Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. JÚN. 1. Világembargó Jugoszlávia ellen A dölyf ára Bekövetkezett. A világ megálljt parancsolt az agressziónak és az agreszszornak. A Biztonsági Tanács vásárnap éjjel megszavazta az új Jugoszlávia két tagállama - Szerbia és Montenegró - elleni gazdasági, kulturális, légi közlekedési, sportembargót. A tanács tagjai közül csak Kína (a tanítómester és példakép) és Zimbabwe (az el nem kötelezett) képviselője lendítette magasba karját, amikor az elnöklő a tartózkodó szavazatok iránt érdeklődött. Ez sem véletlen. Viszont Oroszország, miután a napokban Kozirev külügyminiszter meggyőződött a volt jogoszláv térségben zajló véres eseményekről, a zárlat bevezetésére szavazott. A második világháború befejezése óta európai ország ellen még soha nem foganatosítottak ilyen szigorú büntető intézkedéseket. Most, bár általános meggyőződés szerint túl későn, ehhez a lépéshez folyamodtak. A világot pillanatnyilag persze az érdekli: milyen hatása lesz a zárlatnak a háború befejezésére? A vélemények eltérőek. Egyesek szerint néhány héten belül az olajembergó hatására megbénul a közúti forgalom a két jugoszláv tagállamban, fellép az élelmiszer- és gyógyszerhiány, szociális nyugtalanságok, zavargások jelentkeznek. Mások szerint Szerbiának, és főleg a jugoszláv néphadseregnek olyan tartalékai vannak, amelyek biztosítják a további területrabló harcokat, a vérengzés folytatását, sőt, kiterjesztését is más területekre... A szerb és montenegrói politikusok megnyilatkozásai inkább ezt az utóbbi változat valószínűségét igazolják. Tegnap ugyanis képviselő-választások voltak Jugoszláviában (az új állam legitimitását megerősítendő!). Slobodan Milosevity elnöknek a szavazóhelyen való megjelenését élőben közvetítette a Szerb Televízió. Alkalmi nyilatkozatában véleményezte a BT határozatát is. Lekicsinylően, cinikus mosollyal a szája szögletében adta tudtára a nyilvánosságnak, hogy: Jugoszlávia nem hátrál meg! Kifejtette, hogy a világ hamarosan rájön arra, ki a vétkes a háború kiszélesedéséért, a gyászos szarajevói vérengzésért, és ezért kit kell büntetni. A dölyfös nyilatkozatnak (amilyeneket megszoktunk tőle és a többi jugoszláv politikustól) van egy szépséghibája. Nevezetesen az, hogy a világ (bár elég későn) rájött arra, hogy ki okolható a háborúért. Meg a tízezrek kioltott életéért, és a százezrek hajléktalanná válásáért, a dollármilliárdokban számolt anyagi veszteségekért, s egyáltalán, az apokaliptikus balkáni állapotokért...! KISIMRE FERENC Kína sem vétózta meg Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton este New Yorkban átfogó megszorító intézkedéseket hozott Szerbia és Montenegró ellen. Az erről szóló határozatot 13 szavazattal hozták, Kína és Zimbabwe tartózkodott a szavazástól. A testület elnöki tisztét jelenleg Ausztria tölti be. Az azonnali hatállyal életbe lépő tilalomcsomag csaknem teljes kereskedelmi embargót és az olajszállítások leállítását irányozza elő. Emberiességi szempontból csupán az élelmiszerek és gyógyszerek képeznek kivételt. A dokumentum értelmében megszűnik a Belgráddal való légi forgalom, befagyasztják Szerbia és Montenegró külföldi javait, leállítják a pénzügyi ügyleteket, megszakítják a sport-, a kulturális és tudományos kapcsolatokat. Az ENSZ tagállamai emellett drasztikusan csökkentik belgrádi Külföldi képviseleteik személyi állományát. Oroszország, a szerb ellenes szankciók eddigi ellenzője, szintén megszavazta a határozatot. Kína, lévén a Biztonsági Tanács állandó tagja, vétójával szintén megakadályozhatta volna a szankciók elfogadását, ám Peking a tartózkodást választotta. A most elfogadott dokumentum az APA Osztrák hírügynökség szerint hasonvonásokat mutat a csaknem két évvel ezelőtt Irak ellen hozott határozattal. A kemény és valamennyi állam számára kötelező gazdasági szankciók a hírügynökség véleménye szerint egy lehetséges katonai fellépés előtt egyengetik az. utat. A határozati javaslatot egyébként Magyarország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium és Marokkó terjesztette elő. A magyar kormány álláspontja A magyar kormány álláspontjáról és döntéséről az ENSZ-embargó ügyében Harman János, a KüL ügyminisztérium szóvivője vasárnap késő délután a következő nyilatkozatot juttatta el a Magyar Távirati Irodához. A tájékoztatás szerint a magyar kormány a miniszterelnök közvetlen irányításával az. ENSZ Biztonsági Tanácsának összeülésétől kezdve folyamatosan tartja az. érintkezést az érdekeltekkel, és nyilatkozatot tett közzé, melyben leszögezi: „A magyar kormány üdvözli a jelenleg osztrák elnökség alatt álló ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szerbia és Montenegró elleni szankciókat elrendelő határozatát, melynek - egyetlen térségbeli országként, több állam óhajára - maga is társszerzőjévé vált. A határozatot Magyarország olyan, nagy horderejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást segíti elő, sőt annak az adott helyzetben elkerülhetetlen, elengedhetetlen eszköze. A kormány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfogadott szankciókat. Számít arra, hogy a nemzetközi közösség minden tagja ennek megfelelően cselekszik." (...) „Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombati határozatának megfelelően a kormány a lehető legrövidebb időn belül konkrét utasítást ad minden érintett magyar intézménynek a szankciók végrehajtására vonatkozóan. A gyakorlati lépésekről az érintett kormányzati intézmények folyamatos tájékoztatást adnak. Az intézkedések összehangolására, azok következményeinek felmérésére, az ebből fakadó teendők kidolgozására tárcaközi bizottság alakult. A bizottság munkájában a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vesz részt, valamint szükség szerint további szakértők, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is...'! „Magyarország kész a Biztonsági Tanács határozata által megengedett gyógyszer- és élelmiszerszállításokra. tranzitszállításokra, az ENSZ-véderő (UNPROFOR) támogatására. A magyar kormány elvárja, hogy a szankciók okozta nehézségeket ne használják fel hátrányos megkülönböztetésre, vagy annak fokozására a szerbiai lakosság egyetlen csoportjával szemben sem. A Biztonsági Tanács szankcióinak szigorú betartásával egyidejűleg Magyarország változatlan szándéka, hogy kimmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm használjon minden lehetőséget, amellyel hozzájárulhat a megértés előmozdításához a térségben." „Szerbia szembeszáll" Keserűség és nyugtalanság lett úrrá vasárnap Belgrádban az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Szerbia és Montenegró ellen hozott szankciók másnapján jelentette az AFP helyszíni tudósítója. Slobodan Milosevity szerb elnök a Tanjug közlése szerint kijelentette, hogy a szankciókat „a Szerbián kívül élő szerbek támogatása árának tekinti," valamint, hogy Szerbia szembe fog szállni a blokáddal. Vladislav Jovanovity szerb külügyminiszter a belgrádi televíziónak adott nyilatkozatában egyebek között elmondta: a BT szankciói „bizonyítatlan bűnösség feltevésén" nyugszanak, és szerinte Szerbia megkísérli bizonyítani az ellene hozott szankciók jogtalanságát. A belgrádi központi hírügynökség szerint Jugoszláviát „világos indokok nélkül büntették meg ilyen szigorúan". A szerbek ártatlanságát bizonyítandó a Tanjug aláhúzza, hogy „Szerbia nem az egyedüli vétkese a bosznia-hercegovinai drámának," majd egyenesen Horvátországot vádolja. A jugoszláv hírügynökség hozzáteszi: „A BT szankciói nem érték váratlanul Szerbiát, hónapok óta, de különösen az utóbbi hetekben világos volt, hogy semmi sem fogja megakadályozni, hogy a Szerbia és Montenegró ellen szankciókat sürgetők elképzelései valóra váljanak." A Tanjug Szerbiát egy pénzügyi, politikai, propagandaés diplomáciai nyomás által működtetett hatalmas gépezet áldozatának tekinti. Még nem fenyeget éhezés A belgrádi Gazdaságtudományi Intézet szerint az embargó hatására minimális szintjére esik vissza az élelmiszer- és az ipari termelés, és virágzásnak indul a valuták feketepiaca. Mindazonáltal az intézet szakemberei szerint egyelőre nem fenyeget éhezés a köztársaságban, hála Szerbia mezőgazdasági gazdagságának, viszorit már rövidebb távon is veszélybe kerülhet az amúgy is megviselt ipari termelés. Ez utóbbit különben az olajimport hiánya súlyosbíthatja. Jugoszlávia ugyanis olajszükségletének mindössze 25 százalékát, napi 79 500 hordónyit képes saját erőből fedezni. Emiatt az olajembargó a leghatékonyabb fegyver lehet az ország térdre kényszerítésében. Nem sokkal jobb a helyzet a gázellátás terén sem, itt az igények 40 százalékát fedezheti a belső termelés. Nemigen reménykedhet az ország korábbi szövetségeseiben sem: Oroszország például támogatja az embargót, és valószínűleg nem vonja magára a nemzetközi haragot Románia és Görögország sem. Kizárva az EB-ről, vb-ről A jugoszláv válogatott nem vehet részt a június 10-én kezdődő svédországi labdarúgó Európa-bajnoki döntőben. Ezzel a határozattal reagált az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szerbia és Montenegró ellen hozott szankciójára, amely a sportbojkottot is magába foglalja. Az Európa-bajnoki döntőről való kizárás mellett további következmény, hogy a jugoszlávok a világbajnoki selejtezőn sem vehetnek részt. Ez utűbbi döntést a FIFA Végrehajtó Bizottsága a tegnap esti órákban hozta. A jugoszláv olimpiai szereplésről a NOB dönt, várhatóan még ma. A határozat következtében az EB-döntőben Jugoszlávia helyett Dánia szerepel. A csehszlovák választások előtt A magyar egység háromnegyedes Csonka ország csonka választása A teljes belső és külső elszigetelődés közepette, egy nappal az ENSZ-szankciók kihirdetése után, vasárnap megkezdődött a szerbiai és montenegrói parlamenti és helyhatósági választás. Az első dilemmára már akkor választ kaptunk, amikor még egyetlen mondat el nem hangzott. A Magyar Polgári Párttal a többiek nem ültek egy asztalhoz. Velük, a szlovákiai kormányzásban szerepet vállaló liberálisokkal nem alkotnak választási szövetséget a többiek. Az Együttélés Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a tavaly december óta létező Magyar Néppárt azonban együtt indul a voksokért. Történelmi helyzetben kerül sor a választásra, hiszen a felvidéki magyarság lényegében hasonló követelésekkel „bombázza" a szlovákokat, mint a szlovákok a cseheket. Ami a mieinket illeti, Duray Miklós (Együttélés) a tőle megszokott módon, ezúttal is pontosan fogalmaz: „A kisebbségi helyzetben élő nemzetrészek a választások során sem engedhetnek az olcsó csábításoknak. " Nem csak Szlovákiába szól ez az üzenet. Miközben nagyon is oda címzett, a „tékozló fiúnak" tekintett polgári pártnak. Ez a választás két év sommás kritikája lesz, és jelzés, hogy mi várható távlatosan az ország államjogi jövőjét illetően. Együtt vagy külön húz majd, esetleg a lazább konföFOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Duray Miklós: „Nem engedhetnek az olcsó csábításoknak..." deráció „harmadik útjára" talál rá a béketáborból ismert módszerekkel egybegyúrt Csehszlovákia. Illúziókat persze egy választás kapcsán sem kergethet az ember. Bugár Béta (Kereszténydemokrata Mozgalom) arról szólt, hogy a földtörvény végre 1948 elé megy, az eleddig kollektív bűnösnek titulált magyarok is visszakaphatják a jussukat. Csakhogy a bonyolult eljárás olyan lassú, hogy még csak a papírok beszerzéséig juthattak el az A demokrácia járni tanul. Nemcsak idehaza, hanem a szomszédos Csehés Szlovák Köztársaságban is, ahol ezen a hét végén parlamenti választásokat tartanak. A kisebbségi sorban élő felvidéki magyarság pártjai és mozgalmai az erőpróbára készülnek. Együtt vagy külön indulnak? A széthúzás, vagy az összefogás bizonyul-e erősebbnek? Ezekre a kérdésekre vártunk választ Budapesten, a Rákóczi Szövetség szervezésében tartott összejövetelen, ahová mind a négy jelentős szervezet vezéregyéniségeit küldte el. érintettek. Márpedig jogaik 1992 végéig érvényesíthetőek. Lezáratlan a múlt is, mely annyi szenvedést hozott minden kisebbségi sorban élőnek. A zsidóktól, a németektől és másoktól legalább bocsánatot kértek a bolsevista „túlkapásokért", a magyarok sérelmeiről jóformán szó sem esett még. A pozsonyi magyar gimnázium igazgatója, Popré Gyula történész, a Magyar Néppárt elnöke az egységre helyezte a hangsúlyt. A két háború között tizenöt év kellett a politikai erők egyesítéséhez. Most viszont a három szervezet együtt indul. Ez nagy eredmény. A választási rendszer sajnos olyan, hogy rizikót kell vállalniuk a szövetségeseknek. Nekik ugyanis a szavazatok hét százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy képviseltessék magukat a parlamentben. Az egyedül induló pártnak már öt százalék is elég. Ezért a koalíciónak - 70 százalékos részvételt feltételezve - 30 ezer voksot kell megszereznie. Az Együttélés, azaz Durayék rendelkeznek a legkiforrottabb gazdasági programmal. Ezt a többiek is elismerték. Ok már bodrogközi, csallóközi, palóc régiókban gondolkoznak. Az önkormányzatok szövetségi rendszerében, regionális fejlesztési bankban. Nem titkolják, határ menti régiókból határok feletti régiókat szeretnének, a magyarlakta vidékeken. Ilyen határozott jövőképpel Erdélyben sem találkozik a megfigyelő. Ma még kemény harc várható - nem a régiókért, melyeknek esélyeit a közigazgatási térkép a magyarság számára kedvezőtlen átrajzolásával igyekszik tompítani a Szlovák Nemzeti Tanács. Hanem az érdekérvényesítésért, az önvédelemért, melyekért valamennyi magyar politikai erő egyformán lep fel. Még a „tékozló fiú" is. GAZSÓ L. FERENC A kormányzó Szocialista Párt az utolsó két hétben teljesítette ugyan az ellenzék követeléseinek több pontját, de a nagyobb ellenzéki pártok bojkottálják a szavazást, nem állítottak jelölteket, s vasárnap délelőttre tiltakozó gyűlést hirdettek meg. A szerb pravoszláv egyház a választások előtti héten nyilvánosan elhatárolta magát Milosevity rendszerétől, s a híveket arra szólította fel, hogy ne menjenek szavazni. A rezsim háborús politikája ellen felemelték szavukat a legnevesebb szerbiai értelmiségiek, s petíciót írtak alá. Oromhegyesen több mint két hete tart a háborúellenes megmozdulás, amelyen minden este neves vendégek bátorítják a vajdasági községben gyülekező sorköteleseket, akik elutasítják a háborúban való részvételt. A Szocialista Párt azonban nem állt cl a választás megrendezésétől, s minden bizonynyal meg is nyeri a szavazást, mivel a parlament - ahol a kormánypárt biztos többséggel rendelkezik - olyan választási törvényt fogadott el, hogy a választáson való részvétel arányától függeltenül győzhetnek a jelöltek. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a hatalom és az ellenzék nagy nyomásának volt kitéve a választást megelőző időszakban. Az összes körülményt mérlegelve a VMDK úgy döntött, hogy részt vesz a szavazáson, főként, mert szeretné elkerülni, hogy a helyhatósági választásokon távollétében jobb esetben a szocialisták, roszszabb esetben pedig Vojislav Seselj vajda Radikális Pártjának jelöltjei győzzenek, s ők kerüljenek be a polgármesteri hivatalokba. A szövetségi parlamenti választásokon valószínűleg csak egyetlen helyen, a szabadkai körzetben tud győzni a VMDK jelöltje, a többi körzetet úgy állították össze, hogy még véletlenül se alakulhasson ki magyar többség. A becsei és adai körzetet példauj 3 szerb többségű Zsablyával, Temerinncl és Titellel kapcsolták, s így a Tisza menti magyar területek szavazatai részben elvesznek.