Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 11. Vidia: A nagy privatizációs bokszolós (1.) Vezérek háborúja, kétszáz gyalogáldozattal BELPOLITIKA 3 (Folytatás az 1. oldalról.) - Egy másik akkori igazgatóval, Góró Imrével, napokig azt tárgyaltuk, nem vesszük át az autót - emlékezik vissza a cég mai vezérigazgató-nője, Ivanicsné dr. Rigler Anikó. - Egy jó hét múlva mégis beadtuk a derekunkat, féltünk, hogy a vezér kirúg bennünket, ha ellenszegülünk az akaratának. Aligha fordult elő Magyarországon, hogy valakit azért rúgjanak ki az állásából, mert nem fogad el egy Mercedest. A Vidiánál azonban még ilyen csuda dolgok is megestek. Az igazi bomba végül december 17-én robbant, amikor a két legnagyobb részvényes javaslatára, az igazgatóság felfüggesztette az elnök-vezérigazgatót. A dolgok ezután elindultak a maguk természetesen módján és elkezdődhetett a nagy privatizásós bokszolás a romok felett. - Nem voltak angyalok se a régi vezetők, se a mostaniak. Ez a cég volt éveken át a legnagyobb állami fejőstehén. Mindenki igyekezett kiszedni magának amennyit csak lehetett. A vége persze az lett, hogy kétszáz dolgozó az utcára került, de a maradóknak sem sokkal biztosabb az egzisztenciája. A belső háborúk feldúlják az egész vállalatot, s végül majd teljesen a padlóra küldik! — dohog az egyik kereskedő. Az elmúlt félévben igencsak záporoztak a pofonok. A régi és a KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Szeged városi koordinációs bizottsága kibővített ülést tart I6J0 órai kezdettel a Csap otca 62. szám alatti pártházban. Napirend: Tájékoztató az MSZP májusi kongresszusáról. Meghívott eiőudó: Géczi Józsefi az MSZP országgyűlési képviselője. AZ MDF-székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. TELLÉR GYULA szociológus Gazdasági és szociális elégedetlenség u politika előterében címmel tart előadást IS órakor a Fóldváry utca 3. szám alatt (Honvéd térnél). A rendezvény nyitott. A VAJDASÁGI MAGYAROK Demokratikus Közössége szTgedi tagozata összejöveteli tart este 7 órakor Újszegeden, a Fő fasor 5.-ben. Vendégeket várnak Vajdaságból, a VMDK legfelsőbb vezetőségéből. HOLNAP DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő fogadóórát tart választópolgárai számára délután 4 órától a megyéi önkormányzat épületében (Rákóczi tér 1.). Ivanicsné dr. Rigler Anikó: .„..sem gazdasági igazgatóként, sem vezérigazgatóként törvénybe ütközőt soha nem követtem el." új vezetők valóságos háborút vívnak egymással. Csölle doktor eltávolítása után ismét darázsfészek lett a cég. A régi főnök ugyanis a háromszázmilliós veszteség mellett, közel egymilliárdos tartozást, igazgatók és szaktanácsadók tömkelegét hagyta utódjára. A nagytakarítás is megkezdődött hamarosan. Az új vezérigazgató-nő az év elején nekilátott, hogy racionalizálja a társaságot. Az már cseppet sem meglepő, hogy a régi vezérkar gyorsan az utcán találta magát. - Most pedig valóságos rágalomhadjáratot indítottak. Hűtlen kezelés és vesztegetés miatt nyomozást folytat ellenem a rendőrség. Egyszerűen nevetséges, már az összeg is: kétszázezer forint hűtlen kezelésével gyanúsítanak, néhány elbocsátott vezető tanúvallomása alapján. Más bizonyítékuk nincs, és nem is lehet, hiszen sem gazdasági igazgatóként, sem vezérigazgatóként törvénybe ütközőt soha nem követtem el - állítja Ivanicsné Rigler Anikó, s tiltakozik a nyilvánosság ellen. Ót erősíti a Szegedi Városi Ügyészség határozata is: „Az a körülmény, hogy Ivanincsné Rigler Anikó ellen vizsgálat folyik, nem jelenti azt, hogy ő gyanúsított, erre csak akkor kerülhet sor, ha bizonyítékok alátámasztják azt, hogy az alapos gyanút irányába megtegyék. " A jog ösvényein azonban könnyen eltévednek a járatlan polgárok. Az azonban tény, a rendőrség egyelőre nyomoz. A vizsgálati anyagokban található tanúvallomások szerint többek között öt darab Kludi csaptelepet értékeltetett le egy jó nevű budapesti bank osztályvezetőjének, reménykedve, hogy így újabb hitelekhez jut a csőd szélén álló cég. Az is igaz viszont, hogy ettől a banktól azóta sem vett fel kölcsönt a Vidia. Az azonban már elgondolkodtató, hogy napjaink gazdasági életében felmerülhet egyáltalán a gondolat: öt csaptelep elég ahhoz, hogy egy magas rangú banktisztviselőt megvesztegessenek. Ennyire taksálnánk csak a tisztességet? (Folytatjuk.) RAFAI GÁBOR Határjárás Darmstadtban Günther Metzger, Darmstadt város főpolgármesterének meghívására tegnap testvérvárosunkba utazott dr. Lippai Pál polgármester és dr. Ványai Éva alpolgármesternó. A néhány napos látogatás során részt vesznek a német városban évente megrendezett Európa-hétvége programjain (ez az ünnep teremt alkalmat Darmstadt és Saanen (Svájc) testvérvárosi szerződésének megkötésére), egy gálakoncerten és a hagyományos darmstadti „határjáráson" is. Ugyancsak Darmstadtba utazott lapunk főszerkesztője, a Délmagyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Dlusztus Imre és az információs rovat vezetője, Kisimre Ferenc. A programokon való részvétel mellett találkoznak a darmstadti sajtó képviselőivel is. Öböl N

EHÉZ. Olvasom a Szegedi Egyetem (a többünket elindító lap) legfrissebb számában, hogy a tudományegyetem bölcsészkarán „mélyreható változások is kellenek". Aki ezt mondja, a július l-jétől dékánként dolgozó Pál József, aki nincs híján a koncepciónak, és mert pozíciót vállalt, a bátorságnak sem. Hogy mélyreható változtatásokat igényel, azt jelenti, hogy a pénztelenség ellenére is hajlandó vállalni egy struktúraváltás kockázatát. Vessünk egy pillantást arra, hogy a rendszerváltás általában hogyan érintette az adminisztrációt. Duzzadt a létszám, nőtt a költség. Mindez azért, mert rengeteg új feladat (kárpótlás, közbiztonság, négyszintű közigazgatás) született. Ha nem is azonos, de szerkezetében hasonló intézmény az egyetem meg a város. Ha struktúrát vált, átmenetileg szükségszerűen nőnek az adminisztrációs terhek, mert a régit le kell építeni, az újat meg föl kell húzni. Másfajta kutatói mentalitás szükségeltetik, biztosan indulnak új képzési formák, átalakításra vár a vizsgarend stb. Ha tehát fordulatot ígér az új dékán, struktúrát is kell teremtenie, ráadásul számolnia kell olyan költségvetési megszorításokkal, mint e májusi, amikor a felsőoktatásnak szánt havi dotáció negyven százaléka egyszerűen nem érkezett meg. Pál József tehát bátor ember. A futballpályán egyébiránt kemény hátvéd, aki a megszerzett labdával lendületesen söpör előre. Tehát ilyen. Én szurkolok neki. Módosult devizagazdálkodás Az Országgyűlés szerdai ülésnapján 198 igen, 1 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett elfogadta a devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényerejű rendelet módosítását. A jogszabálymódosítás, amely 1992. július l-jén lép hatályba, feloldja az olyan szerződéskötések tilalmát, amelyek devizaérték forintra, illetve forint devizaértékre váltásáról szólnak a hivatalostól eltérő árfolyamon. Ugyanakkor meghagyja a lehetőséget, hogy devizajogszabály, illetve jegybanki rendelkezés a devizaérték forintra, illetve a forint devizaértékre történő átszámításánál az alkalmazandó árfolyam tekintetében kötelező előírást adhasson. A jogszabály-módosítás lehetővé teszi a bankközi belföldi devizapiac létrehozását, hogy az árfolyamok a kereslet és kínálat törvényeinek megfelelően alakuljanak. Ezzel együtt a Magyar Nemzeti Bank hivatalos napi devizapiaci árfolyamokat határozhat meg, ami garanciát jelent arra, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytatók, illetőleg a deviza megvásárlására jogszabályok alapján jogosultak részére az erre szerződést kötő pénzintézetek a hivatalos árfolyamon biztosítsák a valuta átválthatóságát. Kupa Mihály pénzügyminiszter a törvénymódosítás feletti határozathozatal előtt arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy az új, egységes devizakódex koncepciója szeptemberre készül el. így reményei szerint annak elfogadása már 1992 harmadik negyedévében megtörténhet. Dráguló felelősségbiztosítás Július 1. után átlagosan 17,5 százalékkal drágul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás - jelentette be sajtótájékoztatóján a Pénzügyminisztérium új szóvivője, Szabó Zoltán. Veszteségeikre hivatkozva a biztosítók eredetileg 40 százalékos díjemelést kértek, de ezt rajtuk kívül szinte mindenki irreálisan magasnak tartotta. Végül a hármas - a kormány, a biztosítók szövetsége, valamint az érdekképviseleti szervek közötti - egyeztetés eredményeképpen sikerült húsz százalék alá csökkenteni a díjtételek átlagos emelését. A megváltozott felelősségbiztosítási díjakat a második félévre táblázatunk tartalmazza. • Felelősségbiztosítási díjak Érvényes 1992. július l-jétől december 31-ig Új Személygépkocsik 850 köbe. alatt 851-1150 köbe. 1151-1500 köbe. 1501-2000 köbe. 2000 köbe. fölött Egy kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: igaz ugyan, hogy az ilyen rendeleteket harminc nappal a hatályba lépésük előtt kell kihirdetni, ám ezúttal a kormányrendelet értelmében a Pénzügyminisztérium - az eset rendkívüléségére való hivatkozással - felmentést kapott a harminc nap betartása alól. Új díj (Ft) Régi díj (Ft) Motorkerékpárok 150 köbe. alatt 810 198 2 790 2 658 151-350 köbe. 1 110 342 3 930 3 834 350 köbe. fölött 2 130 1 044 3 930 3 834 Autóbuszok 4 530 4182 10-19 férőhelyig 6 870 5 196 7 440 5 316 20-79 férőhelyig 10 560 5 940 12 780 6 138 80 férőhely fölött 7 950 6 222 Sarokba szorítva Alkotmányjogi kiskáté vi. 20. A köztársasági elnök tehát az Országgyűlés ellen nem tehet semmit, de azok ellen a személyek ellen sem léphet fel, akik újságokban, nagy nyilvánosság előtt kiáltják ki alkotmánysértőnek az államfőt? Ez igen bonyolult probléma. Bár a politikai életben nem ritka, hogy a résztvevők kígyót-békát kiabálnak egymásra, itt olyan állítás hangzott el, amely után - ha az igaz -, az államfő nem maradhatna tisztségében. Az alkotmány szerint „a köztársasági elnök személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja". Ilyen törvényünk nincsen - az elnököt sértegetők igen nagy szerencséjére! (Elkészült ugyan egy tervezet, amely nemcsak az államfő, hanem a kormányfő, az Alkotmánybíróság elnöke és az Országgyűlés elnöke büntetőjogi védelmére is kiterjedt volna, másrészt ennek alapján az említettek „jámbor bírálata" is büntethető lett volna, ezért a szakmai kifogások miatt ez a tervezet megrekedt.) Hatályos Büntető törvénykönyvünk azonban büntetni rendeli a „hivatalos Személy megsértését". Eszerint „aki más előtt olyan tényt állít, híresztel vagy olyan tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, amely a hatóság vagy a hivatalos személy működése iránti bizalom megingatására vagy a hivatalos személy becsületének csorbítására alkalmas? egy évig terjedő szabadságvesztéssel... büntetendő. Két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az. aki a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt követi el". A Btk. előírja, hogy hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt büntető eljárásnak csak jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye. E szervek a következők: Ha a sértett a) az Országgyűlés, ennek bizottsága vagy tagja - akkor az Országgyűlés, b) a köztársasági elnök - a köztársasági elnök, c) a Minisztertanács vagy valamelyik miniszter- a Minisztertanács, d) a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész - a köztársasági elnök, e) a fegyveres erők, fegyveres testület vagy ezek tagja - a miniszter, akinek alárendeltségébe a sértett tartozik, vagy az általa megbízott vezető, 0 a bíróság, az ügyészség vagy e hatóságok hivatalos személynek minősülő tagja - az igazságügyminiszter, illetve a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság esetében a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben, g) a tanács vagy ennek tagja - a tanács elnöke, h) az előző pontokban nem szereplő államigazgatási szerv vagy hivatalos személy - a felettes szerve, illetve felettese, illetve ennek hiányában a sértett." Ebből látszik, hogy a legfelsőbb „nagy hármas" (Országgyűlés, államfő, kormány) esetén maguk a sértettek, alacsonyabb szintű sértettek esetében valamely „magasabb" szerv teheti rneg a feljelentést. Eltekintve most az elnevezések változásától (Minisztertanács - kormány; tanács - községben és városban: képviselőtestület, megyei jogú városban és megyében: közgyűlés; tanácselnök - (fő)polgármester illetve a megyei közgyűlés elnöke), egyértelmű, hogy az államfő megsértése esetén feljelentést csak az államfő tehet. A Btk. azonban azt is kimondja, hogy „nem büntethető az elkövető, ha az állított tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását vagy híresztelését illetve a tényre közvetlenül utaló kifejezés használatát közérdek vagy bárki jogos magánérdeke indokolja". Tegyük föl, hogy az államfő megteszi a feljelentést. Mi a megoldás? Az eddigiekből kikövetkeztethető. (Tippeljen az olvasó: 1 = az elnök lesz a győztes, s a sértegetőt elítélik; 2 = az őt sértegető lesz győztes, azaz felmentik: X = egyik sem. A megoldást nem kell beküldeni!) Dr. Tóth Károly alkotmányjogász A HÉT KÉRDÉSE Július 1. után átlagosan 17,5 százalékkal drágul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja, közölték a napokban a Pénzügyminisztériumban. Az utca emberét kérdeztük, hogy mit szól a díj emeléséhez? Karácsonyi János, nyugdíjas: Egy kis Simsonnal közlekedem, és nagyon érzékenyen érint az emelés. Katasztrofálisan megemelkedtek az árak, de azért az az igazság, hogy a vezetők is felelősek érte, hisz sok a karambol. Szóval, megértem a biztosítókat, én ugyan nem tudom kiszámolni számszerűen, hogy mennyi a veszteségük - nem is az én dolgom, de azt tudom, hogy a közlekedési morál borzasztóan undorító. A mi hozzállásunkon is változtatni kellene, nem a roncstelepeket kéne feltölteni. Az emelés mértéke nagyon kellemetlenül érint, de hát mit csináljak - ki kell fizetni. Simon Kálmán, gépkocsivezető: Most mérgelődjek, attól aztán nem lesz kevesebb. Az én gépkocsim kategóriájában nem olyan vészes az emelés, de hogy a motoroknál négyszeresére emelték a díjat, azt egy kicsit soknak tartom. Végül is számokban kifejezve az emelés mértéke átlagosan csak 17,5 százalék, de kevesebb csak jobb lett volna. S akkor nem is beszéltem még a súlyadóról. Tavaly még volt cascóm, idén már azt se fizettem be. Már 32 éve vezetek, eddig is vigyáztam ezután jobban fogok. Amíg a cascót fizettem a bonus-malus rendszer alapján visszakaptam héthavi díjat, mert balesetmentesen vezettem, hiszek abban, hogy itt is fognak visszafizetni, de attól tartok, csak annyit, amennyivel befogják a szájunkat. Egyébként megjegyzem, hogy az emelés csak december 31-ig szól, ki tudja, mi lesz még januárban. Lehet, hogy újabb áremelés, mint ahogy tapasztalhattuk már az efféle áremeléseknél. Jónás Imre, magántaxis: Az én Ladám kategóriájában nem olyan vészes az emelés mértéke, de csodálkozom rajta, hogy eddig a benzin árából vették ki ezeket a pénzeket, most már elkülönítették, és még így sem elegendő. Nem beszélve arról, hogy most volt egy idegenhibás balesetem, s a biztosító nem tudott fizetni, azt mondták menjek vissza később - hova lett akkor a rengeteg pénz. A motorosoknál ugyan majd négyszeresére emelték a díjat, de - annak ellenére, hogy kis járművek - a március-szeptemberi időszakban nagyon komoly baleseteket okozhatnak, elég sok a felelőtlen közöttük. S ha belegondolok a többi teherbe - út- és súlyadó akkor hadd ne minősítsem, mert csak nyomdafestéket nem tűrő szavakat tudok használni. Felháborító, hogy az autóstársadalmon akarják behozni a költségvetés hiányát. Teljesen ránkszálltak, elképzelhető egyébként, hogy ez a blokád egyfajta eredménye. Bizonyíték természetesen nincs rá, de megfordul az ember fejében. T. V. (A hét kérdéséről a Rádió Szeged ma délutáni adásában fél hat után Molnár Ernővel, a Hungária Biztosító megyei igazgatójával és az érintettekkel Kovács András a Délmagyarország újságírója beszélget. Hívható telefonszám: 24-244.)