Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

KEDD, 1992. ÁPR. 7. Miniszterek közötti harc - paralizált kormány Az illúziók stabilizációja Illúzió, hogy ez már a stabilizáció. A választásokkal nem ért véget az átmenet: a demokrácia a legalább kétszeri csere, a „második garnitúra" után kezdődhet, ha a diktatúra jelenleg kormányon lévő ellenzékének demokratikus ellenzéke is megfordult már a hatalomban. Valamilyen, de nem teljes értelemben Magyarországon alkotmányosság és jogállamiság van. Ma azonban a többség még bármit megszavazhat, elöntéseinek nincsenek korlátai. Az új rendszernek csupán a körvonalai látszanak, tág terük van a lehetséges változtatásoknak: akár felére is szűkíthető a Parlament, ahogy ezt javasolta a Fidesz, vagy - Boros Péter belügyminiszter óhajtásának megfelelően - átdolgozhatják az önkormányzati szerkezetet is. Érdekessége a magyar politikai rendszemek, hogy szinte meghatározó szerephez jutott benne az Alkotmánybíróság. A vezető pártok programjában kiemelt helyen állt a központosított gazdaság lebontása, a nyomasztóan túlsúlyos (mintegy 90 százalékos) állami tulajdon átbillentése a magánszektorba. Nem volt azonban egyetértés abban, hogy ez gyorsan (SZDSZ Fidesz) vagy lassan (MDF) történjék-e. A választások után ugyanezek a nézetkülönbségek a kormányon belül jelentkeztek, s ez a miniszterek közötti harc paralizálta a kormány működését. Az első időszakban a „helyben járás" híveinek volt nagyobb a befolyásuk, mára érezhetően a gyorsítás tábora kerekedetf felül. A másik vita azon a ponton alakult ki, amelyen keresztül a privatizáció végrehajtóját próbálták meghatározni. Az MDF az állami vezérléshez ragaszkodott, az SZDSZ és a Fidesz a spontán privatizációban látta a kiutat. Az AVÜ arra törekedett, hogy minél több privatizációs folyamatot vonjon saját irányítása alá, e kísérlete azonban - az úgynevezett előprivatizációval együtt - csődbe jutott. A való élet eközben sorra produkálta a sikeres privatizálásokat, s ez volt a döntő. Gyorsabb ütemet nehéz volna elképzelni. Nincs elegendő számú vásárló. A belföldi vásárlási képesség korlátozott, de senki sem tudja biztosan, mennyi pénz lehet a lakosság birtokában: a különböző helyekről származó feltevések 5 milliárd dollár körüli összeget említenek, vagyis nagyobb a képesség, mint a kedv. A magyar vagyonosok szívesebben kamatoztatják vagy fektetik be tőkéjüket Nyugaton. A külföldiek belépését a magyar gazdaságba avult jogszabályok és szervezeti-működési szisztémák akadályozzák. Nem szerezhetnek például ingatlant. Kupa Mihály egyik első ígérete éppen ennek feloldására vonatkozott, ám a helyzet azóta sem változott. A másik: a bankrendszer is állami. Magántulajdonú vagy igen jelentős magánrésszel rendelkező bankok, valamint európai banktechnika (például azonnali pénzátutalás vagy számlakimutatás) nélkül nem lehet előrelépni. A gazdaság minden szférájában 60-70 százalékos többséget szerezni az állammal szemben nagyon nehéz, még 10 vagy akár 15 évet megjelölni is igen nagy merészség. Tudni kell azonban, hogy a magántulajdon a polgári demokrácia legfontosabb feltétele. Még az esetleges eladások sem segítenek azon az állapoton, hogy a legtöbb és a legfontosabb szektorokban monopóliumok uralják a piacot. Fölényüket az importverseny korlátozza. A 40 százalékos mutató elérése után sok párt hirdetett antiinflációs programot. Az ellenzék részéről ennek nem sok értelme volt, hiszen nincs a megfelelő gazdasági tényadatok birtokában. A Kupa-programban nem sokan hittek, de tavaly nyár óta a ráta észrevehetően csökkent, e fordulat után még a 20-25 százalék sem lehetetlen. A magas infláció természetesen akadályozza a külföldi befektetéseket, ideális a 2-3 százalék lenne, de még 10-12 százaléknál is lehet kalkulálni. Az infláció elszabadulásához a Kupa-féle adóztatási mechanizmus is nagyban hozzájárult: bevezetését a magyar gazdaság azóta sem tudta kiheverni. Magasak a kulcsok - hogy a nagy vagy a közepes jövedelem-kategóriában, erről sokat vitatkoznak. Progresszív adó mindenütt van, érvelnek mellette mások. Nyugaton évtizedekig tartó folyamat végén, a hetvenes években jöttek rá: az adó mint elv - helytelen. Nem az igazság forrása, visszafogja a termelést, a közmorál meglazulásához, a társadalom korrumpálódásához vezet, a rendőri módszerek bevezetése a gazdaságban csalások tömegét eredményezi. Különösen így van ez Magyarországon. Törlése volna célszerű. A forgalmi és fogyasztási adó is jobb a Kupa-változatnál, s elfogadható esetleg az ingatlanadó is, mint a vagyon regisztrálási formája. Minden piacgazdaságnak igen fontos tartozéka a szociálpolitika. Ez természetesen nem szegényügyet jelent, hanem korszerű lakás-, oktatási-, nyugdíj-, munkanélküli-, egészségügyi stb. politikát. Talán ez utóbbi esetben a leginkább tanácstalan a kormányzat. Nemhogy programja, de a leghalványabb elképzelései sincsenek meg. Nincs betegbiztosítási törvény. Igen nagy viszont a hajlandóság a magánbiztosítási rendszer bevezetésére. Jó tudni, ez a forma csak Svájcban és az USA-ban használatos. Az amerikai a világ legdrágább rendszere, s ráadásul nem is működik, 37 millió állampolgár ki van zárva belőle. Őrültségnek tűnik a gondolat, hogy a magyarok jól megcsinálnának valamit, amire az amerikaiak képtelennek bizonyultak. ígéretesebb a német és a francia minta: a magánbiztosítással kiegészített kötelező biztosítás. Ebben mindenkinek helye lehetne. Az önkormányzatok működését az adózás és a vagyon tisztázatlan kérdései lehetetlenítik el. Európában kiadásaik nagyobb részét (60-70 százalékát) saját adóikból fedezik, de ott azt az állami adó mértéke lehetővé teszi. Magyarországon addig nem lehet valóságos önkormányzatokról beszélni, amíg az állampolgároktól beszedett adók elosztása az állam és az önkormányzatok között meg nem történik. A vagyon igen nagy, de az átadás még nem történt meg. Az önkormányzatoknak pedig egyelőre sejtelmük sincs, mit lehet tenni ezekkel a vagyontárgyakkal. Az önkormányzatoknak általában az az elképzelésük, hogy a képviselő-testület vagy a bizottság közvetlenül irányít, nem az apparátus szakemberei. így aztán elvitatkozgatnak egy-egy bódé elvitelén vagy villamos nyomvonalának megváltoztatásán. Kemény István szociológus az átmenet problémáiról szóló, fentebb összefoglalt előadását a hét végén a Fidesz-székházban tartotta. ÓDOR JÓZSEF - „ i A Fidesz titka: az egység és az elvszerűség? Beszélgetés Németh Zsolttal FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ - A Fidesz szülinapi bulijára érkezett Szegedre. Az országos választmány tagja, a párt parlamenti képviselője milyen pohárköszöntőt mondana ez alkalomból? - Kulcsgondolata az lenne, hogy a négyéves gyermek egészségesen fejlődik. - Több mai párt is nagyjából a Fidesszel egy időben jött a világra. Erre a pártra azonban azt mondják sokan: generációs párt. Miért tiltakoznak a jelző ellen? - A generációs párt jellegzetessége, hogy egyetlen dolgot választ ki, azaz egy ügyű párt. Nyugat-Európában nem ritka az ilyen párt. Például a nyugdíjasoké, vagy Svájban az autótulajdonosoké, de ilyenek a zöld pártok is. Bár eleinte a Fideszben élt az az elképzelés, hogy az ifjúság érdekeit védje, dí? aztán rájöttünk arra: a fiatalok ügyéért akkor tehetünk a legtöbbet, ha az egész társadalomra kiterjedő politikai programmal állunk elő. A tiltakozás másik okáról annyit: a Fidesz parlamenti képviselőinek átlagéletkora 28 év. Ellenben a 800 önkormányzati képviselőnknek több mint a fele 35 éven felüli. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatokat elemezve kiderült, hogy nem csak a 18-30, hanem már a 40-es korosztályban is nőtt a népszerűségünk. Ez azt jelzi: politikánkhoz idomul támogatóink köre is. - Mivel magyarázza, hogy a 37 „alapító atya" közül nem mindenki kap a szülinapi tortából, mert többen elhagyták, s így talán megtagadták ezt a szervezetet? - Az első évben eltűnt közülünk, akinek menni kellett... A jelenlegi parlamenti frakciónak mintegy fele alapító. Ez kimagaslóan nagy arány. Ezért inkább a kohéziót jegyezném meg, nem az elvándorlást a Fidesz-szel kapcsolatban. - A Fidesz liberális párt volta egyértelmű. A politikaelemzők - részben történelmi okokra hivatkozva - nem jósolnak nagy jövőt a liberális színezetű pártoknak. Mégis: a közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják: a Fidesz a legnépszerűbb párt, a következő választások biztos nyerőjének tűnik. - A jelenlegi közvélemény-kutatási eredményeket józan mértéktartással kell fogadni. Tudjuk, mi a különbség a népszerűség és egy politikai választás között. Nyugat-Európában egy liberális párt 5-10 százalékkal centrumpárt. Ez a XX. századi európai politikai fejlődéssel függ össze: a szociáldemokrácia és a konvervativizmus „összeszorította" a liberális pártokat. Közép- és Kelet-Európában azért más a helyzet, mert kommunizmus után vagyunk, így itt az a kérdés vetődik fel, hogy: az európai fölzárkózás esélyéért ki mit tehet. Rá kell tenni egy olyan pályára az országot, melynek az európai .polgári demokrácia a mintája. Ennek alapelve pedig a liberális társadalomfelfogás. Ezt magunkénak valljuk, s meggyőződésem ennek is szerepe van népszerűségünkben. A kérdés az: ha Magyarországon lesz egy erős talapzaton nyugvó polgári demokrácia, integrálódva az európai közösségbe, akkor elindul-e egy differenciálódás. - Modern demokráciákban a pártok taglétszáma nem, de szervezettsége, azaz a helyi csoportok léte és ereje perdöntő a választási siker szempontjából. A Fidesz azonban - mint itt is mondják - „budapesti párt..." - Az emberek nem mutatnak nagy hajlandóságot, hogy a magánéletüket föláldozzák egy politikai párt céljainak érdekében. Elegendőnek tartom, hogy helyi szinten létezzen egy olyan kis stáb, mely közvetíti a pártról a szükséges információkat, kulturális tevékenységet folytasson, részt vegyen a kampányban. A 15 ezer párttag elegendő. A kérdés: az aktivitás és az országos eloszlás, az alkalmas jelöltek kiválasztása. - Mi a Fidesz népszerűségének, sikerének a titka? - A szervezet egységes vezetés alatt áll. Ilyenfajta egységet egyetlen párt sem mondhat el magáról. Ennek oka - az érdekkohézión túl - a szellemi rokonság, mely abból következik, hogy ugyanazokon az egyetemeken tanultunk, az illegalitásban hasonló élményeket szereztünk, hasonló gondolkodásmódra tettünk szert. - Ebből meddig lehet táplálkozni? - Szerencsénkre az a politikai irányvonal, melyet kialakítottunk, sokakat megragadott és vonzott. - Az esetleges kormányalakítás se mozdítja ki a Fideszt erről a pontról? Lehetséges elvszerű politizálás? - „A hatalom korrumpál" kijelentés közhely. Ennek mind ez ideig hadat üzentünk. Nem folytattunk szemforgató, népszerűséghajhászó politikát. Az egyházi tulajdon, a reprivatizáció, az igazságtétel ügyében képviselt magatartásunk igazolja: betegesen elvszerű politikát próbáltunk folytatni. Hogy a kormányzati pozícióban mi történik velünk? Majd meglátjuk! ÚJSZÁSZI ILONA Kormányhitel csatornahálózatra? Szegedi önkormányzati küldöttség járt nemrégiben Franciaországban és Dániában, hogy szemügyre vegye a Krüger cég létesítményeit: szennyvíztisztítóit, szilárd hulladék-égetőit, csatornahálózatait, komputeres nyilvántartó- és vezérlőtermeit, a közművek városi és Le Mans-ban - regonális rendszerét. A küldöttséget ezúttal politikusok is elkísérték, tapasztalataikról Koha Róbert, konzervatív frakció vezetője számolt be lapunknak. A párizsi tárgyalásokon elsősorban a megvalósíthatóság pénzügyi feltételeire koncentráltak. A mintegy 7 milliárdos beruházás anyagi fedezetét több forrásból teremtenék elő: a francia és a dán kormány exporttámogatásban részesítené a Krüger céget (a Krügerben a francia CGE mamutcég 40 százalékig érdekelt), amely a nemzetközi pénzpiacon kölcsönt venne fel a beruházásra. Szeged városa pedig a magyar kormányhoz fordul támogatásért. Valamennyi pénz a szegedi önkormányzathoz érkezik meg, amely az elvégzett munka arányában fizet. A kormánytámogatást természetesen nem kell visszaadni, a külföldi hiteleket azonban igen. A Krüger végzi Szentpétervár csatornázását és ivóvízellátásának korszerűsítését, s ugyanezeket a munkálatokat a volt NDK három nagyvárosában, Aradon a szegedihez hasonló feladatot szeretne vállalni; de már rendelkezik magyarországi megbízatásokkal is. Antall József miniszterelnök április 27- én meglátogatja a céget Dániában. Ó J Aranymise Aranylakodalom, aranydiploma. Ezek a fogalmak mindannyiunkban valamilyen bensőséges, tiszteletteljes érzéseket ébresztenek. Visszaemlékezést egy fél évszázadnyi időre. Aranymise. Az utóbbi időben ritkán hallottuk, kevésbé volt közismert ez a kifejezés. Pedig ez is egy ötvenéves jubileumi évforduló, a pappászentelés, a krisztusi szeretetben végzett szolgálat évfordulója. Az újszegedi Szent Erzsébet templomban vasárnap este Sófalvy Márton atya tartott aranymisét, s visszaemlékezést életútjára. Ezt aranymisés áldás követte. A mise végén a nyugalmazott plébános az ót megtisztelő hívőknek szentképeket osztott. A kép hátoldalán - talán üzent mindnyájunknak - egy idézet Pál apostol a Filippieknek írt leveléből: „...felejtem azt, ami mögöttem van, nekilendülök annak, ami előttem van." VÁROSHÁZI SAROK Quadriatlon Szegeden augusztus 16-án először rendeznek quadriatlon versenyt. Vecseri Lajos és Rétfalvi Róbert szervezők a nemzetközi viadalt - melynek védnöke az alpolgármesternő egynaposra tervezik. A program a Maty-éren kezdődik rövid- és hosszú távú úszással, valamint kajak-kenu versennyel, majd Rúzsa felé kerékpártúra következik. Az utolsó szám a futás. A résztvevők így érkeznek a célba, a Széchenyi térre, ahová szórakoztató szabadidő-rendezvények is csalogatják a közönséget. Surján-Ványaitalálkozó A Népjóléti Minisztériumban a Megyei Jogú Városok Szövetségének kezdeményezésére dr. Surján László miniszter találkozott a szövetség tagjaival. Szegedet dr. Ványai Éva alpolgármester képviselte. A tárgyalás eredményeképpen a miniszter együttműködést ígért a folyamatos információáramlás Március 28-án Portisch Lajos nemzetközi nagymesterrel Budapesten a Fészek Művészklubban adott izgalmas, játékos estet, miközben Erkel Ferenc és Szén József 1855-ös játszmája „csendült fel" először zongorán, majd fuvolán. Delegáció és országos jelentőségű ügyek szakértői szintű véleményezése terén. A felek megállapodtak abban, hogy már a jogalkotás korai fázisában véleményt cserélnek, és negyedévenként rendszeres találkozó lesz a minisztériumi illetékesek és a polgármesterek között. Hangütés Vántus István szegedi zeneszerző, a városházi Zenei Kollégium tagja opera-, kamara- és kórusművekkel szerzett hírnevet, és évtizedek óta kutatja a zene és a sakk titkát. Feltételezése szerint a sakktábla egy 20 hangot tartalmazó rutintáblázat,, a kottamező kulcsa pedig egy ókori indiai-perzsa hangsor. A Krüger Engineering AS meghívására 1992. március 30. és április 1. között Tűhegyi József alpolgármester vezetésével hét fős delegáció utazott Párizsba, hogy részt vegyen a szegedi víz- és szennyvízmű létesítésével kapcsolatos tárgyalások következő fordulóján. A delegáció tagjai: Szabó Ferenc, Koha Róbert, Borvendég Béla, dr. Kováts Gábor, dr. Major Tibor, Mészáros Gábor, dr. Molnár Zoltán. Ezt követően delegáció látogatott Dániába, hogy a Krüger által létesített víz- és szennyvízműveket tanulmányozza április 2-án és 3-án. A:: alpolgármestert, Kpha pŐbert. Szabó Ferenc; Borvendeg Bela és Mészáros Gábor kísérte cl.