Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-30 / 127. szám

6 A HELYZET DÉLMAQYARORSZÁQ SZOMBAT, 1992. MÁJ. 30. Új ügyfélszolgálati iroda a tb-nél FOTÓ: SCIIMIDT ANDREA Nem kell többé a két emelet folyosóinak labirinluNában bolyongania. akinek intéznivalója akad a megyei társadalombiztosításnál. Mos­tantól új helyen, lágas irodában fogadják az ügyfeleket. A 15 millió forintos beruházással ­az egykori villamossági üzletből - átalakított, 180 négyzetméter alapterületű, reprezentatív ügyfélszolgálati irodában intéznek valamennyi társadalombiztosítási ügyel, kivéve a családi pótlékkal kapcsolatosakat, amelyekkel az igazgatóság Zászló utca 3. szám alatti iro­dájához. kell fordulni. A Csongrád megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság Klauzál téri új irodájában liélfölöl fogadják az ügyfeleket. •Hmm raa Parragh nem vesz csődtömeget! Annak idején dr. Parragh László, a róla elnevezett rt. tulajdonosa szorgalmazta első­ként a Vidia részvényeinek privatizáláséi, hiszen maga is szemet vetett a szegedi keres­kedőházra. Ma már más a helyzet, úgy tűnik az ország szerte ismert vállalkozó meg­gondolta magát: - Az első körben 101 mil­liós ajánlattal a második vol­tam. Most azonban csak egy jelképes ajánlatot tettem. - Belejátszott ebbe a Vidia körül kialakuló botrány is? - Nem akarok egy csődtö­meget megvenni. Ennek a cégnek csak hitelei, adósságai vannak. Komoly vételárról már szó sem lehet. - A vezérigazgató-nő kft.-je 120 milliót ígért érte. - Ez egy tisztességes vé­telár. Nem tudom. az. ÁVÜ mi­ért nem adta oda ennyiért. Egyelőre még tartják magukat, de majd rájönnek, ezért a cé­gért kevesebbel is be kell ér­niük. Nem hiszem, hogy lenne ma bank. amelyik hitelt adna a Vidiának ilyen kondíciók mellett. Telefonon érdeklődtünk a Pénzügykutató Afí.-nél. annál a társaságnál, amelyik az. ÁVÜ megbízásából a privatizációt vezényli, henyö György az rt. munkatársa egyelőre nem sokat árulhatott el: - Egynél több pályázat ér­kezett, ennél többet még nem mondhatok. Az ÁVÜ harminc napon belül dönt majd. el­Kgyszerre folyik a privatizációs licitálás és egy rendőrségi nyomozás a szegedi Vidia Kereskedőház Rt.-nél. Az első részvényeladási körben a Kes Kft., amelynek a jelenlegi vezérigazgató-nő, Ivanicsné dr. Rigler Anikó is tagja, 120 milliót kínált a cég 47 százalékos, ma még állami kézben lévő, részvény­csomagjáért. A valóságban azonban ez a tulajdonjog a szavazatok számát illetően a Vidia birtoklását jelentené. Mielőtt az ÁVÜ újabb - immár nyílt - pályázatot hirdetett volna, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el a vezérigazgató-nő ellen, vesztegetés és az állami vagyon hűtlen kezelésének alapos gyanúja miatt. A pályázati határidő lejárt, és a Kes Kft. ismét pályázott. Mit kínálnak most a Vidiáért? Az egyelőre titok. wzjsrm • 'T.inr* ví'-muM, mmsastmm adja-e cs kinek a Vidia rész­vényeit. - A kereskedőház körül kialakult viadalban az ön nevét is említik. Kifogásolják többen is. hogy egyszerre a társaság igazgatóságának elnöke és cége megbízásából a privatizá­ciót is ön vezeti. - A jogszabályok szerint semmiféle összeférhetetlenség nincs. Éppen ezért nem is kez­deményeztem az elnökségről való lemondást. Az már más kérdés, hogy a részvényesek hogyan döntenek majd. - Ön most végül is az állami vagyont vigyázza a Vidiánál. Nem érez jogtalan előnyt a vezérigazgató-nő kft.-je, a Kes esetében? - Nem. O látja legjobban, mekkora veszteséggel küszkö­dik a cég. mégis ez a kft. ajánlotta eddig a legmagasabb vételárat. Szó sincs arról, hogy bármit is eltitkolhatott volna a versenytársai elől. Az első kör­ben is teljesen nyilvános volt a licit. Hogy mennyit ér valójában a Vidia? Ki tudja! Erről megle­hetősen megoszlanak a véle­mények. Akad, aki mindössze egyetlen milliót adna ma érte. mások azt mondják, csak az öt kirendeltség, iparvágányokkal többet cr. mint az eddig kínált összes vételár. Persze, mindez attól is függ. ki. mit is szeretne kezdeni a kereskedőházzal, ha végre birtokba veheti ntajd. Egyelőre a küzdelem folyik. S hírlik, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója. Csépi lutjos szemé­lyesen kért igazolójelcntést a megvádolt vezérigazgató­nőtől. A fejleményekre cs a dolgozók véleményére hama­rosan visszatérünk lapunkban. RAFAI GÁBOR A Szegedi Akadémiai Bizottság rendezvényei Június 1-én, hétfőn 13 órától a kémiai szakbizottság bioké­miai és élclmiszcrkcmiai mun­kabizottsága „lipidszcminá­riumot" rendez, amelyen hét előadás hangzik el. Ugyan­aznap 16 órától a kémiai szak­bizottság a Magyar Kémikusok Egyesületének megyei csoport­jával együtt dr. Karády Sándor New Jcrsey-i professzor elő­adására hívja az érdeklődőket. Június 3-án. szerdán a/ or­vostudományi szakbizottság sportbilőgiai munkabizottsága tudományos ülésén 15 órától üoros Gycvi László tart elő­adást. A testnevelés és sport szerepe az egészséges élet­módra nevelésben címmel. Ugyanaznap 16 órától a Mo­dern Filológiai Társaság sze­gedi tagozatának ülésén Baróti Tibor Puskin 20. s/.á/.adi szellemi aktualitását méltatja. Június 4-én. csütörtökön 9 órától az évente esedékes Malév-információs napok­nak ad helyei a SZAB-szckiiáz. Ugyancsak csütörtökön tél 4 diától a kémiai szakbizottság és a Magyar Kémikusok Egye­sületének Csongrád megyei csoportja dr. Görög Sándort, az. MTA levelező tagját látja vendégül, aki „Az analitika szerepe a gyógys/.erkuta­tásban" tárgykörben tart elő­adást. Június 5-én. pénteken fél 11 órától a nyelv- és irodalom­tudomány i szakbizottság nép­rajzi munkabizottsága tart ülést, amelyen dr. Juhász Antal „Az alföldi régiók társtudo mányi kutatásának kérdései" címmel tart előadást. Ünnepi tanácsülés a tanárképzőn A pedagógusnap közcledtén. ünnepi ülést tartott tegnap a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanácsa, hogy legkiválóbb oktatóinak illetve dolgozóinak kitüntetéseket, elismeréseket nyújtasanak át. Az oktatók nevében dr. Szendrei János tanszékvezető főiskolai tanúr szólt s tekintett vissza a pedagógusi munkára, amit a hallgatói önkormányzat nevében László Erzsé­bet negyedikes hallgató köszönt meg. A főiskolán hagyomány, hogy minden évben köszöntik a nyolcvanadik életévüket betöltött egykori oktatókat. Tegnap ketten kapták \/t ,t/. elismerést: dr. Benkö László és dr. Kardos Alajos. Az ünnepi tanácsülésén irodalmi összeál­lítással a JGYTF 2. Számú Gyakorló Általanos Iskola diákjai működtek közre. P.J. Főiskolai kitüntetések és előléptetések Pro luvenlute emlékplakett: dr. Fehér István, dr. Gal­góczi Anna. dr. Halász. Tibor, dr. Kozma Róbert, dr. Szendrei János. Tiszai Károlyné, dr. Vaskor András. Pro luvenlute kiváló dol­gozó I. fokozata: Bakodi Gézáné, dr. Bene Kálmán, dr. Bcne Kálmánné, dr. Budai Julianna, Dávid András. Erdősné Fagler Erika, dr. Győrffy Györgyné, Horogh Emília, dr. Ilosvay György, Kecskemétiné Pctri Adrién, Kiss Erzsébet, Libor Istvánné, dr. Miskolczi József, dr. Pál Ágnes, Péter Andrásné, Pusz­taszeriné dr. Kovács Sarolta, Sándorné dr. Tóth Zsuzanna, dr. Tóth Balázs, dr. Vidács Ferenc. Pro Iuventute kiváló dol­gozó II. fokozata: Bánkúti Emese, Baka Ist­vánné, Borsi Istvánné, Farkas Csamangóné Szolnoki Márta, Hegedús Imréné, Lászlóné Grega Éva, Kószóné Schranz Gertrúd. Palotásné Nagy Eva. Papdi Mária. Rácz Jánosné, dr. Tóth Szcrgcj, Vácz.y László. Pro luvenlute elismerő oklevél: Bali Pétcrné. Börcsök S/.il­vcszierné, Czibcrcné Nohel Gizella. Kapantz.ián György. Kormány Tiborné, Piókcr Jánosné. Szabó Józsefné, Szuromi István. A főiskolai tanács Honor Pro Meritis kitüntetést adomá­nyozott a főiskoláról nyug­állományba vonult 70., illetve 75. életévüket elérő oktatók­nak, pedagógusoknak: Glózi Pál, Horváth Antalné, Süli Dezső, Süli Dezsőné. Címzetes főiskolai tanári cím: dr. Czímer László, dr. Nagy István. Címzetes főiskolai docensi cím: dr. Janovszky Sándor. Docensi előléptetések: dr. Erős Istvánné, Ordasi Péter, dr. Szigeti Csaba, dr. Vass Lás/ló. dr. Várinonostory Endre. Nagy László. Adjunktusi előléptetések: dr. Balázs József, dr. Gom­bos József, dr. Nagy Erzsébet, dr. Só vágó Maria. S/ás/. Zoltánné. Szekeres Ferenc. Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete emlékplakett: dr. Homor Géza. dr. Szeder­kényi Antal, dr. Kondász István, dr. Bagdi Sándor, Molnár Györgyné dr.. Nógrádi Béláné, Füzesi Sándorné. Kiváló véradó arany fokozata, kék szalaggal: Tóth András. Kiváló véradó arany fokozata: Szalai Jánosné, Kovácsné Kcndercsi Zsuszsanna. Kiváló véradó ezüst » fokozata: Hódi Margit, Kiss Erzsébet, Maróti Lászlóné. Egy címzett = hat cím! - Pisztoly az ajtó mögött Hannibál és a postások Regdon Józsefné, a Széche­nyi téri I. számú postahivatal helyettes vezetője elmondta: azért nekik se könnyű... Bár kritikus hang mindig hallható, nagy forgalmukhoz képest viszonylag kevés hibát vé­tenek. Naponta 20 ezer kül­deményt kell célba juttatni, s ha ezek között akad, amely csak nehézségek árán találja meg a címzettet, az - többek között - a szolgáltatást igénybe vevők felelőssége is... Talán meglepő, dc még mindig nem magától értetődő a pontos címzés: név, helység, utca, ház- és irányítószám. A rosszul címzett küldemény sok bosszúság forrása postásnak és ügyfélnek egyaránt. Más: a kézbesítőket gyakran zárt kapuk fogadják, s a/ nehezen várható cl tőlük, hogy egész körzetre való kulcscsomót csörgessenek a zsebükben. Az „egyesített" kézbesítő (vagyis aki a leveleket hordja) még csak elfogadja a kapukulcsokat - bár nem kötelezhető rá! ám a távirathordó sokfelé szaladgál, s képtelenség lenne kulcsokkal fölszerelni. Dc ha mégis bejut a lép­csőházba. szembe találkozik az összevissza, olvashatatlanul, vagy éppen egyáltalán ki sem írt névcédulákkal - ettől sem les/, könnyebb a/ élete... A küldemények zömét ugyan a s/onis/éd. vagy a házmester is átvehetné, de a szívélyes szomszédság ideje lejárt, a/, emberek nem is ismerik a/.i. A Róma ellen vonuló pun hadvezér talán nem volt annyira tanácstalan „a kapuk előtt", mint némely postai kézbesítő, az elektromos zárakkal biztosított lépcsőházak ajtóira tekintve. Már ha megtalálja a címet... mert az is előfordul, hogy egyetlen címzett hat (!) utca-, házszám-, épület-, lépcsőházcím birtokosának is mondhatja magát. Egyetlen lakásnak is juthat ennyi postacím, ha lakótelepen épült, két ablaka két utcára néz, s a házat esetleg többször is átszámozták. akivel véletlenül összeüt­köznek a folyosón. A köz­biztonság romlása sem használ a kézbesítésnek: a rádióban hallhattuk nemrég, hogy egy bizalmatlan amerikai házi­asszony az ajtón át lőtte le a lcvélhordót. Nálunk azért (egyelőre) még nem ilyen rossz a helyzet. Az új utcanevek gomba mód ütik föl a fejüket: régen a tanács meg értesítést küldött ha ilyesmi (igaz, akkor még ritkábban) elfordult. Ma már csak esetlegesen kapnak listát a/ átkeresztelésekről, több­nyire a/ újságokból szerzik értesüléseiket. Az idősebbek, a „törzs­kézbesítők" ugyan gyakran fejben tartják egész körZCtükct, ám az ő számuk fogyóban: ha arra gondolunk, hogy egy kezdőnek 9 ezer 600. egy huszonöt éve jól dolgozó kéz­besítőnek 16-18 e/.cr forint a fizetése, nem is kell csodálkoz­nunk. s ez még akkor is iga/., hu nem felejtjük, hogy a postás borravalót is kap. Ha kap... A „nagypostát" sokan szidják a hosszú várakozás miatt. Regdon Józselné maga is beáll néha a sorba, s percre megméri, mennyit idő telik el az ablakig. Számítása s/erint az ügyfél 2-4 pere után s/a­hadul. s c/t kell nézni, nem a/ emberkígyó hosszát De i/ is igaz. hogy az utalva' v kezelés gépesítésének eredményékép­pen a korábbi 1000 helyett most 4-500 csekket tudnak fölvenni műszakonként... Ugyancsak érzékeny pont az újságok késése. Nem árt tudni: Budapesten és a vidéki nagy­városokban (tehát S/egedcn is!) reggel nyolcig ki kel! vinni a lapokat. A késésben persze külső technikai okok is sze­repet játszhatnak. Más dolog, hogy vannak helyek, ahol rendszeresen föltörik a posta­ládákat. és lopják a napi sajtót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom