Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁJ. 7. KULTÚRA 7 Bécsi notesz Egyszóval minden utazásnak van tételmondata. E múlt heti, bécsinek, ha úgy tetszik kettő is akadt, habár az idézésben majd pontatlan leszek. Az egykori csá­szárvárosban, a most is különösen nyugodt és kiszámítható Bécsben nem kevés iróinával Világkiállítás helyett címmel tartanak több héten át zajló irodalmi sorozatot, melyre meghívták a magyar irodalom apraját s nagyját. Nádas Péter, Esterházy Péter, Szilágyi István, Kertész Imre és még sokait mások mennek majd el. Április végére így kapott invitálást két fiatal lap. a Nappali Ház és a Pompeji. S hogy mi is a tételmondat? Bécs a múlt héten leginkább a politikával törődött. Választás van. Plakátok, jelmondatok, színes politikai reklámok itt s ott, és egy úr, talán a majdani osztrák prezident úgy ajánlja magát, hogy ő az erős jövőért küzd. A mi tételmondatunk mégsem ez. Másképp hangzik. Valahogy így: Az egyszerűnek végül is csak le kell bonyolódnia. S a mondat gazda? Tandori Dezső, személyesen, igen, ott magasodva az Alte Schmiede bejáratában, hol április utolsó hétfőjén, 27-én estje lészen, és lehet!, merthogy a madarak elhunytak, s most a lovak jöttek, lószenvedély, ügetők, zsokék, szabad utazni. Szabadság. Ez itt tehát most Bécs, s neki talán még jobban az, délelőtt kint volt az ügetőn. Mondja, nem nyert. S aztán az est. Megrendítő. Marno János - Nappali Ház képviselet - mondja majd utóbb, mennyire megnyugtatja, hogy van nekünk, mármint a magyar irodalomnak, egy Tandorink. És akkor, no persze, úgy írom mindezt, hogy közben ajánlom mindenkinek, azért is, csakazért is, mert mégha nem is arról van szó, hogy tudni tőle mindent, nem, mint inkább azt tudni, hogy amikor leginkább olvasható, az mennyire szép, mennyire megrendítő, és mennyire fontos. Mit mondjak például arról a gyönyörű szemű apácáról, aki ott ül mellettem ezen az estén és elragadtatottan kiált fel egy német nyelvű Tandori-vers után: Magyarul is! Vagy Kristhina, a bécsi egyetemista, aki többször sírva fakad, amikor németre fordítja a Döblingi befutót. Őket játssza el majd az író a műsor végén, az osztrák versenylovakat, akik Mozart után neveztettek el, Papagenó komm, Sarastro komm, komm, schnell! És persze kikerül az asztalra Kazincka, a plüsmaci, valamint a szalaggal átkötött óra, Borisz Vekker is. Az est befejeztével séta a Zöld Horgonyba. Ez egy belvárosi olasz vendéglő, a fehér falakon kicsiny feszületek, a sör diszkréten habzik és pincehideg, a pincér nyolcvan éves és futni is tud. Házigazdánk, Deréky Pali, kint élő és tanító iro­dalomtörténész egyszerre átül hozzám, s meséli, hogy itt, ezeknél az asztaloknák üldögélt egykor Kormos, Zelk, Nemes Nagy Ágnes is, aztán Weöres, s hogy Kormos csak a fociról, hosszú átadásokról, finom cselekről volt hajlandó beszélgetni, mert, úgymond, a bőröndnek is füle volt... Az Alte Schmiede bejáratánál különben németre fordított magyar regényeket árulnak. Benedek István és Konrád György, egészen közel, egymás mellett. Békességben. Itt van Esterházy Hrabal-könyve, és Nádas Péter nem régiben kiadott Emlékirata is, mely hónapokig vezette a külföldi könyvek toplistáját. Tandorit még nem fordították németre. Aztán az is jusson eszünkbe, hogy a Kossuth díj egyik nyilvánvaló várományosa volt, lett volna ő is, szerintem, és sokam mások szerint is, a fene se érti, hogy miért nem, hogy mégsem... Másnap tehát Pompeji és Nappali Ház est. Szijj Ferenc, Marno János, Darvasi László versei. Szilasi László és Takáts József a lapokról, koncepciókról beszél. S persze majd visszafelé a vonaton, csaknem szóra sem érdemes fejlemény, vajon miből tudjukjuk meg, Magyarországon vagyunk? Egyikünket megbünteti a kalauz. Roppant egyszerű, nemde? Lebonyolódik. DAL Kiállítás mozgáskorlátozott gyermekekért A világon - tehát Ma­gyarországon is - nagy prob­lémát jelent a szellemileg ép mozgássérült gyermekek ne­velése, gondozása. Ma még csak három intézmény fog­lalkozik hazánkban a moz­gáskorlátozottak iskolai ok­tatásával. Göncz Árpád köz­társasági elnök fővédnök­ségével hozták létre az Együtt-Lét alapítványt, amely e problémakör orvoslásával foglalkozik. Az alapítvány támogatására a Tordai Sta­wicki Marketing Kommu­nikációs Rt. nagyszabású kiállítássorozat szervezésébe kezdett, alapgondolata: a Másság és annak Kezelése. A kiállítássorozatra - mely Budapesten. Szegeden, Deb­recenben, Pécsett és Sopronban lesz, majd pedig Bécs, Frankfurt, New York, Torontó és Tokió következik ­több mint 100 mai magyar festő- és grafikusművész ajánlotta fel e témában szü letett munkáit, köztük Cs. Pataj Mihály szegedi művész Dinnyeárus című képét. Valamennyi rendezvény exkluzív fogadásán az adott térség prominens gazdasági, üzleti személyiségeit, neves művészeit, sportolóit látják vendégül. A szegedi, zártkörű megnyitó május 8-án, pénteken délután 4 órakor lesz a Móra Ferenc Múzeumban. A meg­nyitón való részvétel díja 10 ezer forint, amely az adó­alapból levonható, és amit az Együtt-Lét alapítvány a moz­gáskorlátozott gyermekek emberhez méltó körülmények közötti fejlődésére fordít. A megnyitó programja: a ven­dégek regisztrálása, majd Bereményi Géza írónak, a rendezvény fővédnökének erre az alkalomra készült írása nyitja meg a kiállítást. Dr. Bagdy Emőke az alapítvány céljait ismerteti, ezt követően a Szegedi Nemzeti Színház művészei adnak műsort; vé­gezetül: állófogadás. 500 ezer a Szeged Táncegyüttesnek, 300 ezer a DM Szeged magazinnak Javaslat a Kulturális Alap felosztására Az eddig beérkezett több mint száz pályázatot a kulturális bizottság tekinti át és tesz javaslatot a pénzt odaítélő közgyűlésnek. A már meg­született javaslatok listáját az alábbiakban folytatjuk. A Szegedi Filharmonikus Egyesület darmstadti kon­certjénekköltségeihez 100 ezer forint hozzájárulást kezde­ményez a kulturális bizottság, ugyanennyit a JGYTF I. számú Női Kara külföldi kon­cert-kőrútjához, 80 ezret pedig a MÁV Hazánk Énekkar (vezeti Erdős János) fran­ciországi fesztiválszereplé­séhez. A nemrég lezajlott, nagysikerű nemzetközi fuvo­laversenyt 320 ezerrel tá­mogatják. A Csongor téri általános iskola Gyermekopera Társulatának működéséhez szintén 100 ezerrel járul hozzá a város, a tanárképző főiskola vegyeskarának (vezeti Kreu­terné Dévényi Ilona) for­maruha-vásárlásához 60 ezerrel, a Liszt Ferenc Ka­marakórus külföldi szereplé­seihez 80 ezerrel. A júniusi II. Nemzetközi Kamionos Count­ry Találkozón a River együttes szeretne résztvenni, a költsé­geikhez a bizottság 80 ezres Tegnapi lapszámunkban elkezdtük közölni azoknak a kulturális és művészeti mű­helyeknek, intézményeknek, csoportoknak és magánsze­mélyeknek a listáját, akiknek és amelyeknek az idén létrehozott Kulturális Alap­ból anyagi támogatást ad az önkormányzat. Az Alap 19 milliójából a nem városi fönntartású, de Szeged kulturális élete szempont­jából fontosnak ítélt, érté­keket teremtő műhelyek pályázat útján részesül­hetnek. támogatást javasol, s ugyan­ennyit a Riverside Együttes által működtetett Country Műhelynek. A Városszéle Bt. gyermekszínházi előadásokra és nyári színjátszó táborra kért 100 ezer forintot, a köz­gyűlésnek javasolják, adja meg. Mint köztudomású, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulattól megvonták az állami támogatást: a várostól a ha­gyományos szegedi TIT-ren­dezvényekre, a Természettudo­mányi Hét, a Pedagógiai Nyári Egyetem előadásaira és tu­dományos tanfolyamokra kért a szervezet pénzt, a bizottság 200 ezer forintot javasolt erre a célra. A Csongrád megyei Extra gyermek Ki mit tud?-jára 50 ezret, a Nemzetközi Ifjúsági Néptánctalálkozóra 100 ezret, a Szeged Táncegyüttes működéséhez 500 ezret tart kívánatosnak a bizottság. A Délmagyarország Lap- és Könyvkiadó Kft. havonta megjelenő Szeged magazinját 300 ezerrel támogatják, ugyanennyivel járulnak hozzá Dinnyés Ferenc albumának nyomdaköltségeihez. Az április 21. után be­érkezett pályázatokat ezután tekintik át. A közgyűlés már április 8-i ülésén jóváhagyta a következő támogatási összegeket: Tiszatáj Alapítvány 200 ezer, Existentia Szerkesztősége (filozófiai folyóirat) 500 ezer, Kincskereső Szerkesztősége 500 ezer, Juss Alapítvány 250 ezer, Aetas Szerkesztősége (történész folyóirat) 100 ezer, Pompeji Szerkesztősége 250 ezer. sTF A hét végén ballagások, majd érettségik Érettségi tételek csak a törzsanyagból FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A tételek reggel 8-kor a televízión és a rádión keresztül derülnek ki Összesen 72 ezer 772 torokból hangzik fel a búcsúdal az idei ballagási ünnepségeken a hét végén. Ennyien fejezik be ugyanis tanulmányaikat idén a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali, esti és levelező tagozatain - közölte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium: idén nappalin összesen 62 ezer 360-an végeznek, ebből 27 ezer 360-an gimnáziumban, 35 ezren szakközépiskolában. Az írásbeli érettségi vizsgák e hét végén, pénteken a nemzetiségi és két tanítási nyelvű középiskolákban, a nemzetiségi, illetve az idegen nyelvi - úgynevezett célnyelvi ­vizsgákkal kezdődnek. Magyar nyelv és irodalomból május 11-én tartják a vizsgákat. Az érettségi abszolút tisztasága érdekében a vizsga reggelén, ezúttal május 11-én, 6 és 8 óra között, a Magyar Televízió épületében egy arra felkért bizottság dönti el, hogy milyen tételeket kell kidolgozniuk a maturázóknak. Követelmény ­tette hozzá a tárca illetékese -, hogy a feladatokat a törzsanyagból válasszák ki, továbbá, hogy gimnáziumok, valamint szakközépiskolák vonatkozásában egyaránt kidolgozhatóak legyenek. A tételeket reggel 8 órakor a televízión és a rádión keresztül hozzák nyilvánosságra. A vizsgák másnap, azaz 12-én matematikával folytatódnak, és reggel 8 órakor ugyancsak az éter hullámain át kihirdetik a feladatokat. A nappali tagozaton május 22-én fejeződnek be az írásbeli érettségik, az estisek, valamint a levelezősök május 25-e és 29-e között írásbeliznek. Japán kapcsolatok Hinoramu-klub Szegeden írtunk már róla, ősi japán ­vagy keleti? - „számítógép " a szorobán, golyók vagy koron­gok ide-oda lökdösésével lehet villámgyorsan számolni vele. A távoli szigetországban, úgy hírlik, harmincezer tanár tanítja ma is a szorobánt, pedig talán ott hódított legelőször az elektronikus számítógép. Azt is hallani, a nagy japán cégek előszeretettel veszik föl dol­gozóként azokat, akik szoro­bánnal is tudnak számolni. A fejszámoló képesség, a pontos­ság, a becslés-tudás náluk fejlettebb, elsősorban azért. És a másik számítógép mellé­ütései is hamarabb észreve­vődnek az ilyen emberek kezén. Bár a könyvtárban zömmel az irodalom kedvelői dolgoznak, mindig akad egy­egy ember, aki a számok vilá­gához is vonzódik, így kap­csolódtak elsőként a szorobán­hoz. Innen vezet egyenes út a címben említett Hinoramu klubhoz. Mi a hinoramu? A Nap A még mindig tartó gazdasági csoda jut eszünkbe először Japánról. A szegedi Somogyi Könyvtárat azonban nem ipari vagy komputeres kapcsolatok hajtják, inkább kulturális összeköttetéseket keres, illetve kínál. Az igazi érdeklődés a szorobánnal kezdődött, de azt nem lehet tudni, hová fejlődhet még. kereksége, a fölkelő Nap or­szágában. A klutúra emberei azonban hozzá gondolják a műveltség teljességét is. A szegedi klubnak ezt a nevet szánták. A japán kapcsolatok legfőbb és leglelkesebb szervezője Nagy Rozália. A városi hálózat munkatársa, „hivatala " tehát "az új épületben van, hatásköre azonban a fiókkönyvtárakra terjed ki. A Csillag tériben szervezik tehát azt a japán központot, amelyikben minden Japánról szóló könyv, kazetta. lemez hozzáférhető lesz, és Ígéretes előadásokat is szer­vezhetnek. Eddig is rengeteg könyvük volt a távoli or­szágból illetve országról, de a katalógusrend szanaszét do­bálta őket: most egybe akarják terelni valamennyit. Fölvették a kapcsolatot a japán nagy­követséggel, és a magyar-japán baráti társasággal is, innen kapták a legnagyobb biztatást és Ígéreteket a szándék meg­valósításához: legyen Sze­geden is tagozata a magyar­japán társaságnak. Ez vette nevét a Nap kerekségéről. Említettük már, a szo­robánnal indult a kapcsolat. A megyében dolgozó szorobános pedagógusok kérésére három megyére szolgáló szorobános tájékoztató központot is létre akadnak hozni.Őszre várhatók japán vendégek hazánkban, őket már Szegedre is szeretnék elhívni. H. D. A TU 19924 Utolsó riport a HŐK; elnökkel, hirdeti a cím A TU legfrissebb számának elején. A beszélgetés - szakmai nyelven interjú, s nem riport - egyik különlegessége, hogy az interjúalany anonim. Ez már csak azért is különös, mert a cikkben személyeket nevez meg, akiket dicsér, illetve elmarasztal - a névtelen HÖK-elnök. Napjainkban reflektor­fénybe került a volt egyházi ingatlanok sorsa, mely a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát is érzékenyen érinti. Közel egy éve folynak a tárgyalások a főiskola és a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek között a Hámán Kató, utcai épületről, amiről a TU-ben interjút olvashatunk dr. Szalay István főigazgatóval. T. V. Történeti pályázat A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága meghirdeti az 1922. évi Csongrád megyei új- és legújabbkori történeti pályázatot, amely része az országos történeti pályázatnak. Pályázni lehet helyszíni gyűjtésen alapuló saját tapasztalatból, visszaemlékezésből kiinduló, levéltári kutatásra, sajtóanyagra épü lő dolgozatok beküldésével, amelyek nyomtatásban még nem jelentek meg. A beküldendő pályamunkák által tárgyalt korszak a XVIII. század elejétől napjainkig terjedhet. A szerző támaszkodjon főként még be nem gyűjtött történeti forrásokra, muzeális értékű tárgyakra, dokumentumokra, fotókra és más jellegű emlékre - természetesen azok pontos lelőhelyének feltü ntetésével. A pályázaton részt vehet nemzetiségi témáról vagy nemzetiségi nyelven írt dolgozat is. Pályázhatnak mindazok, akik múzeumi gyűjtéssel és történetírással hivatásszerűen nem foglalkoznak. Várjuk az iskolai és helytörténeti szakkörök pályamunkáit is. Beküldési határidő: 1992. szeptember 20. Az elkészült pályaművet két azonos tartalmú és kiállítású példányban kérjük beküldeni, mindkettőn feltüntetve a pályázó nevét, címét és életkorát, illetve azt, hogy csoportos kategóriában pályáznak-e. Az eredményhirdetés Szegeden, 1992 októberében lesz. A pályázók munkájuk megkezdésekor útmutatásért forduljanak a szegedi Móra Ferenc Múzeumhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom