Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-20 / 118. szám

SZERDA, 1992. MÁJ. 20. BELPOLITIKA 3 Nagyáruház Tetőtől talpig az emeleten - Amikor először hallottam a barátnőmtől, hogy a Nagy­áruház emeletére mindig érde­mes felmenni, mert divatos árukat lehet viszonylag olcsón kapni, hát bizony kicsit kétel­kedtem, de végül meggyőztek. - meséli Andrea. - Hogyan? - A barátnőm karon fogott és elvitt, hogy felöltöztessen. Az első meglepetés a cipőosz­tályon ért. Egy egészen jópofa drapp bőrszandált találtam, mindössze 735 forintért. - Akkor már csak kabátot kellett venni a gombhoz! - Úgy bizony. A cipőhöz sikerült is felöltözni. Egy nő­nek a részletek is fontosak. Ezért a fehérneműre nagyon odafigyel. Könnyű volt vá­lasztani, egy szép fehér, csip­kebetétes pamutnadrágot, mindössze 135 forintért. Mell­tartóból a jobb minőségű Fe­linát is 776 forintért kínálták. Kicsit gondolkodtam, hogy 1045-ért már Triumph-ot kaptam volna, de végül marad­tam a Felina mellett. Akárcsak a harisnyanadrágnál, ahol vé­gül visszatettem a 256 forintos Eddo márkájút, mert 74-ért is kaptam jó minőségűt. - .4 felsőruházattal is ilyen szerencséd volt? - Nem mondom, hogy nem tudtam volna több pénzt is ott hagyni, de végül kikötöttem egy 1736 forintos terepszínű, viszkóz szoknyánál. Egy csoda divatos, zöldes-barnás- föld­színűt találtam. - Már csak egy színben harmonizáló blúz kellett hozzá. - Azt is találtam. A do­hányszín a kedvencem, így nem volt nehéz a választás. Ráadásul az 1853 forintos ár is vonzott. - Mennyiért is sikerült felöltözni? - Összeadtam, s magam is alig hittem el, mindössze 5327 forintot fizettem a pénztárnál. Most'már elhiszem a barát­nőmnek, hogy az emeletre mindig érdemes felmenni. (x) mmmmmmmmmmmmmmm^mmmmm Országgyűlés Vízügyi és közlekedési törvényekről Az Országgyűlés keddi ülésnapján megkezdte az álta­lános vitát arról a törvény­javaslatról, amely a kon­cessziós törvénnyel összefüg­gésben módosítani kíván egyes vízügyi és közlekedési tör­vényeket és törvényerejű rendeleteket. A vállalkozói tőke bevonása alapvető az infrastruktúra e fontos területeinek fejlesz­téséhez, és ehhez lényeges feltétel, hogy a már meghozott koncessziós kerettörvény után megszülessenek az ágazati szabályozások - mondotta Siklós Csaba, közlekedési és vízügyi miniszter expozéjában. A törvényjavaslat megha­tározza a koncesszióba adható vagyontárgyak körét, és hatá­rozottan szétválasztja az állam és az önkormányzatok jogait. A miniszter szerint a javaslat fontos erénye, hogy általános jelleggel és egységesen rögzíti a környezetvédelemmel kap­csolatos előírásokat, a pályá­zatokon való részvétel felté­teleit és az elbírálás alapelveit. A törvényjavaslatot meg­vitató mind az öt parlamenti bizottság képviselője arról tájékoztathatta a plenáris ülést, hogy általános vitára alkal­masnak találták a tervezetet. Antall József miniszterelnök Kövér László (Fidesz) felszó­lalására reagálva bejelentette: rövidesen „ésszerű" határidőn belül kinevezi Gálszécsy And­rás tárca nélküli miniszter utódját. Már Göncz Árpád köztársasági elnökkel is közölte: hamarosan be fogja terjeszteni az új jelöltet. Ki a fokém? A tegnapi parlamenti ülésen összehangolt ellenzéki támadás kereszttüzébe került a belügyminiszter. Kövér László (Fidesz) igen kemény hangon kifogásolta, hogy a nemzetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Gálszécsy András különös távozása, azaz három hónap óta nem nevezték ki utódát, s e rendkívül fontos területet átme­netileg Boross Péter felügyeli. A „kissé" arrogáns hangon megszólított miniszterelnök válaszában bejelentette: rövidesen javaslatot tesz az utód személyére; cáfolva egyúttal azon vélelmeket, melyek szerint a kormánypártok soraiban nincs megfelelő személy e posztra. Dénes János (független) képvi­selő - mindezeken felbuzdulva - kétségbe vonta Kövér László alkalmasságát a nemzetbiztonsági bizottság elnöki pozí­ciójára, mondván, hogy ily' magas „beosztásában" más uta­kat is választhatott volna nemtetszése kifejezésére, mint aminő a napirend előtti felszólamlás. Erre Áder János (Fidesz) elfúló hangon követelte Dénes János rendreutasítását, mire Szabad György azt válaszolta: engedtessék meg neki eldönteni, kit mi­kor utasít a rendre. Zajlott hát az élet a T. Házban; az SZDSZ déli sajtó­tájékoztatójának jelentős részét szintén a belügyminiszter fúrásának szentelte, azt kifogásolva, hogy nagyobb hatalom összpontosul a kezében, mint amekkorával annak idején kommunista elődei rendelkeztek. A bokszmérkőzés ebéd után új fordulatot vett. Egy keresz­ténydemokrata kérdésre Boross Péter meglepő dolgokat válaszolt. Elmondta: egészen bizonyos, hogy a zavaros „átmeneti korszakban" nem csupán titkos iratok megsemmisí­tésén fáradoztak sikerrel a múlt rendszer korifeusai, hanem nagyobb mennyiséget ezekből (a MÉH helyett) külföldre szállítottak. S nem csupán északkeleti nagy szomszédunkhoz. Tény ugyanis, hogy 1990. február 22-én 17 zsáknyi (520 kilo­gramm) titkos munkásmozgalmi iratot vittek hazánk bécsi nagykövetségére, ahol át is vették azokat a - kapaszkodjunk meg - Osztrák Kommunista Párt megbízottai. Ebből egyenesen következik, hogy a főkémek nem feltétlenül a jelenlegi belügyminisztériumi bársonyszékekben keresendők. SANDI ISTVÁN Jelölogyűlés Tápén Hol a képviselő? Száznegyvennyolc sorszá­mot osztottak ki tegnap este a jegyzői iroda munkatársai részönkormányzati tagokat jelölő falugyűlésen a tápai Heller Ödön Művelődési Ház­ban. Ismeretes, a régi, 11 tagú testületből heten lemondtak, a polgármester tehát elrendelte a pótlást. A falugyűlés fölött dr. Lippai Pál elnökölt, s meg­jelent dr. Tóth László jegyző is. A jelöltek listájára csak az a személy került fel, aki a fa­lugyűlés 10 százalékának a szavazatát megszerezte. A polgármester a jelölés után az alábbi tíz nevet terjeszti a szegedi közgyűlés elé: Békési Györgyné (102 szavazat), dr. Sallai Miklós (89), Szécsényiné Karai Rózsa (86), Dávid István (86), ifj. Molnár János (77), Széli Ernő (73), Dobó Imre (61), Ördögh Sándor)58), idős Terhes András (49), Agostomé Narozsnik Anikó (39). A falu­gyűlés végén az egyik jelölt, Szécsényiné Karai Rózsa megkérdezte a polgármestert: erről, a településrész életében nagy horderejű eseményről miért hiányzik a képviselő, Márton György? Dr. Lippai Pál csak annyit válaszolt: „Azt mi is szeretnénk tudni!" Egy másik hozzászóló baljóslatú jövőt vetített a tápaiak elé: ez a jelölés nem oldott meg semmit, nincs részönkormányzati kép­viselő, aki Márton Györggyel együtt tudna dolgozni. KÖZÉLETI NAPLÓ MA Az újjászerveződő MUNKANÉLKÜLIEK ÉS ÁLLÁS­KERESŐK EGYESÜLETE, valamint az alakuló Munkanélkü­liek Szakszervezete ideiglenes szervező bizottsága 10-15 óra között várja az érdeklődőket, a csatlakozni szándékozókat a szakszervezeti székházban (Eszperantó u. 3-5.). AZ INGYENES SZÁMÍTÁSTECHNIKAI tanfolyam témája: a Pctools állománykezelő Előadás minden szerdán 17 órakor az MDF-székházban (Római krt. 31.). VITA AZ ABORTUSZTÖRVÉNYRŐL. Az SZDSZ par­lamenti franciója és szegedi szabadelvű műhelye vitaestet rendez a Deák gimnáziumban 18 órakor. Vendégek: Rózsa Edit, Eörsi Mátyás, dr. Zimányi Mária, dr. Herczeg János. Vitavezető: Chikán Ágnes. A rendezvény nyitott. HOLNAP AZ MDF-székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 4-es számú választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a Rákóczi utca 11. szám alatti épületben. Öböl /"YK. Létezik egy autós közmondás, miszerint célszerű óvatosan vezetni a trabantosok közelében, külön figyel­met érdemelnek a női trabantosok és a legveszélyesebb közúti közlekedő a fejkendős trabantos. Magam, mint egykori tra­bantos, természetesen nem értek egyet a közmondás első felé­vel, de a többivel kapcsolatban vannak e megközelítéssel egyező tapasztalataim. Tegnap reggel a Tisza-parton egy hússzal döcögő-pöfögő, magányos férfiember vezette Wartburg fogta vissza a forgal­mat, s valószínűnek tartom, hogy a mögötte sorakozó tucatnyi járgány vezetője elmorzsolt a foga között néhány kétütemű szitkot. Megvallom, én sem voltam boldog, mert a szembejövő forgalom miatt előzni sem lehetett, mentünk hát e kényszeres csigatempóban egészen a női klinikáig. Ott aztán, aki figyel­mes volt, láthatta, hogy a hátsó ülésről fölemelkedett egy fiatalasszony. Szülni jött ez a szép, kerekded teremtés. És már láttam is, ahogy a nehéz órák után először jön ki a folyosóra - tenyerét a hasára szorítva, tojásokon lépdelve ­a férjéhez, aki az ajtóban áll fagylalttal, gyümölccsel és enkezével vasalt hálóinggel a kezében. Ez a férfi holnap, mégha tiltott is, nyolcvannal fog repesz­teni a Tisza partján. Bős-Nagymaros Az államközi szerződés egyoldalú megszüntetése A bős-nagymarosi beruhá­zásra vonatkozó közleményt juttatott el kedden Király Miklós kormányfőtanácsos az MTI-hez. A közlemény szerint kedden diplomáciai úton átadták a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nagykövetének Antall József miniszterelnök Marian Calfa szövetségi kor­mányfőhöz a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében intézett levelét, valamint a magyar kormány nyilatkozatát az 1977. évi államközi szer­ződés magyar részről történt 1992. május 25-i hatályú, egyoldalú megszüntetéséről. A cseh és szlovák kormány nem veszi figyelembe a bősi vízlépcső üzembehelyezésével járó súlyos környezeti- öko­lógiai kockázatokat, az egyol­dalú munkálatok.mindenáron való folytatásával sérti a nem­zetközi jog számos kötelező szabályát, és elutasítja az Európai Közösség közremű­ködésének lehetőségét. így a szerződés egyoldalú megszün­tetéséért a csehszlovák felet terheli a felelősség. Az abortuszról felelősséggel A Délmagyarország hasáb­jain megjelent vélemények késztetnek arra, hogy megpró­báljam megvilágítani, miről folyik és miről kell folyjék az abortuszvita. Nagy figyelemmel és meg­értésseí olvastam az e kérdés­ben megjelent mégoly türel­metlen, vádló véleményeket is. A kényszerűségből a terhes­ségmegszakítás mellett döntő nőket felelőtlennek (gyilkos­nak?) minősítő, a nemzeti ka­tasztrófa (a népességfogyás) megállítását az abortusz betil­tásában vélő írásokat is. Sze­retném meggyőzni mindazo­kat, kik heves érzelmeiket, tiszteletreméltó álláspontjukat megosztják, nem egymást kell legyőznünk ebben a vitában. Toleráns vitára van szükség, amelyben fontos hogy kimon­dassék, mindkét oldalon az anyai önrendelkezés mellett érvelő, a magzat érdekét védő álláspont mellett komoly meg­vitatásra méltó erkölcsi érvek, aggályok sorakoztathatok föl. A vita két ágon folyik. Az első: fogantatástól ember-e a magzat? Az erkölcsfilozófia, a bioetika, az egészségügy, a vallás, a jog különböző vála­szokat ad erre a problémára. A vita évszázadok óta folyik, s ki tudja rgeddig? Vannak, akik arra a kér­désre, hogy mikortól kezdődik az emberi élet, azt a választ adják, hogy az ember, mint erkölcsi lény, emberi jogokkal csak megszületése után ren­delkezik, míg mások a jog­képességet a fogantatás pilla­natától megadnák. Komoly erkölcsi meggyőződés vezérli mindkét álláspont hirdetőit, azonban más a lelkiismereti meggyőződés és megint más a civil jog. A civil jog, a tör­vények a Magyar Köztársaság minden polgárára egyformán kell hogy vonatkozzanak, tekintet nélkül vallási, erkölcsi (Válasz a Kereszténydemokrata Néppárt nőtagozata szegedi szervezetének és minden érdeklődőnek) meggyőződésre. Egy liberális ab. törvény sohasem kénysze­rítené a kereszténydemokrata nőket - ahogy senkit sem -, hogy lelkiismeretükkel, meggyőződésükkel ellenté­tesen cselekedjenek. Egy liberális, mérsékelten megen­gedő abortusztörvény egyen­súlyt teremthet, s kell, hogy teremtsen jog és filozófia, magzati érdek és anyai önren­delkezés között. Mert nem teheti meg az állam, hogy dur­ván beleavatkozzon a nő, a családok legszemélyesebb magánéletébe, megfosztván őket attól az alapvető emberi joguktól, hogy saját maguk döntsenek az életükről, sorsuk­ról. A vita másik ága tehát, hogy az állam milyen szinten avat­kozhat be az egyén magán­életébe. Az állam életvédelmi kö­telezettsége fokozottabban kell kiterjedjen a már megszületett gyermekre. S ebben teljesen egyetértek a Keresztény­demokrata Néppárt nőtago­zatának szegedi szervezetével. Aminthogy egyetértünk abban is, hogy már az iskolában meg kell kezdeni az erkölcsi, etikai családi életre való nevelést, amelynek része kell legyen a szexuális felvilágosítás. (A Parlament második nekifutásra hétfőn elfogadta az e tárgyban benyújtott határozati javasla­tunkat. A kormánypárti több­ség végre belátta, az abor­tuszok számának csökkenése érdekében nem a tiltás, hanem a megelőzés a járható út.) A kereszténydemokrata nők szükségesnek tartják - velem együtt - a kulturált család­tervezést, a főállású anyaságot, az örökbefogadás megkönnyí­tését, a szociális támogatások körének kiszélesítését, az anyaotthonok létrehozását. Kár, hogy a KDNP. mint a kormánykoalíció tagja, ahe­lyett hogy ezek mielőbbi létrehozásán fáradozna, meg­bélyegzi az abortusz törvényi szabályozásáról másként gondolkodókat. Nekem az a véleményem, senki nem veheti magának a bátorságot, hogy elítélje, erkölcsileg megbé­lyegezze azokat a nőket, akik életük talán legnehezebb döntését kénytelen-kelletlen meghozzák; nem kívánt terhes­ségüket elvetetik. Mint ahogy senki nem tulajdoníthat magának olyan csalhatatlanságot, miszerint egyedül ő ismeri, mi is a magyar nemzet igazi érdeke. Az abortusz kapcsán folyó szociológiai, demográfiai vita legalább annyi kérdést, ellent­mondást vet fel, mint maga a terhességmegszakítás kérdése, és e pillanatban sem Magyar­országon, sem a világon nincs megnyugtató válasz ezekre a kérdésekre. Rendkívül káros lenne felszínes közhelyekre hivatkozva megbélyegezni bárkit is, ahelyett, hogy a vita valódi tartalmát megismerve, fölvetnénk tényleges, morális problémákat, az igazi fele­lősség kérdését. Vajon tudják-e a kereszténydemokrata nők, hogy most lép szülőképes korba a harmadik „Ratkó-nem­zedék", tudják-e, hogy egy szigorító abortusz-rendelkezés ma egy halmozottan hátrányos generációt kényszerítene nem kívánt gyerekek vállalására. Hallottak-e az abortusz-turiz­musról, amely a gazdagok pri­vilégiuma? Olyan nőkről, akik kuruzslók kezéből nyomorékan kerültek ki, vagy belehaltak a tiltott magzatelhajtásba. Mi, törvényhozók felelősséggel tartozunk mindezekért á meg­születendő vagy már megszü­letett emberekért. Végül, de nem utolsósorban kíváncsi lennék, hogyan oldják föl a magzat emberi jogai mellett érvelők azt az ellent­mondást, hogy miközben az emberi élet kezdetét a fogam­zástól számítják, bizonyos esetekben ezt mégis kioltható­nak tartják. A KDNP szegedi nőszervezete levelében ugyan­is nem kevesebbet állít, mint­hogy azért nem helyezkedik a teljes tiltás álláspontjára, mert az állampolgárok ma nincse­nek megfelelő tudati, erkölcsi színvonalon. Nekem az a véle­ményem, hogy ha a keresz­ténydemokrata nők követke­zetesek lennének álláspontjuk­hoz, a társadalom mégoly „züllött" mivolta sem indo­kolhatná számukra emberek „meggyilkolását", hiszen ha jól értem, ők az abortuszt valóban gyilkosságnak tartják. A magyar társadalomnak ma egy, az európai normáknak, a józan észnek, a józan er­kölcsi normáknak megfelelő, a gazdasági szociális helyzetet messzemenően figyelembe vevő abortusztörvényre van szüksége, amely elismeri, hogy egy felnőtt, emberi méltó­sággal rendelkező nő el tudja dönteni az életének alapvető kérdéseit. Hiszem, hogy törvényja­vaslatunk megfelel e súíyos követelményeknek. Erről be­szélgethetünk szerdán 18 órától a Deák gimnáziumban, ahová szeretettel ezútoH is meghívok minden érdeklődőt. Rózsa Edit országgyűlési képviselő SZDSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom