Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

A. líIVI KFT. HS A I)rvi(ÍK GAZDASAGI MELLEKLETE A szót már szinte unalomig ismételgetjük, különösen itt. Csongrád megyében, ahová csak nem akarnak megérkezni azok az igazi áztató esők. Amilyen a mezőgazdaság szeren­cséje, valószínűleg az aratás közepén kapjuk majd az égi áldást, hogy az aszály sújtotta ga­bonából még gyengébb legyen a termés. A közelmúltban Rúzsa felé autózva, meglepe­tésemre, homokon is egészen szép árpával ta­lálkoztam, de a szakemberek hamar belém­fojtották a lelkesedést: valami vizesebb lapá­lyon láthattam a hibátlan kalászokat. A kuko­ricát szinte porba vetették az egész környé­ken, s öntözésre csak kevés gazdaságnak futja. De miből is szorítanának rá pénz. ha a két évvel korábbi háromnegyed milliárdos nyereség helyett tavaly ugyanekkora összegű veszteséggel zártak Csongrád megye nagy­üzemei. A kormány előrukkolt valami segít­ségfélével, azóta az egyik keret kimerült, a másik nem. Azt hiszem, sok gazdaságnak már á kamatmentes hitel sem igazán csábító, nem látják biztosítottnak a visszafizetést. Közben itt a csőd is. ami közel másfél tucat nagyüze­met érint a megyében, de kettő ellen már a felszámolási eljárást is megindították a hite­lezők. A gyenge termés, a csökkenő állatállo­mány pedig meglehetősen bizonytalan alap a mezőgazdaság javában folyó átalakításáshoz, s már az sem vigasztal, hogy a napokban po­zitív példákat felvonultató öntözési bemu­tatóra és sajtótájékoztatóra invitálnak a szak­emberek. Természetesen ott leszünk, csak legyen, aki megfogadja a tanácsot. Anyaggazdálkodás felsőfokon A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság anyag­gazdálkodási akadémiát ren­dez Szegeden, a Közép fasor 1-3.-ban június 3-5-én. A rendezvény mottója: Változó gazdaság: piac, verseny, anyaggazdálkodás. A tanács­kozás célja olyan országos, továbbképzés jellegű fórumot biztosítani az anyaggazdál­kodási szakemberek számára, melynek keretében megis­merkedhetnek az anyagtu­domány és technológia kor­szerűsítés új eredményeivel. A fórumon a résztvevők választ kapnak a tudomány, a felső­oktatás, az államigazgatás és a gyakorlat jeles képviselőitől a szakma feszítő kérdéseire. A helyszínen a rendezők szak­kiállítási lehetőséget is biz­tosítanak. Privatizációs konferencia 1992. június 17-én rendezik meg Budapesten, a Villányi úti konferenciaközpontban a 2. országos privatizációs konfe­renciát, melynek témája az 1992. évi privatizáció módsze­rei és pénzügyi forrásai. Előadást tart többek között Szabc) Tamás privatizációs miniszter, Csépi Lajos, Kazár Péter, az AVÜ-igazgatói, Csanádi Ágnes, az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iroda elnökhelyettese. Kistermelés '92 Mezőgazdasági kistermelés '92 elnevezéssel országos kiállítást és vásárt rendez augusztus 27-e és 30-a között Mezőtúron a Kertbarátok és Kistermelők Országos Szövet­sége - jelentették be a szer­vezők budapesti sajtótájékoz­tatójukon. A kiállítás a Földművelés­ügyi Minisztérium, valamint az OTP Bank Rt. támogatásával jön létre. A rendezők külön csoportosítják a kertbarátok és a kistermelők termékeit, vala­mint a mezőgazdasági kisgépe­ket, a termeléshez szükséges műtrágyákat és növényvédő szereket. Ebben a blokkban főként a technikai és vegyi eszközöket gyártók, valamint szaporítóanyagokat előállítók és forgalmazók ajánlják a mezőgazdasági kistermelőknek és vállalkozóknak portékáit. Az ugyancsak külön egységet képező információs kiállításon a kistermeléshez kapcsolódó marketingszervezetek, pénz- és biztosítóintézetek, valamint a mezőgazdasági szaktanács­adással foglalkozók mutatják be tevékenységüket. A szervezők kistermelői fórumot tartanak, mezőgaz­dasági szaktanácsadási napot szerveznek, valamint a kör­nyezetvédelem és a mezőgaz­daság kapcsolatát taglaló szakmai tanácskozásra is sor kerül. Schwinn: Ötszáz embernek kenyér Volt Magyarországon korábban kerékpárgyártás - valamint a húszas években vett Weiss Manfréd Puch-licencet. Akkor csepeli munkásnak lenni azt (is) jelentette, hogy a gyártási művelet majd mindegyik fázisához érteni kellett. Egyszóval, kialakult Csepelen egy, kerékpárgyártásban kiművelt mérnök- és univerzális munkásgárda. Ez játszott döntő szerepet akkor, amikor a csepeliek külföldön kerestek partnert a nyolcvanas évek közepén. Schwinnék - kivándorolt németek - éppen száz éve gyártanak kétkerekűt. Nem is rosszat, hiszen a minőségi kerékpárpiac 80 százalékát tudhatják magukénak az USA-ban. Schwinnék hoztak magukkal azért know-how-t is: amitől egy kerékpárra azt mondják, hogy jó kiállású, elegáns, vagy hogy valósággal sugározza a gyorsaságot. Hoztak természetesen mást is: addig Csepelen a forrasztás volt az uralkodó technológia a kerékpárépítésben. A jó és könnyű hegyi kerékpár azonban hegesztéssel, méghozzá különleges volfrámelektródás, T1G elnevezésű hegesztéssel készül. Ezt is adaptálták a csepeliek, mint a többi, hasznos és korszerű tudnivalót. Az itthon készített kerékpárok fele külföldre kerül: ott sem kell megtagadniuk származásukat, rajtuk a Made in Hungary felirat. (Ne felejtsük, a Schwinn a minőségi kerékpárpiac vezetője odakint.) Az itthon maradottak a honi kétkerekúeknek mintegy a felét teszik ki évente. Ötszázan keresik kenyerüket Csepelen kerékpárgyártással. Nem is tehetik rosszul, hiszen típustól függően, a csepeliek saját munkájukra igencsak nyújtott garanciát adnak. Ez vázra és villára - a kötelező egy évvel szemben - öt, illetve tíz év. Az itthon készített kerékpárok fele külföldön gurul. A húszas években még Puch-licenc. Madamoiselle Weimann: Hamis klisék. (Fotó: Enyedi Zoltán) Meglepetések érnek Catherine Weimann Brestből Akasztják a hóhért - jutott eszembe, amikor Catherine Weimann kérdéseinek kereszttüzésbe kerültem. A hölgy egyenesen Bretagne-ból, közeiebből a franciaországi Finistere megyéből, még közelebbről egy Brest nevű városból érkezett, bejött a szerkesztőségbe - és faggatni kezdett. Hogy miről?Nem másról, mint a francia-magyar vegyes vállalatokról. Látogatása ugyanis a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségében célzatos volt... Madamoiselle Weimann mellesleg már öt éve végez kü­lönböző egyetemi tanulmá­nyokat Brestben. A joggal kezdte, majd üzleti és nyelv­ismereteket szerzett, most a meglévő diplomája mellé egy újabbat, a felsőfokú speciali­zálódott tudományok diplomá­ját szeretné megkapni. Diplo­mamunkáját pedig a francia­magyar vegyes vállalatokról, a magyarországi privatizáció tapasztalatairól írja. - Honnan jutott eszébe, hogy éppen ilyen témát válasz­szon magának? - Létezik Brestben egy Finistere-Hongrie nevű társa­ság, amely többek között a két ország közötti gazdasági kap­csolatokat is tanulmányozza ­válaszolta Catherine. - Veze­tője, Marié Elard hívta föl a figyelmemet a lehetőségre, s ajánlotta a magyarországi ta­nulmányutat. Sikerült elnyer­nem a Művelődési Miniszté­rium két hónapos ösztöndíját, ennek segítségével jutottam el Szegedre is. - Milyen előtanulmányokat folytatott, mielőtt foglalkozni kezdett a témával? - Nehéz dolgom volt, mert Magyarországról - és általában Kelet-Európáról - nagyon keveset tudnak Franciaország­ban. Az utca emberébe hamis klisék épültek be ezekről az államokról annak köszön­hetően, hogy a francia sajtó, s főleg a televízió, ráerősít a régi sztereotípiákra. Bennem vi­szont élt egy eredendő kíván­csiság, mindig is vonzott az ismeretlen országok felfe­dezése, ezért ragadtam meg a lehetőséget. Sajnos, a mai kelet-európai helyzetről kevés a francia tanulmány. Néhány EK-kiadványhoz, a Phare­programmai kapcsolatos dol­gozathoz azért sikerült hozzá­jutnom, ezeket olvastam át. - Egy banális kérdés: két hét tapasztalatai alapján mi­lyennek látja Magyarországot? - Egyfolytában kellemes meglepetések érnek: az üz­letekben ugyanis mindazt kapni, amihez Franciaország­ban hozzászoktam. Az emberi kapcsolatokat melegebbnek látom, mint odahaza, és úgy tűnik, mindenki nyugodt, mintha jól mennének az országban a dolgok... Viszont a rövid idő alatt azt is észre kellett vennem, hogy a kör­nyezetvédelemmel önök, ma­gyarok, nagyon keveset tö­rődnek! F. K. Panasonic Világsiker minden méretben A legkeresettebb telefonrendszerek, a legkisebbtől a legnagyobbig, közvetlenül tőlünk, vagy dealereinktől [ 30810B f 61610B ^ f 11 vonal I 22 vonal |ri 39 900 Ft J U 64 900 Ft J I 123210DB | max. 44 vonal 129 900 Ft EXCELSIOR max. 96 vonal &B4 599 000 Ft EXCELSIOR max. 192 vonal 1 249 000 Ft KX-T336 max. 336 vonal 2 433 000 Ft KX-T 7020 KX-T 7030 KX-T 7040 PROCOKTROC ==a»fwwnm SZEGED, SZÉCHENYI TÉR 8. TEL.: 24-711 FAX: 14-477 Az árak az áfát nem tartalmazzák!

Next

/
Oldalképek
Tartalom