Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

SZOMBAT, 1992. JÚN. 13. Vidia: A nagy privatizációs bokszolós (3.) A „nagytakarítás" megzavarta az erővonalakat BELPOLITIKA 3 Már tavaly többen is érdeklődtek az rt. részvényei iránt. Többek között dr. Parragh László, az ismert vállalkozó is, aki maga kezdeményezte a vagyonügynökségnél, verjék dobra a Vidia részvényeit. Még Csölle doktor vezérigazgatósága idején megjeleni egy finn befektető társaság is: az Oy MP-Promotion Capital Ab. A jelentkezők, miután titoktartási nyilatkozatot írtak alá, jogosultságot szereztek arra, hogy a cég üzleti könyveibe bepillanthassanak. Sokáig mindenki a tőkeerős finn céget tartotta esélyesnek, míg... Míg december elején meg nem alakult a Kes Kft., amelynek többek között a vezérigazgató-nő, dr. Rigler Anikó és férje, Ivanics Gábor is tagja. Emellett egy pesti házaspár, dr. Kovács István és felesége is tagja a társaságnak. Igaz, Kovács doktor az ÁVÜ hivatalos tanácsadó cégének az Economixrnek egyik vezető embere, de ez senkit sem zavart. Mint ahogyan az sem, hogy a vezérigazgató-nő belülről ismeri a céget, s így előnyt élvezhet a privatizációban. - Levélben fordultam az ÁVÜ-höz, van-e akadálya annak, hogy a Kes Kfl. is részt vehessen a pályázaton. A válasz - a kívülállónak legalábbis furcsán - nincs. Való igaz, mai jogszabályaink nemhogy tiltanák, egyenesen erősítik, hogy belső pályázók is részt vehessenek ebben az egyébként versenysemlegesnek kikiáltott futamban. Időközben néhányan azzal is megváldolták a vezérigazgató-nőt, hogy szándékosan igyekszik padlóra küldeni a céget, hogy olcsóbban megvehesse. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az elmúlt fél évben a Vidia adósságainak jő részét éppen az ő vezetése alatt tudta tisztázni a cég - ez pedig aligha nevezhető egy társaság szándékos tönkretételének. Csakhogy... Csakhogy az év elején a vezérigazgatónő kihívta maga ellen a sorsot azzal, hogy nagytakarítást csinált a cégnél. A volt vezetőket, többek között azzal az indokkal, hogy a tavalyi forgalom tíz százalékát produkálták, lapátra tette. Igaz, a többség közös megegyezéssel és több százezres végkielégítéssel távozott, no meg vitték magukkal a milliót érő gépkocsikat is. A bosszú azonban bennük is munkált. Meg is találták a módját, hogyan üssenek vissza a vezérigazgató-nőnek. Ekkor jött a rendőrségi feljelentés, a tanúvallomások, ami alaposan megzavarta Victor Kivinen finn szakrétő: „Szerintem nem véletlenül alakultak így a dolgok." Igazából senkit sem zavart, hogy ki mennyit is vág zsebre az állami vagyonból a Vidiánál, mindaddig, míg el nem kezdődött a privatizálás. Az Állami Vagyonügynökség által kínált 47 százalékos részvénycsomag a dolgozói tulajdonnal együtt ugyanis a Vidia-birodalom teljes uralmát jelenti. Ezért már érdemes ringbe szállni. Az elmúlt tíz évben - míg a problémák kapun kívülre nem kerültek - igencsak jó nevet szerzett magának a Vidia. A vagyonról már nem is beszélve: csak állóeszköze, azaz épülete 32 van a cégnek, a hivatalos versenykiírás szerint. Igaz, tetemes adósság is terheli a kasszát. az egyébként jól előkészített privatizációt. Az első, zárt körű menetben, a vezérigazgató-nő kft.-je, a Kes nyert ugyan, de a vagyonügynökség, úgy tűnik, kevesellte a felkínált 120 milliót, és újabb pályázatot írt ki. Hallani azt is, hogy a Monopoly-csoport közbelépése akadályozta meg a gyors vételt. így a Vidia privatizációja elhúzódott. A rendőrségi vizsgálat megindulása után pedig a zavartalanul folyik tovább. Furcsaságok persze itt is akadnak. Már az első körben jelentkezett egy finn befektető, messze a legjobb ajánlattal. A 200 milliós pályázatot furcsa módon mégis megelőzte a hivatalos darálóban a Kes 120 milliója. Ezt csak kevesen értik. Victor Kivinen, az Oy MPPromotion Capital Ab szakértője csak a fejét csóválja, s fogadkozik; a Vidia-ügy tanulságai után jó ideig nem gondolkodik azon, hogy magyar vegyes vállalatba fektessen: - Sajátos érzés alakult ki bennem. Mintha a háttérben összejátszanának az eladók és a vevők. Sem az ÁVÜ, sem Csölle Tibor, sem Rigler Anikó nem megfelelően tájékoztatta a versenyzőket. Már az a palotaforradalom is furcsa, ahogyan Csöile doktort kibillentették a vezetői székből. Miért éppen az ÁVÜ vezetői dörögtek rá? Szerintem nem véletlenül alakultak így a dolgok. Kivinen úr ekkortájt lépett be a képbe, mint nemzetközi szakértő. Ki is dolgozta elképzeléseit, megállapította, valójában mennyit is ér a Vidia. - Egy vállalat igazi értéke a vagyona. Ez, becslésem szerint, 1 milliárd 400 milliós érték a Vidiánál. - Ehhez viszont tetemes veszteség és banki adósság is tartozik! - Érdekesek az adóságok is. A cég hiteleinek nagyrésze ugyanis rövid lejáratú. Mindössze egy kisebb tétel futamideje szól 1996-ig. Ez azt is jelenti, hogy ha túl gyorsan elkel a cég, akkor azonnal fizetnie kell a vevőnek, ha elhúzódik a privatizáció, akkor viszont nem is olyan nagy adósságot vásárolna meg a vevő. így már 120 millió semmiség a Vidia ingatlanaiért, image-éért. Hiszen a cég hímeve is nagy érték. A finn befektető végül is emelte a tétet, és 235 milliót ígért a szegedi kereskedőházért. - Furcsaságok történtek ekkor is. Először még Csölle Tibor közölte, hogy a vételár kifizetése és a hitelek átvállalása mellett kétszázmilliós forgótőkét is tegyünk be a cég kasszájába. Még ezt is vállaltuk volna. De később az új vezérigazgató-nő egyre többet kért... (Folytatjuk.) RAFAI GÁBOR KOZELE TI NAPLÓ HETFON A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Csap utca 62. szám alatti székházában 16-18 óráig dr. Krajkó Zoltán ingyenes jogi tanácsadást tart. AZ SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában 16-17 óráig jogsegélyszolgálatot tart dr. Pesti Gábor ügyvéd. DR. KOVÁCS BEÁTA, a 6-os számú választókerület képviselője fogadóórát tart 16.15-17.15 óráig a Herke -Utcai Általános Iskolában. / Újraválasztották a kisgazda-vezetőséget Csütörtökön este 6 órakor megyei vezetőségválasztó gyűlést tartott a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt 35-ös szárnya a vásárhelyi csúcsi olvasókörben. Mint arról Szenti Andás városi vezetőségi tag tájékoztatta lapunkat, erre meghívót kapott minden megyei választmányi tag, még a torgyánisták is, csak ők nem jöttek el. A választásra azért volt szükség, mert június 16-án lejár a megyei vezetők mandátuma. A jelenlevők ez alkalommal újraválasztották megyei elnöknek Pintér Istvánt, főtitkárnak Szabó Tamást. Első alelnök: Juhász Gábor, alelnökök: Jámbor Zoltán, Víg János, Kőhegyi András. Szervezőtitkárok: Pap Imre, Fekete János, Hegyi Mihály, Szekeres Antal, Erdei Sándor, Vincze László, Zétényi György. Pártigazgató és gazdasági vezető Hegyi Mihályné maradt. Az ellenőrzőbizottság elnöke Czakó Ferenc. Az est folyamán a jelenlévőknek dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő adott tájékoztatót arról a közelmúltban a Parlamentnek benyújtott, szakértői véleményekre támaszkodó, módosító javaslatról, amely emberibbé tenné a licitálást és az egész kárpótlási eljárást. Mindezek mellett szót ejtett a szövetkezeti átalakulás és a .kárpótlás egyéb vonatkozásairól is. KOROM Sarokba szorítva Alkotmányjogi kisMtévm. 25. Mi a garanciája annak, hogy az Alkotmánybíróság valóban pártatlanul dönt az eléje kerülő ügyekben ? Egyrészt az alkotmánybírák fölkészültsége, szakmai tisztessége, lelkiismerete, másrészt törvény mondja ki, hogy az alkotmánybírák függetlenek, döntéseiket kizárólag az alkotmány és a törvények alapján hozzák meg, nem lehetnek tagjai pártoknak, politikai nyilatkozatokat nem tehetnek, politikai tevékenységet, valamint tudományos, oktató-, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Fontos garanciális elem, hogy nem lehet őket visszahívni, elmozdítani, az Alkotmánybíróság teljes ülésének hozzájárulása nélkül letartóztatni (kivéve a tettenérést), nem vonhatók felelősségre hivatásuk teljesítése során kifejtett véleményük és szavazásuk miatt. 26. Mire terjed ki az Alkotmánybíróság hatásköre? Az Alkotmánybíróság hatásköre igen széles. Ide tartozik a törvényjavaslat, a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata, a jogszabály alkotmányellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének utólagos vizsgálata, az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása, a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése, az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetőleg az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése, az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése, eljárás mindazokban az ügyekben, amelyet külön törvény a hatáskörébe utal. m 27. Más államokban is ilyen kiterjedt az Alkotmánybíróság hatásköre? Nem egészen. Általában nem szerepel közöttük a törvényjavaslat alkotmányellenességének előzetes vizsgálata, ez ugyanis abszurd dolgokhoz vezethet. (Emlékeztetjük az olvasót, hogy a „törvénytervezet" és a „törvényjavaslat" nem azonos kategóriák. „Tervezet" a készülő törvénynek az a szövegváltozata, ami még az Igazságügyi Minisztérium által összefogott szakmai előkészítés, egyeztetés, szövegezés alatt áll. Egy törvény előkészítése igen komoly szakmai fölkészültséget igényel. Meg kell vizsgálni, mi lesz a hatása a törvénynek, hogyan lehet végrehajtani, egyáltalán, adottak-e a végrehajtás feltételei, mely jogszabályokat és hogyan fog módosítani, nem ellenkezik-e az Alkotmánnyal, nem maradnak-e joghézagok, hogyan fog illeszkedni a jogrendszerbe stb. (Ezért fordulhat elő, hogy a „felpörgetett" törvénykezés idején az alapos előkészítésre nem jut elég idő, s emiatt „rossz", esetleg végrehajthatatlan vagy alkotmánysértő törvények is születnek.) A tervezetet megtárgyalja majd a kormány, s ha jóváhagyja a végső változatot, megküldi az Országgyűlés elnökének. Ettől kezdve már „törvényjavaslatról" beszélünk. Ezt vitatják az országgyűlési bizottságok, majd a plénum, azaz a teljes Országgyűlés. A viták után szavaznak, s ezzel lesz elfogadott törvény a javaslatból. A javaslat tehát még változhat, módosulhat, ezért újra és újra az Alkotmánybíróság elé kerülhetne, lehetetlenné téve ezzel a normális munkáját. Ezért remélhető, hogy az alkotmánybírósági törvény-módosításakor a törvényjavaslat előzetes vizsgálatát törlik majd. • Dr. Tóth Károly alkotmányjogász Öböl B

ALKÁN. Hogyan érezheti magát egy halandó a Frankfurter Allgemeine Zeitung tízelemetes üvegpalotájának legtetején, midőn a tekintélyes orgánum szerkesztője szép prospektusok, finom italok és sütemények fölött a cég hatásos filozófiájáról beszél? Elbűvölve. íme, a hatalom, a mérce, valamint a szakma csimborasszója. Ez az az újság, amely 1500 újságírót mondhat magáénak, s napi 50 ezer eladatlan példányt is elbír, mivel a világ 140 országában terjesztik. Többek között azért is alakulhatott ki ez a látszólagos pazarlás, mert a lap egyetlen oldalát 50 ezer márkáért árulja hirdetőinek. Mondom, a halandó elbűvölve ismeri meg a tényeket, s mert magyar, megkérdi: Budapesten vajon miért nem tartanak tudósítót? Azt mondja erre a frankfurti szerkesztő: a Balkánon nincsenek munkatársaik. A magyar halandó ekkor arra gondol, hogy a lap közismerten konzervatív. Na de ennyire? „Puccs" - ami puncs? Torgyán József FKGP pártelnök pénteken délben a Belgrád rakparti pártházban tájékoztatta az újságírókat az előző nap ellene lezajlott „puccs" lefolyásáról. Kijelentette: „lényegében katonai akciót bonyolítottak le a kisgazdapárt függetlenségének megszüntetése és elnöke eltávolítása érdekében". Mint mondta: pártja cáfolhatatlan bizonyítékokkal rendelkezik annak alátámasztására, hogy a katonai elhárítás, a katonai rendészet és a Nemzetbiztonsági Hivatal tagjai vettek részt az akcióban. Az akció idejére lezárták a Belgrád rakpartot, kommandósok sorakoztak fel a pártszékház előtt, golyóálló mellényeket, gumibotokat osztogattak a kommandósoknak, a ház telefonjait központilag elnémították, és fegyveresek fenyegették meg a munkatársakat - számolt be elfúló hangon a történtekről a pártelnök. Mint fogalmazott; „bebizonyíthatónak látszik, hogy Németh Béla főtitkár, Gerbovits Jenő, Cseh Sándor és Lehoczky Gyula alelnökök rendelték a székház elé a kommandósokat". * „A leghatározottabban cáfoljuk, hogy a történelmi tagozat vagy a 35-ök részt vettek volna a kisgazdaszékház Belgrád rakparti épületében történt események szervezésében, előkészítésében; a történtekről magunk is a sajtóból szereztünk tudomást. Nem tagadjuk, hogy törekedtünk Torgyán megbuktatására, ám kizárólag törvényes módszerekkel. Nagyon szomorúan tapasztaltuk, hogy politikai viták helyett nyílt fasiszta jelenségek kerültek be egy párt életébe" - jelentette ki Oláh Sándor. Oláh Sándor - előrebocsátva, hogy testületi állásfoglalást csak szombaton, az események részletes értékelése után adhatnak - hozzátette: sajnálatosnak tartják azt is, hogy a korábbi sérelmeikért kegyetlen boszszúért lihegő, tervszerűen kiképzett emberek, a mostani botos támadás során nyílt erőszakkal léptek fel a székházban. Az szerintük „képtelen hazugság", hogy a kormánynak bármiféle köze lett volna a történtekhez. Egyetértenek ugyanakkor azokkal a választott kisgazdavezetőkkel, akik ha késedelemmel is, de rádöbbentek: a pártvezér diktatúrája komoly belpolitikai veszélyekhez is vezet. így amellett, hogy teljes mértékben jogszerűnek tekintik - emberileg is igen nagyra tartják Németh Béla főtitkár bejelentését a pártelnök felfüggesztéséről. Ezért visszavárják Torgyán kivételével a tízek valamennyi tagját. - Megfontoljuk, hogy Torgyánnak az alkotmányosságot veszélyeztető cselekedete miatt az Alkotmánybírósághoz forduljunk közölte. Végezetül megjegyezte: „Ha a puccsban részt vettünk volna, nem ilyen pancser módon csináljuk." A Honvédelmi Minisztérium a leghatározottabban visszautasítja Torgyán Józsefnek azon állításait, amelyek szerint a katonai elhárítás és a katonai rendészet bármilyen szerepet vállalt volna az FKGP székházában csütörtökön történtekben. Ezt Erdélyi Lajos honvédelmi szóvivő közölte pénteken az MTI érdeklődésére. Más forrásból az MTI úgy értesült, hogy az V. kerületi rendőrökkel együtt egy gépkocsiban két katonai rendész is kivonult a székház elé, ám járművüket nem hagyták el. A két katona rendőrökkel látott el szokásos közös járőrözési feladatot. * A Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala az alábbi közlemény közzétételére kérte az MTI-t, péntek délután. „A Nemzetbiztonsági Hivatal elhatárolja magát a Független Kisgazda-, Földmunkásés Polgári Párt székházában június 11-én történtektől, és azokat a párt belső ügyének tekinti. Kijelenti, hogy dr. Torgyán József úr nyilatkozatával ellentétben, az eseményekben a hivatal munkatársai közül senki nem vett részt. Az érintett állami szervekre vonatkozó állítások ellenőrzésére Boross Péter belügyminiszter intézkedett." * Lelkiismeretünkre hallgatva, a pártegység helyreállítása érdekében cselekedtünk, és nem a hatalmat akartuk megszerezni, amikor deklaráltuk, hogy Torgyán József nem elnöke többé az FKGP-nek, s párttagságát felfüggesztettük hangoztatta péntek délután a MOM Művelődési Házba összehívott sajtótájékoztatójukon Németh Béla főtitkár és Cseh Sándor első alelnök. A magukat a legitim elnökség tagjainak nevező politikusok hosszan bírálták az általuk leváltottnak tekintett elnököt, mondván: Torgyán József nem csak a párt alkotmányát sértette meg, de számlájára írandó a parlamenti képviselőcsoport szétesése, és az is, hogy a párton belül eluralkodott a félelem légköre, a fékezhetetlen politikai diktatúra. Az újságíróknak Németh Béla és Cseh Sándor beszámolt arról az incidensről, amely péntek reggel történt az előtt az OTP-fiók előtt, ahol a párt számláját vezetik. A főtitkár és az alelnök azzal a céllal ment oda, hogy zároltassa az FKGP számláját, de Torgyán József megelőzte őket. A pártelnök nyolc híve rátámadt a két elnökségi tag autójára, akik emiatt szükségesnek látták, hogy rendőri védelmet kérjenek.