Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-26 / 150. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. JÚN. 26. Másodosztály A vidékiség sosem volt nagy előny, s úgy tűnik, pénzügyi kultúránk fejlődésével még inkább hátránnyá válik. Különösen, ha az ember kisbefektető, kisrészvényes. így nevezik a szakemberek azokat a vállalkozó kedvű egyéneket, akik az IBUSZ kibocsátásánál találkozhattak először ezzel a típusú értékpapírral, s barátságuk a Fotexnél érte el az egyik csúcsot. Ez utóbbi, páratlanul alacsony névértékének köszönhetően. a lakossági befektetők célpontja lett, de ahogy a legtöbb részvény, mára ez is elveszítette varázserejét. Az árfolyamok ugyanis nem nőttek az égig. Ez természetesen valahol benne volt a pakliban, az azonban már kevésbé, hogy az ország egyik nagyvárosában, esetünkben Szegeden nem lehet hozzájutni a részvények osztalékához. Legalábbis erre a következtetésre jutott az a kisbefektető, aki három darab tízezer forint névértékű - részletesebben: Fotex, Dunaholding, Kontrax Irodatechnika - részvénnyel a zsebében vette nyakába a várost. Ösztönösen annál a nagybanknál kezdett, amelyik tavaly zokszó nélkül kifizette a Fotex osztalékát. Most nem fizette ki. Budapesti központjukat ezúttal nem kereste meg ilyen ügyben a kibocsátó. Talán ott okosabbak, ahol jegyezte a részvényt? Ezt végül nem tudta eldönteni, hiszen pénzt ott sem kapott, csak felvilágosítást: más a jegyzés és más az osztalékfizetés. Lehet, hogy nem volt kitartó, mindenesetre egyetlen olyan pénzintézetet sem talált, ahol valamelyik részvényére hajlandók lettek volna fizetni. Idén nincs felhatalmazásuk. A dolog után érdeklődve - azon túl, hogy az esetet meglehetősen gyakorinak minősítették kiderült, hogy az egyik bank úgy oldotta meg a dolgot, hogy valaki összeszedte a házban található maszek részvényeket, és hivatalos kiküldetésben egyszerűen felvette az osztalékot Budapesten. Az egészen kisrészvényesnek egyébként a gyorsvonatot tudnám ajánlani, természetesen inkább csak a másodosztályt, hogy maradjon is valami a tízezer forintos Fotex 14 százalékos osztalékából, mire hazaérkezik. KOVÁCS Kereskedőházat vett a szegedi olaj herceg A napokban az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság 100 ezer vágósertés exportjára hirdetett meg pályázatot. A Földművelésügyi Minisztérium illetékese ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére elmondta: a bizottság ezzel a lépéssel segíteni kíván a termelők értékesítési gondjain. A sertésállomány jelentős része Hajdú-Bihar, SzabolcsSzatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyékben összpontosul. Ebben a térségben azonban jelentősen csökkent a feldolgozói kapacitás. Több feldolgozó vállalat is öncsődöt jelentett. Csökkentek az exportlehetőségek is a jugoszláviai helyzet és a FÁK tagországainak fizetésképtelensége miatt. így az ország más részein elhelyezkedő feldolgozó vállalatok, akik idáig ebből a térségből szerezték be alapanyaguk egy részéjt, visszafogták vásárlásaikat. A hazai sertések minősége a legtöbb esetben nem felel meg az Európai Közösség követelményeinek. így az EK tagországaiban nem sikerül olyan mértékben bővíteni az értékesítést, hogy az ellensúlyozza a keleti piacok elvesztését. A sertésállomány viszont március végén 6,175 millió volt, ami 3 százalékkal haladja meg a decemberi szintet. A gazdák 485 ezer anyakocát tartanak, 0,6 százalékkal többet, mint decemberben. A minisztérium illetékese elmondta: az exportot és az importot együtt kell kezelni, éppen a kereslet és a tenyésztés periodikussága miatt. Az első negyedévben a tél miatt általában alacsonyabb az állományi létszám, mint az év hátralévő részeiben. Ilyenkor alacsonyabb a szaporulat és a saját vágás is gyakoribb. Ezért az év elején viszonylagos árualaphiány keletkezett, így a bizottság az exportot és az importot együtt hirdette meg. Az exportra akkor nem volt pályázó, a tenyésztők inkább a belső feldolgozónak adták el a sertéseket. Ezzel egy időben 124 ezer vágósertés importjára adtak ki engedélyt, ami az állománynak mintegy 1,6 százaléka. Ebből 15 ezer körüli állatot hoztak be, ami elenyésző mennyiségnek számít, mivel a tél elmúltával szaporodik a sertésállomány, a piaci lehetőségek pedig továbbra sem bővülnek. A pályázati lehetőség segítséget nyújthat az exportálók számára. A SZOVOK KV és a SIKER Oktatásszervező Bt. - Mérlegképes könyvelő, - vállalkozói képesített könyvelő-ügyintéző, - kereskedelmi képesített könyvelő, - valutapénztáros-devizakezelő tanfolyamokat szervez szeptemberi idítással, részletfizetési lehetőséggel, Szegeden. Jelentkezés: 1992. július 20-ig. Magyar Dénesnél, Szeged, Rigó u. 22. Telefon: 20-958. S (Folytatás az 1. oldalról.) A Vidia Kereskedőház Rt. privatizációja még mindig tud meglepetést okozni. A sokadik pályázat sokadik módosított határideje után végül az a Molnár Sándor - öt vállalkozás társtulajdonosa és igazgatója, a szegedi olajherceg (39 éves) futott be, akinek a nevét csak az utolsó fordulóban kezdték emlegetni. - Nyílt titok volt, hogy a Vidia-vezérigazgató-nő Kes Kft.-je, valamint a Parragh Rt. pályázott a kereskedőházra. Ön mikor határozta el magát erre a lépésre? - Sokáig eszembe sem juJ tott. Egyszer azonban, azt hiszem, egy pénteki napon, hallottam a rádióban, hogy harmadszorra hirdetik meg a Vidiát. Majd egymást követték az újságcikkek, s került felszínre, hogy tulajdonképpen mi is történt itt. Akkor beszélgettem gazdasági szakembereimmel arról, mi lenne, ha mi is megpályáznánk. Rákövetkező hétfői napon elkértük az anyagot, átnéztük, és elküldtük a pályázatot, a szó szoros értelmében az utolsó pillanatban, május 25-én. A tenderbontás 28-án lett volna közjegyző előtt, s 30-án kellett volna döntenie az AVÜ-nek. Ez azonban tovább húzódott, de erről bennünket nem tájékoztattak. Eleinte még vártuk az értesítést, később már azt sem. Aztán megjelent egy újságcikk, hogy van egy magánszemély is a pályázók között, ebből legalább arra tudtam következtetni, hogy beérkezett a pályázatom. - Hivatalos értesítést azonban mind a mai napig nem kapott, sőt a hírről is az MTI-től értesült. - Az ÁVÜ még nem jelzett semmit, én magam pedig nem érdeklődtem. Ez nem az én dolgom. Megvárom a hivatalos utat, aztán aláírom a szerződéseket, és utána lehet, hogy összehívok egy sajtótájékoztatót. - Közben az a pletyka is elterjedt, hogy a Vidia öncsődöt jelentett be. Mit szólna hozzá, ha ez valóban igaz lenne? - Biztos, hogy ez is egy trükk a sok közül. Különben engem egyáltalán nem zavarna, sőt megkönnyítené a helyzetemet. - Mennyiért veszi meg a Vidiát? - A pályázati ajánlatom 156 millió forint volt. - Ön szerint mi döntött: a végösszeg, avagy a pályázati anyag tartalma, netán az Ön politikai elkötelezettsége? - Jelzem, hogy egyetlen pártnak sem vagyok a tagja, függetlennek érzem magam, nem is politizálok, legfeljebb szimpatizálok a kormánykoalícióval. Szerintem az anyagban megfogalmazott elképzeléseken volt a lényeg. Aki ismeri a vállalkozásaimat, az tudja, hogy rendkívül szerteágazóak, és előbb-utóbb létre kellett volna hoznom egy kereskedőházat. A Vidiánál vannak jól képzett szakemberek, akiknek lehet munkát adni, s nem létszámcsökkentésről kell beszélni - az a legegyszerűbb -, hanem munkával kell őket ellátni. - Tehát a Vidia a jövőben a Hanti Kft.-nek kereskedik? - Igen, de a jelenlegi áruival nem csak Magyarországon, hanem a FÁK -ban is kereskedhet. Itt a jövőben nem hatalmi harcok lesznek, hanem a munkával foglalkozunk. FEKETE KLÁRA Tejben-vajban (be)fürdünk? Lassan már alig emlékszünk vissza arra az időre, amikor a tej ára típusonként és országosan egységes volt. A több éve tartó tejmizéria egyik nem éppen örvendetes kísérőjelensége az árak folytonos változása, amelyet maga a kormányzat is elősegített akkor, amikor - a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej kivételével valamennyi tejfajta és tejtermék árát szabadárassá tette. Ezzel egy időben azonban a tejtermelés legalább 15 százalékos csökkenését kellett átvállalniuk a termelőknek és mint az élet bizonyította - azt is, hogy a fogyasztói árváltozást a tej felvásárlási ára gyakorlatilag egyáltalán ne tükrözze. (1991-ben 14,30 forint volt a felvásárlási átlagár, alig 0,7 százalékkal több mint 1990-ben.) Mindez oda vezetett, hogy amíg a fizetőképes kereslet tovább csökkent, s a termeléshez felhasznált ipari anyagok jelentősen megdrágultak (a számítások szerint 40-45 százalékkal), a tejtermelést nyereséggel már csak a korábbi termelői kör alig egytizede tudja folytatni. Az idén sem léphettek ki a szereplők az ördögi körből. A tejipar a fogyasztói árat ismét 15-20 százalékkal növelte, viszont a termelőknek csak 3-3,2 százalékkal fizet többet. Vállalkozói tanfolyamot indítunk! VII. 4-én 8 órakor a Móra Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. (Kálvária sgt. 84.) Jelentkezés: Csiszár Autósiskola BT. Kolozsvári tér 3/A Telefon: 19-055 FOTÓ: SCHMIDT ANDREA így nem csoda, hogy a tavalyi első negyedévhez képest már 71 ezerrel kevesebb tehén adja a lakosság ellátásához nélkülözhetetlen tejmennyiséget, s a gazdák úgy ítélik meg, hogy még legalább 50 ezer tehén tartása bizonytalan. Ha sorsuk - elődeikhez hasonlóan - a méltatlan és korai pusztulás, akkor már a belföldi - igencsak lecsökkent - kereslet ellátása is veszélybe kerülhet. A csőd- és a felszámolási eljárások folyamatba tétele, az aszály és annak következtében a takarmánytermelés csökkenése nagyon is valóssá teszi a tejtermelők aggodalmát. A szarvasmarha-tenyésztők országos választmánya az ágazat megmentése érdekében szükségesnek tartja az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény mielőbbi elfogadását és abban a tej garantált árának meghirdetését. A tejtermelés jövedelmezőségének javítása érdekében elvárják, hogy vagy a fogyasztói árat emeljék (s egy időben hozzon a kormány szociálpolitikai intézkedéseket a lakosságra háruló terhek enyhítésére), vagy pedig részben, illetve teljes egészében térítsék vissza a termelőknek azokat az adókat, amelyeket az ipari anyagok felhasználása során von el tőlük a költségvetés. A hazai termelők érdekeit magasabb importvámokkal és a jogszabályokat kijátszók elleni szankciók következetes érvényesítésével is védeni kell, mert éppen napjainkban van példa arra, hogy egyes importőrök engedély nélkül behozott francia tejjel és tejtermékekkel jelentek meg a magyar piacon. Ám nem csak a tej ára és mennyisége, hanem minősége is kedvezőtlenül alakul a válságos időszakban. Nem csak az okozza a gondot, hogy a harmadosztályú és osztályon kívüli minősítésű tej mennyisége már az összes mennyiség 20 százalékát is elérte tavaly, hanem az is, hogy az egyes tejipari vállalatok körzetéhez tartozó gazdaságok tejének a minősége is igen heterogén. Talán ezért is érdemel figyelmet a Szabolcsi Tejipari Vállalat kezdeményezése. Ok ugyanis a minőségi tej előállítására vállalkozók részére 120 millió forint összértékű támogatást hirdettek meg, s aki öt évre köt velük a meghatározott feltételekkel értékesítési szerződést, annak a felvett összeg vissza nem térítendő segítséget jelent. Feltétele azonban a támogatás elnyerésének, hogy a minőségi átvétel komplex minősítési rendszerét vállalja az igénylő. Ezenkívül a termelésbe legalább öt, egyenként 4500 literes évi tejhozamú tehenet állítson be és - az agrárkamara tejtermelő tagozata, vagy a gazdakör közvetítésével - csatlakozzék a megyei tejterméktanácshoz. Vállalkozók, társaságok figyelmébe! Felkínáljuk megvételre Szatymaz községben - Szegedtől 10 km-re - az E75 sz. főútvonal és megépítésre kerülő déli összekötő főútvonal nyomvonala mellen települt kemping-motelt. Érdeklődni az alábbi címen és telefonon lehet: „EGYSÉG" ÁFÉSZ 6760 Kistelek, Petőfi u. 2. sz. Telefon: 6264-755. Telefax: 6264-350. áktfiVM A A VIDIA MARKETBEN A SZEGEDI NEMZETKÖZI VÁSÁR IDEJE ALATT IS (július 3-12.) változatlan helyen, kibővített áruválasztékkal várjuk a kedves érdeklődőket, vásárlókat. ütVIDIA Kereskedőház Rt. Néhány partnerünk is kiállít az A pavilonban. Minden kiállított termék a helyszínen meg is vásárolható. Nem csak nézelődni, hanem vásárolni is érdemes, hiszen minden 10. vásárlónk apró ajándékot, minden 100. vásáriónk számára értékes meglepetést tartogatunk! Pavilonunkat vásári belépő nélkül is felkeresheti, az autóbuszállomás felőli bejáraton keresztül.