Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁJ. 7. BELPOLITIKA 3 Lezajlott a vagyonnevesítés Nem mindig a többség akarata győzött - Sikerült-e megyénkben nagyobb konfliktusok nélkül nevesíteni a gazdaságok vagyonát? - Tulajdonképpen egy kivétellel mindenütt eleget tettek a törvény előírásának. Csupán a Sándorfalvi Magyar-Lengyei Baráti Betéti Társaságnál merült fel az a jogi, értelmezési probléma, hogy nekik végre kell-e hajtaniuk a vagyonnevesítést. Erre most várjuk a választ. A többi esetben általában el lehet mondani, hogy a törvényesség keretein belül zajlott le a vagyonnevesítés. Voltak ugyan olyan esetek, amikor úgy éreztük, nem tájékoztatták kellőképpen a tagságot az ügy jelentőségéről, hiszen az 1991. évi zárszámadó közgyűléssel, az ellenőrző bizottság beszámolójával együtt tűzték A mezőgazdasági szövetkezeteknek a törvény értelmében április 30-ig kellett megtartaniuk a vagyonnevesítési közgyűléseket. Ezek megyei tapasztalatairól a Földművelésü gyi Minisztérium megyei hivatalának vezetőjével, dr. Fülöp Mihállyal beszélgettünk. napirendre ezt a nagy jelentőségű kérdést. Néhány helyen pedig az okozott gondot, hogy a hangadók véleménye nem mindig tükrözte a többség akaratát és ez sokak nemtetszését váltotta ki. Mügam jó néhány közgyűlésen részt vettem. Elmondhatom, hogy Szentes, Makó környékén jól és a vásárhelyi körzetben is általában alaposelőkészítés után került sor a szövetkezetek vagyonának nevesítésére. Ugyanakkor Szeged környékén, Csengelén már nem ezt tapasztaltuk. A HÉT KÉRDÉSE Szlovénia és Horvátország után a délszláv testvérháború változatlan intenzitással áttevődött Bosznia területére is. A Balkán történetében nyilván ez a legmocskosabb, legkegyetlenebb háború, amely leginkább a védtelen lakosságot sújtja, az emberei százezrei válnak űzött vadként máról holnapra földönfutókká, hontalanokká, a hadban álló felek pedig most már a kéksisakosokra, az európai megfigyelőkre sincsenek tekintettel. Lássuk azonban hogyan vélekednek honfitársaink erről a háborúról, a legfrissebb boszniai eseményekről. Csiszár Géza rokkantnyugdíjas: - Az a véleményem a délszláv konfliktusról, hogy mindenkinek vissza kell adnia a megszállt területeket, amelyeket a történelem során, vagy a közelmúltban kisajátítottak. Teljes területi revíziót kellene végrehajtani, és ez vonatkozik minden országra és minden vitás területre, továbbá a trianoni határokat is végső ideje lenne felülbírálni. Mi eddig szólni sem mertünk ezekről a kérdésekről, mert azonnal ledorongoltak bennünket. Szinte minden országnak vannak területi követelései, csak Ma gyarországnak nincsenek. Szelesné Kutas Borbála környezetvédelmi felügyelő: - Szörnyű és megrázó, ami a szomszédságban történik. Látszólag messze van tőlünk a háború és mégis olyan közel. Úgy látszik, a Nyugat még mindig nem jött rá arra, hogy a béke érdekében sokkal komolyabb eszközöket kellene alkalmaznia a harmadik jugoszláv köztársaság ellen. A kéksisakosok egyenruhájába öltöznek a szerb szabadcsapatok és úgy garázdálkodnak. A múlt kommunista rendszer sajátos tulajdonsága ez: beöltözni és lőni. Nem bízom abban, hogy rövid időn belül megoldódik a délszláv válság, amelyről mindig Libanon jut eszembe. Szabó Attila munkanélküli: - A háborúk az ember gyarlóságáról árulkodnak. Úgy tudom, az északi népek kevesebbet háborúznak, ami talán az éghajlati tényezőkkel is összefügg. Az Egyenlítőhöz közelítve az emberek forróbb vérűvé válnak, s egyre kevesebbet kell kü zdeniük a puszta megélhetésért, fennmaradásukért, mert minden az ölükbe pottyan. Úgy hiszem, a délszláv konfliktust is az ott élő népeknek kell megoldaniuk. A partizánmozgalom bizonyítja, hogy ők erre képesek. A Nyugat valami módon befolyásolni tudja az ottani helyzetet, de tartós megoldást nem biztosíthat. ~ TTT A Rádió Partiscum ma délutáni adásában, amely 17 óra 30 perckor kezdődik, dr. A. Sajti Enikő, a JATE tanszékvezető egyetemi docense és lapunk rovatvezetője, Kisimre Ferenc, a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségének volt vezetője lesz a vendég. A Balkáni háború magyar szemmel című beszélgetést Szávay István, a Délmagyarország felelős szerkesztője vezeti. A műsor hívható telefonszáma: 24-244. - Milyen gondok merültek fel a vagyonnevesítéssel kapcsolatban? - Hármas ellentétet hozott felszínre a törvény a mostani aktív és a volt téesztagok, illetve a nyugdíjasok között. Tapasztalataink szerint azonban szinte mindenütt az aktív tagok érdekeit vették végül is figyelembe, a másik két csoport rovására. - Lehet-e már sejteni azt, hogy milyen arányban maradnak meg a jövőben a téeszek? - Ezt nemcsak a vagyonnevesítés konkrét végrehajtása befolyásolja majd, hanem jelenlegi pénzügyi helyzetük is. Hiszen a megyében már két termelőszövetkezet ellen éppen emiatt folyik a felszámolási eljárás. Ezek egyike a Deszki Maros, a másik az Algyői Rákóczi Tsz. Mi ugyan szeretnénk, ha a jövőben mégis lenne itt valamiféle szövetkezés. Olyan gazdasági feltételek vannak ugyanis ma, amiknek egyedül nagyon nehéz megfelelni, ezért tartanánk szerencsésnek, ha összefognának az ottlakó emberek. Ezenkívül az anyagbeszerzésnél, értékesítésnél szintén sokkal biztonságosabb az együttes fellépés. N. RÁcz JUDIT Szacsvay-díjasok A jövendő formálói ők Időszerűbb kitüntetést nem is alapíthattak volna a rendszerváltás óta, mint a Szacsvay Imre-díjat, melyet a gyerekek és fiatalok minden irányú fejlődésében, jogaik érvényesítésében, pályakezdésük segítésében, beilleszkedési zavaraik leküzdésében kiemelkedő érdemeket szerzett magyar és külföldi polgárok kaphatnak, valamint szervezetek, alkotó közösségek. Öböl K

ULONBSEGEK. Néhány napja a francia televízió jóvoltából láttam egy fantasztikus futballközvetítést. Nem meccset írok, mert maga a játék, a félelmetes iram, a játékosok föltűnő taktikai kulturáltsága és technikai tudása csak egy momentuma lehetett a televíziós élménynek, tehát maga a körítés is élvezettel töltött el. A Strasbourg-Angers másodosztályú rangadóról van szó, mely találkozó tétje az osztályozás pozíció elérése volt. Az Angersnek győznie kellett, az elzásziaknak elegendő volt a 0-0. Jó idő, harmincezer néző, két föltüzelt csapat. Kell-e még valami? Igen. Átgondolt közvetítés. Tizenkét kamera, két lelkesedni kész műsorvezető, további három riporter az öltözők és a kispadok környékéről, no meg egy hozzáértő rendező, aki nem lövés előtt adott közelit. A szünetben legalább három kameraállásból, lassítva nézhettük meg az első félidő legszebb jeleneteit, megszólaltak a csapatkapitányok, az edzők, a kamera percekig pásztázta az öltözőben a játékosokat, egyiküket még a piszoárig is elkísérte, s ami nagyon fontos: beszélt a játékvezető is. A bíró mosolygott és arról szólt, hogy számára megtisztelő ennyi jó játékos között szerepelni, egyébként pedig kitűnően érzi magát a zöld gyepen. A parti végül gól nélkül zárult, mégis érdemes volt újra és újra megnézni a már-már önkívületben végighajtott utolsó perceket hol az egyik, hol a másik csatornán, sőt másnap is, amikor a stúdióban két csapatra való, fociszerelésben üldögélő tízéves srác előtt elemezte négy szakértő, hogy mi is történt. És ha átadja magát az ember az élménynek, föl sem tűnik számára, hogy egy nagy üzlet élvezője és előfizetője, mert csak azt érzékeli, hogy amit ezek az urak csinálnak, az mérhetetlenül jó. Vagyis profi. KÖZÉLETI NAPLÓ (Budapesti tudósítás) A Parlamentben Horváth Balázs tárca nélküli miniszter köszöntötte a Szacsvay Díj első jutalmazottait. Mielőtt róluk ejtenénk szót, érdemes felidézni Szacsvay Imre alakját, annál is inkább, mert méltatlanul keveset tudunk róla. Haynau bosszúja 31 évesen küldte halálba a forradalmárt, akit Kossuth a bihari kincstári birtokok főü gyészévé nevezett ki. Szacsvay egyike volt a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztőinek. A szabadságharc bukása után, 1849-ben Kossuth hiába hívta emigrációba, ő a mártír szerepet választotta inkább. „E népért éltem, s e hazában akarok meghalni" - ez volt Szacsvay válasza. A Szacsvay-díjat nyolc egyéni és hét kollektív kitüntetettnek ítélte oda a szakmai zsűri. Akad közöttük temesvár orvos, aki gyermekmentő missziós munkát végez. Gyermekvédelmi dolgozó, aki makacsul küzd, hogy az elhagyott kicsinyek közül is minél többen családban nevelkedjenek. Lelkész, akinek a jászsági cserkészmozgalom újjászervezése köszönhető. Zenepedagógus; deviáns gyerekeknek életcélt és szeretet nyújtó tanár; árvákat támogató fiatalasszony, aki nemcsak itthon, hanem Erdélyben is sokat tesz a különböző nemzetiségű egyedül maradt gyerekekért. A díjazottak között találtuk az „Európa jövője egyesületet", mely az egységes Európa jegyében terjeszti nemzeti kultúránkat. Jelképesen két serdülő fiatal vette át a magas kitüntetést nevükben. MA A FÜGGETLEN KISGAZDA FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI PÁRT székházában, a Teleki utca 3. szám alatt minden csütörtökön délután fél 6—fél 7-ig INGYENES JOGI TANÁCSADÁST nyújt dr. Tari Mihály. AZ SZDSZ taggyűlését 17 órakor tartja a Földváry utca 3. szám alatti székházában. AZ MDF Római körút 31. szám alatti székházában 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. HOLNAP DR. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő 8-12 óráig Csongrádon, 14—15-ig Felgyőn, 16—17-ig Bokroson tart fogadóórát a városilletve községházákon. SZOKOLY TAMÁS, a Társadalombiztosítási Igazgatóság Csongrád megyei igazgatóhelyettese tart előadást a független kisgazdapárt Szeged, Teleki utca 3. szám alatti székházában 17 órai kezdettel, amelynek témája: A társadalombiztosítás 1992. évi változásai és hatása a mezőgazdasági munkavállalókra és munkáltatókra. AZ MSZDP szatymazi szervezete 18.30-kor Kongresszus után címmel taggyűlést tart a Művelődési Házban, melyre minden érdeklődőt várnak. A VAJDASÁGI MAGYAROK MENEKÜLT KLUBJA 19 órai kezdettel Szegeden, a Teleki utca 3. szám alatt klubestet tart, melynek vendégei: VMDK vezetői (Szabadkáról), az FKGP etnikai és kisebbségi osztályának vezetője, a Művelődési Minisztérium előadója. Utána festőművészeti kiállítás megnyitója. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Für Lajos hangsúlyozta, hogy a humántőke hatékonyabbá tétele nélkül nem számíthatunk gazdasági fellendülésre, nemzeti felemelkedésre. Szólt arról is, hogy az elmúlt időben többen próbálták propagandafogásként felhasználni a múlt rendszerben sokat emlegetett és misztifikált munkásosztályt. - A kormánynak nemcsak a vállalkozók, az alkotó munkásemberek is fontosak! jelentette ki a miniszter, majd hozzátette: - Ez az ország nem azért jutott a mélypontra, mert a munkásai buták vagy lusták lettek volna, hanem mert hamis, téves gazdaságpolitikát erőltettek rájuk. Nagy tapssal nyugtázták a megjelent szakemberek Kiss Gyula munkaügyi miniszter kijelentését, miszerint a nyugdíjkorhatárt érintetlenül kellene hagyni, hiszen 480 ezer munkanélküli mellett egy recesszióval küzdő gazdaságban óriási hiba lenne hosszabb ideig munkában tartani a polgárokat. Kifejtette, hogy a munkanélküliség nem a rendszerváltáshoz kapcsolódó fogalom, hanem a kiépítendő szociális piacgazdaság „mellékterméke". Munkanélküliség volt a régi rendszerben is, csak a kapukon belül. Most a piacgazdaság felé haladva ez bújik elő látványosan, hiszen a munkából kiszorulók száma lassan Rövid- és távollátó szemüvegeink A humánpolitikáról Siófokon - A kormányt sokszor éri vád, hogy nincs érzéke a szociálpolitika iránt. Pedig ez nem igaz. Programunk középpontjában az ember, a magyar nemzet áll - kezdte megnyitó beszédét a Prágában tárgyaló Antall József miniszterelnököt „helyettesítő" Für Lajos honvédelmi miniszter tegnap Siófokon, a 3. Országos Humánpolitikai Konferencián. A közel 500 muunkaügyi szakember, munkajogász és „fejvadász" tanácskozásán az idén először vesznek részt előadóként miniszterek és kormánytisztviselők - ezzel is bizonyítva a téma jelentőségét: az ember a gazdaság középpontjában áll. eléri a félmilliót. Amíg a munkanélküliségi ráta nem haladja meg a 12-13 százalékot, addig kezelhető. Ekkora tartalék van ma a magyar gazdaságban. De nem lehet a jövőben csak a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kezelni a munkanélküliséget, ehhez egységes, jól kidolgozott gazdaságpolitikai koncepció is kell. Komoly pénzügyi zavarokkal küzd a szolidaritási alap mondta Kiss Gyula. Ennek oka, hogy az idén már „önjáró" ez az alap. A miniszter korainak tartotta ezt a függetlenséget, hiszen a munkanélküliség mélyponton van, a munkaadóknak pedig alig több mint fele fizet be rendszeresen az alapba. Mindenesetre a munkanélkülieket megnyugtatta, ha elfogy a szolidaritási alap pénze, a kormány zsebbe nyúl és a költségvetésből fizetik a munkanélküli-segélyt. Kétségkívül Kupa Mihály pénzügyminiszter előadását előzte meg a legnagyobb várakozáés a siófoki konferencián. - Minden kevés ebben az országban, csak az adósság és az emberi erőforrás sok - lépett az előadói pulpitusra a pénzügyminiszter. - Sajnálattal megnyugtatom önöket, Magyarország sikerre van ítélve. így a közeljövőben kétszer annyit kell dolgoznunk, mint azoknak, akik el fognak bukni. Kijelentette, hogy a politikai rendszerváltás után ma az emberek gazdasági felszabadítása van napirenden, ugyanis a polgárok mint munkavállalók is tiszta viszonyokat szeretnének látni maguk körül. Éppen ezért az érdekegyeztetés egész rendszerét újra kell gondolni. A munkaerő társadalmi tőke is, tudomásul kellene venni, hogy hosszabb távon a drágább, de minőségibb munkaerő a kifizetődőbb, ma azonban a költségek minimanizálására, a munkaerőtől való megszabadulásra törekszenek a vállalkozók. - Most a rövidlátó szemüveg van rajtunk, menni fog ez majd a távollátóval - jegyezte meg Kupa Mihály, majd hozzátette: Bármilyen sajnálatos is, meg kell az embereket tanítani pontosan és precízen dolgozni. Egyébként a miniszter szokásához híven most is betartotta előadás előtt tett ígéretét: „Teoretikusan unalmas leszek." A 3. Országos Humánpolitikai Konferencia ma szekcióülésekkel folytatódik Siófokon. RAFAI GÁBOR