Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

KEDD, 1992. ÁPR. 7. Miniszterek közötti harc - paralizált kormány Az illúziók stabilizációja Illúzió, hogy ez már a stabilizáció. A választásokkal nem ért véget az átmenet: a demokrácia a legalább kétszeri csere, a „má­sodik garnitúra" után kezdődhet, ha a diktatúra jelenleg kormányon lévő ellenzékének demokratikus ellenzéke is megfor­dult már a hatalomban. Valamilyen, de nem teljes értelemben Magyarországon alkotmányosság és jogállamiság van. Ma azon­ban a többség még bármit megszavazhat, elöntéseinek nincsenek korlátai. Az új rendszernek csupán a körvonalai látszanak, tág terük van a lehetséges változtatásoknak: akár felére is szűkíthető a Parlament, ahogy ezt javasolta a Fidesz, vagy - Boros Péter bel­ügyminiszter óhajtásának megfelelően - átdolgozhatják az önkormányzati szerkezetet is. Érdekessége a magyar politikai rendszemek, hogy szinte meghatározó szerephez jutott benne az Alkotmánybíróság. A vezető pártok programjában kiemelt helyen állt a köz­pontosított gazdaság lebontása, a nyomasztóan túlsúlyos (mint­egy 90 százalékos) állami tulajdon átbillentése a magánszektorba. Nem volt azonban egyetértés abban, hogy ez gyorsan (SZDSZ ­Fidesz) vagy lassan (MDF) történjék-e. A választások után ugyanezek a nézetkülönbségek a kormányon belül jelentkeztek, s ez a miniszterek közötti harc paralizálta a kormány működését. Az első időszakban a „helyben járás" híveinek volt nagyobb a be­folyásuk, mára érezhetően a gyorsítás tábora kerekedetf felül. A másik vita azon a ponton alakult ki, amelyen keresztül a privatizáció végrehajtóját próbálták meghatározni. Az MDF az állami vezérléshez ragaszkodott, az SZDSZ és a Fidesz a spontán privatizációban látta a kiutat. Az AVÜ arra törekedett, hogy minél több privatizációs folyamatot vonjon saját irányítása alá, e kísér­lete azonban - az úgynevezett előprivatizációval együtt - csődbe jutott. A való élet eközben sorra produkálta a sikeres privati­zálásokat, s ez volt a döntő. Gyorsabb ütemet nehéz volna elkép­zelni. Nincs elegendő számú vásárló. A belföldi vásárlási ké­pesség korlátozott, de senki sem tudja biztosan, mennyi pénz lehet a lakosság birtokában: a különböző helyekről származó feltevések 5 milliárd dollár körüli összeget említenek, vagyis nagyobb a képesség, mint a kedv. A magyar vagyonosok szívesebben ka­matoztatják vagy fektetik be tőkéjüket Nyugaton. A külföldiek belépését a magyar gazdaságba avult jogszabályok és szervezeti-működési szisztémák akadályozzák. Nem szerezhetnek például ingatlant. Kupa Mihály egyik első ígérete éppen ennek feloldására vonatkozott, ám a helyzet azóta sem változott. A másik: a bankrendszer is állami. Magántulaj­donú vagy igen jelentős magánrésszel rendelkező bankok, valamint európai banktechnika (például azonnali pénzátutalás vagy számlakimutatás) nélkül nem lehet előrelépni. A gazdaság minden szférájában 60-70 százalékos többséget szerezni az állammal szemben nagyon nehéz, még 10 vagy akár 15 évet megjelölni is igen nagy merészség. Tudni kell azonban, hogy a magántulajdon a polgári demokrácia legfontosabb feltétele. Még az esetleges eladások sem segítenek azon az állapoton, hogy a legtöbb és a legfontosabb szektorokban monopóliumok uralják a piacot. Fölényüket az importverseny korlátozza. A 40 százalékos mutató elérése után sok párt hirdetett antiinflációs programot. Az ellenzék részéről ennek nem sok értelme volt, hiszen nincs a megfelelő gazdasági tényadatok birtokában. A Kupa-programban nem sokan hittek, de tavaly nyár óta a ráta észrevehetően csökkent, e fordulat után még a 20-25 százalék sem lehetetlen. A magas infláció természetesen akadá­lyozza a külföldi befektetéseket, ideális a 2-3 százalék lenne, de még 10-12 százaléknál is lehet kalkulálni. Az infláció elszabadulásához a Kupa-féle adóztatási mecha­nizmus is nagyban hozzájárult: bevezetését a magyar gazdaság azóta sem tudta kiheverni. Magasak a kulcsok - hogy a nagy vagy a közepes jövedelem-kategóriában, erről sokat vitatkoznak. Progresszív adó mindenütt van, érvelnek mellette mások. Nyugaton évtizedekig tartó folyamat végén, a hetvenes években jöttek rá: az adó mint elv - helytelen. Nem az igazság forrása, visszafogja a termelést, a közmorál meglazulásához, a társadalom korrumpálódásához vezet, a rendőri módszerek bevezetése a gazdaságban csalások tömegét eredményezi. Különösen így van ez Magyarországon. Törlése volna célszerű. A forgalmi és fogyasztási adó is jobb a Kupa-változatnál, s elfogadható esetleg az ingatlanadó is, mint a vagyon regisztrálási formája. Minden piacgazdaságnak igen fontos tartozéka a szociál­politika. Ez természetesen nem szegényügyet jelent, hanem korszerű lakás-, oktatási-, nyugdíj-, munkanélküli-, egészségügyi stb. politikát. Talán ez utóbbi esetben a leginkább tanácstalan a kormányzat. Nemhogy programja, de a leghalványabb elképze­lései sincsenek meg. Nincs betegbiztosítási törvény. Igen nagy viszont a hajlandó­ság a magánbiztosítási rendszer bevezetésére. Jó tudni, ez a forma csak Svájcban és az USA-ban használatos. Az amerikai a világ legdrágább rendszere, s ráadásul nem is működik, 37 millió állampolgár ki van zárva belőle. Őrültségnek tűnik a gondolat, hogy a magyarok jól megcsinálnának valamit, amire az ame­rikaiak képtelennek bizonyultak. ígéretesebb a német és a francia minta: a magánbiztosítással kiegészített kötelező biztosítás. Ebben mindenkinek helye lehetne. Az önkormányzatok működését az adózás és a vagyon tisztá­zatlan kérdései lehetetlenítik el. Európában kiadásaik nagyobb részét (60-70 százalékát) saját adóikból fedezik, de ott azt az állami adó mértéke lehetővé teszi. Magyarországon addig nem lehet valóságos önkormányzatokról beszélni, amíg az állampol­gároktól beszedett adók elosztása az állam és az önkormányzatok között meg nem történik. A vagyon igen nagy, de az átadás még nem történt meg. Az önkormányzatoknak pedig egyelőre sejtelmük sincs, mit lehet tenni ezekkel a vagyontárgyakkal. Az önkormányzatoknak általában az az elképzelésük, hogy a képviselő-testület vagy a bizottság közvetlenül irányít, nem az apparátus szakemberei. így aztán elvitatkozgatnak egy-egy bódé elvitelén vagy villamos nyomvonalának megváltoztatásán. Kemény István szociológus az átmenet problémáiról szóló, fentebb összefoglalt előadását a hét végén a Fidesz-székházban tartotta. ÓDOR JÓZSEF - „ i A Fidesz titka: az egység és az elvszerűség? Beszélgetés Németh Zsolttal FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ - A Fidesz szülinapi buli­jára érkezett Szegedre. Az országos választmány tagja, a párt parlamenti képviselője milyen pohárköszöntőt mon­dana ez alkalomból? - Kulcsgondolata az lenne, hogy a négyéves gyermek egészségesen fejlődik. - Több mai párt is nagy­jából a Fidesszel egy időben jött a világra. Erre a pártra azonban azt mondják sokan: generációs párt. Miért tilta­koznak a jelző ellen? - A generációs párt jelleg­zetessége, hogy egyetlen dolgot választ ki, azaz egy ügyű párt. Nyugat-Európában nem ritka az ilyen párt. Például a nyugdí­jasoké, vagy Svájban az autótu­lajdonosoké, de ilyenek a zöld pártok is. Bár eleinte a Fidesz­ben élt az az elképzelés, hogy az ifjúság érdekeit védje, dí? aztán rájöttünk arra: a fiatalok ügyéért akkor tehetünk a legtöbbet, ha az egész társada­lomra kiterjedő politikai programmal állunk elő. A tiltakozás másik okáról annyit: a Fidesz parlamenti képviselő­inek átlagéletkora 28 év. Ellen­ben a 800 önkormányzati kép­viselőnknek több mint a fele 35 éven felüli. A legutóbbi köz­vélemény-kutatási adatokat elemezve kiderült, hogy nem csak a 18-30, hanem már a 40-es korosztályban is nőtt a népszerűségünk. Ez azt jelzi: politikánkhoz idomul támoga­tóink köre is. - Mivel magyarázza, hogy a 37 „alapító atya" közül nem mindenki kap a szülinapi tor­tából, mert többen elhagyták, s így talán megtagadták ezt a szervezetet? - Az első évben eltűnt kö­zülünk, akinek menni kellett... A jelenlegi parlamenti frakci­ónak mintegy fele alapító. Ez kimagaslóan nagy arány. Ezért inkább a kohéziót jegyezném meg, nem az elvándorlást a Fidesz-szel kapcsolatban. - A Fidesz liberális párt volta egyértelmű. A politika­elemzők - részben történelmi okokra hivatkozva - nem jósolnak nagy jövőt a liberális színezetű pártoknak. Mégis: a közvélemény-kutatási ered­mények azt mutatják: a Fi­desz a legnépszerűbb párt, a következő választások biztos nyerőjének tűnik. - A jelenlegi közvéle­mény-kutatási eredményeket józan mértéktartással kell fogadni. Tudjuk, mi a különb­ség a népszerűség és egy politikai választás között. Nyu­gat-Európában egy liberális párt 5-10 százalékkal centrumpárt. Ez a XX. századi európai politikai fejlődéssel függ össze: a szociáldemokrácia és a konvervativizmus „összeszo­rította" a liberális pártokat. Közép- és Kelet-Európában azért más a helyzet, mert kommunizmus után vagyunk, így itt az a kérdés vetődik fel, hogy: az európai fölzárkózás esélyéért ki mit tehet. Rá kell tenni egy olyan pályára az or­szágot, melynek az európai .polgári demokrácia a mintája. Ennek alapelve pedig a libe­rális társadalomfelfogás. Ezt magunkénak valljuk, s meggyő­ződésem ennek is szerepe van népszerűségünkben. A kérdés az: ha Magyarországon lesz egy erős talapzaton nyugvó polgári demokrácia, integrálódva az európai közösségbe, akkor elindul-e egy differenciálódás. - Modern demokráciákban a pártok taglétszáma nem, de szervezettsége, azaz a helyi csoportok léte és ereje per­döntő a választási siker szem­pontjából. A Fidesz azonban - mint itt is mondják - „bu­dapesti párt..." - Az emberek nem mutatnak nagy hajlandóságot, hogy a magánéletüket föláldozzák egy politikai párt céljainak érde­kében. Elegendőnek tartom, hogy helyi szinten létezzen egy olyan kis stáb, mely közvetíti a pártról a szükséges informá­ciókat, kulturális tevékenységet folytasson, részt vegyen a kam­pányban. A 15 ezer párttag ele­gendő. A kérdés: az aktivitás és az országos eloszlás, az alkalmas jelöltek kiválasztása. - Mi a Fidesz népszerű­ségének, sikerének a titka? - A szervezet egységes vezetés alatt áll. Ilyenfajta egy­séget egyetlen párt sem mond­hat el magáról. Ennek oka - az érdekkohézión túl - a szellemi rokonság, mely abból követke­zik, hogy ugyanazokon az egye­temeken tanultunk, az illega­litásban hasonló élményeket szereztünk, hasonló gondolko­dásmódra tettünk szert. - Ebből meddig lehet táp­lálkozni? - Szerencsénkre az a politikai irányvonal, melyet kialakí­tottunk, sokakat megragadott és vonzott. - Az esetleges kormány­alakítás se mozdítja ki a Fi­deszt erről a pontról? Lehet­séges elvszerű politizálás? - „A hatalom korrumpál" ­kijelentés közhely. Ennek mind ez ideig hadat üzentünk. Nem folytattunk szemforgató, nép­szerűséghajhászó politikát. Az egyházi tulajdon, a repriva­tizáció, az igazságtétel ügyében képviselt magatartásunk iga­zolja: betegesen elvszerű politi­kát próbáltunk folytatni. Hogy a kormányzati pozícióban mi tör­ténik velünk? Majd meglátjuk! ÚJSZÁSZI ILONA Kormányhitel csatornahálózatra? Szegedi önkormányzati kül­döttség járt nemrégiben Fran­ciaországban és Dániában, hogy szemügyre vegye a Krüger cég létesítményeit: szennyvíz­tisztítóit, szilárd hulladék-ége­tőit, csatornahálózatait, kom­puteres nyilvántartó- és vezérlő­termeit, a közművek városi és ­Le Mans-ban - regonális rend­szerét. A küldöttséget ezúttal politikusok is elkísérték, ta­pasztalataikról Koha Róbert, konzervatív frakció vezetője számolt be lapunknak. A párizsi tárgyalásokon első­sorban a megvalósíthatóság pénzügyi feltételeire koncent­ráltak. A mintegy 7 milliárdos beruházás anyagi fedezetét több forrásból teremtenék elő: a francia és a dán kormány ex­porttámogatásban részesítené a Krüger céget (a Krügerben a francia CGE mamutcég 40 százalékig érdekelt), amely a nemzetközi pénzpiacon köl­csönt venne fel a beruházásra. Szeged városa pedig a magyar kormányhoz fordul támoga­tásért. Valamennyi pénz a sze­gedi önkormányzathoz érke­zik meg, amely az elvégzett munka arányában fizet. A kormánytámogatást természe­tesen nem kell visszaadni, a külföldi hiteleket azonban igen. A Krüger végzi Szentpétervár csatornázását és ivóvízellá­tásának korszerűsítését, s ugyan­ezeket a munkálatokat a volt NDK három nagyvárosában, Aradon a szegedihez hasonló feladatot szeretne vállalni; de már rendelkezik magyarországi megbízatásokkal is. Antall Jó­zsef miniszterelnök április 27- én meglátogatja a céget Dániában. Ó J Aranymise Aranylakodalom, aranydiploma. Ezek a fo­galmak mindannyiunkban valamilyen benső­séges, tiszteletteljes érzéseket ébresztenek. Visszaemlékezést egy fél évszázadnyi időre. Aranymise. Az utóbbi időben ritkán hallottuk, kevésbé volt közismert ez a kifejezés. Pedig ez is egy ötvenéves jubileumi évforduló, a pappá­szentelés, a krisztusi szeretetben végzett szolgálat évfordulója. Az újszegedi Szent Erzsébet templomban vasárnap este Sófalvy Márton atya tartott arany­misét, s visszaemlékezést életútjára. Ezt arany­misés áldás követte. A mise végén a nyugalma­zott plébános az ót megtisztelő hívőknek szent­képeket osztott. A kép hátoldalán - talán üzent mindnyájunknak - egy idézet Pál apostol a Filip­pieknek írt leveléből: „...felejtem azt, ami mögöttem van, nekilendülök annak, ami előttem van." VÁROSHÁZI SAROK Quadriatlon Szegeden augusztus 16-án először rendeznek quadriatlon versenyt. Vecseri Lajos és Rét­falvi Róbert szervezők a nemzetközi viadalt - melynek védnöke az alpolgármesternő ­egynaposra tervezik. A program a Maty-éren kezdődik rövid- és hosszú távú úszással, valamint kajak-kenu versennyel, majd Rúzsa felé kerékpártúra követ­kezik. Az utolsó szám a futás. A résztvevők így érkeznek a célba, a Széchenyi térre, ahová szórakoztató szabadidő-rendez­vények is csalogatják a közöns­éget. Surján-Ványai­találkozó A Népjóléti Minisztériumban a Megyei Jogú Városok Szövet­ségének kezdeményezésére dr. Surján László miniszter találko­zott a szövetség tagjaival. Sze­gedet dr. Ványai Éva alpol­gármester képviselte. A tárgya­lás eredményeképpen a mi­niszter együttműködést ígért a folyamatos információáramlás Március 28-án Portisch Lajos nemzetközi nagymesterrel Budapesten a Fészek Művész­klubban adott izgalmas, játékos estet, miközben Erkel Ferenc és Szén József 1855-ös játszmája „csendült fel" először zongorán, majd fuvolán. Delegáció és országos jelentőségű ügyek szakértői szintű véleményezése terén. A felek megállapodtak abban, hogy már a jogalkotás korai fázisában véleményt cserélnek, és negyedévenként rendszeres találkozó lesz a minisztériumi illetékesek és a polgármesterek között. Hangütés Vántus István szegedi zene­szerző, a városházi Zenei Kol­légium tagja opera-, kamara- és kórusművekkel szerzett hírne­vet, és évtizedek óta kutatja a zene és a sakk titkát. Feltéte­lezése szerint a sakktábla egy 20 hangot tartalmazó rutintáblázat,, a kottamező kulcsa pedig egy ókori indiai-perzsa hangsor. A Krüger Engineering AS meghívására 1992. március 30. és április 1. között Tűhegyi József alpolgármester vezeté­sével hét fős delegáció utazott Párizsba, hogy részt vegyen a szegedi víz- és szennyvízmű létesítésével kapcsolatos tár­gyalások következő fordulóján. A delegáció tagjai: Szabó Ferenc, Koha Róbert, Borvendég Béla, dr. Kováts Gábor, dr. Major Tibor, Mészáros Gábor, dr. Molnár Zoltán. Ezt követően delegáció látogatott Dániába, hogy a Krüger által létesített víz- és szennyvízműveket tanulmányozza április 2-án és 3-án. A:: alpolgármestert, Kpha pŐbert. Szabó Ferenc; Borven­deg Bela és Mészáros Gábor kísérte cl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom