Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. ÁPR. 6. Líbia elleni szankciók után Kadhafi nem haragszik Magyarországra A Biztonsági Tanácsnak csak azok a tagjai független államok, amelyek nem szavazták meg a Líbia elleni szankciókat hangoztatta Moamer el-Kadhafi líbiai vezető szombati beszédében, amelyet a JANA hírügynökség ismertetett, különbözőképpen minősítve az igennel szavazó államokat. „Magyarországra nem lehet haragudni a varsói paktum összeomlása után " - mondta. Belgiumot amerikai gyarmatnak nevezte, Ausztriáról úgy vélte, hogy ez nem szavazhat a nyugatiak által követelt líbiaiak kiadatása mellett, „miközben saját elnökét, Kurt Waldheimet követeli tőle Izrael és Németország", Japán „nem lévén hadserege, nem független ország". Az orosz szavazat a líbiai vezető szerint nem érvényes, mert az ENSZ közgyűlése „ még nem döntötte el, hogy a volt Szovjetunió helyét ki töltse be a Biztonsági Tanácsban ". Kadhafi az április 15-i hatállyal légi és katonai embergót elrendelő BT-döntésre első ízben reagálva érvénytelennek minősítette azt, és a Ramadan böjthónapot záró ünnepen elhangzott beszédben a világ muzulmánjait mozgósításra, „kardjaik élesítésére " biztatta a szerinte feltámadt kereszteshadjárat ellen, amelyet a Nyugat a cionizmussal szövetkezve indított, hogy a kommunizmus felszámolása után most az iszlámmal ütközzön meg. E hadjárat célja - hangzott a líbiai vezető elemzése - olyan Nagy Izrael létrehozása, amely a Közei-Keléttől Észak- Afrikáig terjed, és Kairó a fővárosa. Kadhafi egyben elutasította, hogy saját országának törvényeivel ellentétben kiadják a nyugatiak által követelt két líbiai állampolgárt, akiket az 1988-ban Lockerbie fölött felrobbant amerikai repülőgép elleni merénylet felelősének tekintenek. Egy kiskaput hagyott azonban, kijelentve, hogy aki fel akarja magát adni, biztos az ártatlanságában. és nem fél az amerikaiaktól és a britektől, ezt megteheti. (MTI) Belgrád magyar agressziót emleget A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKRA készülő NagyBritanniában tegnap közvélemény-kutatási eredményeket hoztak nyilvánosságra a választás várható kimenetelére vonatkozóan. A felmérések átlaga: az ellenzéki Munkáspárt a szavazatok 39,8 százalékára, a kormányzó Konzervatív Párt a szavazatok 36,9 százalékára, a mérleg nyelvének ígérkező Liberális Demokrata Párt pedig 19 százalékára számíthat. A brit választásokat csütörtökön tartják. FINISÉHEZ ÉRKEZETT vasárnap a hétfőn összeülő népképviselő kongresszus előtti politikai kampány Oroszországban. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap elmondott beszédében egyértelműen hitet tett a reformok folytatása mellett, és kijelentette: Oroszországban elnöki és nem parlamenti köztársaságra van szükség. Az orosz főváros lakosainak többsége egyébként meglehetősen szkeptikus: 63 százaléka úgy véli, hogy a hétfőn kezdődő népképviselő kongresszus semmiféle hatással nem lesz életükre. OLASZORSZÁGBAN tegnap megkezdődtek a parlamenti választások. E választás 1948 óta a legbizonytalanabb kimenetelű, amely átrajzolhatja az ország politikai térképét. A SZOCIALIZMUS EURÓPÁBAN nem természetes halállal halt meg, hanem hátba támadták és meggyilkolták, miközben vezetői képtelenek voltak megvédeni - jelentette ki Fidel Castro kubai párt- és államfő Havannában, a kubai KISZ VI. kongresszusának záróülésén. Castro továbbra is kitartott amellett, hogy Kuba a helyes úton halad. „Tudják, hogy már nem kapjuk meg azokat a fegyvereket, amelyeket korábban, de azt is tudniuk kell, hogy képesek vagyunk ellenállni" - szólt a kubai elnök figyelmeztetése áz amerikai imperialistáknak. Katona Tamás tárgyalásai A magyarok egyelőre maradnak Az ENSZ illetékes vezető tisztségviselői nem derűlátóak a líbiai kérdést illetően, hiszen Tripoli időhúzó taktikát alkalmaz - így nem biztos, lesz-e elegendő idő a kibontakozáshoz, s ez igen veszélyes. Ebben összegezte a kérdésről pénteken New Yorkban folytatott tárgyalásait Katona Tamás külügyi államtitkár az MTI tudósítójának. A Líbiában dolgozó néhány száz magyar többsége eddig nem jelezte hazatérési szándékát, de jó részük az ország távoli, déli részein dolgozik. Távozásukra a lehetőség a légiút, amely - amennyiben Líbia nem hajtja végre az ENSZ határozatait - csak április 15-ig lesz nyitva - mondotta. A január óta BT-tag Magyarország ENSZ-képviseletének szerepét a világszervezetben egyöntetűen pozitívan ítélik meg - mondotta Katona Tamás, és hozzátette, hogy ez egybevág a kulcsfontosságú nagykövetség hazai megítélésével. A belgrádi televízió vádjai „Az usztasák és magyar szövetségeseik" Akiknek a tevékenységét Magyarország „akadályozza" ENSZ-katonák a megérkezés után A belgrádi televízió szombat késő esti híradójában azt állította, hogy a baranyai körzetben végrehajtott horvát támadás során Magyarországról is lőtték a jugoszláv hadsereg és a szerb területvédelem állásait. A harcokban a hadsereg közlése szerint 25 területvédelmi harcos és tartalékos katona vesztette életét. A filmriportban megszólaltattak több katonát, akik azt állították, hogy magyar területről is lőttek. Volt olyan állítás, amely szerint a magyar honvédség is bekapcsolódott a harcokba a horvátok oldalán. Más szemtanú szerint viszont lehetővé tették a horvátok számára azt, hogy magyar területről támadjanak. A belgrádi televízió egyetlen szóval sem tesz említést az Eszék elleni tüzérségi támadásról. A riport szerint a horvát erők a baranyai támadással meg akarják hiúsítani a békeerők telepítését. A Vecernje Novosti című belgrádi lap hatalmas szalagcímben az első oldalon közölte vasárnap, hogy „az usztasák és magyar szövetségeseik agressziója következtében meghalt 23 szerb területvédelmi harcos," A főcímben a belgrádi lap kiemelte, hogy Torjancinál az „usztasa erők Magyarország felől hátba támadták a területvédelmi erőket." A Vecemje Novosti helyszíni riportjában további vádakat sorol. Eszerint „Tudjman gonosztevőinek a magyarok lehetővé tették, hogy helikopterekkel szálljanak le a szerb földre, s az áttörést is a magyar területi szervekkel együttműködve szervezték meg." Bérégovoy hivatalba lépett Hivatalba lépett szombaton az új francia miniszterelnök, Pierre Bérégovoy. A francia kormányfői hivatalban, a Matignon-palotában zárt ajtók mögött egyórás megbeszélést folytatott hivatali elődjével, Edith Cressonnal. A megbeszélésről sem a régi, sem az új miniszterelnök nem nyilatkozott. London választások előtt Britannia szíve az üres pénztárcában dobog (1.) Kezdjük a lényegtelennel. A Forradalmi Kommunista Párt is tart választási gyűléseket Brixtonban, London főleg feketék lakta negyedében, ami ha még emlékszünk rá - a 70-es évek elején a faji lázongások miatt volt preferált környék a magyar sajtóban. A Revolutionary Communist Party egyik összejövetelére én is elmentem a brixtoni szabadidőközpontba, ahol a szauna fölötti kisteremben - 30-35-en lehettünk - a szép Susanna, a párt parlamenti jelöltje izgatta feketék s fehérek kedélyeit. Britannia költségérzékeny ország. Mielőtt beléptem a választási taggyűlésre, megkérdezték, munkás vagyok-e. Mivel nem, a világforradalom 50 pennymbe került. Keleten kel fel a pénz? A huszonéves gyanútlan Susanna, aki - megkérdeztem sose járt a Szovjetunióban, az élő maxizmusról, a kormány kudarcairól szónokolt, s arról, hogy pártjuk meg fogja szüntetni Angliában a faji ellentéteket, a rasszizmust. Susanna nem tudta, hogy az internacionalisták már ki lettek próbálva, s a gyakorlati vizsgán elbuktak. Hiszen tisztán faji alapon is irtják, irtották az embereket. A forradalmasan kerek fenekű Susanna, kit leginkább a Cseh Tamás-dal világnézeti klubjának Erdős Ágijához tudnék hasonlítani, mindenesetre felkért két feketét, hogy mondja el kalandját a rendőrséggel. Mindkettővel szemben erőszakot alkalmaztak. A rendőrség képviselőjét nem hívták meg, így azt, hogy végül is mi történt, nem tudtam kideríteni. Azonban tény, hogy a feketék és a rendőrök viszonya, különösen a külső kerületekben, ahol nagyon sok a munkanélküli munkás, a képzetlen ember és a szétesett család, hasonlítható a cigányok és a rendőrök magyarországi viszonyához. Egy fontos különbség persze van, amit fekete ismerősöm szavai világítanak meg: „Eljöttek hozzánk a fehérek Afrikába, kiraboltak minket, tönkretették az életünket, idehurcoltak bennünket, és most nem tetszik nekik, hogy itt vagyunk." Csakhogy ezen Susanna, meg a trockista miniblokk, valamint a maoista csoport és a többi leszerepelt eszme nem fog tudni segíteni. Kérdés azonban, honnan szerzik a pénzt? Az már kiderült, hogy régebben az SZKP KB-tól kapták. Most úgy tudjuk, hogy ez a moszkvai bizottság beszüntette működését. Itt Londonban azonban olyan drága, színes, technikailag gusztán kivitelezett nyomtatványokat készítenek a forradalmi kommunisták, amilyenekre sokkal nagyobb, több tízezres taglétszámú szervezeteknek sincs pénzük. A nyomtatványok készülnek, de nem fogynak. Ki pótolja a deficitet? A miniszterelnök vallása A brit parlamentbe, az alsóházba és a lordok házába be lehet jutni közönséges turistaként, a parlamenti ülések idején is. Elüldögéltem mindkét helyen. Nem a vallások nagy kérdéseiről, az egyházakról és nem a gyökerekről beszéltek a választottak. Senki nem tudja, hogy momentán milyen vallású Nagy-Britannia brixtoni proligyerekből lett miniszterelnöke, John Major. A gyökerek se a parlamentet, a politikai életet foglalkoztatják, hanem azokat, akik az első osztályú tormát, sárgarépát eladják és megveszik. Igaz, Angliában hivatalos iskolai történelemtankönyv sincs. Van jó néhány, közülük választ a tanár, s kiegészíti, amivel akarja. (Folytatjuk.) ZELEI MIKLÓS Magyar-ukrán tárgyalások A Magyarország és Ukrajna között alakuló kitűnő kapcsolat példa értékű lehet a kelet-közép-európai térség országai számára - jelentette ki egybehangzóan Jeszenszky Géza magyar és Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, melyet tárgyalásaik befejezése után szombat este tartottak Nyíregyházán. Az ukrán diplomácia irányítója az újságírók előtt hangsúlyozta: a tárgyalások az őszinteség, a nyíltság és a bizalom jegyében zajlottak. Anatolij Zlenko örömét fejezte ki afölött, hogy Jeszenszky Géza ígéretében biztosította: Magyarország segíti Ukrajnát Európához való integrálódásában. Mádl-Carnogursky találkozó • Az EK Bőst európai ügynek tekinti A csehszlovák fél eddig elutasította azt a magyar kérést, hogy az Európai Közösség szakértőivel kiegészített csehszlovák-magyar szakmai bizottság vizsgálatainak idejére függesszék fel az úgynevezett C variáns munkálatait. Április l-jén Szlovákiában viszont Ján Carnogursky szlovák miniszterelnök, a bős-nagymarosi beruházás tárgyalásainak csehszlovák kormánymeghatalmazottja felvetette Mádl Ferenc tárca nélküli miniszternek, e kérdéskörben partnerének, hogy amennyiben hazánk - a vizsgálatokra tekintettel - egyoldalúan nyilatkozatot tesz az erőmű valamilyen formájú közös üzembe helyezésére, akkor eleget tesznek a magyar kérésnek. Ezt Mádl Ferenc mondotta az MTI érdeklődésére a szlovákiai tárgyalásairól. A megbeszéléseket Carnogursky kezdeményezte annak szándékával, hogy a két fél tisztázza álláspontját. Mádl Ferenc a tárgyalásokon ismertette: Magyarország már korábban is vállalta, hogy a kSzös elemzések ajánlásait a csehszlovák-magyar kormánydöntésnél figyelembe veszik. A szlovákiai megbeszélésen Mádl Ferenc ismertette tárgyaló partnerével az Európai Közösségnél folytatott tárgyalásainak eredményeit. Elmondta, hogy az EK is európai ügynek tekinti a kérdést. Az EK ezért szükségesnek tartja és támogatja a háromoldalú vizsgálatokat, a két ország felkérésére kész szakértőket kijelölni. Mindezt azért szükséges hangsúlyozni - mondotta Mádl Ferenc -, mert az e heti csehszlovák kormányülés után Josef Vavrousek szövetségi környezetvédelmi miniszter - a sajtójelentések szerint - a magyar felet marasztalta el. Moldovai párbaj fegyveresekkel és politikusokkal Ruckoj célzatos látogatása A moldovai kormány az ország belügyeibe való durva beavatkozásként értékelte az orosz alelnök tiraszpoli látogatását. Alekszandr Ruckoj, a zömében oroszlakta, ám Moldovához tartozó városban vasárnap délután, megérkezése után nem sokkal tárgyalt a Dnyeszter menti Köztársaság vezetőivel és a 14. számú hadsereg parancsnoki karával. A chisinaui kormány hivatalos nyilatkozatban tiltakozott Ruckoj tiraszpoli útja miatt, amely túl azon, hogy moldovai megítélés szerint a szeparatisták nyílt támogatását jelenti, egyben a moldovai belü gyekbe való durva beavatkozásnak minősül. A moldovai vezetés ingerült reagálása után kétséges, hogy az orosz alelnök az eredeti elképzelés szerint továbbutazik-e Chisinauba, s ha igen, akkor érdemben tud-e tárgyalni a felháborodott moldovai vezetéssel, amely előzőleg nyilatkozatban utasította el Jevgenyij Saposnyikov javaslatát, aki felajánlotta, hogy az államközösségi haderő 14. hadseregének kellene szétválasztania az egymással szemben álló orosz és moldovai fegyveres csoportokat. A hét végén egyébként továbbra is feszült, robbanásveszélyes volt a helyzet a Dnyeszter vidékén. Az éjszakai viszonylagos nyugalom után vasárnap reggel Benderiben moldovai rendőrök lelőttek egy rokkant férfit, két orosz önkéntest pedig megsebesítettek. Benderi egyik külvárosában a moldován erők tűz alá vettek több lakóházat. Dubosszáriban és Tiraszpolban az éjjel nem voltak összecsapások, noha helyi források szerint szórványos lövöldözések előfordultak.