Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-18 / 116. szám

HÉTFŐ, 1992. MÁJ. 18. BELPOLITIKA 3 Az MSZP „kijött a gettóból", van ok az optimizmusra „Éljen a kormány!... A következő!" FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Készülődés a nőtagozat és a pártelnök találkozójára Öböl — Y ÁLLÁSHÁBORÚ. Tegnap Mórahalmon, a századik születésnapját ünneplói település díszvendégeként, Göncz Árpád egyórás beszélgetésre hívta a város néhány vezetőjét. Elhangzott egy kérdés, amire csak hosszas érveléssel vagy nagyon jó hasonlattal lehet válaszolni: vajon miért van az, hogy a politikából a köz csak a torzsalkodást látja? Az elnök a képes beszédet választotta. Azt mondta, hogy tudomása szerint a katolikusok és a buddhisták még sohasem különböztek össze vallási kérdésekben, ám a lutheránusok és a katolikus hitűek - mivel távolról nézve alig van különbség nézeteik között - erősen egymásnak feszültek. Valahogy ez a vallásháborús helyzet jellemzi a magyar politikát is, hiszen abban minden erő megegyezik, hogy a társadalmi változást művelni kell, de mindegyik párt biztos abban, hogy egyedül ő tudja jól megcsinálni. Igy a gondolkozásban, nézet­rendszerben, stratégiában elvileg közeli politikai csoportok a döntéshozatal mechanizmusában a saját igazuk kifejtésénél semmit sem tartanak többre. Még a közös cselekvést sem. És ettől még nem biztos, hogy demokrácia az, amiben élünk. tan. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Emlékműavatás Pusztamérgesen (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaság helyzete meghatározza a nemzet sorsát. Ezért a gazdasági és szociális gondok enyhítésére - 12 pontban - fogalmazta meg a „gyógyír receptjét". Az állami vagyon magántulajdonba adásából származó bevételeket munkahelyteremtő és infra­struktúrát fejlesztő beruhá­zásokra, az államadósság csökkentésére, szociális la­kások építésére kell fordítani. Működő vagyont kell adni a társadalombiztosításnak és az önkormányzatoknak. A de­vizatartalékból 200 milliárd forintot az eredeti 7-8 szá­zalékos kamattal a vál­lalkozások támogatására kell fordítani. A külföldi vállal­kozókat a termelő beruhá­zásokra kell ösztönözni. Az elveszett keleti piacok egy részének visszaszerzése sok­féle módszer alkalmazásával lehetséges. A tönkretett me­zőgazdaság termelésének biztonságához korszerű agrár­rendtartás szükséges. Meg kell vizsgálni: hazánk és az Európai Közösségek társulási szerződése megfelel-e a ma­gyar gazdaság, különösen a mezőgazdaság és az élel­miszeripar érdekeinek. Állam­polgári jogon kell szavatolni az alapvető egészségügyi és szociális ellátást, a tanköte­lezettség határáig az ingyenes oktatást, illetve a szociíflis alapnyugdíjat azoknak, akik­nek jövedelme a létminimum alatt van. Az MSZP magára talá­lásának korszaka lezárult ­állította a szónok. A párt a „Komoly, nagy párt nagy kongresszusa volt a szegedi MSZP-tanácskozás" - hivatkozott az egyik vendég véleményére zárszavában a pártelnök, Horn Gyula, aki lapunknak is nyilat­kozott. - Hogyan határozza meg e tanácskozás helyét a párt történetében? - Lezárta a szerveződés, a gyötrődve múltba nézés korszakát. A társadalomban felvetődött kérdésekre határozottan választ adó időszak következik. - A kongresszus idején az MDF egyik helyi vezetője egyszemélyes, utcai demonstráció­val követelte: az MSZP járuljon hozzá az egyházi j>ktatás fej­lesztéséhez, templomok építéséhez. - A demonstráció célt téveszt. Az MSZP elszámolt vagyonával, az Állami Számvevőszék erről szóló jelentése most került a Parlament elé. Semmiféle vagyon­nal, csakis olyan eszközökkel rendelkezünk, mint a többi parlamenti párt. Az egyszemélyes tüntetés követelése minden alapot nélkülöz. - Vitaindító beszédében az MSZ elnöke „üzent" az egykori MSZMP tagjainak: nincs okuk szemlesütve járni, mert azt tették, amit a kor parancsolt, mert hazánk az egyetlen ország, ahol az egykori MSZMP reformista erőinek túlsúlya révén belülről, békésen bontották le az állampárti hatalmat. Zárszavában „üzent" az egész magyar társadalomnak: a párt nyitott, nem vizsgálja, ki mikor csatlakozik e baloldali maga űtját járva a munka­vállalók érdekeinek kép­viselője, a szakszervezeteknek szoros, akár választási szö­vetségben is megnyilvánuló együttműködést ajánl. Az MSZP nyitott, a szabadág pártja, nemzeti politikai erő. A társadalomhoz fordul, hogy az emberek ne maradjanak ki a döntéshozatalból. Á „szocia­lista demokraták" nevében a pártelnök beszédét kissé, meghökkentően fejezte be: „Éljen a kormány!", majd egy lélegzetvételnyi szünet után hozzátette: „A következő." A korreferátum előadója, Vitányi Iván arról beszélt, Az MSZP előre néz? erőhöz. Eközben az MSZP-kong­resszusnak otthont adó Szeged politikusai között vita folyik: ki az igazi „utódpárt", ki kevésbé az, hol van több egykori MSZMP-tag. Mit üzen a többi parlamenti párt egykor MSZMP-tagkönyvvel ren­delkező tagjainak? - Ha férfiről van szó, akkor azt, hogy nem árt, ha néha tükörbe néz, főleg az, aki lázas igye­kezettel akarja letagadni múltját... Biztatom őket jelenlegi pártszínük őszintébb vállalására, amivel nem férhet össze a szocialisták elleni' uszítás, rágalom. - A kongresszus helyszínének megválasztása mellett a 12 pontos baloldali program is arra utal, hogy a „vidék", a mezőgazdaság gondjainak fölvállalása, érdekei­nek képviselete fontos az MSZP­stratégiában. - Nem vagyok híve az olyan miért jó érzés ma szocia­listának lenni. A kérdésre adott válasz lényege: „mert kijöttünk a gettóból, fel tudtuk dolgozni a múltat, a jövő felé forduló szociáldemokrata párt lettünk", az ország harmadik politikai ereje. Stratégiai feladat a nyi­tás, olyan jó szövetségek megkötése, melyek nem a napi politikából, hanem általános elvekből következnek. Az MSZP hatalomhoz való viszo­nyának első lépése, hogy „mélyen beleeressze gyökereit a társadalomba", azaz ott legyen a társadalom minden lényeges folyamatában, kép­viselje a különböző rétegeket. megközelítésnek, mely az orszá­got „bűnös fővárosra" és „ártatlan, kiszolgáltatott vidékre" osztja. Ugyanakkor a „vidék" hátrányo­sabb helyzete nyilvánvaló, ami egyaránt megnyilvánul a poli­tizálásban és a fejlődési esé­lyekben. Kongresszusunk nagy* figyelmet szentelt az agrárprob­lémának, mert meggyőződésünk: a mezőgazdaság katasztrofális helyzetének megoldása nélkül ez az ország nem emelkedhet föl. - Önbizalom, magabiztosság jellemezte a hozzászólások többségét. Nem túlzó ez? Valóban lát arra esélyt, hogy az 1994-es választások eredményeként be­kerül a kormányba az MSZP? - Minden pártnak - így nekünk is - nagy szüksége van arra, hogy tagjait nagyobb önbizalomra serkentse. Magabiztosságunk egyik forrása, hogy ez a párt az ország legszervezettebb politikai ereje, szervezeteinek, tagságának számát tekintve ugyanez mond­ható el. Nem kormányzási le­hetőségeink taglalása volt a kong­resszus központi kérdése. Egyéb­ként pedig 1994-ben aligha kép­zelhető el más, mint koalíciós kormányzás. Az MSZP választási esélyei pedig a többi parlamenti pártéhoz hasonlóak. Ha egy párt önbizalmat sugároz, tartása van, ha ezt meg tudja jeleníteni konkrét cselekvéssel, akkor a társadalom szemében hiteles, ami termé­szetesen a szavazatok számában is kifejezésre jut. Ú. I. A politikai vitában számos küldött tolmácsolta - sokszor humoros, könnyed hangon ­környezetének véleményét. Nagy figyelem kísérte a vendégek közül a külföldiek, továbbá a két szakszervezeti tömörülés vezetőjének - Eöry Csaba, a Liga alelnöke, valamint Nagy Sándor, az MSZOSZ elnökének -, illetve a baloldallal szimpatizáló értelmiségiek nevében meg­nyilvánuló Bodor Pál MUOSZ-elnök és Mezei András szépíró hozzászólását. A vita vasárnap délelőtt folytatódott, majd a kong­resszus egyhangúlag elfogadta a párt alapszabályát és politikai zárónyilatkozatát. A doku­mentumban kijelentik: a bal­oldaliság, az ország sorsa iránti elkötelezettség és a szakmai megalapozottság alapján a szocialisták időben szóltak és szólnak - például a de­mokráciát veszélyeztető kor­mányzati szándékok és in­tézkedések, és a milliókat elnyomorító gazdaságpolitika miatt; hogy alakuljanak meg az igazi érdekegyeztetési fóru­mok; a fiatalok, a nyugdíjasok, a nők esélyegyenlőségéért. Horn Gyula zárszavában elmondta: most először jelentek meg az MSZP kong­resszusán a szakszervezetek, a nyugat-európai szociáldemok­rata pártok és a határokon túl élő magyarság szervezeteinek képviselői. Most is igazoló­dott: Magyarországon az MSZP az egyetlen hiteles, európai szellemiségű baloldali párt. ÚJSZÁSZI ILONA MMHMMMNMMMMNHMMMMNMNMNMi Szakszervezeti matiné Big Mac a Kapcában Óriás hamburgert tálalt az MSZOSZ Csongrád megyei képviselete szakszervezeti tagjai s az érdeklődők részére szombaton délelőtt a Rákóczi úti Vasutas Művelődési Ház­ban: irodalmi, népitánc, nóta­és operabetétekkel tette fogyaszthatóvá az aktuálpoli­tikai menüt (követve ezzel a régi munkásmozgalmi matinék ízlését). A helyszínen villám­látogatást tett az egyébként az MSZP újszegedi kongresszu­sán tartózkodó Nagy Sándor országos elnök is. Rövid előadásában a munkanélkü­liség problémájáról szólt; a 8-9 százalékos arányt a kor­mányzat helytelen gazdaság­politikájának tudta be. A foglalkoztatási gondokra hívta fel a figyelmet Keleti Tamás, a Textilipari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára is. Arra emlékeztetett, hogy még május elseje előtt kilépett az utcára az ötszázezredik munkanélküli. Igen éles kritikával illette a vérehajtó hatalom legfelső szintjét: „A kormány nem vállalkozásbarát, hanem csu­pán baráti vállalkozás!" In­doklásul elmondta, hogy az ország irányítói egyáltalán nincsenek tekintettel a „leg­kisebb vállalkozókra": a mun­kavállalókra. A törvényalkotást bírálta Paszternák László, a vasasszakszervezet elnöke; szerinte a Parlament és az érdekvédelmi szervezetek egyaránt a politika kényszer­zubbonyában vergődnek. Nem utazott Szegedre Antonio Montalbán, a spanyol szak­szervezetek tartományi elnöke, szervezete ugyanis - ottani szóhasználattal - általános mozgósítást (sztrájkot) rendelt el, így fejezve ki elégedet­lenségét a spanyol kormány gazdaságpolitikájával szem­ben. Ó.J. Kétszeresen ünnepnapja volt az alig ezerkétszáz lelket számláló Pusztamérgesnek a vasárnap. Régtől várták a la­kók, hogy a háborúban odaveszett férfiak hősi emlék­műve, áldozati szobra elké­szüljön, kiegészülhessen a két világégés pusztamérgesi hő­seinek felsorolásával. Az I. világháborús emlékművet a templomkertben II. világhá­borús márványtáblával, koro­nás címerrel kiegészítve és az összetört turulmadarat újjáfor­málva Takács Viktória szob­rászművész kezemunkájával, immáron áldozati emlékhellyé avathatták ünnepi körülmé­nyek között. A helyi római katolikus templomban - amelynek gyö­nyörű ólomüveg ablakai éppen a háború ideje alatt készültek, s elrejtve várták a béke idejét ­Gémes Mihály prépost, tisza­kécskei apátplébános mondott ünnepi szentmisét, majd ezt követte az emlékmű felavatása. Különös hangsúlyt kapott ez alkalommal az „ Adj Uram bé­két !" hívő könyörgés, hisz a háborúban odaveszettekre emlékezve a béke megőrzése hangzott kiemelendő módon az emlékmű avatáson is. Dr.Raffay Ernő, honvédelmi minisztériumi politikai állam­titkár mondott avatóbeszédet az újjászületett, kiegészült emlékműnél. Históriai példá­zattal utalt arra, hogy hősökre minden nemzetnek, minden népnek szüksége van, az viszont a sors kegyetlensége: a hősök a viharvert történetű Európában háborúk hősei­áldozatai. Békénk, függet­lenségünk őrzése közepette emlékezzünk azokra, akik meghaltak a hazáért, és azokra akik áldozatai a világméretű pusztításnak. Az ősi magyar jelképet, a turulmadarat maga­sába emelő monumentumot ünnepélyesen leleplezte az államtitkár, majd a prépost főesperes felszentelte az em­lékművet. Az emlékezés ko­szorúit, virágait a Honvédelmi Minisztérium, a szegedi helyőrség-parancsnokság, a pusztamérgesi önkormányzat és a hozzátartozók, helybeli lakosok helyezték el a szobor talapzatánál, az ünnepi műsor és avatás végeztével. B.P. Tisztségviselők Tisztségviselők és testületek választása volt az MSZP III. kongresszusának egyik fontos, előzetes találgatásokra is alkalmas feladata. Az aktus szenzációt nem tartogatott, mert szinte egyhangú többséggel választották meg a régi-új „ve­zérkart": a párt elnöke ismét Horn Gyula, ügyvezető alelnöke Szekeres Imre. A két alelnök - négy jelöltből - Baja Ferenc és Jánosi György. Velük együtt 15 fős az új elnökség, melyben régi és új neveket egyaránt olvashatunk: Csiba Judit, Csintalan Sándor, Géczi József, Kocsi László, Kósa Ferenc, Kovács László, Orosz Sándor, Pál László, Tabajdi Csaba, Vargáné Kerékgyártó Ildikó, valamint a parlamenti frakció vezetője, Gál Zoltán. A tagság képviseleti és ellenőrző szerveként nyilvántartott országos választmány elnöke továbbra is Vitányi Iván. A küldöttek megválasztották az országos egyeztető bizottság elnökét, a párt pénztárnokát és a központi pénz­ügyi ellenőrző bizottságot. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Csap utca 62. szám alatti székházában ingyenes jogi tanácsadást tart 16-18 óráig. CSILLAG JÁNOS, a 8. számú választókerület képviselője lakossági fórumot tart 18 órától a Csikós Általános Iskolában (Éő fasor 61.). Témája: a Hargita utca és környéke garázsépítésének •ehetőségei. HOLNAP MOLDOVÁN JUDIT, a 4. számú választókerület képviselője lakossági fórumot tart 17.30-19 óráig a Csongor Téri Altalános Iskolában. „Az MSZP előre néz" Horn Gyula interjúja a Délmagyarországnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom