Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

PÉNTEK, 1992. MÁJ. 29. Pápai koncert Castelgandolfóban - a szegedi szimfonikusokkal Sikeres évet zárt a zenekar A szimfonikusok „piac­képessége", az itthoniak mel­lett a külföldi sikerek szá­mának gyarapodása régi vágya a zenekar tagjainak, talán egyidős az önállóság kiví­vásával; hogy sikerül-e rend­szeressé és folyamatossá tenni a külföldi szerepléseket, azton múlik, sikerül-e folytatni az értékek tiszteletén és elis­merésén alapuló műhelymun­kát - mondta a zenekar veze­tője. A mindössze kéthetes pi­henő után következő gazdag program csak erősíti a re­ményeket. A londoni lemez­gyártó céggel és a római művészeti akadémiával foly­tatódik a közös munka; a tavaly októberben Szegeden vendégeskedett olasz karmes­ter, fcsztiválalapító gtenedzser, Francesco La Vecchia irányí­tásával két újabb lemezt vesznek fel június 26. és július 4. között, operaáriákat olasz énekcsekkel, illetve kortárs olasz műveket. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a nemzetközi zenei érdeklődés közzép­pontjába kerülhet a szegedi együttes a július-augusztusi assisi fesztiválon való rész­vétellel. A „Zene egy egységes világért" jelmondatú, nagy­szabású nemzetközi program koncertjei közül kiemelkedik a pápai nyári rezidencián. Az évadzáró alkalmából megkérdeztük Acél Ervint, hogyan látja, sikerül-e a szegedi zenekarnak meg is tartynia azokat a nemzetközi koncertpódiumokat, amelyeket elsősorban a művészeti vezető kiterjedt kapcsolatainak köszönhetően az idén elkezdtek birtokba venni. Castelgandolfóban, a Ponti­ficio palotában augusztus 2-án tartandó hangverseny, amelyen ott lesz II. János Pál, aki meghívta Mihail Gorba­csovot is. A Doráti Antal emlékkoncerten a magyar előadóművészek - a szegedi zenekar, a pécsi egyetemi énekkar és olyan nemzetközi rangú szólisták, mint Budai Lívia, Molnár András, Bátor Tamás énekművészek, Vt­rágh András orgonamű­vész - Koloss Isvánnak az alkalomra készülő művét, Kodály Budavári Tedeumát és Bach h-moll miséjéből a Sanctust és a Benedictust adják elő. Francesco La Vecchia augusztus végén is foglal­koztatja a zenekart: az anzioi fesztiválon koncertszerű előadáson mutatják be Ros­sini Hamupipőkéjét, a Fi­deliot és Rossini Stabat Materét, valamint Beethoven IX. szimfóniáját (ez utóbbi előadásszerű főpróbája Sze­geden lesz augusztus 18-án);, Anunzióban szegedi opera­énekesekkel és a fesztivál­kórussal szerepelnek a szim­fonikusok. A szabadtéri Carmen lesz a nyári itthoni feladat, szep­tember 2I-én pedig máris kezdődik, illetve folytatódik a karmesterkurzus. Már rnpst tervezik az új évad önálló, a filharmóniai szimfonikus bérletet kiegészítő, öt hang­versenyből álló bérleti soro­zatot, amely nóvi^n a város zenei életében. Meghívták vezényelni (januárra) a most befejeződött karmesterverseny győztesét, a temesvári szim­fonikusokat, zongoraestre Kocsis Zoltánt; a sorozatba tervezik Bartók „Kéksza­kállúját" Gregor Józseffel és Komlós Erzsébettel, s ugyan­csak nagyszerű szólistákkal Beethoven IX. szimfóniáját. Tárgyalásokat kezdtek a Tavaszi Fesztivál rendező­ségével: minden remény megvan, hogy történetében először a szegedi zenekar részt vesz az 1994-es budapesti ren­dezvénysorozaton. SULYOK ERZSÉBET KULTÚRA 5 r FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Zsűri előtt a nyári tárlat anyaga Három évi szünet után immár 27. alkalommal rendezik meg a szegedi nyári tárlatot. Irdatlan mennyiségű mű érkezett - valószínű ennek egyik oka, hogy évek óta nem volt országos képzőmű­vészeti kiállítás. A festmény, grafika és szobor kategóriában meghirdetett kiállításra több mint hétszáz munkát küldtek. A kilenctagú zsűrinek nincs könnyű dolga, hiszen a Horváth Mihály utcai Képtár befogadóképessége véges. Döntései több­ségét konszenzussal, néhány esetben szavazattöbb­séggel hozta meg a testület. A zsűri - Sváby Lajos festőművész, Zombori László festőművész, Kő Pál szobrászművész, Kligl Sándor szobrászművész, Papp György grafikusművész. Pataki Ferenc festő­és grafikusművész, Prókai Gábor művészettör­ténész, az zsűri elnöke, Szuromi Pál művészetttör­ténész, a kiállítás rendezője és Tandi Lajos újság­író. az előkészítő bizottság delegáltja - kétnapos munkával alkotta meg véleményét. Lóránt János kiállítása Lóránt János Munkácsy­díjas festőművész arax-textí­liákból rendezett kiállítása nyílik meg május 30-án, 17 órakor a Kálvária Galériában. A tárlatot Cs. Tóth János, a Tevan Kiadó igazgatója nyitja meg. Nem szentképeket várnak Piarista tea, művészeknek Három pap. Kovács Mihály házfőnök, Lukács László, a Vigília főszerkesztője és Benyik György teológiatanár hívta szerda esti tea melletti beszélgetésre a szegedi és a vásárhelyi művészeket a piaristák gimnáziumába. Kovács Mihályé az ötlet, Benyik György továbbgondolta. Lukács László pedig filozofikus hangvételű bevezetőt mondott a művészet és a vallás kapcsolatáról. Régi ideológián nevelkedett elménk azonnal képes azt gondolni, csöpögött a másfajta ideológia a bevezetőből, de nincsen igazunk. Ugyancsak régi szóhasználattal akár forradalmi fölfogásnak is mondhatnánk szavait. Em­lítette a régi magyar iro­dalomból a pécsi püspök Janus Pannoniust, aki képes volt leírni, hogy hívő ember költő nem lehet, a II. vatikáni zsinatból azt az állásfoglalást, amely hitet tett az emberi szabadság mellett, és II. János Pál szavaiból többek között azt is, hogy a kultúrának szüksége van a szabadságra, még a vallással szemben is. Két csöndes aggodalmának is hangot adott a főszerkesztő. Kicsit riadtan nézem - mondta -, hogy ennyire hirtelen divat lett a vallásosság nálunk. Másodikként pedig azt em­lítette, az egyházat nemcsak fenyegeti, de cl is önti a giccs. Erre az utóbbira rímelve fűzte tovább a gondolatot az egyik hozzászóló, szintén szent forrásra hivatkozva: a giccs vizuális káromkodás . Az esti beszélgetésnek előre kimondott célja is volt: kiállítást szeretnének rendezni a piaristák magyarországi megtelepedésének jubileuma alkalmával, és erre kértek támogatást a meghívottaktól. Rögtön kijelentették, és több hozzászólásban is visszatért a gondolat: nem azt várják, hogy bárki szentképfestővé képezze át magát, mert nem szent­képekből akarnak tárlatot rendezni. Mindenki művészi szabadságát és művészi fe­lelősségét őrizve jobb, ha a képeken inkább a humánus emelkedettség uralkodik. Persze, nem lehet kizáró ok, ha valamelyik alkotáson szakrális jegyek is találhatók. Meg­egyeztek, augusztus 23-án nyílna a kiállítás, a gimnázium falai között. Föltehetően olyanok látogatnák elsősor­ban, akik nem szoktak ki­állításokra járni, ennélfogva pedagógiai jelentősége sem elhanyagolható. A képek begyűjtési határideje július 30. Zárszavában Kovács Mihály újra hangoztatta, nem szent­képeket várnak, a művészi kvalitás legyen a részvétel föltétele. H. D. 15 éves az olajosklub Május 30-án ünnepli fennállásának 15. évfordulóját az Olajipari Dolgozók Klubja. Ma 17. 30-tól a klubban megemlékezés, illetve vidám zenés, humoros est lesz, fővárosi színészek közreműködésével, 20 órától pedig a Molnár Dixieland zenél. Holnap, ugyancsak az olajosklubban, rendezik Rejtvény­olimpia címmel - a Füles szerkesztőségével közösen - az országos egyéni pontszerző-rejtvényfejtő versenyt, mester és haladó fokú kategóriában. Könyvheti előzetes - olvasóknak Ha könyvhét, akkor Dugonics téri könyvsátrak a verőfényben, így lesz az idén is június 5-től 10-ig - ha be nem borul. A ünnepi könyvhét programjait jóval megelőzi annak országos vidéki megnyitója, amelyen Garai Gábor, az írószövetség főtitkára mond beszédet, valamint a Szegedi Nemzeti Színház színészei közreműködnek május 31-én, déli 12 órakor, a Dugonics téren. A könyvhét szegedi eseményeit május 5-én, délelőtt 10 órakor Kass János grafikusművész nyitja meg a Dugonics téren. A számos esemény közül itt csak néhányra hívjuk fel a figyelmet, a részletes programot időben közöljük. A vajdasági írók estjén Dudás Károly íróval, Gion Nándor íróval és Jung Károly költővel beszélget Olasz Sándor a Somogyi Könyvtárban. Pilinszky-est lesz a Hági Közéleti Kávéházában. Miközben a Molnár Dixieland zenekar játszik, helyi írók költők, művészek dedikálnak. „Az ember mértékéről, vagy mértékhiányról" címmel Ancsel Éva könyvpremierje lesz a Szegedi Bábszínházban. Czilczer Olga költői estjét Tányéron a maradék hold címmel a Bálint Sándor Művelődési Házban rendezik meg. Ugyanitt, csak másik napon Dér Endre író közelgő 70. szü­letésnapja alkalmából ünnepi irodalmi estre invitál az író beszélgető partnere, Kiss Emő. A könyvhét alatt két kiállítás is várja látogatóit: Erdély Dániel grafikusművész kiállítása a Bálint Sándor Művelődési Házban, valamint Kass János, és a 80. szü letésnapját ünneplő Szántó Tibor közös kiállítása, amelyen a világirodalom 120 ars poeticájához tervezett tipográfiai variációit mutatják be. P. Sz. Pedagógus-szakszervezeti fórum Ki fizeti a napközit? Úgy tűnik, hogy a minisztérium és az érdekvédelmi szervezetek, jelesül a pedagógusok szakszervezete ugyanazon problémák birokszőnyegén gyűrögeti egymást jó ideje. A tét természetesen az új közoktatási törvény, amelynek immár a hatodik változata készült el. Tegnap délelőtt Szegeden, a Deák gimnázium nagytermé­ben Szőllősi Istvánné, a pe­dagógus-szakszervezet szigorú főtitkárasszonya többek között arról szólt a jelen lévő pedagó­gusoknak, miben sikerült a megegyezés, s miben nem a törvénytervezettel kapcsolat­ban. Fél esztendővel ezelőtti beszámolójához képest sok újat nem tudott mondani. De az iskolarendszer, csakúgy mint a világnézeti nevelés semlegességének kérdésében konszenzus jött létre. Habár ez utóbbi problémával kapcso­latban a főtitkárasszony meg­jegyezte, ők nem úgy értik a semlegességet, mint a mi­niszter, aki szerint világné­zetileg semleges pedagógus nincs. A pegadógus-szakszervezet föllép a diszkrimináció minden formája ellen. Egy tanár ne kerüljön például hátrányba, ha evangélikus gimnáziumba fölvételizik, miközben izraelita vallású, netán ateista. Szőllősi Istvánné továbbra is ostorozza a TOK-ot, vagyis a területi oktatási tanácsot, amely ér­tékelési és javaslattevési jogkörrel nehezedne az iskolák fölé. Amikor fél év alatt 25 százalékkal nőtt az állástalan pedagógusok létszáma, ötezer óvodahely szűnt meg ország­szerte és egyre nehezebb a pályakezdők elhelyezkedése, miért éppen a TOK a fontos. Különösen aggódik a szak­szervezet az óvodákért és napközikért, melyek ellátása a törvénytervezet szerint mind inkább kikerül pedagógiai alapellátások köréből. S ha ez így lesz, akkor a szülő lesz kénytelen fedezni azok költsé­geit. Az új közoktatási törvény­tervezet hatodik változatát a tervek szerint június 6-án terjeszti a miniszter a kormány elé. A tervezet valószínűleg még beterjesztetik az Or­szággyűlésnek is a nyári idő­szak előtt, ám kétséges, hogy a Tisztelt Háznak lenne ideje érdemben foglalkozni az üggyel. Majd a nyári szabad­ságok után. Az új törvény a 93-as tanévben léphet ha­tályba. DAL - A zenekedvelők külö­nösen finom csemegékre számíthatnak - lelkesedik egy rendkívül nehéz előkészítő időszak végén. - A kétszáz­éves Kolozsvári Magyar Opera előadásában láthatjuk a Bánk bánt. Színre kerül a János vitéz is, méghozzá a Metropoli­tanből erre az alkalomra haza­látogató Gulyás Dénes rende­zésében és címszereplésével. A többi szerepet a fővárosi Nemzeti Színház művészei alakítják. Bagót Bessenyei Ferenc, a francia királyt Agárdi Gábor, a strázsamestert Rak­sányi Gellért játssza. Nálunk nem sznobéria, hogy fontosak a nagy nevek. Pesttől 220 kilométerre, a Szegedi Szabad­téri Játékok szomszédságában, csakis azért jönnek el a nézők, hogy valami megismételhe­tetlent lássanak, kedvenceikkel a színen. - A gyulai Várszínház klasszikus nagy drámák be­mutatásával szerzett hírnevet magának. - Ezt a hagyományt foly­tatjuk. A Shakerpeare-drámák sorában idén a Macbeth kö­vetkezik, Sík Ferenc rende­zésében. Sajnos, Sütő András új drámája, az Ugató madár bemutatójára várnunk kell. A várjátékok gazdagsága János vitéztől a Benkó Dixielandig Idén visszaköltözik a színház a gyulai téglavár falai közé. A várban folyik a tetőzet felújítása, a forgószínpadot helyreállítják. A műemlékfelügyelők is megkönyörültek a színjátszókon, így június 21-től Thália papjai birtokba vehetik a Várszínházat. Havasi István, az „örökös" direktor ennek örömére olyan gazdag programmal állt elő, hogy az ember azt hihetné: itt van már a kultúrához méltó mecenatúra. Harag György temetésén kap­tam meg Sütőtől a művet. Idén szerettük volna bemutatni, de ő türelmet kért. Még dolgozna rajta. így helyette Páskándi Géza Tornyot választok című darabja folytatja a történelmi drámák gyulai premierjének sorát, mely Apáczai Csere János küzdelmes életéről szól. - Kétévente kapcsolódik a várjátékokhoz a magyar líra fesztiválja. Idén esedékes a folytatás... - Nem marad el. Sőt, rang­ját, s remélem az iránta meg­nyilvánuló érdeklődést is fo­kozza, hogy a Magyarok Vi­lágtalálkozójához kapcsolódik, két napon át, augusztus 19­20-án. - Olvasva a már megjelent műsorfüzetet, az anyagi, s helyenként szellemi pangásban üdítő ez a gazdagság. Hiszen még szót sem ejtettünk Herczeg Ferenc egyfelvonásos komé­diájáról, Balázsovits Lajossal a főszerepben. Vagy a vasár­nap délelőtti gyerekműso­rokról, a fürdő parkjában, az augusztus elsejei dzsessztalál­kozóról, amit este Benkó Dixie­land-koncert zár. Hogyan varázsolják elő minderre a pénzt Gyulán? - Egész évben a pénz után szaladgálok, mint botcsinálta menedzser. A teljes nyári program 26 millió forintba kerül. Felét az állam adja. Az önkormányzat kiszorított a kevésből további 6 milliót. A többi? Ne kérdezze, hány helyről jön össze vállalkozók­tól, szponzoroktól, alapítvány­tól, s egy töredék a jegy­bevételekből. A nagy nevek szerencsére vonzzák a közön­séget, s merem remélni, hogy nemcsak a nevek, hanem az igényesség, amiből idén sem engedünk. A színvonal. Na­gyon nehéz keresett művé­szeket hetekre Gyulára hívni, még ha szívesen is járnak vissza hozzánk. Messze va­gyunk a film, a szinkron, a tévé, rádió stúdióitól. Innen nem lehet Pestre szaladgálni. Nem titok, egy főszerepért 110 ezer forintot fizetünk. Ebből élnie is kell a művésznek, nem nagy pénz, ha a kieső mellé­keseket nézzük. A munkánk elismerésének tekintem, hogy mégis jönnek. GAZSÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom