Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

4 KULTÚRA DÉLMAQYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁJ. 21. Könyv a város napjára Szeged történeti kronológiája Tegnap a kezembe vettem egy friss nyomdaszagú kötetet és nem is tudtam letenni, amíg a kettő híján száz oldalt át nem böngésztem. Mitől ilyen érdekes a laikus számára ez - a szakértő szer­kesztő, Kristó Gyula történész­professzor által szikárnak és ösztövémek nevezett műfaj - a történeti kronológia? Vagyis a Szegeddel kapcsolatos (itt történt, vagy a várost érintő) tények időrendi felsorolása? Mert erről van szó; a mostani ünnepre, a város napjára az ön­kormányzat kiadásában meg­jelent, a Szeged története című monográfia szerzőgárdája által írt „Szeged történeti krono­lógiája" című könyvről. Nos, alighanem még mindig kiéhezettek vagyunk a szikár tényekre. A pontos, valósághoz hűséges adatokra, amelyeket semmiféle kommentár nem kísér, nem tesz nyúlóssá, raga­csossá, féloldalassá, elfogulttá - bizonytalanná. Egy ilyen adatsor, amely a kezdetektől 1944-ig közli, mi történt itt, természetesen roppant informatív - és képze­lctmozdító. Hadd mondjak egyetlen példát: mindannyian ismerünk, szegedi polgárok, a város nevéhez tapadt „állandó jelzőket", ilyeneket, mint: poros (azaz vidékies, ókon­zervatív). Vagy némileg meg­értő módban: Janus-arcú; még megértőbben: délies. Dicsek­vően: napfényes, értve alatti a szellemi sugárzást is. És a többi. Mindenkinek megvan itt a maga favorizált jelzője. Nos, a szigorú adatok szerint úgy fest, hogy mindenkinek igaza van és senkinek sincs igaza, mert ezerféle .jelzővel közelíthetnénk csak az igazsá­got, hiszen ez a város - rop­pant sokarcú. Megfelelő adat­csoportosítással ugyanúgy bi­zonyíthatjuk az itt élők kuruc mentalitását, mint a labanc­tempót, az önérzetes tartást, mint a puha gprincet, az alkotó erőt és a szellemi tunyaságot, a tyúkperes hajlandóságokat és az önzetlen nagyvonalúságot ­napestig sorolhatnám. De tudják-e önök, tisztelt szegedi polgárok, hogy már 1722-ben megtörtént itt az első színibemutató? És a községvá­lasztmány a helytartótanács ellenében is nyilvánossá akarta tenni a tanácskozásait 1841­ben? Hogy 1899-ben volt itt az első futballmérkőzés és nyert a SZAK I. a SZAK II. ellen? Hogy az 1412-es esztenden­dőben jegyezték fel először: szegedi diák külországba ment tanulni? Szívesen ajánlom, tessék to­vább böngészni ezt az ünnepre készült könyvet; még akkor is, ha biztos vagyok benne, a hibajegyzék követi, mert némelyik passzusát mintha nem látta volna korrektor... Hiába, minden attól függ, melyik orcáját tartja épp felénk városunk; ezúttal megint csak egy paraszthajszál, de az bi­zony elválaszt a maradéktalan örömtől. SE. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN DARMSTADTI SZECESSZIÓ. Darmstadt a művészet és kultúra otthona. Szeged németországi testvérvárosa a századforduló táján jelentős művésztelepnek adott otthont. A Mathildenhöhe-n hátrahagyott építészeti örökséggel Darmstadt olyan múlhatatlan értékű kultúrtörténeti értékeket mondhat magáénak, amelyek dokumentálják a város jelentős szerepét a szecesszió komplex stílusának meggyökereztetésében. Olyan látványos és tartalmas művészeti együttest nyitottak meg két esztendővel ezelőtt, amely a világ minden tájáról vonzza a látogatókat. Ezért is öröm és tanulságos élmény megtekinteni a Móra Ferenc Múzeumban Szeged város napja tiszteletére megnyílt szecessziós kiállítást, mely már megjárta Darmstadt több testvérvárosának kiállítótermeit. A bemutatót az érdeklődők népes csoportja előtt, a város vezetőinek jelenlétében Günther Metzger főpolgármester és Renate Ulmer mű­vészettörténész nyitotta meg. Körkép - első munkafázis Viasztalanítás •A Feszty-körkép restaurá­lásának bevezető része véget ért: az eddig elvégzett munkát szakértő bizottság vette át. A hét tagot számláló testület elnöke dr. Trogmayer Ottó, a Csongrád megyei múzeumok igazgatója. Kívüle még hatan vállalták a körkép restaurá­lásának végigkísérését. Három tagot a lengyel fél - a festmény felújítását végző Ars Antiqua csoport - delegált, „magyar oldalon" pedig egy német szakember is közreműködik. A tavaly ősszel induló mun­ka első szakaszában az volt a feladat, hogy eltávolítsák a festék, és a meglazult alapozás rögzítésére szolgáló anyago­Orgonahangverseny A rókusi orgonaesték sorozat­ban, mely rendezvényt a Szeged­Rókusi Rk. Plébánia és a Pompeji szerkesztősége szervez, ma este 7 órakor Nyíró Gábor, a mai magyar evangélikus egyházzenei élet egyik reprezentánsa lép föl. Különös aktualitást ad a hangversenynek, hogy ezekben a napokban fejező­dött be a Rókusi templom felú­jítása. Nyírő Gábort Szegeden 1989-ben egy karácsonyi koncer­ten hallhattuk először, jelenleg ő a Veszprémi Zeneművészeti Szakkö­zépiskola zongora főtárgy tanára. A mai estén többek között Grigny, Walther, J. S. Bach és C. Franck művei szerepelnek. Gordonkán közreműködik Dilmann Éva és dr. Pukánszky Béla. A hangverseny­látogató közönség a belépőjegy mellé műsorfüzetet kap, amelyben nemcsak a templom és az orgona rövid történetét, de a fellépő orgo­nisták életrajzát, valamim a felhangzó művek rövid ismerte­tését olvashatja. A Civitan klub vezetősége A szellemi fogyatékosokat, mozgássérülteket és más hátrányos helyzetűeket segítő nemzetközi klubhálózat szegedi klubja megválasztotta vezetőségét. Elnöke: dr. Lippai Pál, városunk polgármestere, soros elnöke: dr. Szondi Ildikó, titkára: Majer Ilona igazgatói: Boros Imre, dr. Veress Sándor és Zádoriné Gaál Gyöngyi. A 40 tagot számláló Civitan klub minden hónap utolsó keddjén, délután 6 órakor tartja összejö­veteleit a városháza klubtermében. A debütáló Aida Tegnapelőtt kétszer is végigénekelte a címszerepet. Délelőtt a másik szereposztással; Misura Zsuzsát helyettesítette, aki a karmesterverseny középdöntőjében énekelt. Este pedig „a maga nevében". Matkócsik Éva (28 éves) ma este debütál Verdi Aidájának címszerepében. A fiatal énekesnő szerencsés kimenetelű autóbalesete óta először lép színpadra. 1987 óta tagja a Szegedi Nemzeti Szín- . háznak, a Zeneakadémia után rögtön idekerült. „Kisebb sze­repeket is szívesen énekelnék, de ilyeneket eddig sajnos nem osztottak rám." - mondja. Az Álarcosbál Ameliájával kez­dett Oberfrank Géza igazgatása alatt, majd Donna Anna volt Kcrényi Miklós Gábor sokat vitatott Don Giovannijában. Az igazi sikert azonban a tavalyi Tosca-felújítás hozta meg számára. „Végre megta­láltam a szerepkörömet: úgy gondolom, az olasz drámai szoprán feladatok állnak hoz­zám legközelebb. Bár Aida kicsit talán korai, hiszen a sze­rep igen hosszú, és különösen az együttesekben nagyon magas a fekvése." Igen gyorsan kellett akkli­matizálódni, hiszen a többi szereplő régi, s a színpadi próbákra alig egy hét maradt csak. Kedvenc része a Nílus­parti jelenet Aida-Amonasro kettőse. S még egy siker: Matkócsik Éva bejutott a Pavarotti-ver­seny döntőjébe. Októberben utazik Philadelphiába - ter­mészetesen tele reményekkel. Szerződése a következő évad­ban is Szegedre köti. Énekli tovább a Toscát, a Trubadúr­felújításban valószínűleg Leo­nóra lesz, s talán az Andrea Chenier Madeleine-je is is vár rá. Az első, meghitt percekért Nemzetközi konferencia a születésről Az utóbbi évtizedekben megszoktuk és természetesként elfogadtuk, hogy a várandós mamának nincs más válasz­tása: ha elérkezett az idő, bevonul a klinikára vagy a kórházba és a családtagoktól elzárt, rideg környezetben, teljes érzelmi magányban kínlódva, világra hozza gyermekét. Megszüli babáját a hivatalos orvoslás diktálta módon és helyzetben. Egyetlen biztos kapaszkodó ilyenkor a szakmailag fölkészült orvosok, szülésznők közelsége, ami persze rendkívüli biztonságot ad, de az azokban a percekben lélekben is anyává váló, szen­vedő, ám mégsem beteg asszony­nak ez nem elég. A hazai, merev szabályok - nyugati mintára - enyhültek ugyan valamelyest az elmúlt egy-két évben: egyes szülőszobák ajtai megnyíltak az édesapák előtt is. Az otthonszülés világszerte elterjedőben lévő gyakorlata azonban még meglehetősen szokatlan nálunk, holott a meghitt környezet, a szabadon választott helyzet és módszer ­állítják a tapasztaltak - életre szólóan jótékony hatású a gyer­mek és az egész család életére. Tegnap, szerdán kezdődött el a SZOTE oktatási épü­letében az a szombatig tartó nemzetközi konferencia, amely­nek témája az alternatív szülés. A hazai előadók mellett szá­mos külföldi szülész-nőgyó­gyász orvos, szülésznő pszic­hoterapeuta számol be eddigi megfigyeléseiről, kutatási eredményeiről. A konferencia több mint 300 résztvevője mű­helymunkában és kerekasztal­beszélgetéseken is közremű­ködhet, s tanúja lehet a szü­letés videofelvételeken megö­rökített, változatos pillana­tainak is. Ha hivatalos, intézményes garanciák egyelőre még nincsenek is arra hogy ki-ki a számára legkedvezőbb, leg­örömtelibb körülmények kö­zött hozhatja világra gyerme­két, arra van remény, hogy a konferencián résztvevő orvo­sok, szülésznők - és érdeklődő szülők - az örömteli, családot mélyebb érzelmekkel össze­kapcsoló módszerek híveivé válnak. kat. Korábban viasszal konzer­válták a vásznat, íj>y akadá­lyozták meg a további pusz­A Feszty Sevillában Feszty Árpád honfoglalást ábrázoló körképének egy része megsemmisült, s vannak ma­gántulajdonba került darabok is. Utóbbiak egyike érkezett kedden Sevillába azzal a céllal, hogy megismertesse a világ előtt a nagyszabású festményt. Nem a világkiállítás terü­letén helyezik el a hozzávetőleg kétszer háípm méteres festmény­részietet, hanem az expo ma­gyar kormánybiztosi hivatalá­nak tárgyalójában láthatják az oda betérők. tulást. Ugyancsak az első műveleti fázis része volt még a kép tisztítása is. A szakértő bizottság hétfőn Ópusztaszeren járt, s elégedet­ten szemlélte a kép állapotát. Megítélésük szerint a lengye­lek jól dolgoznak, s már a következő restaurálási szakasz feladatait végzik. Az eddigi munka hivatalos átvétele tegnap volt a Móra Ferenc Múzeumban. Legközelebb ­ha összehívásukat egyik fél sem kéri - jövő nyáron találkoznak ismét, a következő munkaszakasz értékelése céljából. NY. P. CH. A. Szombaton: madarak és fák napja Színes program felnőtteknek, gyerekeknek Az Országos Erdészeti Egyesület Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Madár­tani és Természetvédelmi Egyesület 37-es csoportja az idén is megrendezi Szegeden a madarak és fák napját. Minden természetkedvelő városlakó bőséges - és ami kedves gesztus a vendéglátóktól -, ingyenes programok közül válogathat. A Füvészkert 10-től 12 óráig ingyen látogatható. A vendégeket a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola diákjai kalauzolják. A szegedi Vadaspark 9-től 12-ig belépő­jegy nélkül fogadja az érdek­lődőket, 10 órától csoportok vezetését is biztosítják. Az újszegedi Ligetben a Viga­dóval szemben lévő nagy tisz­táson 10-től 13 óráig madár­gyűrűzési bemutatót tart a madártani egyesület. A fehér­tói nagytoronyban a Kis­kunsági Nemzeti Park bemu­tatja a Fehér-tó madárvilágát. A fehér-tói kirándulásra kü­lönbusz indul a városháza elől 9 órakor. Kiállítással várja a látogatókat az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház 8-tól 13 óráig a Szegedi Fehér-tó múltja és jelene címmel. Asotthalmon az erdészeti Szakiskola parkjában az érdeklődők madártani előadást és bemutatót láthatnak 10-től 12 óráig. Fogsor nászajándékba Fogmosástanítás minden gyermekközösségben, gyakori ellenőrzés, Elmex fogkrém és zselé, minden mennyiségben, fluorozott só valamennyi boltban, fluor tabletta a gyerekeknek, szigorúan ellenőrzött fogkímélő édességek, speciálisan kiképzett asszisztensek, tudatos fogvédelem, 100 százalékos támogatás a megelőző programoknak. Ennyi röviden a svájci recept. Vég­eredménye: Svájc a világ legépebb fogazatú polgárok országa, ahol a felnőttkor küszöbére érve valamennyi ifjú szép és jó fogsorral mosolyog. Ok ezt kapják a 25 éve elkezdett nagy­szerű egészségügyi programtól nászajándékba. A Csongrád megyei Önkormányzat Egyesített Egészség­ügyi Intézménye rendezésében tegnap megtartott gyermekfo­gászati ankéton hallottuk mindezt a baseli iskolafogászati intézet igazgatójától, aki irigylésre méltó adatokat is sorolt, bizonyítandó, hogy az elmúlt negyedszázadban, a megelőzésnek köszönhetően, mennyit javult a svájciak - a hatvanas években még katasztrofálisnak mondott - fogazata. Ok, már túlszár­nyalták a WHO Egészséget mindenkinek 2000-rc jelszavával fémjelzett célkitűzést, miszerint a 12 éves korú gyermekeknek maximum három rossz foga lehet, ugyanis a svájci 12 éveseknek már 1988-ban - átlag - csak kettő rossz volt. Ilyen eredményekkel messze nem dicsekedhetünk mi, magyarok, pedig nálunk is hét esztendeje folyik az országos fogszuvasodás megelőzési program, az eredendően egészséges fogsor megtartása érdekében. De minthogy nálunk a só fluorozását eleddig nem sikerült technikailag megoldani, így maradt a szer, a Dentocar tabletta, a fogmosásra oktatás, a gyermekek fogászati ellenőrzése, és a harc a gyermekélelme­zéssel a fogkímélő, egészséges táplálékokért. Csongrád megyében az 1986-ban elkezdett Dentocar adagolás ma már a tízéves korú gyerekeknél tart, s megyénkben pillanatnyilag 42 ezer 230 gyerek kapja e fluoridtartalmú szert. Kevesebben, mint két esztendővel ezelőtt, amikor is meghaladta az 50 ezret ez a szám. A csökkenés okaként azokat a kételyeket támasztó híreszteléseket jelölik a szakemberek, amelyek miatt a szülők megtagadták a Dentocar beadását gyermekeiknek. A legmagasabb szintű szakmai állásfoglalások szerint a Dentocar ártalmatlan. Bizonyság rá a svájci példa. Náluk már felnőtt - flu­ortablettán - egy nemzedék, akik csak a rossz fogaikat vesz­tették. iTic

Next

/
Oldalképek
Tartalom