Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-15 / 114. szám

PÉNTEK, 1992. MÁJ. 15. A HELYZET 5 Ma ünnepség Szegeden A piaristák 350 éve Magyarországon A Ml ARAINK: Férfialsó 99 Ft Fehér póló 190 Ft Pólóruha 510 Ft Üvegszálas harisnyanadrág 99 Ft Bébitipegő 261 Ft Férfiszandálok 970 Ft Női szandálok 1315 Ft Ágynemű-garnitúra 858 Ft Szintetikus takaró 998 Ft Az emeletre mindig érdemes feljönni! SZEGED NAGYÁRUHÁZ Szívügy-alapítvány A Piarista Diákszövetség a kegyestanítórend magyarországi megtelepedésének 350. évfordulója alkalmából 1992. május 16-án, szombaton, évadzáró összejövetelt rendez. 11 órakor ünnepi szentmise a felsővárosi templomban, amelyet Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök celebrál. 12 óra 30 perckor koszorúzás a Belvárosi, illetve a Dugonics temetőben, 15 órakor a szemészeti klinika előadótermében dr. Jeleníts István tartományfőnök megnyitója után dr. Máriaföldy Márton A piarista rend megtelepedése hazánkban, illetve Szegeden; Szesztay András Bibó István szellemi öröksége és a mai ökumenikus párbeszéd címmel tart értekezést. Kinek szívügye az egész­ségügy? Bizonnyal mindazok­nak, akik felkeresik ma délután a Kossuth Zsuzsanna Gim­názium, Egészségügyi Szak­közép- és Szakiskolát. Az iskola diákjai és tantestülete által lé­rehozott alapítvány javára pénteken délután 2 órától 5-ig tartó egészségnapot rendeznek. Ízelítő a programokból: házi beteggondozás, elsősegély­nyújtás, csecsemőgondozás és tanácsadás, reformkonyha a korszerű táplálkozás jegyében. Az iskolai egészségnapon termékbemutatót tart a megyei sütőipari és a tejipari vállalat. Az érdeklődők kívánságára vércukorszint-mérést végez­nek, ellenőrzik a testsúlyt. A fölösleges kilók ledolgozására sportprogram szolgái, míg a bü­A Seed kisvállalozókat segítő alapítvány egyik vendé­ge volt az elmúlt három nap­ban Galen Sarvinski, a Portland Community College oktatója, a Small Business Development Center munka­társa. Mielőtt tegnap a szegedi vállalkozókkal találkozott, ar­ról beszélgettünk hogyan látja a magyar gazdasági rendszer­váltást? - A piaci rendszer máris fejlődésnek indult. Magán­termelők áruit magánkeres­kedők árulják a boltokban és a piacokon. Természetesen ez még nem piacgazdaság, hanem egy olyan rendszer, amelyik félúton van a szocializmus és a kapitalizmus között. „Tiszta" kapitalizmus még Amerikában fében mindazok csemegézhet­nek, akikre még ráfér... De félre a tréfával! Az egészségnap hozadéka, 50 forint egy alapítványi jegy, igazán nemes célokra fordít­tatik. Egyebek mellett a leg­tehetségesebb végzősöket ju­talmazzák, támogatják. A jövő egészségügye mindannyiunk ügye! Nem mindegy, hogyan és milyen leendő szak­embereket képezünk! - vallják az iskolában, a szükségben született alapítvány létrehozói. A pénteki egészségnapon, illetve a 284-11365-ös csekk­számlaszámon bárki kife­jezheti támogató egyetértését a Kossuth Zsuzsanna Egészség­ügyi Alapítvánnyal. sincs, nálunk is létezik állami tulajdon, társadalombiztosítási rendszer, szociális egészség­ügyi ellátás, amelyet az állam felügyel. Ugyanakkor a kis­vállalkozások olyan erősek, hogy működésben tartják az egész gazdaságot. Minden piacgazdaság lényege az áruk, információk és ötletek szabad áramlása. Hogy ha valaki valami jó dolgot akar csinálni, ne ütközzön akadályokba. Mindenki azt mondhassa, csinálhassa és árulhassa - és természetesen kockáztathassa - amit akar. Ebből a szem­pontból pedig Magyarország nagyot lépett előre. KECZER A spanyol származású Calasanzi Szent József, bár atyja a családi hagyományok szerint katonai pályára szánta, fiatalon a papi pályára lépett. Nyolcévi hazai működése után - belső hívásnak engedve ­Rómába ment. Itt a külvárosi negyedekben volt alkalma közvetlen közelről látni a nyomort, a bűnt, a szennyet, és az ilyen körülmények között felnövő fiatalokat. Erezte, tudta, hogy meg kell mentenie ezeket a jobb sorsa érdemes proletárgyerekeket, különben bűnözőkké, a társadalom tehertételeivé válnak. Magá­nyosan vette föl a harcot a bűn és a tudatlanság ellen. A Szent Dorothea-templom plébánosát sikerült megnyernie tervének, aki két szobát bocsátott ren­delkezésére. Ezeket iskolai bútorokkal rendezte be. Az épület falára kiírta: Scuole pie, azaz: kegyes iskolák. Ez az oktatás keresztény jellegét és a tanítás ingyenességét jelen­tette. Fiatal papok csatlakoztak hozzá és fölajánlották segít­ségüket. Tanítványai egyre gyarapodtak, újabb iskolaépü­leteket kellett keresnie. Ca­lasanzi nevelési eszméje: a népet vallásos alapon a gya­korlati életre nevelni. Tizenegy - Másfél évem van a nyug­díjig, biztos, hogy engem is menesztenek - mondja a mel­lettem álló asszony. - Itt kezdtem gépkezelőként, aztán elmentem a konzervgyárba, és onnan csak takarítani vettek vissza. Bár maradtam volna akkor a helyemen! - A nevét, ha megkérdez­hetem... - Csak azt ne, mindent kérdezhet, csak a nevemet ne! A hátam mögött egy férfi jelzi, mond ő nekem ezt-azt, ha a végén feltűnés nélkül kö­vetem a másik-kijárat felé. Táskámban egy szerkesz­tőségnek címzett, névtelen levél lapul, bekezdés nélküli, végtelen sorokkal arról, hogy Nagyi Istvánt mindenki sze­rette, becsületes vezető volt, bezzeg a többi... O nem tudta volna kimondani, hogy mehet, ki merre lát. Valamint az is olvasható, hogy név nélkül nagyon sok dolgozó nyilatkozna az újság­íróknak. Hát ez az. Mindenki név nélkül akarja mondani a magáét. De van-e ezen csodál­koznivaló? Amikor az 1300­ból most 300 megkapja a munkakönyvét - s ki tudja, itt vége-e az elbocsátás-hullám­nak? -, akkor megfontolandó: akar-e kérdezni, van-e egyál­talán mondandója a dolgo­zónak. * Az inkognitóját megőrző téemkás kérdéseit később magam teszem fel Nagy társával 1617-ben vette föl a szerzetesi ruhát. XV. Gergely pápa 1621-ben az új társulatot ünnepélyes fogadalmú szerze­tesrenddé nyilvánította. A piarista iskolák nagyon gyorsan elterjedtek, elsősorban Olaszországban, majd szerte Európában: így Spanyol­országban, Németországban és Lengyelországban. Nép­szerűségük titka az volt, hogy új nevelési módszereket hono­sítottak meg. A súlyt a há­romosztályos elemi iskolára helyezték, gimnáziumokra csak később került sor. Az alázatosságra a legszebb példát maga a rendalapító adta: 50 Istvánnak, a Szegedi Paprika Rt. korábbi vezérigazgató­helyettesének - jelenleg az igazgatóság megbízásából ó ül az első számú vezető székében. - Azt mondják, a vezetó'k számára épül a csengelei konzervüzem, ahová saját magukat és a berendezéseket is átmenthetik. Mi igaz ebből? - A csengelei konzerv­üzemet a Húscoop Kft. építi, a cég különben régi partnerünk, szállítónk. A Paprika Rt. ebben nem vesz részt, nem adott hozzá pénzt, csak a konzerv­gyártáshoz szükséges licence­ket, amelyekért fizetnek a vállalatnak. Adtunk el beren­dezéseket is, de nem áron alul, és olyanokat, amiket a Paprika már nem tud hasznosítani. - Méltatlankodnak a dolgozók amiatt is, hogy a cég nehézségei ellenére a vezetők esztendőn át a legkisebbekkel maga foglalkozott! Hazánkban az észak­magyarországi Podolinba, amely akkor ideiglenesen Lengyelországhoz tartozott, 1642-ben Lubomirszki Sza­niszló hívott meg piaristákat. A török kiűzése utáni időszak, főként a XVIII. század az, amikor a legnagyobb számban telepedtek meg nálunk. Csak a Felvidéken 16 helyen volt iskolájuk. De ugyanebben a században Erdélyben, a Du­nántúlon és az Alföldön is építenek rendházakat, isko­lákat. (Igaz, ezek közül több időközben megszűnt.) A tria­milliós prémiumokat vettek föl. - Jelenleg 65 ezer forint a bruttó fizetésem, 80 száza­lékos, csökkentett prémium­feltétel mellett ki lehet szá­molni, mennyit kapnék, amennyiben nyereséges lenne a cég. Ennek ma nincs sok esélye. Korábban 45 ezer volt a bruttóm, százszázalékos prémiumfeltétel mellett nem sokkal többet vittem haza, mint a legjobban kereső henteseink. A feleségem különben munka­nélküli. El kell mondanom azt is, hogy Darázs Sándorné halála után nem osztottuk szét a bérét, s Nagyi Istvánét is bent hagyjuk. - A munkásgyűlésen szó volt a konzervüzem dolgozóinak magasabb béréről, amit ­egyesek szerint - 25 száza­lékkal csökkentenek. noni Magyarországon mind­össze 10 középiskolájuk maradt. Városunkba 1720-ban ér­kezett három piarista atya, akik a Szent Demeter-templom melletti „Hatrongyost" kapták lakóhelyül, illetve tantermekül. A tanulólétszám emelkedé­sével a szomszéd épületekből újabb helyiségeket kaptak. A város 1732-ben újabb épületet emelt, de hamarsan ez is szűknek bizonyult. Mária Terézia és II. József tanügyi rendelkezései miatt 1793-ban egy korszerű, tágas iskolaépü­letet húztak föl, amely a nagy árvíznek (1879) esett ál­dozatául. 1886-ban készült el Bachó Viktor tervei alapján a ma is álló épület, amely az 1948. évi XXXIII. te. alapján állami tulajdonba került. Az épületben jelenleg a József Attila Tudományegyetem egyes intézeteit helyezték el. Tavaly ősz óta az egykori minorita rendházban - a felsővárosi templom mellett ­két első osztállyal ismét meg­indult a tanítás a Dugonics András Piarista Gimnázium­ban. DR. MÁRIAFÖLDY MÁRTON - Még nem döntöttük el,* hány százalékkal csökkentjük, de kevesebbet visznek majd haza azok, akik eddig egyenes darabbért kaptak. Ez annyit jelentett, hogy minél többet termeltek, annál többet kerestek: 25-35 ezer forintot bruttóban. A hentesek 40-50­60-at is kaptak. A bércsök­kentésre azért van szükség, hogy az önköltségünk kisebb legyen. * - Arra is célozgatnak sokan: a vezetőknek nincs mitől félniük, mert előkészí­tették már maguknak a helyet a cég két, nyereségesen termelő társaságában: a CPC Rt.-ben és a Vegeta Kft.-ben. Anyagi­lag érdekelt-e bárki is a két vállalkozásban ? - A CPC amerikai-magyar részvénytársaság, 480 millió forint alaptőkével alakult meg tavaly május elején - mondja Macha Magdolna gazdasági igazgató, aki bekapcsolódik a beszélgetésbe. - A partnerek fele-fele arányban tőkéstársak. A Vegeta Kft. régebbi, 1990-es alapítású, az alaptőke 25 millió, 40 százalék erejéig a Délker, 60 százalékban a Pap­rika a tulajdonos. Magánsze­mély nem tagja a társasá­goknak. (Folytatjuk.) FEKETE KLÁRA A piacgazdaság: szabadság Eszi a gazdaság a vezetőket 1. Darázsné után Nagyi is elment Fövünk a májusi napon a Paprika Rt. udvarán - mi, a szenzációra és az igazságra kiéhezett újságírók, valamint a dolgozók. Azok, akiknek a kedvéért összehívták a munkásgyülést, hogy megmondják nekik azt, amit már úgyis tudtak: több száz ember vehet búcsút hamarosan a munkehelyétől. És hogy öngyilkos lett a 47 éves Nagyi István, a vállalat vezérigazgatója, öt hónappal a korábbi vezér, Darázs Sándorné halála után. Elkelt a jegyek kétharmada Expo-repertoárt alakít a szabadtéri Vagyon-e vagyonunk? Ezer, meg egy feltétele van persze a szabadtéri szép jövő­jének, melyből talán ezer pénz­ben, méghozzá sok pénzben kifejezhető. De hát ki más higyjen e jövőben, ha nem maguk a szabadtéri irányítói és a kultúráért, művészetekért aggódó sokaság... Az igazgató mindenesetre kifejezte: bízik abban, hogy a nézőtér-felújí­tást megcélzó alapítvány szám­Iáján gyűlik a pénz. Az igaz­gatóság az idei szezon végén kiköltözik a jelenlegi irodáiból, amelyek bérleti díja az alapít­ványi számlára megy. A néző­tér rekonstrukciója azonban nem elegendő feltétele a jövő­beni normális működésnek. Bíznak az ésszerű együttműkö­désben a színháziakkal, ami­nek egyik konkrét célja a mindkét intézménynek nagyon hiányzó, közös díszletraktár, illetve műszaki bázis létre­hozása. Ez a másik alapfeltétel. A szabadtéri kalkulált költ­ségvetéséből (62 millió) az állami támogatást (31 millió) mindenesetre fölemészti az idén a fönt említett két önálló produkció. (Az önkormányzat 58 milliós költségvetéssel szá­molt, tehát 4 milliót még vala­honnan elő kell teremteni...) Ám a tradíciók és a közönség­igények minőséget írnak elő, ezért a Carmen rangos nemzet­közi szereposztása, s a „La Mancha" igényes kivitelezése (Vayer Tamás fantáziamozdító díszletmakettjét is bemutatták tegnap az újságíróknak). A program: július 24-én az Iglódi István rendezte „La Mancha" nyitja a Dóm téri elő­adások sorát, a szereplők kö­zött „nagyágyúkkal", mint a szabadtérin debütáns és a Macskákban is szerepet vállalt Haumann Péter (Sancho), a tavalyi Mária evangéliumában nagy sikert aratott Sáfár Mó­nika (Dulcinea). A három előadáson (július 25-én és 26-án megy még a darab) Molnár László, a szegedi operaigazga­tó dirigál. Bizet operájának francia nyelvű előadásában - augusz­tus 13., 14., 15. - a világ első vonalához tartozó szereplőgár­dát vonultatnak fel - jelentette be az igazgató. Don Jose: Mario Malagnini (Olaszor­szág), Carmen: Gail Gilmore (Egyesült Államok), Micaela: Tokody Ilona (14-én Vámossy Éva); a harmadik külföldi szereplőt Gregor József aján­lotta, Escamillót énekli a lu­xemburgi Carlo Hartmann. Az Állami Népi Együttes Magyar lakodalmast fog be­mutatni július 31-én és augusztus 1-én, tavalyról pe­dig, tekintettel a nagy érdeklő­désre, „visszajönnek" a Macs­kák, méghozzá az eredeti, Madách-beli szereposztásban, augusztus 19., 20., 21., 22-én. A „zenés szabadtéri" jegyé­ben az újszegedi színpadon is koncertek lesznek, egyházi zene, country-, dixieland- és latin-amerikai zene. Jön Nagy Bandó András. A Honvéd téri református teniplomban lesz a hagyományos operagála, a külföldi és szegedi énekművé­szekkel. Eddig elkelt a szabadtéri jegyek kétharmada; az előren­delt belépőket június 15-ig lehet átvenni, mert azután eladják az előzetesen megren­delt jegyeket is. S.E. Tegnap este az SZDSZ­székházban Tűhegyi József alpolgármester részvételével beszélgetést rendeztek arról, hogyan gazdálkodhat a város a vagyonával; bérlakásaival, egyéb ingatlanaival, a tulaj­donába került vállalatokkal, vállalati részesedésével. Mint az alpolgármester el­mondta, vagyongazdálkodási szempontból a legfontosabb kérdés az, mit kezdjen az ön­kormányzat a vállalati részese­désével és a bérlakásállo­mánnyal. Feltétlenül fenn kell tartani az önkormányzati tulaj­dont a közüzemi szolgáltató vállalatokban még akkor is, ha ez nem nyereséges, itt ugyanis mindenképpen érvényesülniük kell a lakossági érdekeknek. Más esetekben viszont célszerű megvizsgálni, nem érdeme­sebb-e névértéken vagy afölött eladni az önkormányzati része­sedést. Az önkormányzat tulajdoná­ban levő bérlakásokat három csoportra lehet osztani. A leg­többet célszerű értékesíteni, azokat viszont, amelyek fenn­tartása gazdaságos, ajánlatos önkormányzati tulajdonban hagyni. A bérleti díjból szár­mazó bevételeket pedig lakás­célokra lehet felhasználni. A harmadik csoportba azok az ingatlanok tartoznak, amelyek öt éven belül esetleg rentábi­lissá tehetők; ezek sorsáról tehát akkor kellene dönteni. iÜG

Next

/
Oldalképek
Tartalom