Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-18 / 116. szám

FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Virág a köztársasági elnöknek Múlt s jövő - a jelenben Mórahalom ünnepe Mórahalom vendége volt vasárnap Göncz Árpád köztársasági elnök, aki több más meghívottal, így például Farkas László köztársasági megbízottal, Király Zoltán országgyűlési képviselővel és Ratkai Imrével, a megyei önkormányzat alelnökével együtt részt vett a százéves telepü lés tiszteletére rendezett ünnepségsorozat második napján. E nap eseményei közül az egyik legjelentősebbnek az új városi óvoda alapkövének letételét tartjuk - hiszen mi lehetne dicsőbb tette egy közösségnek annál, mint ha a következő nemzedék javára munkálkodva, gondoskodik az utódok szellemi, testi és erkölcsi épségéről. Ahogyan ezt köztársaságunk elnöke kifejezte: minden, óvodára fordított forint sokszorosan térül meg - az összes oktatási intézmények közül, az egyetemmel bezárólag, az óvoda a legfontosabb, hiszen ezen alapszik minden, s az óvónő az, aki a legősibb pedagógusi munkát végzi, hiszen olyan „nyersanyagot" kap kezébe, s munkálhat meg, amely gyakorlatilag még érintetlen. Valóban, nagy a felelősség, biztosítani kell tehát a megfelelő körülményeket, hogy már a közösségi nevelés eme legalsó fokán is a maximális hatást érhessük el. Ezt ismerte föl a városi önkormányzat is, amikor úgy döntött, hogy közel 33 millió forintos költséggel új óvodát építtet a hetvenes években épült (Folytatása az 5. oldalon) Szeged város napja IV. Károly király 1719. május 21-én írta alá azt a szabad királyi városi jogállást megerősítő kiváltságlevelet, amelyen először szerepelt Szeged új, barokk-keretes címere. Ezt a napot néhány évvel ezelőtt Szeged város napjává nyilvánította közössége. A mostani ünnephez kapcsolódva jelentős eseményeket szervez a város és annak vezetése. A Föld napjától, április 22-étől a város napjáig, május 21-éig terjedő hónap immár hagyományosan a várostakarítás, a városszépítés időszaka. Reméljük, az idén is megszépült külsővel, pompás parkokkal és főleg tisztasággal köszönti Szeged ünnepét. Több mint tíz esztendeje indultak el a Szeged történetét feldolgozó monográfiasorozat munkálatai. Ehhez kapcsolódva, és a város napja előtt tisztelegve, párhuzamos kiadvány jelenik meg. Szeged történeti kronológiája - a kezdetektől 1944-ig - olyan adattár, amely minden itt élő számára fontos és pontos fogódzó. Egyik variációja belesimul a Szeged története sorozat köteteibe, további háromezer példánya pedig egyedi tervezésű borítóval iskolákhoz, szellemi műhelyekhez, lokálpatriótákhoz kerülhet. Darmstadt, Szeged egyik legjelentősebb testvérvárosa a nyugat-európai szecesszió egyik fellegvára. Nemrégiben nyitották meg nagyszabású állandó kiállításukat. A jugendstil darmstadti anyagából a Móra Ferenc Múzeumban szerdán Güngher Metzger. Darmstadt főpolgármestere nyit meg egy válogatott bemutatót. Ugyancsak szerdán, a városi televízió ünnepi műsort sugároz. Május 21-én, csütörtökön délelőtt ünnepi közgyűlést tartanak a városháza dísztermében. Kristó Gyula professzor mond ünnepi beszédet, majd átadják a díszpolgári címet, a művészeti díjakat és alkotói támogatásokat. Délután a Korányi rakparton a Tisza-párti szoborsétány újabb alkotását, Lapis András szobrászművész Kalap alatt című művét avatját. A Széchenyi téren térzene szól, a Rákóczi téri megyeházán sakkszimultán lesz, a Deák Ferenc Gimnázium dísztermében az Éneklő ifjúság gálakoncertjét rendezik, este a Szegedi Nemzeti Színházban Verdi Aida című operája zárja az ünnepi programsorozatot. VMDK-állásfoglalás a választásokról I1M SPORTJA A háborús propaganda és a politikai nyomás következtében a vajdasági magyarság számára nincsenek meg a demokratikus választás feltételei. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) Tanácsa ezért csatlakozik azokhoz az erőkhöz, amelyek megkérdőjelezik a küszöbön álló választások törvényességét - hangsúlyozza a VMDK Tanácsának szombaton Adán megtartott üléséről kiadott közlemény. A szerb ellenzékről ismeretes, hogy nem hajlandó részt venni a május 31-re kiírt helyhatósági és szövetségi választásokon, főképpen amiatt, hogy a hatalom mindeddig nem szüntette meg a háborús veszélyhelyzetet. A VMDK Tanácsa ezzel szemben ismét azt hangsúlyozza, hogy „a vajdasági magyarság a mostoha körülmények ellenére meg akarja ragadni a hatalom ráeső részét, különösen a helyi önkormányzatokban." Ezzel lényegében fenntartotta korábbi döntését, bár külön elítélte, hogy a hatalmi szervek Kanizsa körzetében katonai jelenléttel igyekeznek nyomást gyakorolni a megfélemlített lakosságra. — Supola aranya korláton - KEK-győztes a Veszprém — Ezüstérmes a Papíron Turulmadár Pusztamérgesen Emlékművet avatott az államtitkár (3. old.) Turgonyi Júlia a kékharisnyásokról Vad, „férfifaló" feministák? (5. old.) Biztosítás, betegellátás A Megyei Jogú Városok Szövetségének képviselői nemrégiben ülést tartottak Budapesten, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságon. Dr. Botos József, az OTF vezetője, államtitkár és munkatársai az egészségüggyel kapcsolatos aktuális kérdésekre válaszoltak; a fórumon terítékre kerültek a nagyvárosokat érintő főbb problémák: a függetlenített 24 órás ügyeleti szolgálat finanszírozása, az alapellátás önállósulása, a biztosítási kártyák feldolgozása, elszámolása, az új típusú szolgáltatások működési költségeinek vállalása. Szegedet a megbeszélésen dr. Ványai Éva alpolgármester képviselte. Merénylet Dályán A Dráva torkolatához közeli Dálya helységben, Szlavóniában vasárnap hajnalban pokolgépes robbantással megsemmisítették a katolikus templomot - jelentette B. Walkó György, az MTI tudósítója. Milán Milanovic, a szlavóniai, nyugat-szerémségi és baranyai „szerb kormány" hadügyminisztere szerint „a horvátországi fasiszta hatalom provokációjáról van szó." Egy másik szerb közleményből ellenben kiderül, hogy a hadsereg egységei csak most kezdik meg a vizsgálatot a robbanás okainak felderítésére. Vasárnap megérkezett Belgrádba az ENSZ-törzskar nagyobb része Szarajevóból. Cedric Thornberry, az ENSZ-erők polgári vezetője nyilatkozatában ismét azt hangoztatta, hogy az ENSZ-nek aligha lesz lehetősége jelenleg békefenntartó szerepet vállalni Boszniában. Az MSZP „kijött a gettóból" / „Éljen a kormány!... A következő!" Színeit, karakánságát mutatta meg az MSZP szegedi, III. kongresszusán. A színeket a párton belüli irányzatokat megjelenítő, mégis egybefogó új elnökség megválasztása és a sokféle, esetenként egymással is vitázó hozzászólás villantotta fel. A kongresszust a Himnusz és az Internacionálé közös eléneklése fogta keretbe, ami arra utalt, hogy a szocialisták nemzeti erőnek, de a szociáldemokrata értékek megjelenítőjének tekintik magukat. A baloldali gondolat támogatottságának mértékét jelzi, hogy a 295 hivatalos meghívotton kívül több, mint ezer ember kísérte figyelemmel a tanácskozást szombaton és vasárnap az újszegedi Sportcsarnok lelátóját és karzatát megtöltve. Hatalmas tapssal köszöntötte a szombati plenáris ülés a békéscsabai időközi választás egyik szereplőjét, Hideg Gábort, aki a nyilvános tanácskozást úgy nyitotta meg, hogy saját „karrierjével" illusztrálta: az MSZP túljutott a bizonyítás korszakán, az emberek számára az a fontos, hogy ez a párt mit mond. A baloldali alternatívát Horn Gyula pártelnök vázolta föl. Az előző két évről kijelentette, hogy a kormány ígéreteit nem teljesíti, céljaival a társadalom többsége nem azonosul. A mostani hatalom egy szűk réteg boldogulását akarja és szolgálja, az intézmények és állampolgárok jogait korlátozza, fenyegetőzik és igazságtétel címszó alatt leszámolásra készül, a másként gondolkodók kirekesztésére törekszik. Kijelentette: a demokrácia híveinek meg kell védeniük a sajtó nagyobbik részének még létező függetlenségét. (Folytatás a 3. oldalon) FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Taps, mosoly... - van ok az optimizmusra?! Sekély segély Néhány évvel ezelőtt jó néhány honfitársammal együtt személyesen is sértve éreztem magam, amikor Mitterrand elnök magyarországi látogatásakor a francia újságíródelegáció poggyászát tévedésből (?) Bukarestbe irányították. Azon már keserűen mosolyogtam, amikor Szepesi György egy régi, ötvenes évekbeli tolmácsélményét mesélte el, amikor is „jól fordította " Tito elnök Kádár Jánost köszöntő szavait, melynek során Románia pártvezetőjét tisztelte a pártfőtitkárban. Megdöbbentem néhány éve, amikor a Szegeden keresztül Romániába induló segélyszállítmányok originál francia csomagolású áruival a makói KGST-piacon és a szegedi Cserepes sori zsibvásáron találkoztam. Ma is kaphatók romániai segélycsomagokból származó élelmiszerek, cigaretták, gyermekruhák e frekventált helyeken. Néhány nappal ezelőtt újabb megdöbbentő hírre figyeltem föl. Februárban holland rendőrök vendégeskedtek Kaposvárott, melynek nyomán a közelmúltban két teli kamion gördült be a rendőrkapitányság udvarára. Gyógyszerrel, élelmiszerekkel, alig használt ruhaneműkkel. Az érintettek magyarázkodnak, hogy ők tulajdonképpen a munkájukhoz szükséges műszereket kértek, valami félreértés lehet a dologban. Oda se neki, lesz helye a küldeménynek a környék menekülttáboraiban, a szegények egyre gyarapodó soraiban. Nem is tudom, dühöngjek, pironkodjak vagy mulassak a történeten. Különösen, hogy naponta papolunk Európáról, a közös gyökerekről, az oda vezető útról, az egységes kultúráról. Lehet, hogy tolmácsolási probléma, nyelvtudásbeli hiányosság, hogy félreértjük egymást. De az is lehet, hogy minden erőlködésünk ellenére mi még mindig a keleti szegény rokon vagyunk. Csak legalább a büszkeségünket ne adjuk föl. Hogy is mondta Nagy László?! „Nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem." TANDI LAJOS HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ÁRA: 9,60 FT HÉTFŐ, 1992. MÁJ. 18., 82. ÉVF. 116. SZÁM