Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁJ. 7. Bankjegycsapda, NATO-tőr HANGSÚLY 5 A hazai bűnügyi statisztikákban a vagyon ellen elkövetett bűncselekményekről szóló számok a legrémítőbbek - semmi okunk bízni a vakszerencsében. S mostmár itt, Szegeden azt se mondhatjuk, nincs üzlet, ahol költhetnénk biztonságunkra. Pár hete nyílt a Főfasoron a Protect System vagyonvédelmi szaküzlete, amelyben a hétköznapi, ismertebb felszerelésektől az egészen különleges szerkentyűkig szinte minden kapható. A fali és a bútorba szerelhető trezorok például sok háztartásba elkelnének, hisz nem véletlen, oly gyakoriak a lakásfeltörések: a betörők jól ismerik rossz szokásunkat, a viszonylag sok pénzt is inkább otthon tartjuk az ágyneműtartóban, a szekrény mögé felragasztott stanicliben. Üzletekbe való a bankjegycsapda: a pénztáraknál összegyűlt papírbankóknak biztos a helye ebben a páncélkazettáljan. Még az alkalmazottak se férhetnek hozzá... Számtalan típusa található a küMHMMMMNMHHMNMMMMMI Amikor az ember biztonságtechnikai berendezések sokaságát látja, akkor döbben rá, hogy alapjában véve, milyen kiszolgáltatott. Pár éve még szóba sem jöhetett, ami mostanában mindennapjaink szokványos témája: kit támadtak meg, hol raboltak, mit loptak. Színesednek a sztorik, mikben egyetlen a vigasztaló: szerencsés esetben mással esnek meg. lönféle érzékelőknek. Elég egy óvatos, csöndben tett lépés, egy kézmozdulat - a masina „meghallja". Túlzás nélkül állítható, hogy bizonyos pótmamai szolgálatokra is képes e technika. A veszélyt még nem érzékelő kicsinyekre is vigyáz, vijjogó hangjával megijeszti az ablakhoz, ajtóhoz közeledő kisgyerekeket, egyben figyelmezteti kötelességére a felnőttet is. Teljes a választék például a Technoalarm nevű olasz cég berendezéseiből, a Liliput mozgásérzékelőtől a kültéri mikrohullámú sorompóig igen változatos védelmi erővel rendelkeznek az eszközök. A járművédelem csúcstecnikáját testesíti meg az a távkapcsoló, amely manipulálhatatlan. (Nyugati boltokban, mondják a Protect System képviselői, kapható már frekvenciakereső, ami képzett autótolvaj kezében valóságos istencsapása.) A védelemre szolgáló tárgyak között igazán meghökkentő látvány az orosz géppisztoly. Régi magyar lovassági bajonett, kicsi pisztolyok - Zbrojovka, Zetka -, s a jelenkor harci díszei: övek, tokok, sorszámozott'tőrök, pengéikben higany úszik... A NATO-divat szerint. Csak semmi pánik, ezeket a portékákat gyűjtőknek szánják. M. E. Forráskút Látszat-vagyon, valós forintok Mit kezdhet pél-. dául Forráskút a va- Furcsa, ellentmondásos „tranzakció" az állami gyonátadó bizott- tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzati sahnak azzal az infor- tulajdonba adása. Mert milyen ügylet az, amélvnek mációjával, amely a lebonyolításában az értékek, legalábbis egyelőre, csak papíron cserélnek gazdát? Úgynevezett főkönyvek rögzítik a változást, de a települések aligha profitálnak ebből a „mihaszna" átadásból. Megy az egyezkedés, folynak a tárgyalások, az adminisztráció sínen: a látszattal semmi baj, csak a lényeggel. annnak rendje-módja szerint felsorolja , milyen, mekkora vagyonrész illeti meg a telpülést a megyei víz-és csatornamű, vagy a településtisz- ^HBM tasági vállalat vagyonából, ha a jussai semmit sem tudnak kezdeni. Netán azt is megnyugtatónak kellene tartaniuk, hogy legalább papíron már nem nincstelen az önkormányzat? Csak éppen a jogos járandóságot nem tehetik zsebre...Talán ezt nevezik a valós vagyon látszat-kategóriájának, amikor pro és kontra mindenki vesztesként éli meg a helyzetet, az állami vállalat éppúgy, mint a magára hagyott önkormányzat. Mindenekelőtt erről cseréltek véleményt a minap a forráskúti képviselők, akik ülésükön ezután egyet értettek abban, a község, immáron tulajdonosként, maradjon tagja a A sporttáska lassan kiürült, mikor belenyúlt, Borsos már csak egy borítékot talált az alján a Nimród Szálloda emblémájával. Nem emlékezett rá, hogy mit tett bele, felbontotta és az előkerülő lapot a fény felé fordította: a „Díszlépés a Halál előtt" című verse volt, melyet néhány héttel azelőtt írt a szálloda eszpresszójában és Zsókának ajánlott, amiért közbenjárásával megmentette a kicsapatástól. Szinte gépiesen ezt is tűzbe akarta vetni, de az utolsó pillanatban visszafogta a kezét, úgy érezte, hogy ez a vers már nem az övé, az asszonynak tartozik vele, a zsebébe süllyesztette a borítékot. Mikor a tűz hamvadni kezdett, Borsos egy bottal végigkotorta a szalonnasütő alját, nem akarta, hogy egy papírszelet is idegen kézbe jusson, mikor ezzel is végzett, üres tekintettel rfézett körül. A közelben a lángoktól felriadt macskák nyávogtak. Nem akart visszatérni a kollégiumba, tudta, hogy hiába is próbálna elaludni és a tévéterembe sem volt kedve beülni. Üres sporttáskáját elrejtette az egyik betonasztal alá és elindult a belváros felé. A karácsony előtti forgalom miatt sok helyen későre kitolták a zárórát, sűrű tömeg hömpölygött üzletről üzletre. Bár a járókelők elegánsan voltak öltözve, sokan viseltek új irhakabátot, bundát, szőrmesapkát, az utak leálló sávjában nyugati márkájú tíz települést kiszolgáló Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalatnak és a fenntartás terheiből az állandó lakosság arányában vállaljon részt a falu. Döntött a testület arról is, hogy a közösségek támogatására elkülönített 200 ezer forintból minden pályázó kapjon segítséget. Egyebek között jusson pénz a diákok nyári táborozásának megkönnyítésére, a Challenger Day (Kihívás napja) megszervezésére, valamint az MHSZ utódszervezetének fejlesztésére. Jó hír a vállalkozóknak és a lakásépítőknek, tudniillik 800- Moldova György 800 ezer forintos támogatási keretet hagyott jóvá az önkormányzat. Jóllehet a kérelmeket egyénileg bírálják el, de a juttatás felső határát mégis megszabják; várhatóan 200 •HM^M ezer forint lesz. Az iskola tetőterének beépítésére kért állami céltámogatást nem kapta meg a falu, ellenben a vízhálózat bővítésére és az egészségügyi műszerbeszerzésre összesen 450 ezer forint központi „segélyben" részesültek. Az iskolai sportpálya betonozására egymillió forint kellene, amelynek csak a felét tudja a község saját erőből előteremteni. A hiányzó összeghez pályázat útján szeretnének hozzájutni. A Parlament oktatási bizottsága által létrehozott Egészséges Ifjúságért Alapítvány kuratóriumához juttatják el kérelmüket. GOMBOS Megnyerni a szponzorokat! „Hargitay" a Fesztyért FOTÓ: HÁRS LÁSZLÓ - Hogyan kapcsolódik össze egy reklámügynökség Feszty Árpád honfoglalást ábrázoló festményének restaurálásával? - Feladatunk elsősorban az, hogy kiegészítsük a körkép fölújításához adott állami támogatást. Ennek a munkának nemcsak az állam pénzéből kell megvalósulnia, hanem elképzeléseink szerint számítunk a különféle szervezetek, valamint az itthon és külföldön élő polgárok áldozatvállalására is. - Hogyan akarják megnyerni őket az ügy érdekében? - Alapvető a kommunikáció szerepe: célunk megállapodni a médiákkal arra nézve, hogy rendszeresen közöljék a körkép restaurálása táján történteket, pontos információkat adjanak a Feszty-alapítvány munkájáról. De nem elégszünk meg enynyivel, hanem aktívan igyekszünk - jó értelemben véve befolyásolni a közvéleményt: igényes, négy nyelvű tájékoztató anyagot készülünk kiadni a körkép történetéről, jelen állapotáról, s arról, kik és hogyan dolgoznak rajta... A restaurálást támogatónak meg kell győződnie arról, hogy jó helyre adja a pénzét. - A megbízás odaítélése idéjén - sőt még jóval utána is - a hazai szakemberek részéről A félelem kapuja 22. rész kocsik parkoltak, Borsos mégis olyan kétségbeesett elszántságot látott az arcokon, mintha nem is ünnepre készülődnének, hanem egy hábrú vagy egy hosszan tartó nyomorgás nehézségeire próbálnának berendezkedni. Türelmetlen sorok lökdösődtek az utcára kirakott alkalmi halárusító medencék előtt, a színes lámpafüzérrel díszített karácsonyfa-lerakatoknál is szinte ölre mentek egy-egy tetszetősebb fáért. Borsos szerette volna valamilyen apró örömmel lezárni ezt a hosszú és nyomasztó napot, szokása ellenére szívesen megivott volna egy pohár bort, de a vendéglők és az eszpresszók zsúfolásig megteltek, sehol sem talált szabad asztalt. Hagyta magát fel-alá sodortatni a tömeggel, bámulta a kirakatokat, szeretett volna valamilyen ajándékot vásárolni az anyjának, de nem talált megfelelőt. Az ácsorgásban elfáradt, elindult vissza a kollégium felé. Az egyik mellékutca torkolatában üres telefonfülkét pillantott meg, néhány héttel ezelőtt innen próbálta felhívni Zsókát - hirtelen ötlettel felnyitotta az ajtót. A mennyezeti neoncsöveket a rongálok összetörték, Borsos gyufát gyújtott és ennek fényében kereste ki Keresztesék telefonszámát. Idegességét visszaszorítva szándékolt lassúsággal tárcsázott, ha Keresztes jelentkezett volna, azonnal visszaakasztja a kagylót, megkönnyebbült, mikor az asszony szólt bele. - Tessék, Keresztes lakás. - Jó estét kívánok... - Jó estét, kivel beszélek? - Borsos Ferenc vagyok. Tudja, az az ember, akinek a verseit legépelte. Az asszony felélénkülő hangján érződött, hogy örül a hívásnak: - Olyan sokszor gondoltam magára. Megkapta a levelemet és a pesti küldeményt? - Igen, éppen ma. - Csak ma? Én már egy hete feladtam. - Elhányódott a portán, elfelejtettek szólni. - Mit írtak az újságtól? Hogy tetszett nekik? - Semmit. Rosszak a verseim, nem tudják közölni. Szerintem is igazuk van, már el is égettem mindet. - Maga megőrült! - Lehet. Csönd állt be, Borsos hallotta a saját lélegzetvételét, amint visszhangzik a telefonkagyló membránján, végül az asszony szólalt meg: - Ide tudna jönni most? Én még nem nagyon léphetek ki a lakásból. - Nem akarok zavarni. - Nem zavar. Mennyi idő alatt ér ide? - Talán tíz perc kell. - Az üzlet felől jöjjön, onnan ismeri a járást, majd lemegyek és kinyitom a kaput. Akkor várom - mondta Zsóka és letette a kagylót. Borsos kilépett a fülkéből és elindult vissza a belváros felé, nagy kerülőt tett, hogy ne kelljen még egyszer belekeveredni az üzletek előtt zsivajgó tömegbe. Már messziről látta, hogy az asszony meggyújtotta a lámpát az irodában és kabátját fázósan összehúzva magán, fel-alá sétálgat a gépek között. Mikor észrevette, hogy a fiú belép az előkertbe, kinyitotta előtte az ajtót: - Üdvözlöm Feri, jöjjön be. Szótlanul mentek fel a ház belső lépcsőjén, az asszony közben átható, szinte gyanakvó pillantást vetett rá, fenn az emeleten helyet mutatott a dohányzóasztal mellett: - Ugye ott szokott ülni? Nem akarom erőltetni, de szerintem most ráférne magára egy ital. Kér valamit? - Ha lehetne, egy pohár bort. (Folytatjuk) Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark építését irányító országos bizottság legutóbbi ülésén ott volt a Feszty-körkép restaurálásának menedzselésével megbízott Hargitay and Partners (Hungary) Ltd. képviselője is. Lintner Sádnorral akinek foglalkozása névjegykártyája szerint „Managing Partner" - arról beszélgettünk, milyen eszközökkel segítik a körkép helyreállítását. sok támadás érte a kuratóriumot, amiért a lengyel Ars Antiqua csoportot részesítette előnyben... - A restaurálást felügyelő kuratórium tapasztalatai igazolták a korábbi döntést: a lengyelek jó munkát végeznek, s ezt kell tudatosítani a közvéleménnyel is. Ha megfelelő tájékoztató anyagokat készítünk, akkor már kéréssel is a nyilvánosság elé lehet állni. - Az adománygyűjtésnek viszont nincsenek jó hagyományai... - A Nemzeti Színház ügyében folytatott gyűjtés főként utózöngéi miatt valóban nem mondható sikeresnek. Éppen ezért (többek között) videofölvétel elkészítését, katalógus kiadását tervezzük: ezekből a külföldön élő, tehetősebb magyarok is láthatják majd, miért és mire kérjük a támogatásukat. - Közülük kikre számítanak? - A nyugaton működő magyar egyesületekre, egyházakra, és persze az ott élő magánszemélyekre is. A kép végleges helyéül szolgáló épület előcsarnokában márványtáblán örökíthetnénk meg a legjelentősebb donátorok nevét. S hogy a világgal minden lehetséges fórumon megismertessük a körképet, Sevillában, a világkiállítás idején a magyar kormánybiztosi hivatalban is ott van a Feszty... - Mennyi pénzt kell összegyűjteni? - Számításaink szerint őszesen mintegy 300 millió forint kell a restaurálásra. Az állam már adott 100 milliót, s újabb 50 milliót ígért. A többit viszont elő kell teremteni... NYILAS PÉTER A vizet is visszaforgatják... Az újjáalakulása és névváltozása utáni első városfejlesztési (ami új: környezetgazdálkodási és műszaki) bizottsági ülésről szóló tudósításunk címe némi magyarázatra szorul. Ahogy a szökőkutak, medencék vizét a takarékos városgondnokok rendre visszaforgatják, akként tér vissza a korábban „vévévé"-nek rövidíthető bizottság elé a városgondnokság működésének, sőt, egyes vélemények szerint létezésének ügye. Csakhogy míg a szökőkutak vizét gépezet vándoroltatja, a sokféle, s mint hírlik, bővülő feladatkörű intézmény funkcióit a mindig esedékes önkormányzati átszervezés „mozgatja". Rosszallást, kérjük, senki ne olvasson ki e sorokból, pusztán arról van szó, jól meg kell fontolni, mire képesek a város gondnokságának munkatársai, s mire kell magukat fölkészíteniük, hogy még jobban működhessenek. Lényegét tekintve a bizottsági ülésen megvitatott többi kérdéskör is a közgyűlés előkészítéséül szolgált. A Vidámpark létéről(?), a fizető parkolók vállalkozásba adásáról, a közterületek (legfőképp tisztaságuk) ellenőrzésének reformálandó rendjéről - ismét csak nem először - hallottunk érveket és tapasztaltunk ellenérzéseket. Szóval a mai városházi maratonnak nyilván lesznek győztesei és vesztesei. (Remélhetőleg nem a szóban forgó szervezetek dolgozói közül kerülnek ki az utóbbiak...) A tegnap elhatározott szűnyogirtó-kampánynak viszont csak a szúnyogok isszák meg a hektáronkénti 0,6 liternyi, finomra porlasztott levét, s nem okoz kellemetlenséget a kellemetlen szag a város lakóinak úgy 5-6-szor. Mert mint azt egy magát állampolgárnak nevező hölgy a bizottság tudomására hozta - még mielőtt személyt kérdések, a bizottság összetételének megtárgyalása miatt a vendégektől elköszönő elnök elbúcsúztatta volna -, a tavaly alkalmazott szer bizony büdöskének bizonyult. Jelentjük: az alapszer az idén más adalékot kap, s az egészségügyi, környezetvédelmi szakértők szerint sem hoz melegvérűekre, halakra bajt, ki összesen körülbelül két millió forintért még a vizekben (lásd szökőkutas képünk) lévő szúnyoglárvákat is pusztulni ígéri.