Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

I | HAG^PMÁNY - GYEREKSAROK SZOMBAT, 1992. JÚN. 13. i VALASZOK A 41. kérdésre: A munkásság a saját erejéből teremtette meg a prolclárgyerckek testi és szellemi fejlődése érdekében a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületét, mely 1917. jún. 15-én alakult. Mintául szoígált a Grúzban megalakult (1908) első gyermekbarátcsoport, mely Anton Afritsch kezdeményezésére iskolareformot, új ember nevelését tűzte célul. A mozgalmat szolgálta a Félix Kanitz szer késztette Kinderland c. lap. Hazánkban 1928-ban már huszonnyolc csoport működöt!, többek között Szegeden is. Nevelő, szórakoztató, örömosztó munkájukat mesedélutánokkal, tanfolyamokkal, fürdőztető- és nyaraltatási akciókkal igyekeztek elérni. Szegedi működésére vonatkozóan. íme, egy körözvény: „Gyermekbarát ügyben! Tisztelt Tagtárs! Egyesületünk ez idei téliruha-akciójában, amennyiben gyermekei vannak és erre körülményei folytán reá van utalva, úgy e hó 18-ig este 7 óráig a Munkásotthon titkári irodájában annál is inkább jelentkezzen, mert későbbi jelentkezést nem vehetünk ftgvelembe. Jelentkezés tagsági könyvvel naponta du. 4-től 7-ig. 1925. XII. 14. Választmány." Emlékszem, hogy a Hét vezér utcai munkásotthonból „kettős rendekben" vitték a proletárgyerekeket a Gyermekbarátok újszegedi strandjára. Ez az ún. nagy strand mellett, a Bertalan-emlékmű közelében volt, később beolvadt a Munkás Testedző Egyesület partfürdójébe. A lelkes vezetők közül megemlítem a Bucsezán családot és Matók bácsit. (Csongor Győző, Szeged, József A. sgt. 14.) Birtokomban van a Gyermekbarát c. újság 1924. okt. 10-i, első számának két lapja. Eszerint az újság a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének hivatalos értesítője. Főszerkesztő: Kármán Elemér. E számban Várnai Zseni írt Köszöntő címmel verset. Az egyesület szegedi csoportja a Maros utcai Kiskaszinóban működött. Szinte valamennyi ágazati szakszervezetnek itt volt az otthona. Az épületben volt egy nagyterem, benne színpad, a fal mellett sok szék, és emlékezetem szerint négy biliárdasztal. Esténként órákig el tudtam nézni a játékosokat. A kisebb helyiségben a szakszervezetek pénztárosainak az asztalai voltak. Végül Bucsezán Miklós gondnoknak - Bányász Ilona színművész édesapjának - a lakása következett. Vasárnap délelőttönként matiné, majd mesedélután volt. Egyszer én is szerepeltem. Farkas Antalnak A munka c. versével. Mint 9 éves gyermek, gyakran jártam a Kiskasz.inóba. A közelben laktunk, apám a házmestere volt a Tisza Lajos krt. 10. számú villának, mely Vajda Manó magánzó (földbirtokos, részvényes) tulajdonában állott. Házassága gyermektelen volt. Apám közösen járatta a Népszavát egy Kara nevű. Berzsenyi utcai házmesterrel. Az egyik nyáron két hónapon át járhattam az újszegedi Gyermekbarát strandra. (A hídtól balra, nem messze az ártéren volt.) Előtte Rappaport Samu orvos (Kárász u. 16.) megvizsgált bennünket, hogy egészségesek vagyunk-e. Reggelente a szegedi hídfőnél gyülekeztünk, innen Kovács Eszti néni vezette a csoportot a strandra. Játszottunk, fürödtünk, dalokat tanultunk. Délben Szabó néni főztjét ettük. A szervező, Dani János, a Háló és Bárka utca sarkán levő Orion bőrgyár lakatosa, a munkája után mindig kijött hozzánk. Úgy emlékszem, hogy Valentiny Ágostonnak és Dáni Jánosnak a gyermekei is ott nyaraltak. (Balogh István, Szeged, Babér u. 18.) Várostörténeti Ki mit tud? A tizenegyedik fordulóhoz érkeztünk, már csak válaszokat adunk közre. A kérdéseket lezártuk, ám adatközlést még szívesen fogad a két szerkesztő: Apró Ferenc, Lengyel András Az 51. kérdésre: Tömörkény 1900 táján több ezer szóból álló szegedi tájszógyűjteményt küldött az Akadémiának. (Gyűjtése átkerült a Nyelvtudományi Intézetbe.) A följegyzett tájszavakat Bálint Sándor fölhasználta a Szegedi Szótárban. Innen tudható, hogy a subapálinka spirituszból készített, hitvány pálinka volt. Említi Nagy Sándor (Senex) is Ötven év c. kötetének (Szeged, 1909) 101. lapján. Nótában is előfordul: Spirituszba csináják a pájinkát, Azé nem lácc soha rajtam jó gúnyát. Csinánák bár édös tejbű, ecetbű, Mögájj babám, nem iszó a pízömbü. Kis paprika, nagy paprika, de erős, Szögedibe mindön kisjány szégyöllős. Né szégyőjed édös rúzsám a csókod, Akkó löszünk mi igazán bádogok (Monostori Dezső, Szeged, Boldogasszony sgt. 45.) Az 59. kérdésre: Balogh Péter (Szeged, 1880. máj. l.-Szeged, 1965. júl. 6.) építési vállalkozó az édesapánk volt. Régi szegedi, nyolcgyermekes kőművescsaládban született. Életrajzában (1952) leírja, hogy 13 éves korában tanonc lett. 1897-ben szabadult föl a híres Heszlényi József építésznél. Segédként dolgozott (valcolt) Dél-Magyarországon. Felvidéken. Erdélyben és Bukarestben. 1909-től Szegeden volt építési rajzoló, majd munkavezető. 1912-ben kőművesmesteri vizsgát tett, 1913-ban kiváltotta az iparjogot. Három és fél évi frontszolgálatot teljesített, megkapta a vaskeresztet is. Mesterségét 1918-tól folytatta. Ez évben feleségül vette Motzwickler Friderikát (1893-1974). Péter fia (1922-1986) az 50-es években Szeged főmérnöke volt. A '30-as években építőmesteri vizsgát tett. Ez időben 10-15 segédet, 5 tanoncot foglalkoztatott. Nemzedékeket nevelt a szakma ismeretére. O építette a volt szegedi enyvgyárat, a Pulz utcai fertőzőkórház épületeit, a deszki szivattyútelep épületeit, három külterületi tüdőgondozót, 14 darab külterületi, ün. Klebelsberg-iskolát (köztük a bojárhalmit, a klcbelsbergtelepit, a madárász-tóit, a külső-balástyait, az irodasorit, a gallyasit, az aignertelepit, a fölső-gajgonyait), a Katona utcai óvodát, a dohánygyár telepén melléképületeket, két Cserepes sori szükséglakást és a várostanyai közigazgatási épületeket. Tatarozási és helyreállítási munkákat végzett a Horthy laktanyán, a fölsőipariskolán, a főreáliskola*. a pénzügyi igazgatóságon, a Klauzál tér 9. számú házon, a csendőrlaktanyán, a III. kerületi polgári leányiskolán. Fölsorolásunk távolról sem teljes. A Magyar Ipar Almanachja (1930) szerint „számos középület, 47 emeletes bérház, egyetem, iskolák építése és átalakítása fűződik a nevéhez". 54 évi szorgos munka után, 1951 júniusában iparjogának visszaadására kényszerült, majd három évig a DAV műszaki ellenőre volt. Közéleti tevékenysége sokrétű volt. Tagja (1920), majd elnöke (1930) lett a Szeged-Rókusi Népkörnek. Tagja volt (1925) a kereskedelmi- és iparkamarának. 1929-ben törvényhatósági bizottsági tag lett, több szakbizottságban tevékenykedett. Elöljárósági tagja volt az ipartestületnek. Szerepet vitt a rókusi egyházközségben és az aignertelepi népkörben. Alapító tagja volt a Kiosznak. A '20-as évek dyekától haláláig a Pulz u. 243 számú házban lakott. A Belvárosi temetőben nyugszik. (Balogh Friderika, Balogh Mária, Szeged, Pulz u. 243.) A 77. kérdésre: Bérczy Kálmán atyja Szilber Antal volt, aki Kálmán fia születésekor „Lib. reg. civ. Szegediensi honorarius causa fiscalis" volt. Később városi szenátor, alkotmányos városi főkapitány, polgármester, országgyűlési képviselőjelölt és a szegedi Kaszinó alelnöke lett. Anyja Beró Borbála volt. Beró János kültanácsi tag és szószóló leánya. Kálmán az anyja szüleinek a házánál, Szeged-Rókuson született 1831. március 21-én. Iskoláit Szegeden, föltehetőn a Palánkban végezte; középiskolába a kegyes tanítórcndiek vezetése alatt álló szegedi városi főgimnáziumba járt, ahol 1840-ben íratták be az első grammatikai osztályba. Ez időben a főgimnáziumban az alsó négy grammatikai, két humanitárius osztályon, a retorikai-logikai, valamint a filozófiai osztályon át nyolc évig tanulhatott a diák. Kálmán nyilván végigtanulta ezen osztályok anyagát, hiszen szülei jómódúak voltak. Kálmán jól is tanult, 1848-ban fejezhette be tanulmányait. Atyja 1846-ban folyamodott családi nevének Bérczyre változtathatása iránt. Az engedély a kiskorú fiúra is kiterjedvén, Szilber Kálmánból (Colomanus Josephus Alexander) 1848-tól Bérczy Kálmán lett. Megemlíthető, hogy keresztelésekor a két keresztszülő Vedres István és neje Csavolyszky Josefa volt. Bérczy Kálmán, amint elhagyta a gimnáziumot, jelentkezett honvédnek. A Föidváry 7-es zászlóaljba osztották be, hadnagyi ranggal. Hamarosan Szenttamás alá vezényelték, részt vett a sáncok megrohanásában és a város elfoglalásában. Később a 104-es zászlóaljba helyezték át. További adatai nem ismeretesek. Hírlett, hogy 1849-ben meghalt. Testvérei: Vilma (Vilmaszállás névadója), Borbála, Antal, Anna. Ilona, Paula. (Dr. Habermann Gusztáv, Szeged, Roosevelt tér 6.) Rajzok a Városlegendához Nemrégiben közöltük Rigó Béla Városlegenda című versét, s azt kértük tőletek, rajzoljátok le, ami a költemény olvasása közben (után) eszetekbe jut. Szép munkák érkeztek hozzánk, közülük is kiemelkedik a kiskundorozsmai Füzesi Edina Adrienn (a Jerney János Altalános Iskola 4 a osztályában tanul, lakcíme: Újvárosi utca 20.) anyaga, amelyet két változatban is elkészített. A színes, filctollal, vízfestékkel, temperával megrajzolt-festett képet - technikai okokból - nem tudjuk közreadni, de a grafikus változatból is látszik, hogy Edina nem csak szemmel, hanem lélekkel is „olvasta" a verset, s átérezte az összedöntött házak fájdalmát (képünkön). Ugyancsak tetszettek a Béke Utcai Altalános Iskola 4 a osztályából beküldött akvarellek. Lizák János és Váradi Gábor azokat a jelenetek festették meg. amikor a buldózerek romhalmazzá tapossák a szép, régi épületeket. Mindenkinek köszönjük a közreműködést! A legjobb három pályamunka elkészítői postán kapják meg jutalmukat. És ne feledkezzetek meg legutóbbi fölhívásunkról: folyamatosan várjuk a nyári képeslaprajzokai! HIRHARSONA Vakáció — Akció F.zzel a címmel jeleni meg „a nyári szünidő programfüzete", amelyben június 15-étől augusztus 29-éig napról napra megtalálható minden olyan esemény, ami a vakációzó gyerekek számára érdekes lehet. A füzet nem kerül pénzbe, és a Százszorszép Gyermekházban lehet hozzájutni. mesetábor, jógázás, néptánc - csak néhány a programok közül. Az egyhetes „minivakáció" részvételi díja 800 forintdiét, ami az ebéd, uzsonna, valamint a programok költségeit is magába foglalja. A napi elfoglaltság reggel 7.45-től délután 16.15-ig tart. Részletes fölvilágosítást a Gyermekházban lehet kérni a Kálvin tér 6. szám alatt, vagy a 12-647-es telefonszámon. Napközi a Gyermekházban Szülőket és gyerekeket egyaránt érdekelheti a hír: a nyári szünidő alatti hetekre kiscsoportos napközis tábort szervez a Százszorszép Gyermekház. Minden hét mással telik: kézművesség, természetjárás, cselgáncs, fotózás, GRIGORIJ OSZTYER Jó tanácsok nyaraláshoz Ne menj táborba nyáron! Mindenki olyan mint te. Teli van velük a sátor. Focidat kilukasztják, kieszik csomagodból a dugott csokoládét. Jobb lesz a nagymamánál! Táviratozni nem kelt. Legyen meglepetés, hogy egyszerre tör be hozzá mind a négy unokája. Kicsit szűkösen lesztek. De a nagymama rájön, a konyhában is alhat, úgyis ott van csak dolga. Reggelit, ebédet készít, uzsonnát, vacsorát is, meg amit közben kértek. Jobb is ha esztek, mintha egymás hajának estek. Evés közben figyeld meg, mindenki barátságos. Aztán lehet focizni. Csak első nap zavar még a flancos virágágyas. Lehet persze eső is Vigyél magaddal magnót, nagyot, hogy túlbömböltesd a többi rádióját. Jót jön egy doboz festék, amitől a komondor rózsaszínűvé válik ami divatszín, és még hígító sem kell, úgyse mehettek közel hozzá még egyszer most a nyáron. És majd ha érted jönnek szüleid, merthogy kaptak egy táviratot, melyből úgy vélhetik, hogy jobb, ha hazavisznek azonnal, ne felejtsd el a kertből gondosan összeszedni a sok kerítéslécet, amivel hős lovagként vertétek fejbe egymást. Aztán a kamrakulcsot ki kellene halászni az esővizes kútból, ami kicsit nehéz lesz, mert teledobáltátok edénnyel, félcipővel, meg elhullott gyümölccsel, hogy legyen aromája a hordónak. Lett is. Érzed? Végül a nagymamától búcsúzz el szomorúan, hiszen szegény most téged legalább jövő nyárig oly ritkán fog látni. (Rigó Béla fordítása) Játéksarok Most, hogy végre vége az iskolának, több időtök lesz játszótéren, udvaron, egyszóval, levegőn lenni. Igen ám, de mit lehet csinálni, amiben lehetőleg minél több gyereknek telik öröme? Ha körülnézünk a lakótelepek házai közt tébláboló gyerekek között, látjuk, hogy néha nem tudnak magukkal mit kezdeni, pedig sok olyan játék van, amit csoportosan lehet játszani. Minél többen, annál jobb! F.zekből mutatunk be néhányat „Játéksarok" címmel most induló rovatunkban. Akiknek kedvük van, próbálják ki, nem bánják meg! Szarvasvadászat Kiszámolással két vadászt választunk. A többiek a szarvasok. Kijelölünk egy vadásztanyát, ez lehet egy fa, vagy épületnél beszögellés. A vadászok megfogják egymás kezét, úgy próbálják megfogni a szarvasokat. De csak kézenfogva érvényes a vadászat! Ha megfognak valakit, odaviszik a vadásztanyára, s az „elejtett" szarvas nem mehet el onnan. Ha még egy szarvast fognak el, akkor a két volt szarvas vadásszá válik, és kézenfogva most már ők is kergetik a szarvasokat. A játék mindaddig folyik, amíg egy szarvas marad - és ő a győztes, hiszen a legügyesebb volt valamennyi játékos között. Legközelebb új játékot tanítunk, addig is jó szarvasvadászatot! Képrejtvény Ismét föladunk egy kis fejtörőt: a megfejtéshez anynyit elárulunk, hogy egy közmondást, egy híres betyár nevét, és egy szólást rejtenek a feladatok. A beküldők közül kisorsolt szerencséseket a szokásos módon jutalmazzuk.