Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-06 / 106. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET fflül SZERDA, 1992. MÁJ. 6. Bűvészmutatvány Hogyan kereskedjünk „Jugoszláviával"? - Vegyes vállalatunk - a „jugoszláv" partner székhelye Zombor - a klasszikus barter­üzletek bonyolításában érde­kelt. A délvidéki helyzet (va­lutahiány, erősödik a kereslet a nyersanyagok iránt) miatt egy alapszabályt azért alkalma­zunk. Előbb a „jugoszláv" árut fogadjuk, aztán szállítjuk a megállapodás szerinti ellen­tétet. - „Jugoszlávia" - azt hi­szem, illik megkülönböztetni az immár független horvát és szlovén partnereket... - Már csak azért is, mivel a már említett klasszikus bar­terüzleteket Szerbiával kötjük. A horvátok és szlovének egy­ből nyitják az akkreditívet, így fedezékben üzletelünk. Meg­jegyzem: ügyfeleink korrektek, és eddig vitára nem adak al­kalmat. -Sa nagypolitika...? - Egyetlen veszély fenye­geti kapcsolatainkat: az eset­leges határzár. Eddig Rösz­kénél vagy Kelebiánál semmi­nemű gondunk nem adódott. A zavaró sorban állás mindenkit súlyt. - Mit tart a szerb piac alap­vetőjellegzetességének? - A belső szakosodás hát­rányát szenvedik. Egy jellemző Szegedi Tisza-Jug Kft.: íme, egy vállalkozói csoport, amely fölvállalja a déli szlávok széthulló országának a nevéből az égtájt jelző szót... Vörös Péter ügyvezető igazgató több mint két évtizede külkereskedő - nyilvánvaló, bizonyos határok között, az értelmes és kiszámítható kockázat nem áll távol tőle. Melyek ezek a határok? - kérdeztük. példa: a göngyöleg- és csoma­golóanyag-ipart Horvátország­ban fejlesztették ki... Másik eset a mosóporé. Megfordult a kereslet, most délre szállítjuk a tisztítószert. Hihetetlen, de tény: a gabona- és malomipar fejlettsége ellenére a vajdasági pékek Szegeden keresik a nyersanyagot... - A piacismeret azt jelzi, helyzeti előnyben vannak a hasonló csoportokkal szem­ben... - Sikerült bizonyos cégek gyártmányaira kizárólagos magyarországi forgalmazási jogot szerezni. Példa erre a csókái kombináttal kötött egyezményünk. Számukra húst szállítunk. -A külkereskedők „nagy fogása" érdekelne... - A bűvész sem szolgáltatja ki minden mutatványát. Eddig a jellemző esetekről beszéltem. Azért a mosoly ne kerüljön bennünket: nem tudjuk kielé­gíteni a magyar piacot madár­kalitkákból... A moravicaiak alig győzik a szállítást. - Nem veszélyes egy gazdasági vállalkozást egyol­dalúan a déli kapcsolatokra építeni? - Egyéb tájak felé is kancsintgatunk. Ausztriából kenyérsütőt hoztunk be, s közvetlenül a gyártól szerzünk Sony- és Toshiba-termékeket. Megneszeltük, hogy az önkor­mányzatnak nem lesz sok pénze szúnyogirtásra. Hong­kongból - elfogadható áron ­elektromos szúnyogirtót kíná­lunk. Horgászok, gépkocsive­zetők is használhatják. Csak minőségi termékekkel foglal­kozunk, ez vezérlő elvünk. A Magyar Vállalkozói Kamara tagjaiként a tiszta viszonyok, vállalkozói és fogyasztói érdekvédelem „pártján" állunk - s talán furán hangzik egy kereskedő szájából, mindez nem zárja ki egymást. Pataki Sándor A szokásos portás helyén két egyenruhás fiatalember fogad a Taurus makói gyáregy­ségében. Egyikőjük a fülkében marad, társa pedig udvariasan a főnökhöz kísér. Mit jelent ez? Hogy kerül­nek egyenruhások a gyáregy­ségbe? Hát bizony szerződéssel, vállalkozóként. Ez az angol­magyar kft. ugyanis felaján­lotta őrző-védő szolgálatait többek között a Taurusnak, s a szegedi gyár jó tapasztalatai alapján a makói részlegben is ők dolgoznak. A kft. azt vállal­ja, hogy egy embere folyama­tos portaszolgálatot lát el, másik tagja pedig mozgó járőrszolgálatot teljesít. Példá­Makói orzok ul este 6-tól reggel 6 óráig kutyás biztonsági feladat egyi­kőjük munkája, és az árufor­galmi ellenőrzés szintén az ő hatáskörükbe tartozik. Ez eddig érhető. A gyáregy­ség és a kft. között február l-jétől érvényes szerződésnek van azonban egy figyelemre méltó, eleddig szokatlan pont­ja, amely újszerűségénél fogva érdemes a közzétételre. Esze­rint, ha a vállalkozó őrizete alatt álló létesítményben sztrájk van, akkor a vállalkozó őrzési feladatokat ellátó dolgo­zói a szorosan vett tevékeny­ségükön túl más feladatot nem láthatnak el. Különösen nem végezhetnek olyan tevékeny­séget, amelynek sztrájktörő jelleget lehet tulajdonítani. S hogy miért egy kft.-vei őriztet a gyáregység? Azért, mert ez a gyár már nem az a gyár. A korábbi „szocialista tulajdon"-nak ugyanis alig volt becsülete, s nem csak a makói gyárban voltak gondok a közös tulajdon őrzésével. A privati­zálás előtt álló üzem számára egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi marad az átalakulás idejére. Ezért kell a profi őrzés és a külső, mindenféle elfo­gultságtól mentes szolgáltatás. Lehet követni. Vass István Péter Csongrád Megyei Vendéglátó V. Elkelt üzletek (2.) Kikiált. Vételi Jogcím ár M Ft ár M Ft Búza vendéglő Szeged, Bocskai u. 1. 1750 1750 bj. Kék-fekete söröző Szeged, Kereszttöltés u.15. 2450 2450 bj. Búbos étterem Szeged, Mérey u. 15. 2550 2550 bj. Birkacsárda Szeged, Kossuth L. sgt. 5. 3250 3250 bj. Sarokház presszó Hmv.-hely, Kossuth tér 5-6. 1250 1250 bj. Móravárosi vendéglő Szeged, Petőfi S. sgt. 67. 750 1230 bj. Búbos büfé Szeged, Mérey u. 15. 990 2810 bj­Debrecen étterem Szeged, Széchenyi tér 13. 4500 4500 bj­Tabán csárda Hmv.-hely 480 1000 tj­Kőbányai söröző Szeged, Kossuth L. sgt. 117. 1990 1990 bj. Dóm büfé Szeged, Oskola u. 18. 2350 2350 bj­Béke bisztró Szeged,Boldogasszony sgt. 11. 1850 4400 bj­Panoráma presszó Szentes, Kossuth tér 5. 450 450 bj. Korzó presszó Makó, Széchenyi tér 23. 1650 1650 bj­Füredi büfé Makó, Farkas I. u. 36. 1620 2370 tj­Hóvirág presszó Makó, Széchenyi tér 8. 850 1*630 bj­Halász étterem Makó, Szabadság tér 4. 490 490 bj. Renault­motorgyártás? Elsősorban a motorgyár­tásban lát együttműködési lehetőséget a magyar válla­latokkal a Renault Véhicule Industriel, Európa harmadik legnagyobb tehergépjármű­gyára - jelentették ki a cég vezetői múlt heti sajtótá­jékoztatójukon. Mint elmond­ták, az RVI jelenleg is koope­rációs kapcsolatban van az Ikarussal - a két cég közösen minibuszt fejlesztett ki export céljára -, de további együtt­működési formákról is tár­gyalások folynak. Ezek a meg­beszélések beilleszkednek az RVI kelet-európai terveibe, amely szerint a cég gyártó partnereket keres a térségben. Ez idáig már szándéknyi­latkozatot írt alá a csehszlovák Károssá céggel buszgyártásról, és előrehaladott tárgyalásokat folytat lengyel gyártókkal is. Az RVI Kelet-Európában a kontinens nyugati felére jel­lemző, mintegy 12 százalékos piaci részesedést kíván elérni, ezért sorra hozza létre keres­kedelmi kirendeltségeit. Ma­gyarországi hálózata a buda­pesti képviselet mellett négy vidéki partnerkereskcdőből áll, a tervek szerint az év végéig nyolcra emelik a Renault haszonjárművek számára létrehozott, eladással és szervizzel egyaránt foglalkozó központok számát. A sajtótájékoztatón bemu­tatták azt a hét Renault teherautóból álló karavánt is, amely vidéki bemutatkozó­kőrútra indul az országban. Az RVI ezzel a magyar nagy­közönség előtt szeretné is­mertté tenni 3,5-44 tonnás, luxuskényelmű országúti ván­dorait. Konzum-hullám Az elmúlt tőzsdei héten, amely április 24—30-ig tartott, jelentós eseményt a forgalom nagysága jelentette. Árfolyamértéken számolva 137,8 M Ft értékben születtek kötések az azonnali kereskedés során. Az államkötvény is hasonló jó eredményt produkált, így a tőzsde összforgalma 262JVI Ft-ot tett ki. Ennek ellenére a. tőzsdeindex mindennap csökkent, bár nem jelentős mértékben. Az index 885-ös értékről 880-ra esett vissza. A részvényforgalom több mint 90 százaléka a Fotex papírjaihoz fűződik. A kezdeti 251 Ft-os árfolyamról 247 Ft-ra esett vissza. Mindennap 1 forinttal volt kisebb átlagárfolyama az előző napihoz képest. Úgy tűnik véget ért az ún. Fotex-láz, melynek hatására a papír értéke március eleje óta 25 százalékkal emelkedett. A befektetők további emelkedésre már nem számítanak, és ezt mutatja is a határidős piac pangása. Várható az árfolyam stabilizálódása 245-250 forint közötti áron, amelyet csak a New York OTC piacra való bevezetése változtathat meg jelentősen. A legnagyobb árfolyammozgást a múlt héten a Konzum.részvénye produkálta. Az induló 611 forintos árról felkúszott 623-ra, majd ismét visszaállt az indulóárhoz közeli, 612 forintos értékre. Folyamatos növekedést produkált a Skála-Coop Rt. papírja a rész­vénycsere után, és 1,5 százalékos áremelkedést könyvelhettek el részvényesei. Az IBUSZ ára nem változott jelentősen, bár forgalmá is elmaradt az elmúlt hetekben megszokottól. Meglepetést jelent az a tény, hogy a Styl papírja még csak forgalomba sem került. Erre a hétre sem jósolnak neki nagy forgalmat, sőt még kismértékű árfolyamesés is várható. Rendkívül érdekes a Dunaholding helyzete. Sikeres társaság lévén, 40 százalék osztalékot fizet, azonban az osztalékfizetés után részvényeinek árfolyama akár a felére is eshet, mert a kö­vetkező osztalékfizetés csak jövőre esedékes. A különböző értékpapírcégek nagy árfolyamesést tartanak valószínűnek a Terraholding rész­vényeinél is, mert a vállalat rendkívül közel áll az öncsőd bejelentéséhez, nagy összegű kétes kintlevőségei miatt. Az értékpapír-kereskedők véleménye szerint ezen a héten a Bonbon, a Skála-Coop és a Konzum papírjai lesznek sikeresek és realizálhatnak elfogadható árfolyam-emelkedést. A heti összefoglalót ismét az állam­kötvénnyel fejezem be. Árfolyama töretlen emelkedésen ment keresztül, és ezen a héten is minden valószínűséggel folytatódni fog. Ennek hátterében azok az intézményi befektetők találhatók, akik már nem jutottak hozzá kincstárjegyhez, és az MNB kereskedői ^ltal diktált, bármilyen összeget hajlandók megadni az államilag garantált papírokért. Ágoston Róbert Előrehozzák a Start-hitelt Bár a Start-hitel ez évre elő­irányzott részét a pénzintézetek és kereskedelmi bankok már kihelyezték, a nagy érdek­lődésre való tekintettel az idén további 2 milliárd forint áll a vállalkozók rendelkezésére, mivel előrehozták a jövőre tervezett keret egy részének folyósítását. Szatmári Tamás, a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma Közgazdasági Főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondta: a kezdő magánvállalkozók fi­nanszírozását segítő kedvez­ményes kamatozású hitel iránt rendkívül nagy a kereslet. A német és a magyar kormány megállapodása alap­ján a magyar magánvál­lalkozók hitelfelvételét 100 millió márkás, összesen 4 évre szóló hitelkeret segíti. A magyar kormány ezt ugyan­ilyen nagyságú hitellel egészí­ti ki. Az eredeti elgondolások szerint tavaly 40—40 millió márka, utána pedig évente 20-20 millió márka szolgálta volna e célt. Az óriási érdeklődésre való tekintettel a magyar kormány­zat kezdeményezte a német partnernél, hogy a jövő évre előirányzott 20 millió már­kányi hitelkeretet hozza előre. A német kormány e kérést ­költségvetési indokokra hivat­kozva - nem tudta teljesíteni. Az viszont várható, hogy az 1993-94-re szerződésben rög­zített hitelkeretet 1993-ban egy összegben bocsátja hazánk rendelkezésére. Az NGKM a Magyar Nemzeti Banknál kezdemé­nyezte, hogy a következő két évre előirányzott magyar forrás már az idén rendelkezésre álljon. Ez teszi lehetővé a Start-hitel folyamatos kihe­lyezését, így a vállalkozók hiteligényeit a pénzintézetek továbbra is fogadják. Szállodát vegyenek! A siófoki Napfény Szállót, a szántódi, a zamárdi, a foki­hegyi és az agárdi Touringot már korábban meghirdette az AVÜ, mivel azonban vevő nem akadt, nyárra bérbe adják ezeket a viszonylag olcsó szállodákat. Az eladásról azon­ban nem mond le a vagyon­ügynökség, ősszel ismét meghirdetik valamennyit. Az elmúlt napokban a vi­segrádi Silvánus és a dobo­gókői Nimród Szállóra hir­dettek pályázati felhívást. A pályázatokat május 21-én 10 és 12 óra között kell beadni az ÁVÜ Budapest, XIII. kerület Pozsonyi út 56. szám alatti V. emeleti tanácstermében. Az elbírálását június 3-ára tervezik. A pályázat lebonyo­lításával kapcsolatos írásbeli tájékoztatót a Merkantil Bank befektetési igazgatóságán lehet átvenni, a pályázaton viszont csak azok vehetnek részt, akik A Pannónia Szálloda­és Vendéglátó Rt. 43 szállodája közül az Állami Vagyonügynökség 16-ot egyenként szeretne értékesíteni. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a döntő többségükben vidéki hotelek iránt nemigen érdeklödnek a hazai kisbefektetők. a tájékoztatóanyag tartalmát megismerték, és erről a benyújtáskor is nyilatkoznak. Körülbelül két hét múlva hirdetik meg a budapesti Wien, a nagykanizsai Central, az ugyancsak nagykanizsai Bala­ton Szállót és a Lajosforrásnál lévő Ságvári-turistaházat. Előreláthatólag június elején írják ki a pályázatot a zala­egerszegi Aranybárány Szál­lóra, a zalaegerszegi Pannó­niára, a tatabányai Árkád Szál­lóra és a szekszárdi Gemenc Hotelre. Bár a teendőket a pályázati felhívások részletesen közlik, vélhetően az riasztja el a befektetőket, hogy a meghir­detett szállodáknak úgymond „nincs ára". Az érdeklődők mindössze annyi támpontot kaphatnak, hogy mekkora a becsült telekár, s az épület műszaki értéke. Ez a visegrádi Silvanus Szállónál például 9,7, illetve 79,4 millió forint. Miután azonban ennyit való­színűleg nem hoz a szálloda, az ÁVÜ nem is szabta meg ezt az összeget irányárként. Elvileg tehát bárki je­lentkezhet, aki saját nevében pályázik, és a vételár rendel­kezésre állásáról érvényes fedezetigazolással rendelkezik. Ezekután már csak az a kérdés, honnan lehet megtudni: mek­kora a vételár?

Next

/
Oldalképek
Tartalom