Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

KEDD, 1992. MÁJ. 19. BELPOLITIKA 3 Nyílik a „szocialista virág - mondja a szocialisták új alelnöke Az MSZP vezérkarában Baja Ferenc az egyetlen új személy úgy, hogy a kong­resszus az alelnökök számát eggyel növelte. A legilleté­kesebbet, az új tisztségviselőt kértük háttérmagyarázatra. - A párttagság érzékelte, hogy óriási nyomás nehezedik vezetőire, s őket biztosítani akarta bizalmáról. Ugyanakkor változtatni is akart a struk­túrán. Az alelnökjelöltek közül talán azért szavazott a többség nekem bizalmat, mert fontos­nak tartja azt a területet, amit az országos elnökség tagjaként eddig is képviseltem: az önkormányzatokat és a civil szférát. Ezen kívül tudni kell, ebben a pártban a reformköri hagyományok mélyen élnek, s akkori szerepemre talán még emlékeznek a többiek, számí­tanak arra, hogy nem felej­tettem az „alapszabályt": akik a pártban vannak, azokkal párbeszédre, konszenzusra kell törekedni... Ez a fajta gondol­kodásmód nyert itt teret. - Az országos elnökség összetételének megváltozása a belső erőviszonyok kiegyen­lítődésének következménye? - A választás is igazolta, élő ez a párt: a belső áramlatok megjelennek az elnökségben is. A tagság nagyon bölcsen döntött, hogy képviselethez juttatott minden olyan irány­zatot, amelyik összefüggésbe hozható a szocialistákkal. Nem lesz könnyű ennek a testü­letnek a működtetése. Olyan megoldást fogunk kidolgozni, FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Guga a ház... hogy az ellentétek ne kioltsák, hanem erősítsék egymást. - Ez a kongresszusi kül­döttek munkájának leglé­nyegesebb eredménye? - A kongresszus dolga, hogy lezárjon egy kétéves folyamatot, a talpra állás korszakát, a párt belső ügyeit felnőtt módon, gyorsan ren­dezze el. Az is fontos, hogy hitet adjon, bebizonyítsa a tagságnak, a szocialista párt meghatározó, baloldali erő ma Magyarországon. Ugyanakkor az is, hogy a párt szólítsa meg, a kongresszusi vitában jele­nítse meg a magyar társadal­mat, a létező problémákra ne átpolitizált, demagóg vála­szokat adjon, hanem valós megoldást keressen. Ezt 12 pontban rögzítettük, csöndes cselekvéssorban fogjuk kisu­gározni a társadalom felé. - A szocialisták azt állítják magukról, a tagságnál jóval nagyobb számú a párttal szim­patizálók köre. A „drukkere­ket" hogyan vonják be a párt játékterébe? A következő két évben sikerülhet ez? - Magyarországon a szo­ciáldemokrácia hosszú menete­lésre számíthat, de 1994-re meglesz az áttörés. Az időközi parlamenti és önkormányzati választások a mérvadók, az ilyen pályán lefutott versenyek eredménye mutatja, jó irányba haladunk. A magyar társada­lom ma ott tart, hogy az MSZP - mely sokat tett a békés átmenetért - körül oldódik a légkör. Lassan, mint egy virág, teljesedik ki az eredmény. Arra törekszünk, hogy a párt mindig elérje a szimpatizánsok körét, hogy ne maradjanak egyedül. Ez a politikai szövetséget is magyarázza. - Hiányoltam, hogy a szakszervezeteken kívül nem esett szó a lehetséges politikai szövetségesekről, a baloldal térképéről. - Csakis a nyitottságunkat tudjuk kinyilvánítani. Fontos, de nem deklaráció kérdése a baloldali egység. - A kongresszuson többen is elmondták, milyen ma szo­cialistának lenni. Arról nem esett szó, milyen ma szocialista önkormányzati képviselőnek lenni? - Letettünk egy zászlót, létrehoztuk a Baloldali Önkor­mányzati Képviselők Közös­ségét, aki akar, ide gyűlhet. Az önkormányzatok, a szakszer­vezetek és a civil szféra a kitö­rési pont, ahol lehetséges ellen­zéki, de konstruktív, szakmai alapú politizálás, ahol lehet­séges ezt - csöndes, előre mutató szavak és tettek for­májában - a társadalom szá­mára megjeleníteni. ÚJSZÁSZI ILONA Öböl F A. Alighanem mindannyiónknak van kedvenc fája, nekem például egy egész gyümölcsös. Szegedről menet Domaszék után egy dombon tisztes jómódról és szorgos gazdákról árul­kodó portát láthat az utas, előtte egy pedánsan gondozott, szép, szabályos gyümölcsössel. Azok a fák ugyanolyan elegánsak és büszkék a téli feketében, mint a tavaszi virág­színben vagy a nyár vaskos zöldjében. Hol olyan ez a kert, mint egy bevetésre váró hadsereg, hol a menüetthez fölsora­kozott, estélyi ruhás hölgycsapatra hasonlít. Biztosan sokat elárul rólunk az, hogy milyenek a fáink. Hozzáértők hívták föl a figyelmet, hogy Tolsztoj nagy figyel­met szentelt az erdőknek, Dosztojevszkij viszont még egy fát sem írt le, némi túlzással az egyetlen fontos fadarab annak a baltának a nyele, amivel Raszkolnyikov agyonverte az öregasszonyt. Pilinszky pedig a mennyország fáit kereste. Talán épp a hiányainkat mondják el áfák. Bécsi tárgyalás - magyar álláspont A magyar fél álláspontja változatlan, csak akkor ül Bécsben tárgyalóasztalhoz, ha Csehszlovákia hivatalosan bejelenti a „C" variáns mun­káinak, vagyis a Duna-elterelés előkészületeinek felfüggesz­tését. A tárgyalások megkez­dése előtt ez esetben is az Országgyűlés jóváhagyását kéri a kormány, mert a jelen­legi felhatalmazása a szerződés egyoldalú megszüntetésére szól. A munkák felfüggesztését szombaton sem vállalta a cseh­szlovák fél - mondotta Király Miklós kormányfőtanácsos az MTI érdeklődésére. Magyar­ország valójában egy nemzet­közi jogot súlyosan sértő cselekmény, a Duna-elterelés előkészítésének leállítását kéri. Nehéz indokolni tehát, hogy egy ilyen természetes és nyilvánvaló feltételt miként nevezhetnek Csehszlovákiában ultimátumszerű követelésnek. Hétfőn Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter bejelentette a Parlamentben, hogy a keddi plenáris ülésen napirend előtt tájékoztatja a témakörről a képviselőket. Bősről, aszályról A hétfő délutáni plenáris ülés kezdetén a magyar Or­szággyűlés tagjai egyperces néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Nagy Attilára, a Magyar Szocialista Párt képviselőjére. Az előre bejelentett napi­rend előtti felszólalás után a képviselők folytatják a rádióról és a televízióról szóló törvény­javaslat általános vitáját. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter napirend előtt kért szót az Országgyűlés plenáris ülésén, hogy bejelentse: ked­den tájékoztatja az Országgyű­lést a Bős-nagymarosi víz­lépcső körül kialakult helyzetről. Pintér István (35-ök) az aszálysújtotta területekről és az elmaradt intézkedésekről szólt. Hangsúlyozta: az évszá­zad legnagyobb szárazságát éljük, a Dunától keletre eső területek hosszú ideje alig kaptak csapadékot. Pintér István szerint az öntöző­berendezések 60-70 százaléka különböző okok miatt nem üzemel, az illetékesek pedig nem tesznek meg mindent a súlyos katasztrófa elhárítására. A képviselő konkrét eseteket sorolt fel, felvázolva a száraz­ság lehetséges gazdasági kö­vetkezményeit. Javasolta: nyil­vánítsák elemi csapás által sújtott területnek az érintett megyéket. Gergátz Elemér földművelé­sügyi miniszter bejelentette: elkészült egy javaslat arról, hogy „a rendelkezésre álló esz­közökkel a 10 százalékos szabadpreferenciát megadják az öntözőberendezések mű­ködtetéséhez". KÖZÉLETI NAPLÓ MA MOLDOVÁN JUDIT, a 4. számú választókerület képviselője lakossági fórumot tart 17.30-19 óráig a Csongor Téri Altalános Iskolában. A CIVITAN KLUB 18 órai kezdettel tartja alakuló ülését a városháza klubjában. TÁPÉ VÁROSRÉSZBEN, a Heller Ödön Művelődési Házban 19 órakor falugyűlés lesz. Napirend: a részönkormányzatba - a lemondás folytán megüresedett helyekre - új tagok jelölése. HOLNAP AZ INGYENES SZÁMÍTÁSTECHNIKAI tanfolyam témája: a Pctools állománykezelő Előadás minden szerdán 17 órakor az MDF-székházban (Római krt. 31.). Nemzetközi konferencia a migráció problémáiról A bevándorlók szociális és kulturális beilleszkedésével, a lakáshelyzetükkel foglalkozó nemzetközi konferencia kezdő­dött hétfőn Budapesten, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Lakásszövet­kezeti Bizottsága szervezésében. Jillek Szabolcs, a Lakás­szövetkezetek Országos Szö­vetségének elnöke elmondta: hazánk az elmúlt néhány évben - a közép-kelet-európai orszá­gok eltérő gazdasági fejlődése miatt - a bevándorlókat befogadó országgá vált. A kormány által létrehozott letelepedési alap kedvez­ményes hitelekkel mintegy 6 ezer embert segített lakáshoz jutni. A rendelkezésre álló keretet azonban az ingatlan­árak megemelkedése gyakor­latilag felemésztette. A prob­léma megoldásában a lakás­szövetkezetek is szeretnék kivenni részüket. Iparosok Sándorfalván Ki-ki maga mesterségét Jelentősen megnőtt a vállal­kozók létszáma a Szeged­melléki nagyközségben, Sán­dorfalván. Tavaly első félév­ben 291 személyt tartottak nyilván, akinek az önkormány­zati hivatalban vállalkozói igazolványt adtak, a friss ada­tok szerint idén április végén már 320 vállalkozó dolgozott a kereskedelem és a szolgáltatás magánszférájában. A legjelen­tősebb gyarapodás nem a klasz­szikus kisipari ágazatokban mutatkozik, hanem a magán­kereskedelemben. Leginkább a palackozott, olcsó italárú ke­reskedés dívik, fölényük van a növekedésben. A friss számadatok szerint a ma­gánkereskedelemben vállal­kozóként 154-en szerepelnek. A nagyközség képviselő­testülete a közelmúltban tekin­tette át a település vállalko­zóinak helyzetét, közülük is hangsúlyozottan az ipartes­tületi tagsággal rendelkező kisiparosok élet- és munkafel­tételeit, mivel az Iposz helyi és területi képviselői sommázták a jelenlegi állapotokat. Nem egyedi gond, de Sándorfalván is hangsúlyozódik, hogy a munkahelyek csökkenésével egyre inkább kényszerűségből lesznek vállalkozók az embe­rek. Szerencsét próbálni ma­napság nem veszélytelen: szá­mosan bele is buknak a vállal­kozásba, mivel a megnöveke­dett társadalombiztosítási járu­lék, az elvégzett munka után gyakran késedelmesen kapott munkadíj és az egyéb gondok sokasága alkalmanként röviden végét veszi a vállalkozásnak. A maga eszközeivel segíteni igyekszik a vállalkozó kisipa­rosoknak az Ipartestület, s az összes kisvállalkozónak ­tekintet nélkül arra, hogy ipartestületi tagok vagy sem ­a nagyközség önkormányzata. A képviselő-testület a döntés szerint bevezetendő vállalko­zói adó „indítását" valószí­nűleg még egyszer megfon­tolja, s esetleg az összes tényezőt vizsgálva későbbre halaszthatja. Az önkormányzat csatlakozik a Progres magyar vállalkozásfejlesztési alapít­ványához, amely többek között a vállalkozói információcsere, számítógépes adatszolgáltatás, összességében a vállalkozások szolgálatára született. BECSEI A koreai hét rendezvény­sorozatot azzal a céllal szerve­zik, hogy a magyar emberek számára közelebb hozza a távoli országot, segítsen megértetni a koreaiak kultú­ráját, gondolkodásmódjukat. 1992. május 20-a és 27-e kjjzött a Szegedi Ifjúsági Házban tekinthető meg a Koreai Köztársaságot bemuta­tó kiállítás. Az ifjúsági házban színes tablók, népművészeti tárgyak és iparcikkek, valamint Markovics Ferenc fotóművész Dél-Koreában készített pilla­natképei közvetítenek a látoga­tóknak üzenetet e távoli, ázsiai országról. A naponta 8-tól 19 óráig nyitva tartó kiállításon a koreai kultúrát, természeti szépségeket, idegenforgalmi látványosságokat ismertető videofelvételeket vetítenek. Külön kiállítási területe lesz a Samsung, a Hyundai, a Goldstar, a Daewoo és az Uniko cégnek is. Az ifjúsági házban a „Mit kell tudni Koreáról" játék nyertesei között értékes nyereményeket sorsolnak ki. A fődíj: május 27-én egy színes tévékészülék. A két első díj: egy sztereo rádiósmagnó és egy népművészeti baba. Több mint száz egyéb díj, fafara­gások, legyezők is kiosztásra kerülnek. „Meg tudjuk csinálni!" Koreai hét kezdődik Szegeden A Koreai Köztársaság, közismertebb nevén Dél-Korea, alig nagyobb mint Magyaror­szág. Lakosainak száma viszont az 1989-es népszámlá­lási adat szerint 42 millió 380 ezer volt. A nemzetközi sajtóban időről időre elismerő­leg írnak a Koreai Köztársaság kiemelkedően jó gazdasági eredményeiről. A legfejlettebb iparágak - az elektronika, a robottechnika - alkalmazásá­ban a koreaiak megközelítik az élen járó Japánt és az Egyesült Államokat. Az idegenfor­galom mint külföldi devizát kitermelő ágazat, a dél-koreai gazdaság egyik húzóágazata, egyben a hazai fogyasztási szokásokat is módosító, alakító gazdasági tényező. 1990-ben 2,9 millió külföldi látogatott Koreába, 1,6 millió koreai utazott külföldre. A turizmusból származó nettó devizabevétel 3,4 milliárd USA-dollár volt. A koreai gazdaság, amely sikeresen felépült a második olajválság okozta mély visszaesésből, 1988-ig a stabilitás feltételeivel összhangban, folytatta az inflációmentes, gyors gazda­sági növekedést. A nemzet fizetési mérlege 1986 és 1989 között már aktívummal zárult. Ezen időszakban komoly haladást értek el a gazdasági növekedésből származó javak igazságos elosztásának elő­mozdításában, új munkahelyek teremtésével, a tanulási lehető­ségek bővítésével, lakás- és egészségügyi programokkal. A koreai gazdasági sikerek, a csoda mögött nagyon is köznapi tények állnak. Hosszú, gyakran 12 órát is kitevő napi munkaidő, éles verseny a mun­kahelyért, szorgalom, lojalitás, alkalmazkodókészség, az elöljárók feltétlen tisztelete. Szabadversenyes vállalkozás is, amivel a szigorú állami tervezés együtt létezik. A koreaiak egyik legfőbb eredménye a pozitív gondol­kodás. Jelmondatuk: meg tudjuk csinálni! Nem magya­rázkodnak, nem keresnek kifo­gásokat, a föladatok optimális megoldásának módozatait keresik, és meg is találják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom