lemondott, nem vállalta az esetleg megindítandó eljárás lelki terheit, a meghurcoltatást, a számára megalázó jogi procedúrát. Remélhetőleg nálunk nem fajulnak ide az események! 19. Az Országgyűlés tehát nem. csak az Alkotmánybíróság mozdíthatja el a köztársasági elnököt, de vajon ő nem oszlathatja fel az Országgyűlést esetleg éppen arra hivatkozva, hogy az hozott alkotmánysértő határozatot? Nem. A köztársasági elnök az Országgyűlést csupán két esetben oszlathatja fel: ha ugyanaz az Országgyűlés tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a kormánytól vagy pedig, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Más esetben nem élhet a feloszlatás jogával. A mi alkotmányunk nem ismer olyan lehetőséget, mint pl. Görögország alaptörvénye, amely szerint a köztársasági elnök föloszlathatja a parlamentet, ha az „nyilvánvalóan nincs összhangban a nép közhangulatával". Dr. Tóth Károly alkotmányjogász Öböl E

SEMÉNY. Még az Április 4. útján történt, tehát a múlt rendszerben, amikor egy viharos délután a zuhogó esőben iszkoló úrra rázuhant több négyzetméternyi vakolat, azaz a csodák csodájára, a ház faláról aláhulló súlyos termés szó szerint körbelőtte őt és esernyőjét. Másodpercekig kővé dermedten állt a csatakos romok között, s mert fölmérhette, hogy vagy tíz méter magasból köszöntött rá a vakolat, azon mód hálát is adhatott az égieknek, hogy karcolás nélkül megúszta. Én épp a Gödörből tartottam a Békébe, eme jelképes nevű kocsmák vonzásában, és a túlsó oldalról láttam a csodát. Nem tudom, miért a boldog kiskutyák jutottak eszembe, ahogy az izgalomtól és az élménytől túlfűtve villámgyorsan csóválják farkuk, s ártatlanul oda-odapisilnak a nagy izgalomtól. Azt akarom mondani, hogy látni kellene magunkat. Milyenek vagyunk épp akkor, milyenek lehetnénk, ha másik életünkben robbanna ránk valami fényesen izgalmas esemény. Szóval lezuhant a vakolat, és bokáig állunk a romokban. Ha úgy érezzük, hogy baj van, kezdjük talán innen értelmezni magunkat. KÖZÉLETI NAPLÓ DR. EKE KAROLY országgyűlési képviselő ma, szombaton 9-10 óráig Balástyán, 10-12 óra között Kisteleken, 13-14 óráig Ópusztaszeren, 15-16 óráig Bakson; holnap vasárnap 9-10 óráig Szatymazon, 11-12 óráig Sándorfalván tart fogadóórát a község, illetve városházán. HÉTFŐN RÉSZÖNKORMÁNYZATI ÜLÉS lesz 16 órakor, Kiskundorozsmán, a községházán (Negyvennyolcas utca). A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Csap utca 62. szám alatti székházában 16-18 óráig dr. Zlehovszky Ilona ingyenes jogi tanácsadást tart. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti székházában 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor ügyvéd. RÁKOS TIBOR, a 2-es és NÁFRÁDI ZOLTÁN, a 3-as választókerület képviselője fogadóórát tart a Sziliért Sugárúti Általános Iskolában 17-18 óráig. Takarék plusz ingatlan, egyenlő: Taking Lakásvásár a Fő fasoron A Taking Ingatlanforgalmazási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t a Szőregi Takarékszövetkezet és néhány magánszemély alapította, vagyis a korábbi ingatlanforgalmi iroda - a Deák Ferenc utcai helyszín is maradt - utódjának is tekinthető. A Taking nem csak közvetít, hanem forgalmaz is, tehát megvásárolja és értékesíti az ingatlanokat, a takarékszövetkezet pénzügyi hátterének segítségével. A társaság ügyvezető igazgatójának május végén Csonka Istvánt választották meg. Az első, nagyobb figyelmet érdemlő akciójuk a Délépítő Kft. saját kivitelezésű Fő fasoron épült lakásainak, illetve hozzá kapcsolódó garázsainak értékesítése lesz. A lakások egyedi fűtésűek, vegyes építési szerkezetűek, de külső és belső hatásukban megfelelnek a hagyományos építési módnak. Az alapterület 40 és 100 négyzetméter között váltakozik, ezen belül azonban 18 féle lakást tudnak kínálni. Másfélszobást, 1+2, 1+3, 1+4 félszobást, valamint 2+fél, illetve 3+félszobást. Az árak a korábbiaktól eltérően kedvezményesek, a kulcsrakész lakások átlagos négyzetmétere körülbelül 34 ezer forintba kerül. Természetesen olyan lehetőség is kínálkozik, hogy a vevő ízlése szerint válasszon és vásároljon szőnyegpadlót, illetve tapétát, ilyenkor a négyzetméter ár kevesebb. A pénzügyi feltételeknél fontos kiemelni, hogy a lakások megvásárlói igénybevehetik a szociálpolitikai kedvezmények teljes körét, a gyermek után járót, a kiemelt törlesztési támogatást, az ifjúsági takarékbetéthez kapcsolódót, az önkormányzati segítséget, stb. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a korábbi lakások visszavásárlására is lehetőség nyílik, természetesen bizonyos piaci feltételek mellett. Könnyíti a helyzetet, hogy ezeket a visszavásárolt lakásokat is „szocpollal" értékesítheti a társaság. A Taking Kft. címe: Szeged, Deák Ferenc utca 22., telefonszámuk 62-22 982. Az érdeklődők a Vár, illetve az Oskola utcai takarékszövetkezeti fiók hirdetőtábláin is megtalálhatják a részletezett lakáskínálatot. (X) INTERSPAN BÚTORLAPOK 540 és 590 Fvhm-es áfás áron, farost lemezek, élfóliák KAPHATÓK. Ingyenes házhoz szállítás! (Szeged területén) Szeged, Asztalos u. 2. Csongrád megyei játéknagykereskedés vállalkozói engedéllyel rendelkező ügynököket keres, tiszta jutalékos rendszerben. Érdeklődni levélben. Cím: 6901 Makó, Pf.: 107. AZ ORSZÁGOS KIRAKOVASAR 1992. június 14-én, 28-án, AZ ORSZÁGOS ÁLLATVÁSÁR 1992. június 20-án kerül megrendezésre a kiskundorozsmai vásártéren. A PIRAMIS Építőipari Kft. Szeged, OKHB RT.: 280-10036 a bélyegző érvénytelen.