Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-30 / 127. szám

HARMÓNIA ÉLETMÓD MAGAZIN SZOMBAT, 1992. MÁJ. 30. Biológiai és naptári életkor Az emberek öregségét valójában nem a megélt évek száma, nem az egyén naptári (kronológiai) életkora határozza meg, hanem a szervezet tényleges állapota, biológiai életkora jelzi. A két fogalom nem azonos. A naptári életkort az anyakönyvi adatok szolgáltalják. A biológiai életkor az egyén külső megjelenéséből, fizikai állapotóból, testi és szellemi teljesítőképességéből adódik, és nem feltétlenül függvénye a naptári életkornak. Vannak koruk szerint öreg, de biológiailag fiatal egyének, és sajnos vannak éveik szerint fiatal, de biológiailag elöregedett emberek. Az öregség nem betegség, az öregség a szervezet biológiai állapota, az öregedés élettani folyamat. Az öregség elháríthatatlan, nem gyógyítható, az idős szervezet megfiatalítása lehetetlen. Az öregedést elkerülni nem lehet, de az öregedés folyamatát lassítani, élettani határok között tartani igen. Minden élő szervezet megöregszik. A növény- és állatvilágban éppúgy megtalálhatók az öregedés jeleií mint az embernél. A szervezet öregedése nem időskorban kezdődik, hanem az élet megindulásával lassú folyamatként. Az öregedés tünetei nem egyformán és nem egy időben jelentkeznek mindenkinél. Az öregedés menetét számtalan tényező befolyásolja. Az életkörülmények gyorsíthatják vagv lassíthatják az öregedést. Az évtizedek során végzett munka, a különböző fokú testiés szellemi igénybevétel rányomja bélyegét az emberre. A szociális tényezők jelentősége közismert. A jólét éppen úgy, mint a nyomor, a nélkülözés hatást gyakorol a szervezetre. A táplálkozás szerepe szintén jelentós. Klinikai megfigyelések és állatkísérletek igazolják a vitaminok szerepét. Tartós vitaminhiány fokozza és gyorsítja az öregedést, korai és kóros öregedéshez vezet. Az élettani és kóros jelenségek gyakran összefonódnak öregkorban, elválasztásuk legtöbbször lehetetlen. Az élettani változások önmagukban is okai lehetnek a csökkent alkalmazkodóképességnek. Előfordulhat, hogy az előzőleg élettaninak tartott öregség a csökkent alkalmazkodó- és védekezőképesség miatt válik kórossá, mert a szervezet különböző ártalmait nem tudja kivédeni. DR. SOPRONI LAJOS A tömörkényis grafikus diákok emblématerveiből ismét bemutatunk egyet. Ön is szavazhat, melyik legyen a fiatalok egészségvédelmét szolgáló mozgalom reklámfigurája. Mióta divat a front? A hidegfront a'sarkvidékről jövő hidegebb, tiszta levegő beáramlása. Hőmérséklete és páratartalma alacsony. Ilyenkor gyakoribbá válnak a görcsös fájdalmak, lassul a vérkeringés, csökken a vérnyomás. A melegfront trópusi eredetű, hőmérséklete magas, páratartalomban gazdag. Ennél a frontnál ingerlékenyebbek leszünk, élénkülnek reflexeink, szaporább lesz a pulzusunk. Növekszik a vérnyomás, gyorsul az anyagcsere. Általában csökken a szervezet ellenállóképessége, ezért ilyenkor sok a felső légúti, hurutos megbetegedés. Ha a szervezet ellenállóképessége, alkalmazkodóképessége csökken, frontátvonuláskor megjelennek az úgynevezett lappangó betegségek, az idült, de megnyugodott elváltozások kiújulnak. Gondoljanak csak a reumás, az asztmás és a migrénre hajlamos emberekre. Ok nem csak a frontokat érzik meg, hanem előre jelzik, hogy frontváltozás lesz. DR. KATONA EDIT Virágterápia EGÉSZSÉGES ISKOLÁT! - lelki bajok ellen Vajon csak napjaink divatja a front? Helytelen ez a feltevés. Már Hippokratész, a két és fél évezreddel ezelőtt élt kiváló görög orvos megállapította, hogy a járványos fültőmirigy-gyulladás összefügg az időjárással. Manapság egyre több ember panaszkodik a különféle frontokra. Mi ennek az oka? Szervezetünk szoros, dinamikus kapcsolatban van környezetével. Ennek bármilyen változása alkalmazkodásra készteti az embert. Például ha hideg van, akkor dideregni kezdünk - izommozgással termelünk energiát és fűtjük testünket. Az időjárás-érzékenység is alkalmazkodás, hiszen a temészeti környezet egyik legfontosabb része a levegő, a légkör. Nehéz az alkalmazkodás a nagy, jelentős időjárás-változásokhoz, mert több szervünket, sejtünket érinti. Az edzett, egészséges ember ezt nem érzi meg, a beteg, fáradt, kevésbé edzett viszont sokkal inkább. Az .egészségi állapot szempontjából is jelentős időváltozásoknak az a lényege, hogy az egyik nagyobb légtömeg helyébe egy másik légtömeg kerül. Ilyenkor egyes betegségek fokozottan fordulnak elő. Gyógyító barlangok FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Tábor a pusztán A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület újszegedi helyi csoportja az idén is megszervezi immár kilencedik alkalommal a Csongrád megyei természetvédelmi és ornitológiai tábort június 28. és július 12. között Bugacon. A tábor célja: a résztvevők biológiai-természetvédelmi ismereteinek bővítése, a környék természeti értékeinek, növény- és állatvilágának megismerése, a Kiskunsági Nemzeti Park látogatható területeinek megtekintése. A tábor helye: Jakabszállás községtől délre 7 km-re az IKSZ tanyájának udvara. A tábor nomád, tehát mindenki maga gondoskodik sátorról és kellékekről. Víz, villany, WC van. A táborban napi kétszeri meleg étkezést biztosítanak, s gondoskodnak tábori büféről is. Jelentkezni lehet teljes időre (15 nap), az első vagy a második 10 napra, az első, a második vagy a harmadik 5 napra. (I., II., III., pentád). Részvételi díj egységesen 350 Ft/fő naponta. Az összeg 20 százalékát a jelentkezések elfogadása után előre kérik befizetni. (Pontos információ az 55-804-es telefonon.) A táborozáson bárki részt vehet 9 éves kortól (ennél kisebbek csak szülőkkel együtt). Teljes családok is mehetnek. A táborozók ifjúsági, faunisztikai, gyűrűző és fotó, néprajz-kézimunka szekciók munkájában vehetnek részt. Ki gondolná, hogy Magyarországon majdnem 3000 barlang van? Az ország karsztos területei olyanok, mint valami érett ementáli sajt, a föld alatti ösvények, járatok keresztül-kasul lyuggatják a kőzeteket. És az a sok ásvány, cseppkő, a föld alatti patakok... Mindez nagyon szép, de mire jó ez nekünk? Azt mindenki tudja, hogy hatalmas az idegenforgalmi értékük, évről évre százezrek keresik fel a kiépített barlangokat. Van azonban egy sokkal kevésbé ismert haszna is barlangjainknak: kész szanatóriumok jöttek létre a föld alatt az évmilliók során. A néphit mindig is mint csodálatos, misztikus helyekre tekintett a barlangokra, hitt a porrá őrölt cseppkövek gyógyító hatásában, a „sárkány" (barlangi medve) csontok csodatévő erejében. Azt viszont csak a második világháború óta tudjuk, hogy a hörghurutban és asztmában szenvedők számára valóban gyógyító erejűek a barlangok. Azóta sok vizsgálatot és mérést végeztek, hogy milyen is a barlangklíma, mely barlangok alkalmasak terápiás kezelésekre, és nem utolsó sorban annak megállapítására, hogy minek köszönhető e gyógyhatás. Az biztos, hogy a barlang levegője sokkal tisztább, ezért az így belélegzett levegő nem készteti köhögésre az embert. A barlangban általában magasabb a légtér szén-dioxid koncentrációja, ami serkenti a mélylégzést. A barlangi levegő magas páratartalma fokozza a komfortérzetet, a különleges föld alatti környezet, a csend lélektani hatása a szervezet megnyugvását, az egyensúly visszaáilását segíti elő. Talán ez a legfőbb és legkevésbé mérhető tényező, aminek a barlangi terápia a sikerét köszönheti. Az allergiás betegségben szenvedőkön is segít a barlangkezelés, mivel az allergiát kiváltó virágporok, spórák is hiányoznak a barlangok levegőjéből. Mindez, sajnos, csak addig van így, amíg az ember nem sajátítja ki túlságosan a barlangot. Egyre nagyobb gondot okoz ugyanis, hogy az idegenforgalmi célból kivilágított barlangjaink ,, kizöldülnek ". A barlangot megvilágító lámpák, reflektorok fénykörében megtelepednek az algák, a mohák, a páfrányok, valóságos iidc kiskerteket teremtve az élettelen kővilágban. Annak eldöntése, hogy ez szép vagy sem, ízlés dolga, de az biztos, hogy alapvetően megváltozik a barlang jellege, az eredeti képződményeket eltakarja a vastag mohaszónyeg, az ásványok és cseppkövek eredeti színéből semmi sem látszik az algazöld alatt. Mindezen túl, a barlangterápia szempontjából sem mindegy, hogy a csíra- és spóraszám alaposan megnő a „kizöldült" barlangokban. A legrosszabb állapotban az abaligeti barlang van. Ennek első szakaszát olyan vastag mohapárnák „díszítik", hogy bármelyik erdőnk büszkélkedhetne vele. Ráadásul éppen ezen a szakaszon folyik a barlangterápiás kezelés is. Évekkel ezelőtt a lillafüredi Szent István-barlang képződményeit ugyanilyen vastag, Kórház a fóld alatt Dr. Edward Bach 1886-tól 1936-ig élt Angliában. Azok közé a kutató elméjű orvosok közé tartozott, akik az elsők között mutattak rá: nem elég a betegségek külső tüneteit kezelni. Azt állította, hogy a legtöbb betegség okát az egész szervezet működésének zavaraiban kell keresni. Szentül meg volt róla győződve, hogy a természetben léteznek olyan termények, melyek fokozzák a szervezet ellenálló képességét, káros mellékhatás nélkül. Fontos megfigyelése volt az is, hogy különféle vérmérsékletű, lelki alkatú személyek másképp reagálnak egy adott terápiára. A saját tapasztalataira támaszkodva ismerte fel, hogy megnyilatkozási formájukban, például félelem, féltékenység, bánat stb., hogyan csökkentik a szervezet ellenálló képességét, táptalajt teremtve a különféle betegségekhez. A tartós félelem például olyan nyomást gyakorol a szervezetre, hogy utána nagyon nehéz kiegyensúlyozni az állapotát. Az orvos 45 éves korában Londonból a walesi erdőkbe költözött, és különlegesen kifinomultak érzékei az élőlényekből sugárzó cnergiaáramlatok iránt. Öt évig járta az erdőt, és felkutatta azt a 38 virágfajtát, amelynek szirmaiból a különféle pszichés zavarokra és pszichoszomatikus megbetegedések kezelésére alkalmas gyógyírt kapunk. A virágterápia ugyanis a lelki egyensúly, a nyugalom: helyreállítására alkalmas. A negatív, zöld mohapárnák borították. 1989-ben a világítási rendszer teljes rekonstrukcióját hajtották végre, szem előtt tartva a lámpaflóra elleni védekezés szempontjait. Az eredmény igazolta a várakozásokat, ma már alig találunk néhány kisebb zöld foltot a barlangban. Légúti betegségekben szenvedők barlangterápián, Abaligeten. betegítő érzelmeket a következő hét csoportra osztotta: a félelem, a bizonytalanság, az érdektelenség, a magábazárkózottság, az önbizalomhiány és az, ha túl sokat kívánunk. A gyógymód teljesen ártalmatlan, és így alkalmazható a gyerekek, a terhes nők és idős személyek esetében is. Mellékhatása nincs, és párhuzamosan is lehet alkalmazni más gyógyszeres terápiákkal. Minden páciens számára kis üvegnyi keverék állítandó össze. A terápia 3-4 hétig tart. A gyógyírból négyszer négy cseppet kell nyelv alá tenni, evés előtt 10 perccel. A terápia annál sikeresebb, minél inkább párosul az egyén önmegismerő és változtató szándékával. így lehet enyhíteni számos betegség tüneteit, köztük a negatív érzelmek okozta depressziót is - állítja Rajda Cecília virágterapeuta. Mint annyi más esetben, a barlangokban is képes az ember néhány év alatt tönkretenni évmilliók munkáját. A beteg emberekkel együtt csak reménykedhetünk, hogy sikerül megőrizni a barlangok gyógyító erejét. BUCZKÓ KRISZTINA