Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 18. Számít-e a legfelső'bíróság? BELÜGYEINK 3 SZKV-munkástanács kontra igazgató Előzményként tudnunk kell, hogy a jelenleg 840 főt foglalkoztató SZKV-nál két érdekvédelmi szervezet működik. Az egyik a szakszervezet, amelynek 1990-ben még 600 fős tagsága mára 350-re olvadt. A két éve alakult munkástanács - amelyből kezdetben kettő volt, de később egyesült a két szárny - most 210 tagot számlál, s ugyancsak szakszervezeti feladatokat Iát el. Éppen az ilyen jellegű tevékenységüket kérdőjelezte meg Gazdag László igazgató, hivatkozván a Szegedi Munkaügyi Bíróság tavaly októberi határozatára, amely szerint „a Munka törvénykönyvének 2. paragrafusa törvényellenes", ezért a munkástanácsot nem lehet szakszervezetként elfogadni, így aztán nem hívták meg őket sem a bértárgyalásokra, sem a kollektív szerződés módosításáról szóló megbeszélésekre. A munkástanács szakszervezeti tevékenységének hatálytalanításáról szóló körlevelet nemcsak az egyes munkahelyi A Szegedi Közlekedési Vállalat BUTROVIL Munkástanácsa szerda délelőttre sajtótájékoztatót hívott össze, amelynek meghívóján az állt, hogy a vállalat igazgatója. Gazdag László felmentésének indítványát ismertetik. vezetőknek küldték el, hanem még az SZKV végállomásain, portáin, indítóhelyein és hirdetőtábláin is kifüggesztették. A dolog persze nem maradt ennyiben: az ügy továbbkerült egészen a Legfelsőbb Bíróságig, amely törvénysértőnek ítélte a szegedi bírósági döntést, s egyben hatályon kívül helyezte azt. Az alaphelyzet viszont mindettől jottányit sem változott: az igazgató úr az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség felhívó levelének ellenére sem tárgyalt a BUTROVIL munkástanács vezetőivel, mintha még mindig a Szegedi Munkaügyi Bíróság döntése lenne érvényben. És még egy apróság: a Legfelsőbb Bíróság határozatát (dátuma: 1991. december 13.) már nem tették nyilvános közszemlére... Közben olyan döntések születtek, amelybe igencsak szeretett volna beleszólni a munkástanács is. Például: a szociális célú segélykeret fölosztásánál huszonnégyen kaptak 5 ezer forintos segélyt, pedig ők lévén fizetésük 40 ezer forint körüli - igazán nem szorultak volna rá. A két-három gyerekes dolgozóknak pedig 3-3,5 ezer forint jutott... Kiss Gábor, a munkástanács elnöke mindezek ellenére bizakodó: az igazgató távollétében (Gazdag László jelenleg betegszabadságon van) helyettesei már tárgyalókészséget árultak el. Az elismerés egyelőre hallgatólagos, mert az igazgató úgy vont vissza egy 1974-es rendelkezést, hogy újat nem adott ki helyette, így az egyes vállalatvezetők nem ismerhetik el szakszervezeti szerepében legálisnak a munkástanácsot. A BUTROVIL elnöke azt is hozzátette még, hogy külföldön más a dolgok gyakorlási módja: egy nagyvállalat vezetése számára kényelmesebb a munkások vezetőivel tárgyalni, mintsem fönntartani az esetleges egyéni ellenakciók veszélyét. „Ez a magatartás nálunk még nem szokásos" mondta Kiss Gábor -, „ha idejön a külföldi tulajdonos, mintha elfelejtené az otthoni szakszervezeti gyakorlatot, és gyengíteni igyekszik a dolgozók érdekvédelmi törekvéseit. Talán e téren is változás következik." (Gazdag László igazgató úr véleményére is kíváncsiak voltunk: telefonon hívtuk föl, de nem találtuk otthon. Az ő álláspontját így később ismertetjük.) NY. P. A városháza fantomja 0tt bkoknak kedvezmény FIZETŐ RVRKDLÓ Fizetőparkolók /ŐRZÉS NÉLKÜL/ Szeged Megyei Jogú Vüros Önkormányzata 2/1991 /L9/ VrfüB sz. Bizottsági Határozata a Ujján. íkandtető . Szegedi Ipari Msánés Piacigazgatóság Szeged, Marx tér TVLpariloo Tz VH24 Hétftfi-pfattekig ÍHB árájf Szombaton H4 óráig Vásárnap H ttnneftiap a parkolás díjtalan: Parkolási 20 Ft/óra Rftgyekti szerv. Szeged Megye* Jogú Vám A táblás közigazgatás stílusában nincs törés, a nyelvezet is a megszokott és jól bevált hatósági. Rövidítős-kinyilatkoztatós modorában utasít és fizetésre szólít fel - kicsoda is? Hű, de kínos! Hiszen ez az osztály már régen nem is létezik, a fiatalok talán a nevére sem emlékeznek. (Egyébként a mellette lévő tábla sem kevésbé informatív: ott a tanács vb akar kasszírozni.) Vajon nem érdemeinének-e tisztességes bemutatkozást az - éppen az önkormányzat jóvoltából adófizetővé lett szegedi polgárok? Jelentkezzen hát, aki itt pénzt akar beszedni... A Belvárosba csak az menjen autóval, akinek feltétlenül muszáj - így szól az alapelv, amely a városközpont védelmét szolgálja. A közlekedési túlterhelés csökkentése érdekében tett kis lépés: újabb fizetőparkoló-helyek kijelölése. Ennek az autósok biztosan nem örülnek, de idővel talán mindenki fölismeri, hogy a kevésbé zsúfolt és szennyezett Belváros megteremtése és védelme mindannyiunk közös érdeke, hiszen a centrumot nem csak az ott lakók használják. A városi közgyűlés április 8-án hagyta jóvá azt a listát, amely fölsorolja az újonnan kijelölt fizetőparkoló-helyeket, így a Tisza Lajos körút északi ágának Alsó rakparthoz való csatlakozásánál a gyalogjárdán, a Kígyó, Kiss Menyhért, Kiss Ernő utcákban, a Széchenyi tér nyugati oldalán (a Botond étterem előtt) mindkét oldalon, a Dóm tér nyugati oldalán (a könyvtár-levéltár előtt), a Somogyi, Arany János, Victor Hugó, Eötvös, Apáthy és Dózsa György utcákban, valamint a Tanácsköztársaság útján hamarosan óránként 20 forintért várakozhatnak a gépkocsik. A fizetőparkolók fenntartója, a Szegedi Vásár- és Piacigazgatóság folyamatosan helyezi ki a figyelmeztető táblákat, s július 1-je után a pénzszedő emberek megjelenése is várható. Továbbra is lehetséges éves parkolóbérletek váltása, ezenkívül az érintett helyeken lakók kedvezményt is kaphatnak (nekik egyéves bérletért 500 forintot kell fizetni). NY. P. Sarokba szorítva Alkotmányjogi kiskáté X. 30. Egyesek azt követelik, hogy a jelenlegi Országgyűlés alakuljon át „alkotmányozó gyűléssé". Lehetne esetleg most egy új alkotmányt ezzel az alkotmányozó gyűléssel elfogadtatni? A válasz egyértelmű: nem. (Ezt a bonyolult, finom elméleti problémát abban a reményben kell a végletekig leegyszerűsítenem, hogy az. nem megy az érthetőség rovására.) A megértéshez vissza kell nyúlni az alkotmányozó gyűlés eredeti értelmezéséhez. Az a kérdés, hogy ki jogosult alkotmányozni (alkotmányt elfogadni), igazán a XVIII. század második felében, a francia forradalom ideológiai-politikai előkészítése, illetve a forradalom idején merült föl. A válasz lényege röviden a következő: mivel az Alkotmány az állam szempontjából a legfontosabb, a közhatalom gyakorlásának és korlátozásának szabályait rögzítő, mindenkit érintő okmány, az csak az egész nemzet közvetlen akaratnyilvánításával (azaz népszavazással) fogadható el. Nagyobb országokban népszavazás csak nagy nehézségek árán szervezhető meg, ezért kivételesen az akaratnyilvánítás egy kifejezetten erre a célra választott rendkívüli nemzetgyűlés útján is kifejezhető. Az alkotmányozó gyűlés feladata azonban csupán az alkotmány kidolgozása és elfogadása, s ebben a törvényhozásra jogosított parlament szervezetének, hatáskörének és működésének meghatározása, semmi több, ezért utána fel kell oszlatnia önmagát. Nem alakulhat át rendes törvényhozó testületté, mert ez már befolyásolná, elfogulttá tenné őt az alkotmányozás során, hiszen eleve a saját későbbi helyzetét igyekezne minél kedvezőbbé tenni. (Sót, Sieyes abbé, a francia forradalom „ideológusa" szerint az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait rögtön nem is lehetne a törvényozó testület tagjává választani, hanem csak a következő ciklusban - az említettek miatt.) - Az alkotmányozó gyűlés lényege tehát, hogy a/kifejezetten alkotmányozás céljából választják, iy feladata csupán az Alkotmány kidolgozása és elfogadása, c/ az Alkotmány elfogadása után fel kell oszlatnia önmagát, azaz „rendes" törvényhozásra nem jogosult. Mindezek alapján világos, hogy a jelenlegi Országgyűlésünk nem alkotmányozó gyűlés, ilyenné nem is „alakulhat át", mert a fenti kritériumoknak /e célra választották (!), új alkotmány elfogadása esetén önmaga feloszlatása (?V nem felel meg. Ha mégis úgy döntene, hogy pl. szeptember 1-től csak az alkotmányozással foglalkozna, ezt természetesen minden további nélkül megtehetné, hiszen jogosult alkotmányt elfogadni és módosítani, ám ettől még nem lenne „alkotmányozó gyűlés". (Ahhoz tehát új, alkotmányozó gyűlési választásokat kellene kiírni, s az ekkor választott testület működhetne alkotmányozó gyűlésként.) Tegyük hozzá, hogy praktikus okok miatt is hiba lenne, ha a jelenlegi Országgyűlés csak alkotmányozással kezdene foglalkozni, vagy esetleg alkotmányozó gyűlési választások kiírásával egyidőben feloszlatná önmagát. A mostani átmeneti viszonyok idején igen nagyszámú törvényt kell elfogadni, módosítani ahhoz, hogy a jogszabályok megfeleljenek az új követelményeknek. Túlságosan nagy luxus lenne tehát leállni a törvényhozással, s minden erőt az alkotmányozásra fordítani. Új alkotmány kidolgozásának és elfogadásának ez kétségtelenül a leglátványosabb, ámde a legrosszabb módja lenne. Erre sokkal jobb megoldások állnak rendelkezésre. Dr. Tóth Károly alkotmányjogász Öböl \ JANLAS. A tegnap kezdeményezett párbeszédet folytatva **-kérem, képzelje el a tisztelt olvasó, hogy nagy szorongással és kíváncsisággal várt első könyve fehéren virító oldalára, ahol csak a cím, a szerző és a kiadó neve férhet, ajánlást kell írnia. Mondom, ez az első könyv. Fontos és milyen plasztikus az illat! Az első mű szaga. Talán nem az álmokhoz igazodik a borító, mégis a tulajdonlás és a boldog lemondás közös érzete születik meg, ha reá néz az ember. De mit írjon ajánlásként tulajdon édesanyjának, testvérének, házastársának, érdeklődő kamasz fiának, legjobb barátjának, közvetlen munkatársának? Tanévbúcsúztató ünnepségek, kisiskolás izgalmak napjai ezek. Odasomfordál a kislány az emlékkönyvvel, és mit lehet tenni, írni kell belé. Vizsgázik a tanár. Irodalomból, pedagógiából, pszichológiából, rögtönzéstanból - általános műveltségből. Semmivel sem könnyebb a dolga, mint a saját könyvébe ajánlást fogalmazó szerzőnek. Most kellene szólni a honoráriumról, a bérről. De ezt a kérdést a pedagógus munkáját leértékelők figyelmébe ajánlom. IDA"**" (***. A HÉT KÉRDÉSE Készen áll az a programjavaslat, amely a belvárosi közlekedés tehermentesítésének alapelveit rögzíti. Megkérdeztünk néhány járókelőt: helyeslik-e a városcentrumon átmenő forgalom elterelését? Bálintné Matyelka Judit, biztosítási előadó, jelenleg GYED-en van: - Jó lenne már csak idegenforgalmi szempontból is - ha a Belváros mentesülne a forgalomtól, de mint autós úgy tapasztalom, hogy a centrumban igen nehéz közlekedni. Ráadásul alig van parkolóhely: mi Dorozsmán lakunk, és csak akkor jövünk kocsival a Belvárosba, ha valamilyen ügy elintézése ide köt, de alig találunk várakozóhelyet. Mint gyalogos, természetesen helyeslem a tervet, viszont ez magával hozná a tömegközlekedés fejlesztését, amire így még nagyobb szükség lesz. Dr. Orosz Károly, jogtanácsos: - Nagyon egyetértek a tervvel, de azt hiszem, még nem tartunk itt. Szeged városszerkezete - Budapesthez hasonlóan - sugaras szerkezetű, amely szinte vonzza a forgalmat a centrum felé. Amíg nem építik ki a tranzitútvonalakat a város körül, addig nehéz lesz megoldani azt, hogy csak a célforgalom jöjjön a központba. Jeney Györgyné, MÁV számviteli alkalmazott: - Hogy a külvárosban menne a forgalom? Az nagyon rossz lenne nekünk, mert mi Makkosházán lakunk, ahol a járdán alig férünk el, parkoló nincs elég, a kocsik az úton állnak, játszótér kevés van - hova engedjük le a gyerekeket? így is sok a baleseti veszélyforrás! A panel ráadásul vezeti a zajt... úgyhogy nem örülnénk, még akkor sem, ha egy tisztább Belvárosban mi is szívesen sétálnánk. (Fotó: Somogyi Károlyné.) Ny. P. A hét kérdéséről a Rádió Szeged ma délutáni adásában Prágai Jánossal, a belvárosi forgalmi rend programjavaslatának készítőjével, valamint Gyimesi Kálmán önkormányzati képviselővel lapunk munkatársa, Mag Edit beszélget. (Hívható telefonszám: 24-244.) KÖZÉLETI NAPLÓ MA RÓZSA EDIT országgyűlési képviselő fogadóórát tart a választópolgároknak 16-17 óráig a Éöldváry utca 3-ban (Honvéd térnél). AZ SZDSZ-tagoknak közgyűlés lesz 17 órától a Földváry utca 3. szám alatti székházban. AZ MDF-székházban (Római körút 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. INGYENES JOGI TANÁCSADÁST tart dr. Tari Mihály a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Teleki utca 3. szám alatti székházában 17.30-tól 19 óráig. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14. számú választókerület képviselője 18-tól 19 óráig fogadóórát tart a Rákóczi utca 11. szám alatti képviselői teremben.