Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 18. Fiatal operaénekesekkel Hangverseny Szent Vid napján Szent Vid, pontosabban Szent Vitus a legrejtélyesebb életű ókeresztény vértanúk egyike volt, a krónikák szerint Krisztus után 304-ben végeztette ki Diocletianus császár. Csodatévő, gyógyító szent volt, ám igen sok mindennel foglalkozhatott, hiszen nem kevesebb, mint 34-féle hivatás patrónusa. Köztük, sajátos módon, a színészeké is, s így a Bálint Sándor Művelődési Ház naptári egyezésü címadása valódi megemlékezéssé lett, hiszen a hétfői hangverseny közreműködői nagyobbrészt fiatal operaénekesek voltak. Köztudott, hogy a hölgyek között kevesebb a mély- és középfekvésű énekes - ellentétben az „urakkal" -, épp ezért bizonyult izgalmas produkciónak Ábrahám Csilla (mezzoszoprán) fellépése. Műsorválasztása is különleges volt, Schubert: A város című „modern" romantikus dala után Saint-Saéns: Sámson és Delila című operájának bosszúáriáját énekelte, gyönyörű sötét színekkel és nagy kifejezőerővel. A műsorban eredetileg szereplő Katona Judit helyett egyik kiváló fiatal baritonistánk, Fazekas Zoltán vállalt közreműködést. Bach: Drága jó Jézus című szent dalát hatalmas hittel és drámaisággal adta elő. Hasonlóan szerencsés volt Altorjay Tamás műsorválasztása is: a fiatal - de már nem csekély sikerekkel bíró - basszista Gremin-áriáját énekelte Csajkovszkij Anyeginjéből, később pedig Rocco dalát Beethoven Fidelio című operájából. A Gremin-ária sűrű szövésű, érett líraiságát nagyszerűen tudta érzékeltetni, de nem maradt adós a manapság szóról szóra aktuális Rocco-dal humorával sem. Az est legtökéletesebb vokális jelensége Réti Attila volt. Tűnjön bár elfogultnak a krónikás, mégis ki kell jelentse: a fiatal baritonista egyre inkább egyedülálló tehetségnek bizonyul városunkban - korosztályában és hangfajában egyaránt. Leoncavallo Bajazzókprológjával indított. A fiatal énekes ezután eddigi legsikeresebb szerepét idézte föl, Gounod Faust című operájából Valentin imáját énekelte. Ekkor történt a csoda: a szűnni nem akaró tapsok után megismételte az áriát, s az másodszorra talán még fényesebben szólt. Hét magas gé, s egy magas asz: ez a statisztika még a nagy sztároknak is becsületére válna. S a két nagyária után mintegy „levezetésként" még egy Mozart-részletet is énekelt - Figaro C-dúr áriáját -, bemutatván, hogy e stílusban is otthonosan mozog (a publikum egyébként ezt is megismételtette). A koncert programjából nem maradt ki a mai magyar zene sem: Rózsa Pál jól fölépített, ügyesen dramatizált Szólóharsona-darabját Nyíry Ferenc, az egyre gyakrabban pódiumra lépő tehetséges harsonaművész interpretálta, magabiztosan és virtuózán. A zongorairodalom gyöngyszemei - adhattuk volna hangversenyünk címéül, ha ez alkalommal csak billentyűs produkciók szerepeltek volna műsorunkon. Beethoven: G-dúr rondója - op. 129. - a Mester egyik legnépszerűbb zongoraműve, s Ábrahám Márta - a koncert legfiatalabb muzsikusa - ügyesen érzékeltette a darab dühöngő játékosságát (később Bartók: 15 magyar parasztdal című sorozatából adott elő karakteres részleteket). Mendelssohn Rondo capriccioso című remekművét és Liszt Sursum corda című zongoraimáját Dombiné Kemény Erzsébet, az est háziasszonya adta elő, s ő volt a közel kétórás hangverseny egyetlen zongorakísérője is. Kiss ERNŐ Magát keresem, mondta a fiatalember. Aha, bólintottam, és tudtam, hogy még nem találkoztunk. Egy regényt kellene írni, mondta. •Egy regényt, mondtam. Az édesanyámról van szó, mondta a fiatalember. Az ő életét kellene megírni. Ő elmondaná, maga pedig megírná. Világos. Aha, bólintottam. Hallgattunk egy csöppet. Nekilendültem. Na és miért kellene azt a regényt megírni? Érdekes élete volt az édesanyámnak. Sokat tudna mesélni. Szépen mesél. Aha, mondtam. Az édesanyám volt például börtönben. Ott is azt mondták, szépen tud mesélni. Azt mondták neki, írassa meg valakivel. Sokan biztatták. Regény Na és miért volt börtönben az édesanyja? A kéz előrenyúl, aztán a tenyér hirtelen kifqj-dul, kicsi ököl gömbölyödik belőle. Az egyezményes, nemzetközileg is hitelesített jel. Aha, mondtam. Szóval egy regényt, mondta a fiatalember. Látomásai is vannak az édesanyámnak. Különös álmai. Alom és mégis valóságos, ilyenek. Például egy gyönyörű, vérvörös rózsacsokor az ablakban. Alom, de azért ott van. Szinte érinthető. Aha, mondtam. Újabb két mondatnyi hallgatás. Na és most mivel foglalkozik az édesanyja? Most nincs munkája, mondta a fiatalember. Aha, mondtam. Munkanélküli, mondta a fiatalember. Csakhogy én nem szoktam ilyen regényeket írni, mondtam. Esetleg riportot, ha érdekes a dolog. Aha, mondta a fiatalember. Élettörténet, riportban, maximum egy újságoldal, mondtam. Ha érdekes a dolog. Aha, mondta a fiatalember. Hívjon fel az édesanyja telefonon, mondtam. Aha, mondta a fiatalember. Viszontlátásra, mondtam. DARVASI LÁSZLÓ Két tannyelven a Tömörkényben is A szegedi önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottsága ma tárgyalja azt a tervet, amelynek alapján a Deák Ferenc és a Ságvári Endre gimnáziumok angol és francia kéttannyelvű tagozatai után az 9394-es tanévtől a Tömörkény István Gimnázumban is megindulna a kéttannyelvű oktatás. A Tömörkény gimnázium a német nyelvet választotta, és ezzel nemcsak a város magas szintű nyelvoktatási választékát gazdagítja majd, de idővel utánpótlást is nyerhet a Tarjánvárosi 3-as Számú Altalános Iskola német-magyar kéttannyelvű végzősei közül. Amenynyiben a bizottság jóváhagyja a tervet, az a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elé kerül, s a Tömörkény gimnáziumban remélik, az engedélyezés már formalitás lesz csupán. A gimnázium egyébként idén szeptembertói intenzív előkészítő német nyelvtanfolyamot indít nyolcadikosok számára. S. P. S. KULTÚRA 5 / Arany Katedra Patajné Hegedűs Évának FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. Számú Gyakorló Általános Iskolájában ünnepséget rendeztek tegnap, amelyen átadták az iskola napközis szakvezető tanárának, Patajné Hegedűs Évának az Arany Katedra Emlékplakettet. A kitüntetett tanárnő 22 éve vezet az iskolában első, második osztályos napközis csoportokat, kiemelkedő eredményességgel, alkotó módon. A hat-, hétéveseket nemcsak abban segíti, hogy a kezdeti időszakban megtanulják, hogyan is kell tanulni; kinek-kinek a képességeihez, érdeklődéséhez illő gyakorlással fejleszti a kicsik tehetségét, olvasási és más kulturális élmények nyújtásával gazdagítja érzelemvilágukat. Tapasztalatait cikkekben, tanulmányokban tette közzé; rendszeresen tart bemutató foglalkozásokat a város és a megye más nevelőinek, irányítja a főiskolai hallgatók nevelési gyakorlatait. Szeretik, becsülik kollégái, tanítványai, s ami nagy szó, a kisiskolások szülei is. Felmérés a tanulók körében A kérdésekre az említett általános iskolák három osztályának 82 tanulójából 73-an válaszoltak. Természetesen nem volt kötelező válaszolni és aki válaszolt, névtelenül tette. A tanulók „Az én 6 osztályos gimnáziumi osztályom olyan hely", megkezdett mondat folytatásaként fogalmazták meg véleményüket. 1. vélemény: „Ahová tényleg szeretek járni" Iskola Igen Nem Arany János Ált. Isk. 21 (91%) 2 (9%) Madách Imre Ált. Isk. 24(100%) — Tarjáni III. Sz. Ált. Isk. 26(100%) — Összesen: 71 (97%) 2 (3%) 2. vélemény: „Ahol a tanároktól megkapok : minden segítséget" Iskola Igen Nem Arany János Ált. Isk. 20 (87%) 3 (13%) Madách Imre Ált. Isk. 19 (79%) 5(21%) Tarjáni III. Sz. Ált. Isk. 25 (96%) 1(4%) Összesen: 64 (88%) 9(12%) 3. vélemény: „Ahol vannak tantárgyak, amelyek nehezebbek" Iskola Igen Nem Arany János Ált. Isk. 21 (91%) 2 (9%) Madách Imre Ált. Isk. 23 (96%) 1 (9%) Tarjáni III. Sz. Ált. Isk. 21 (81%) 5(19%) Összesen: 65 (89%) 8(11%) A „nehéz tantárgy" kategóriájában az Aranyban az irodalom, a Madáchban a biológia, a Tarjámban pedig a történelem áll az élen. Iskolaszövetségi felmérés Fókuszban a hatosztályos gimnázium Természetesen a kapott válaszokhoz figyelembe kell venni a tanulók néhol sajátos „szubjektivitását" is, amely a diák-tanár viszonyban elkerülhetetlen. A változtatást óhajtó tanulók általában úgy gondolják, hogy „hirtelen nagy ugrást tettünk a gimnáziumi anyag közepébe". A „sokat kell tanulni" vélemény mellett pozitívumként értékelik, hogy lényegesen kevesebb tanítási óra jut egy hétre, mint 6. osztályos korukban. Érdekes, hogy a diákok általában úgy ítélik meg, hogy az osztály közösségi színvonala jó hatással van az egyének tanulmártyi teljesítményére is. Az utóbbi egy évben - mintegy a közoktatási törvényinterregnum következményeként - a hazai pedagógustársadalom sokat foglalkozott az új iskolakísérletek létjogosultságával. A vélemények mindegyre megoszlanak: legyen szó bármilyen kísérletről, egyelőre sokan az előnyök illetve hátrányok felmérhetetlenségével magyarázzák, hogy nincs egyetértés egy-egy újítás kapcsán. A hagyományos négyosztályos gimnáziumi képzéstől eltérő oktatási formákkal Szegeden is találkoztunk. Közülük a legelterjedtebbet, a hatosztályosat éppen városunkban próbálták ki először, a Radnóti Miklós Gimnáziumban. Az alábbi felmérést annak reményében tesszük közzé, hogy a tapasztalatokból okulni lehet. Az érintett gyerekek és szülők közti véleménykutatást a Deák Ferenc Gimnáziummal iskolaszövetségben lévő három általános iskolában - az Arany János, a Madách Imre és a Tarján III-as Számú Általános Iskolákban - készítették, amelyekben egy éve indultak kihelvezett osztályok. P. J. Felmérés a szülök körében A 82-es összosztálylétszám tanulóinak 71 szülője válaszolt a feltett kérdésekre, ami azt jelenti, hogy a szülők szívesen együttműködnek a kísérlet érdekében. 1. kérdés: A tanulók felvételi vizsgájával egyetért-e? Iskola Igen Nem Arany János Ált. Isk. 23 (96%) 1 (4%) Madách Imre Ált. Isk. 21 (91 %)' 2 ( 9%) Tarjáni III. Sz. Ált. Isk. 23 (96%) 1 ( 4%) Összesen: 67 (82%) 4 (18%) Az egyetértő szülők okként hozzák fel az esélynövelést, a tehetségek kiválasztását, valamint azt, hogy az általános iskolák színvonala nem egyenlő, az azonos jegyek nem minden iskolában takarnak azonos tudást, ezért fontos, hogy a gyerek ne jegyei, hanem tudása alapján kerüljön be az osztályba. Az egyet nem értők érve: a 6. osztály jegyei jobban tükrözik a tudásszintet, ezért a felvételi jegyei csak kisebb mértékben számítsanak bele a felvételibe. 2. kérdés: Megbánta-e, hogy gyermekét a 6 osztályos gimnáziumba adta? Iskola Arany János Ált. Isk. Madách Imre Ált. Isk. Tarjáni III. Sz. Ált. Isk. Összesen: Igen 3(13%) 3 (4,5%) Nem 20 ( 83%) 23(100%) 24(100%) 67 ( 94%) Innen származnak a legegyértelműbb válaszok: a szülők szerint gyermekük többet olvas, több ismeretre tesz szert, komolyodott, igényesebb saját munkájával szemben, illetve úgy ítélik, hogy a hasonló képességű gyerekek között a teljesítménye magasabb. Ide tartozik az az általános vélemény is, hogy biztosított a továbbtanulás, s a 8. osztály után nem kell aggódni, hova menjen a gyerek. A szülők azt is kiemelték, hogy a tanulókra több figyelem jut, és fejlődésükre jobban odafigyelnek. Ellenvélemény: magasak a követelmények. 3. kérdés: Tapasztalt-e változást a gyermeke tanuláshoz való viszonyában? Iskola Igen Nem • Arany János Ált. Isk. 19 (79%) 5(21%) Madách Imre Ált. Isk. 18 (75%) 8 (25%) Tarján III. Sz. Ált. Isk. 18(75%) 6(25%) Összesen: 55(77%) 19(23%) Jellemző válaszok: a gyerek megkomolyodott, bizonyos tantárgyakat szívesebben tanul. Megtanult tanulni, rendszeresebb, hatékonyabb a munkája, önállóbb, nyitottabb és érdeklődőbb. A változást nem tapasztaló szülők viszont úgy vélik, gyermekük hamarabb kifárad. A felméréshez természetesen hozzátartozik a tanárok véleménye is, akik szerint a felvételi vizsga megfelelő; vannak, akik esteleg a szóbeli meghallgatást is fontolnák. Többen kérték, hogy az írásbeli eredmények és az 5. év végi és a 6. félévi jegyek együtt jelentkezzenek felvételi pontként, a többség véleménye azonban az eredeti változat. Problémát jelentett a tehetséges gyermekek testnevelési versenyeztetése, hiszen a 13-14 éves gyermekek az általános iskolák közötti versenyeken nem szereptelhetnek, de a középiskolai versenyekhez még fiatalok.