Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-30 / 127. szám

SZOMBAT, 1992. MÁJ. 30. A VÁROS 11 Koszorúzás a hősök Megyei kórház CT nélkül Néhány nappal ezelőtt koponyaserültet szállított a mentő a Il-es kórház baleseti sebészetére. A beteget rögvest tették is vissza a mentőbe, és irány a SZÓ I K röntgenklinikája, ahol elvégezték a CT-vizsgálatot. A kórház baleseti ügyelete ez idő alatt orvos nélkül maradt, hiszen a három ügyeletesből kettő operált, egy pedig a koponyasérültet kísérte a radiológiai klinikára. Nem lehet korán kezdeni Foto: NAGY l.vszi.ó Miki még küszködik némely hangok kép­zésével, de hogy mi varázsolja a betűket a képernyőre, azt egészen pontosan tudja. Az apple angol szó, magyarul alma, oktat Márk, Ylajsa Ági meg folyékonyan olvasná a Dél­niagvart. ha akarná. Zita a társlap nevét kántálja: Délvilág. Alig múltuk ötévesek... Amikor nem szerkeszlőségiinkhen vendeges­kednek. a Temesvári körúti óvodába járnak. Mind a 28-an. A címzettek: csengelei diákok Április derekún nemetországi vendegeket fogadott a cscngelei önkormányzat. A hattagú dele­gáció az Inn folyó mellől, Eringbői érkezett azzal a céllal, hogy test­vérközségi kapcsolatot teremtsen a faluval. A szándék nem újkeletű, ugyanis már az év eleje óta szor­galmazza mindkét kistelepülés az együttműködést. Hivatalosan szep­tember végén veszik fel az össze­köttetést, amikor a kél helyhatóság vezetői Eringben találkoznak. Ad­dig is él azonban ez a kötődés, hiszen a Peter Hoffmann polgár­mester által vezetett küldöttség ittjártakor megígérte: nyári vaká­cióra hívja meg a csengelei álta­lános iskola legjobb, különösen a német nyelv elsajátításában jeleskedő diákjait. A kedves gesztust örömmel fogadta a falu, és most. hogy a meghívó is megérkezett a német községből, a csengclei elöljáróság máris napirendre tűzte, hogyan nyújtson segítséget az Eringbe induló 40 tagú csoportnak. Szállásról és étkezésről a vendég­látók gondoskodnak, de az útikölt­séget a résztvevőknek kell fizet­niük. Azaz, csak kellene, mert a képviselő-testület úgy döntött. 50 ezer forintot ad az utazás finanszí­rozásúra, így mentesíti a szülőket ettől a kiadástól. A július 27-től augusztus 4-ig tartó kirándulás azáltal, hogy a helybeli családok látják vendégül a gyerekeket, alkalmat teremt a nyelvgyakorlásra, és lehetővé teszi, hogy a két település ifjai barátságot kössenek egymással, s a jövőbeni hivatalos kapcsolatot majd a személyes ismeretség is erősítse. GOMBOS Várostörténeti Ki mit tud? A kilencedik fordulóban az Osztróvszky családra vonat­kozó válaszokat együtt adjuk közre. Újólag a türelmét kérjük azon adatközlőinknek, akik már hetek óta várakozni kény­szerülnek. Sorra fognak kerülni! Kérdéseket már nem köz­lünk, válaszaikat várja a két szerkesztő Sorolhatnánk tovább az ese­teket azokról a kórházban fekvő betegekről, akik hosss/u hetekig várnak arra. hogy a pillanatnyilag egyik legkor­szerűbb diagnoszli/.álómú­szcrrcl. a komputertomográf­fal megvizsgálják őket. Az egyetlen CT túlzsúfoltsága közismert, ezért is lenne szük­ség még egyre, nem máshol, mint a 8oo ágyas, cvi 25o ezres betegforgalmat lebonyo­lító. megyei feladatokat ellátó szegedi kórházban. A CT vásárlás lehetőséget firtatandó kértek az újságírók tájékoztatást a kórház orvos­igazgatójától, dr. Hampcl Györgytől, aki főorvos kolle­gáival együtt számolt be a következőkről. A kórház, közel másfél évvel ezelőtt kérte a szegedi ön­kormányzatot, hogy biztosítsa a pénzt - az elhelyezéssel együtt mintegy 50 millió forintba kerülő - CT-re. Az önkormányzat 75 millió forin­tot szavazott meg az idén a kórháznak, s javasolta, hogy ebből az összegből vegyék mmmmmmmumammammmmmmmmi Válaszok A 22. kérdésre: Adatainkat nem ítélve kimerítőnek, eddig nem válaszoltunk az Oszt­róvszky család tagjaira vonat­kozó kérdésre. Miután válasz nem érkezett, közreadjuk isme­reteinket, hátha megindítják a további válaszokat. Az Oszt­róvszky családnak a 18. század végén három tagja tűnik föl, kikről vélnénk, hogy esetleg testvérek volnának: I. Márton. 2. Ferenc és 3. József. 1. Marion (1780 körül-?) a nevét Osztrozkinak írta. A felesége Trcntsényi Ágnes volt. házasságából Veronika gyermeke születeti 1817-ben. 2. Ferenc (1789 körül-?) neje Prcszlcr vagy Fbncr teslleg Rőser) Franciska. Ha e Fe­rencnél nem két személyről van szó. akkor házasságából három gyermeke (Anna Fran­ciska. Ferenc Szeráph és Klá­ra) volt. Anna Franciska '825. március 4-én született. Nátltlv Józsefnek lelt a felesége 1841. augusztus l-jén. Ferenc Sze­ráph 1828. június 26-án szü­letett. talán Gyulay Aloysiát vette nőül. Házasságából Fe­renc Imre nevű gyermeke született 1860. augusztus 30­án. E vonal nem lett tovább követve. Péter László kutatásai esetleg szolgálhatnak adatok­kal a Náihly családot illetőleg. A Klára nevű leány születése (1827) után nyolc hónapra elhalt. Még egyszer hangsú­lyozzuk: nem kizárt, hogy a három gyermek (1. 2. 3) nem ugyanazon házasságból való. Utol jára említjük a 3. József nevű testvért, kinek sírköve a Dugonics temetőben áll. és születési évét 1786-tal jelöli. Szegeden halt meg 1854. július 30-án. Mészáros volt. majd a l<>/kórház i.•••/„:,tója 'gond­noka). O a szegedi Osztróvsz­kv család mc>:it:mítója. A soproni születésű, és a Gráe melletti Aigenhól s/.áima/.ó meg a CT-t. A kórház azonban nem engedheti meg magának azt a „luxust", hogy egyetlen műszerre áldozza a kapott pénz döntő részét akkor, amikor az intézmény műszerezettsége elképesztően alacsony szín­vonalú. A megye illetékeseinek junius 5-én kell dönteniük arról, hogy a megye számára megvásárolható komputerto­mográf hova kerüljön. Úgy hírlik, a szentesi kórház kapja meg. ám a szegediek azzal érvelnek cz ellen, hogy ­például - a Szentcsen di­agnosztizált súlyos idegsérültet csak Szegeden, a klinikán tudják kezelni. Ezért is lenne indokolt a diagnosztizáló­cszközt a SZOTE-hoz köze­lebbi szegedi kórházba tele­píteni. Nem beszélve arról az „aprócska" tényről, miszerint a szegedi kórház az egyetlen megyei kórház az országban, ahol még nincs CT. K. K. Hohenecker Erzsébet Teréziát vette nőül 1809 körül. Házas­ságából hat gyermek szárma­zott (.Vl-3/6). Úgy látszik, hogy 3. Józsefnek a házasság­kötése körüli időben még kap­csolata volt Gál Juliannával, akitől már házasságának ide­jén, 1810. október 11-én ­házasságon kívül - Antal fia született. E gyermek sorsa ismeretlen. 3. József házasságából szár­mazott 1810. április 4-én .VI. Jozefa, aki kétszer kötött há­zasságot. Első férje Bcrcczky János volt, tőle született 1833­ban Jozefa, aki csak egy évet élt. Második férje Faragó János volt. nyilván az ő leszárma­zottja szerepel 3/5. József gyászjelentésében. A második gyermek ,V2. Terézia lett. aki 1811. február 27-én született. Sorsa ismeretlen. V3. Ferenc 1813. január l-jén született, nem tudjuk, mi lett vele. ,V4. Anna 1815. január 13-án szü­letett. sorsa ismeretlen. Az ötö­dik gyermek a közismert ­utcanévadó - ,V5. Osztróvszky József. Szegeden született 1818. január 12-én. és Buda­pesten halt meg 1899. április 22-én. 3/6. Franciska 1820. december 21-én született. Haydt. magyarosítás után Ha­day Ferencnek lett a neje. V5. Osztróvszky József neje Palásthy Leopoldina volt. Há­zasságukból talán nyolc gyer­mek származott: Dezső. Mária. Vilma. József. Kálmán, Lujza. Adalbert. Jenő. Dezső József Imre 1848. június 10-én született és 1869. április 24-én halt cl, tudomá­sunk szerint nőtlenül. Mária Hódmezővásárhelyen született 1849-ben, férje Hcszlényi Gyula szegedi mérnök volt. (Nem tudjuk, volt-c gyerme­kük.) Vilma Anna 1851. július 24-én született. 1935. május 19-én halt meg. Hajadon maradt. Talán 'ő/sef. a későb­bi tanár. (Fsctlcg az ő fia volt Jenő.) Kálmán, aki hosszabb vasárnapján Május utolsó vasárnapja a hősök vasárnapja volt - régen. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület május utolsó vasár­napján a Hősök kapujánál lévő honvédszobornál koszorút helyez el. délelőtt 11 órakor. Elhatározott feladatunk ezt a hagyományt felvclcvcníteni, és a Belvárosi temetőben felállí­tani a magyar hősök II. világ­háborús emlékművét. A magyar hősök emlékmű­vét szeretnénk nem másoktól elvett kőből, hanem saját ado­mányainkból felállítani. Ehhez, kérjük a szegedi, hazafiasan gondolkodó polgárok segítő­készségét. Kérjük, jelenlétük­kel vasárnap tisztelegjenek a Hősök kapujánál az. elesett katonáink és minden, második világháborús áldozat emlékére. Török Pál, Honvéd Hagyományőrző Egyesület mem ideig volt életben, de róla sem tudunk semmit. Nem bizonyos, hogy lányuk volt ama Lujza, aki Lakatos Mihály sóhivatali ellenőr neje volt, és 1920-ban - 61 évesen - hunyt el. Fiuk volt még Adalbert (1861-63). Jenő 1867-ben született, és még cz évben meghalt. Haday Fercncné .Vb. Oszt­róvszky Franciskának három gyermeke született. A rövid életű Etelka (sz. 1850). az. ismeretlen sorsú Ferenc, és Kornélia, aki Kovács József (1854-1944) főorvos neje lett. Házasságukból született a gyermekként elhalt két Korné­lia. Mária (Vén Andrásné) és Kálmán (1892-1982). az egyetemi magántanár, kórházi főorvos. Ez utóbbinak gyerme­ke a nagy hírú szívsebész-pro­fesszor. az 1929-ben született Kovács Gábor. (Dr. Haber­mann Gusztáv. Szeged. Roose­velt tér 6.) 3. József nejének a vezeték­neve a Dugonics tcmctőbcli síron: Hohencgger. Született 1777-ben. elhalt 1842-ben. VI. Jozefa gyermekei Fa­ragó Jánostól: Róza. Béla és Gyula. Rózának Chilkó Sándor alsóvárosi kántorral kötött házasságából Gyula fia szü­letett. Béla volt tanító, a Palla­vicini-uradalom ispánja, niajd díjnok a törvényszéken, a vá­rosnál. végül Abafy Aurél közjegyzői irodájában. A gyakori állásváitoztatás oka az volt. hogy még a subapálinkát is jobban szerette. mint a vizet. Gyula államvasúti főmérnök volt. Eszéken nősült. Apró Ferenc, Lengyel András V5. O. Józsefnek - a gyászjelentése szerint - volt József nevű fia, akinek a neje Kankovszky Irma volt. E házasságból született József, és a műegyetemi magántanár Antal. Az 1920-ban elhunyt Lujza nem volt a politikus József gyermeke, hiszen nem szerepel a családi gyászjelentésben (1899). Hes/.lényi Gyuláné Oszt­róvszky Máriának gyermeke volt Mária, a később Wéhly Károlyné. Ez utóbbi gyerme­kei: Rudolf, József. Margit. Dezső. Béla és László. (1899-i adat.) Wéhly-lcszármazók ma is élnek Szegeden. A korán elárvult Haday Kornélia a politikus Oszt­róvszky József házában nőtt föl. a gyászjelentésben (1899) ezért szerepel Osztróvszky gyámgyermekeként. Kovács József (1854-1944) a Szegedi Friss Újság gyakori -jótollú - szerzője volt. Válo­gatott tárcáit Egyről-másról címmel adta ki (Szeged, 1938). Sok érdekességet írt a régi Szegedről, a kiterjedt atyafi­ságról. Volt József nevű gyer­meke is. Kovács Kálmán­nak másik orvosfia is van (Kálmán Tamás. 1926). aki a torontói egyetem patológus­profess/.ora. (Apó Ferenc) Hogy Habcrmann Gusztáv, a szegedi helytörténeti s családkutatás doyenje és Apró Ferenc barátom, a város tős­gyökeres famíliáinak kiváló ismerője - mindketten ügyvé­dek - személy szerint ismerik a valamikori szegedi polgárság reprezentánsait, arról előbbi válaszukkal is bizonyságot tesznek. Magam csak kiegé­szíthetem adataikat. A Szegedi Híradó 1869. január 28-i híre szerint özv. Hadayné Osztróvszky Francis­kát két gyermeke, Kornélia és Ferenc, valamint három test­vére, Jozefa (özv. Faragó Já­nosné), Terézia- és József gyászolta. A 21 éves korában, 1869. április 24-én Szegeden aszkór­ban elhunyt Osztróvszky De­zső másodéves joghallgató a szegedi szabadelvű itjúság so­kat igérő vezéralakja volt: aty­jának méltó utódja lehetett volna. Testvérei - Mária. Vil­ma. József cs Kálmán - túlél­ték. Temetésén „az. egész Dugonics utca (...) megtelt"; még a „pártcllcnek" is részvé­tüket nyilvánították (SZH. 1869. április 25., 29.. május 2.). Apjuk 1899. április 22-i halálakor már csak Vilma és Józseféit. A politikus Osztróvszky Józsefnek csupán Mária leánya révén maradtak máig élő lc­s/ártnaz.ói. Bár a politikus József nevű fia kél gyerme­kének. Antalnak (1935-ben egyetemi magántanár) és Józsefnek is lehetnek utódai. Anyakönyvi kivonatok ada­tai szerint Osztrovszki (Oszt­róvszky) Mária Fúni Hódme­zővásárhelyen 1849. augusztus 9-én született, ahova a kor­mánybiztos apa és családja Szegednek a császáriak kezére jutása elől menekülhetett; ke­resztszülci ugyancsak ..zege­dick: Schmidt Ferdinánd és Palásti (Palásty) Rozál voltak. A szeged-felsővárosi római katolikus egyházban 1X69. szeptember 20-án esküdött meg Hcszlényi Gyula vasúti nemükkel (szül. 1843. április 14.: ípja József, anyja Gömöri Teréz). Elsőszülött gyermekük, Hesziényi Mária 187(1. július Díj után-szabadon Különös természete a világnak, hogy általában a díjazottak csak a díj átadásáig „vannak becsben tartva-, utána, mintha nem is törtenne semmi. A Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet cáfolva az előbbi állítást, tegnap délután 2 órára meghívta az elmúlt három évben Apáczai Csere János­díjjal jutalmazott pedagógusokat. A gyermeknapot és a pedagógusnapot kötötték így egybe, ahol a tapasztalt pedagógusok egymás előtt, és a fiatalabb kollégák előtt is meséltek a pályán eltöltött időről, s arról, miként látják ók ma az oktatás helyzetét. 22-én is c városrészben szü­letett (keresztszülei: Schmicd Gyula gyógyszerész s Hcszlé­nyi Jusztin). Hesziényi Gyulá­né Osztróvszky Mária 1874. november 21-i gyászjelentése szerint Aszódon aznap hunyt el, sorvasztólázban. Tágabb ro­konságán kívül három gyer­meke: Mária, Gyula és József gyászolták. A két Hesziényi fiú utódairól nem tudni. Hesziényi Mária és Wéhli Károly házasságából a rendel­kezésemre bocsátott család­favá/.lat szerint nem hat. ha­nem kilenc gyermek született: az említetteken - Osztróvszky József 1899. április 22-i gyászjelentésében is írtukon — kívül: „Bandi bácsi" (András, Endre?). ..Mici néni" s „Ili néni" (Ilona; „Manyi néni" föltehetően az említett Margit). Az egyetlen „Mici néni" kivételével valamennyiüknek máig vannak - részben kül­földön élő - leszármazottai. Wéhli Béla utódai többségük­ben Szegeden laknak: közülük jelentkezett Wéhli Attila, valamint adatszolgáltatóm, a Bécsben élő ükunoka. Barbara Altinger, született Wéhli Bor­bála. További adatok várhatók a fővárosban élő Wéhli „Bandi bácsitól". Osztróvszky József egyetlen élő. 85 éves déd­unokájától is. Mint Móra Ferenc Szegedi nagy emberek c. cikkében (Szegedi Napló, 1908. május 17.) túlzás nélkül írta: Oszt­róvszky József „első szülötte Szegednek a legutóbbi száz esztendő alatt". Szülelése közelgő, tudományos és városi közéleti előkészületeket egy­aránt igénylő 175. évfordu­lójára szükséges és fontos minden rá vonatkozó adat. Ezért is sajnálatos, hogy em­lékiratát illető 23. kérdé áinkre nem érkezett meg a várt vál öz. Fönnmaradt nS '!-' is ideje lenne mielőbb '•."•'/é­tenni! (Kuszoly József)

Next

/
Oldalképek
Tartalom